Magyar Hírlap, 1994. április (27. évfolyam, 76-87. szám)
1994-04-11 / 83. szám
1994. április 11., hétfő „Budapest és Varsó elkapkodta az EU-felvételit” Prágai tudósítás Csehországban távolról sem olyan egységes az Európai Unióval kapcsolatos hivatalos politika megítélése, mint ahogyan azt a kormány vezetői és személy szerint a miniszterelnök szeretnék. Václav Klaus — a lengyel felvételi kérelem benyújtása kapcsán — a kormánypárti Denni Telegraf című napilapnak adott szombati nyilatkozatában kénytelen volt visszatérni az EU-felvétel ügyére. Klaus ismét azt az álláspontját hangoztatta, hogy Budapest és Varsó elkapkodta a kérelem benyújtását, mert „ezekkel most Brüsszelben évekig senki sem foglalkozik majd”, az első dátum, amikor komoly EU-aktivitásra lehet számítani, 1996 lesz. Addig tehát a kormányfő szerint kár bármit tenni. Prágában dolgozó külföldi megfigyelők szerint azonban a cseh vezetők negatív hozzáállása mögött két tényező húzódik meg: egyfelől irigység és düh amiatt, hogy a kezdeményezés megint kicsúszott Prága kezéből, másfelől személy szerint Klaus sértettsége; a miniszterelnök ugyanis zokon veszi, hogy a tizenkettek távolról sem kezelik olyan kiemelten Csehországot, ahogyan azt ő szeretné. Míg Budapest és Varsó úgy véli — a brüsszeli központtal összhangban —, hogy a köztes EU-tagságot először a politikai és a biztonsági kérdésekkel kell kezdeni, és ezekbe fokozatosan be kell vonni a térség államait, addig Klaus szerint éppen fordítva, először a gazdasági együttműködést kellene fejleszteni. • Nyárádi Péter Pozsonyi megemlékezés a holocaustról A gyűlölködő kiáltások jelentik a kezdetet Pozsonyi tudósítónktól A szlovákiai zsidó hitközség pénteki, pozsonyi holocaustmegemlékezésén részt vett Roman Kovác kormányfő-helyettes is, aki beszédében hangsúlyozta: a szörnyűségek kezdetét a gyűlölettől eltorzult arcok és a gyűlölködő kiáltások jelentik. Amíg ezek nem tűnnek el, újra és újra emlékeztetni kell az embereket, elsősorban a fiatalokat a holocaustra. A fasiszta szlovák állam területéről 70 ezer zsidót deportáltak a koncentrációs táborokba, a Magyarország által megszállt területekről pedig további 38 ezret. Az előadásokban teret kapott az amiatti aggodalom is, hogy egyre gyakoribbak a zsidóság tragédiáját lebecsülő, a bűnösöket pozitív színben feltüntetni próbáló nézetek. •S. E. Anyanyelvi napok Erdélyben Bukaresti tudósítónktól Kétnapos tanácskozást tartottak Székelyudvarhelyen az egységes magyar irodalmi és köznyelv terjesztéséről az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének és a Diákújságírók Szövetségének kezdeményezésére. A kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem magyar tanszéke, valamint a Collegicum Transsylvanicum Alapítvány rendezésében pedig a romániai magyar nyelvű iskolák magyartanárai vitatták meg az anyanyelvi oktatás reformjával összefüggő kérdéseket. Baloldali előretörés várható Ukrajnában • Folytatás az 1. oldalról Ez óhatatlanul konfliktushoz vezetne, hiszen a vállalati vezetők és a dolgozók nagy része támogatja a magánosítást. Az ellenzéki RUH vezére a szélsőbal térnyerésétől tart. Vjacseszlav Csernovil véleménye szerint fennáll a veszélye annak, hogy a nemzetidemokratikus erők nem tudják megszerezni a parlamenti helyek egyharmadát, és így nem lesznek képesek megfelelően ellensúlyozni a baloldal esetleges, az államiságot veszélyeztető törekvéseit. A RUH 30-40 