Magyar Hírlap, 1994. március (27. évfolyam, 62-75. szám)
1994-03-23 / 68. szám
8 MAGYAR HÍRLAP A választásokig a Magyar Hírlap felkérésére a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet rendszeresen vizsgálja a pártok listavezetőinek ismertségét és népszerűségét. A listavezetők rangsorának élén bekövetkezett változás „csak” a sorrendet érinti: Horn Gyula népszerűségének 3 pontos csökkenése statisztikai értelemben nem jelentős, de ahhoz elég, hogy a változatlanul széleskörű rokonszenvet élvező Palotás János kerüljön az első helyre (1. ábra). A Medián előző vizsgálata óta számottevően növekedett viszont (64-ről 70 százalékra) Kuncze Gábor ismertsége. Az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje nemcsak ismertebbé, hanem rokonszenvesebbé is vált a két felmérés között eltelt idő alatt. Rajta kívül Nagy Tamás, Torgyán József és Csurka István megítélése is a véletlen ingadozásoknál nagyobb mértékben javult. A megindult választási kampány érezteti hatását, január és február között a választópolgárok valamivel tájékozottabbá váltak abban a kérdésben, hogy a politikusok közül ki melyik párthoz tartozik (2. ábra). A változás a még mindig kevéssé ismert pártállású listavezetők esetében figyelhető meg (Csurka Istvánnál 35-ről 40 százalékra, Király Zoltánnál 19-ről 24 százalékra, Kuncze Gábornál 36-ról 45 százalékra, Nagy Tamásnál 17-ről 21 százalékra növekedett a párthovatartozásukat helyesen megnevezők aránya). A széles körben ismert pártállású listavezetők, valamint Surján László és Palotás János esetében nem változott ez az arány, így a számok azt is jelzik, hogy a lakosság mekkora része figyel a politikai élet szereplőinek megítélése során a pártszempontokra (2. ábra). Az 1. ábrán közölt rokonszenvátlagok alakulása természetesen a válaszadók pártszimpátiától függ a legjobban. A számottevő szavazótáborral rendelkező pártok listavezetői közül Horn Gyulát értékelik a legmagasabbra saját párthívei: körükben 91 pont az MSZP elnökének népszerűség-mutatója, míg az őt legkevésbé kedvelő kisgazdák körében csak 45 pont. Surján Lászlót a KDNP hívei 87 pontra, az MSZP-szavazók pedig 49 pontra értékelték. Orbán Viktor népszerűsége a Fidesz táborában 84 pont, a kisgazdákéban pedig 46 pont. Torgyán József igazán csak az FKGP hívei számára elfogadható: ők 84 pontra értékelték pártjuk vezérét, míg második legmagasabb pontszámát (30 pont) az MDF szavazói körében érte el. Boross Péter a kormánypártiak számára inkább rokonszenves, az ellenzékiek számára inkább ellenszenves (MDF: 79 pont, KDNP: 69 pont, FKGP: 55 pont, Fidesz: 47 pont, SZDSZ: 45 pont, MSZP: 40 pont). A Kuncze Gáborról elterjedt ismeretek növekedését is jelzi, hogy míg népszerűségmutatója januárban saját pártjának szavazótáborában is csak 71 pont volt, addig februárban 79 pontra értékelték az SZDSZ hívei. A szabaddemokraták miniszterelnök-jelöltje egyébként azok körében tudta a legjobban javítani megítélését, akik még nem döntötték el, melyik pártra szavaznak majd: népszerűség-mutatója ebben a körben 11 ponttal javult. Boross Péter, Csurka István, Surján László, Torgyán József valamint Palotás János és Orbán Viktor megítélése a falun lakók körében kedvezőbb, mint a budapestiek körében. Horn Gyula a vidéki városokban talál a legkedvezőbb fogadtatásra, míg Király Zoltán, Kuncze Gábor és Nagy Tamás népszerűség-mutatója nem különbözik számottevően az eltérő nagyságú települések lakói között. Surján Lászlót, Palotás Jánost, Orbán Viktort, Nagy Tamást, Király Zoltánt és Boross Pétert a nők valamivel rokonszenvesebbnek látják, mint a férfiak, Torgyán Józsefet viszont a férfiak utasítják el kevésbé, mint a nők. Surján László (akárcsak pártja) különösen a 60 évnél idősebb hegyek körében népszerű: ebben a korosztályban 16 ponttal értékelik kedvezőbben a nők, mint a férfiak. Boross Péter és Surján László népszerűsége a válaszadók életkorával együtt növekszik, ezzel szemben Orbán Viktoré csökken. Horn Gyula tetszési indexe az 50 és 59 éves közöttiek körében 18 