mandátumra számít, míg a baloldali blokk akár száz helyet is megszerezhet a 450 fős törvényhozásban. Csomovil ellenzi a júniusra kiírt elnökválasztás megrendezését, mert — mint mondta — a jelenlegi helyzet nem kedvez az állam érdekeinek, és főleg nem a nemzeti demokratikus erőknek. Az ellenzéki vezér úgy véli, jelenleg Leonyid Kucsma exkormányfő a legesélyesebb az elnöki poszt elnyerésére. Cserovil szerint azonban győzelme felérne egy bűnténnyel, mert tehetségtelen vezető. A politikus kizárta a szélsőséges nacionalistákkal és kommunistákkal való szoros együttműködés lehetőségét, de azt elismerte, hogy életbevágóan fontos kérdésekben még velük is kész kompromisszumot kötni. A parlament elnöki tisztét betöltő Ivan Pljuscs véleménye szerint az országban a kormányfőre kell bízni a végrehajtó hatalom irányítását. A politikus azt mondta, hogy az új törvényhozásnak először a kormányfő személyéről kell döntenie, és csak a kabinet megalakulása után kell tárgyalni az államfőt megillető jogokról. • Molnár János KÜLFÖLD-BELFÖLD Portugál elemzés a magyar választások előtt Az MSZP vállalja a múltat Lisszaboni tudósítónktól „Mi vagy a kommunisták” — Boross Péter mindent kockára tett, hogy megriassza a választókat, de hiába, a volt kommunisták visszatérése a hatalomba elkerülhetetlennek tűnik — írja Carlos Santos Pereira, a lisszaboni Diário de Notícias kelet-európai szakértője Magyarországgal foglalkozó kétoldalas írásában. „Míg az MDF tönkrement a privatizációs botrányokban, a belső megosztottságban, az idegengyűlölő és antiszemita szélsőjobbal való kacérkodásban, addig a szocialisták — az utóbbi hat hónap minden felmérése szerint — az élre kerültek.” Érdekes módon — írja az újság — az MSZP nem a múlt tagadásával válaszol a jobboldali ijesztgetésre, hanem éppen e múltnak vagy legalább egy részének a vállalásával. „Senki nem akar visszatérni az egypártrendszerhez, a kötelező ideológiához és senki sem kívánja a piacgazdaság megszűnését. Ha az emberek vágynak valami után, az az előreláthatóság és a hozzáértés” — mondta Szekeres Imre, az MSZP kampányfőnöke a DN-nek adott interjújában. Hangsúlyozta, hogy nem fél a Nyugat bizalmatlanságától, mert az üzleti körök, így a külföldi befeketők is elfogadják az MSZP-t. Arról, hogy milyen pártokkal lépnének koalícióra, az MSZP kampányfőnöke úgy nyilatkozott: „Természetesen egyik jelenleg hatalmon lévő párttal sem. Ha a magyarok ránk szavaznak, az azt jelenti, hogy nem őket akarják a hatalmon.” Erről „csak a választások után dönthetünk. Előbb fel kell mérnünk a különböző pártok társadalmi támogatottságát.” • Muharay Katalin A „litván modell” új változata MH-kommentár A március 27-ei első forduló után már nyilvánvaló volt, hogy a parlamenti választások nyomán a szomszédos Ukrajnában, Európa negyedik legnagyobb államában új változata születik az alig másfél éve „litván modellnek”, „Brazauskas-effektusnak” elnevezett társadalomfejlődésnek, amely Lengyelországtól Azerbajdzsánig és Tádzsikisztánig mindenhol óriási erővel tör előre a volt külső és belső szovjet gyarmatbirodalom országaiban. A kijevi forgatókönyv, persze más. Elsősorban talán abban tér el a felsoroltaktól, hogy Ukrajnában ezekben a hetekben semmiképp nem a hatalomra került, ám (egyebek között üres nacinalista retorikája, a politikai és a gazdasági vezetésben való tapasztalatlansága miatt) megbukott militáns nacionalista vezetés