ponttal magasabb, mint más korcsoportokban. Király Zoltán, Kuncze Gábor és Palotás János a legfiatalabbak és a legidősebbek között valamivel kevésbé népszerű, mint általában. A listavezetők népszerűség-mutatója a válaszadók iskolai végzettségével is összefügg (I. táblázat). Az iskolai végzettség alapvetően befolyásolja az emberek tájékozódási szokásait, a diplomások sokoldalúan, több forrásból tájékozódnak, míg a kevésbé képzettek főleg az elektronikus sajtóból, így nem meglepő, hogy a tévében, rádióban rég-2. táblázat Ki legyen a következő kormány miniszterelnöke? (százalék) óta sokszor szereplő politikusok az alacsony iskolai végzettségűek körében népszerűbbek, míg a viszonylag kevésbé ismert Kuncze Gábor, akivel inkább az írott sajtóban lehet találkozni, a diplomások körében örvend nagyobb népszerűségnek. A képet tovább árnyalja, hogy a baloldali politikusok (Horn Gyula és Király Zoltán) népszerűsége nem függ a válaszadók iskolai végzettségétől. Alapvetően nem módosult azok aránya, akik egy-egy listavezetőt szívesen látnának a választások után alakuló új kormány élén, kivéve Palotás János esetében, akit — noha a rokonszenvlista vezetését átvette — februárban kevesebben akartak miniszterelnöknek látni, mint januárban (2. táblázat). A Medián vizsgálata a Magyar Hírlap megbízásából Pártlistavezetők népszerűsége A pártlistavezetők ismertsége 1994. február (százalék) 1. táblázat A pártlistavezetők népszerűsége a válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége szerint, 1994. február (százfokú skála) legfeljebb alapfokú érettségi diploma együtt Palotás János 65 62 57 64 Hóm Gyula 62 62 63 62 Király Zoltán 60 60 59 59 Kuncze Gábor 56 59 64 58 Surján László 60 53 44 57 Orbán Viktor 58 59 54 57 Boross Péter 54 46 44 52 Nagy Tamás 50 51 55 52 Torgyán József 38 24 13 33 Csurka István 28 20 12 25 1994. 1994. január február Hóm Gyula 21 22 Boross Péter 16 17 Kuncze Gábor 7 9 Orbán Viktor 8 9 Palotás János 12 8 Torgyán József 3 6 Surján László 6 5 Király Zoltán 4 4 Nagy Tamás 1 1 Csurka István 10 egyiket sem 10 9 nem tudja 11 10 100 100 A pártlistavezetők iránti rokonszenv a politikust ismerők körében 1994. február FÓKUSZ A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet a legutóbb 1994. február 18. és 23. között immár másodszor mérte a pártok listavezetőinek ismertségét és népszerűségét. A kérdezőbiztosok ezúttal is 1200 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt állampolgárt kerestek fel személyesen. A mintavétel módjából adódó kisebb torzulásokat az 1990-es népszámlálási adatok felhasználásával, matematikai-statisztikai módszerrel, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára 2-4 százalék. 1994. március 23., szerda A nagy sikerre való tekintettel meghosszabbítva. 32 cm-rel. Volkswagen Golf Variant A Volkswagen Golf 10 éve vezeti az európai eladási listákat. A Golf új, Variant változata nem csak térben, hanem felszereltségében is gazdagodott. Bár kívülről csak 32 cm-rel lett hosszabb, mint egy hagyományos Golf, ez a 32 centiméter belül egy hatalmas, 466 liter űrtartalmú csomagteret eredményezett, amely az osztottan dönthető hátsó üléstámlák lehajtásával 1.425 literesre növelhető. Alapáron kínálja a következőket: szervokormány, (47 kW- tól), állítható magasságú vezetőülés, fordulatszámmérő, csomagtér-roló, normál méretű pótkerék, illetve por- és pollenszűrő. A Golf Variant CL 44, 55 és 66 KW-os (60, 75 és 90 LE) benzinmotorral, valamint 47 és 55 KW-os (64 és 75 LE) dízel, illetve turbódízel motorokkal készül. A Varianthoz extra tartozékként airbag-rendszer (vezető- és utaslégzsák az első ülésekhez) is megrendelhető. A Variant GL változata a CL-nél gazdagabb felszereltséggel, központi zárral, zöld hővédő üvegezéssel, fekete tetőléccel, elektromosan állítható, fűthető külső tükrökkel rendelkezik. A Golf Variant kedvező lízing- és részletfizetési feltételekkel is megvásárolható valamennyi márkakereskedőnél. *A Golf Variant 1.4 CL ára 60,- Ft/DM árfolyamon Volkswagen Biztos lehet benne.