kényszerül távozásra. A szovjet rendszer felbomlásának folyamatában Ukrajnában ezeknek az erőknek csupán töredéke került a hatalom közelébe, jobbára egy-két Gulágot járt, világszerte ismert egykori politikai fogoly — köztük a RUH nevű nemzeti mozgalom vezetője, Vjacseszlav Csomovil — személyében, akik a szovjet korszakban minden retorzió ellenére fennmaradt ukrán nemzeti mozgalom aktivistáiként, a gyakran túlbuzgó pártállami nomenklatúra, többek között a kijevi pártközpont agitprop osztályának vezetője, Leonyid Kravcsuk jelenlegi államelnök jóvoltából kerültek lágerbe, száműzetésbe. A különös társbérletet alkotó új elitben mind a kommunista, mind a nemzeti múlttal rendelkező politikusok energiáját hovatovább évek óta az köti le, hogy bebizonyítsák: ellenlábasaiknál nagyobb és igazabb ukrán hazafiak ők. Hogy ők gyűlölik jobban Moszkvát és — ez a közelmúltig a jólneveltség elemi követeménye volt Kijevben — az oroszokat. Tették mindezt a volt szovjet piacon kívül többnyire eladhatatlan termékstruktúra és az önálló állami lét intézményeinek hiánya mellett. A mindennapoknak ebben az egyre groteszkebb viaskodásában a most leköszönt törvényhozás a politikai és gazdasági átalakulás elemi törvényeit sem fogadta el. Ukrajnában lényegében el sem kezdődött a pénzügyi és bankrendszer átalakítása, a privatizációt is jobbára csak tervezik, idén húszezer üzem átalakításával. De hiába, mert nincs földtörvény, ami nem csak a hatvan éve több millió ukrán éhhalálával az országra kényszerített kolhozrendszert betonozta bele a mezőgazdaságba, de napjainkra az ukrán gazdaságot fojtogató invesztíciós éhínséget is teremtett; nem indulhatnak meg az ipari beruházások, amíg a megvásárolt épületek alatt állami tulajdonban marad a föld. Az országban másfél év alatt ötszázszorosra emelkedtek az energiaárak, s ezzel párhuzamosan négy kormányt buktatott meg a gazdasági reformerek félreállításából szinte sportot űző szovjet típusú törvényhozás, a Legfelső Tanács. A tegnapi szavazásban politikai fordulattá érlelődött változás 1993 nyarán kezdődött az ukrajnai bányászsztrájkokkal, amelyek a nagyrészt oroszok lakta iparosodott Kelet-Ukrajna politikusait, a Moszkvához való közeledés híveit állította előtérbe. Ők, akik a nemzetállam szószólóihoz képest a szovjet típusú egyenlőségeszme hangoztatóiként is egy viszonylag polgáribb fejlődés képviselőinek látszanak. A jelek szerint a választókat jobban megnyugtató választ tudnak adni az ukrajnai fejlődés másik sajátossága, a regionalizálódás okozta, nagyon súlyos válsághelyzetekre is. Ez már nem csak a Krím-félszigetnek az ottani elnökválasztás óta roppant agresszív szeparatizmusát jelenti. A Krím példája növelte az első világháború előtt az Osztrák—Magyar Monarchiához, később pedig Lengyelországhoz tartozott Nyugat-Ukrajna „galíciai politikusainak” elszakadási kedvét; sőt, az elmúlt hetekben néhány kelet-ukrajnai iparvidéken is spontán megindult az önállósodás intézményszerveződése, széteséssel fenyegetve az alighogy létrejött önálló Ukrajnát. Egyelőre látszik némi esély arra, hogy az új ukrán törvényhozás és a megalakuló kormány legalább megfontolja a mind mélyülő válsághelyzetből esetleg kivezető föderalizáció gondolatát. Ahogyan a most megválasztott prokommunista — túlnyomó többségében Moszkva-barát és reformellenes politikai elitnek arra is több esélye van, hogy a korábbi oroszországi sokkterápiával szemben türelmesebb gazdaságpolitikát folytató Csernomirgyin-kormánnyal megértesse magát. • Gereben Ágnes ECONOMIX * Az ECONOMIX Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság mint az Inter 3 Kft. felszámolója értékesítésre felajánlja a felszámolás alatt álló társaság kétes követeléseit. Érdeklődni lehet Dr. Koncsár Zoltánnál a 217-07-21 telefonszámon, g Az ECONOMIX Rt., mint a KVALITÁS Mélyépítő, Parképítő Kisszövetkezet fa.felszámolója nyilvánosan értékesíti a Kisszövetkezet tulajdonát képező tárgyi eszközöket. A főbb vagyontárgyak - üzemképes és üzemképtelen állapotban: - Homlokrakodó gépek ■ Lánctalpas kotrógépek - Tátra tehergépkocsik - Betonkeverőtelep (áttelepíthető) - Önjáró uszály - Vedersoros kotróhajó - Különféle kéziszerszámok, kisgépek A gépek, berendezések - előzetes időpontegyeztetéssel - a Csepeli telephelyen az irányárakat tartalmazó vagyonértékeléssel együtt megtekinthetők. Az írásos vételi ajánlatok az ECONOMIX Rt. Vagyonértékelési és Felszámolási Igazgatóságán nyújthatók be 1092. Budapest, Köztelek u. 8. fsz. 19-20. 1994. április 22-ig. A jogszabályon alapuló elővásárlási joggal élni kívánók szintén jelezzék vételi szándékukat. Az értékesítéssel kapcsolatosan további tájékoztatást ad: Tiba Péter a 217-07-21-es telefonszámon, munkaidőben. Boross Péter miniszterelnök szombat délután hivatalában fogadta Erhard Busek osztrák alkancellárt, az Osztrák Néppárt elnökét. A találkozón a felek áttekintették a térség biztonságpolitikájának főbb kérdéseit, kölcsönösen egyetértettek abban, hogy a régió stabilitása mindkét fél közös érdeke. Az Európai Unióhoz való csatlakozásról szólva Erhard Busek megállapította: Ausztria számára rendkívüli jelentőséggel bú az a tény, hogy Magyarország az Unió tagja kíván lenni. Reméli, hogy ez kedvezően befolyásolja a júniusban tartandó ausztriai népszavazást. A tárgyalópartnerek végül megvitatták a mindkét országban küszöbönálló parlamenti választások esélyeit is. — 3 MAGYAR HÍRLAP A NAP INTERJÚJA Kajdi József miniszterelnökségi államtitkárral A kormány a megszokott rend szerint ülésezik A parlament befejezte munkáját, tetemes mennyiségű törvénytervezet és képviselői indítvány megtárgyalását hagyva utódjára. Mi a teendője ezek után a kormánynak az új parlament felállásáig? Érdemes-e a törvény-előkészítő munka folytatásával a parlamenti restanciát szaporítani? — kérdezte munkatársunk Kajdi Józseftől, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárától. — Az, hogy a parlament befejezte munkáját, csak kis mértékben befolyásolja a kormány működését. A kormány változatlanul teljes felhatalmazással és jogkörrel végzi programjának végrehajtását a törvénytervezetek parlament elé terjesztése kivételével — mondta lapunknak nyilatkozva Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. — A miniszterelnök úr a cselekvési program végrehajtását keményen megköveteli a tárcáktól. Már köztudott, hogy levélben kérte fel a minisztereket az egyes tárcák munkáját összefoglaló beszámoló összeállítására. A beszámoló az új parlament alakuló ülésétől kezdődően ügyvivőként működő kormány tevékenysége idején történteket is tartalmazza majd, az új kormány tehát naprakész információk birtokában kezdheti munkáját. — Mi mindenről kell beszámolniuk a minisztereknek? — A jegyzékben szerepelni kell az 1990 májusa óta a tárca által elkészített és az Országgyűlés által elfogadott, már kihirdetett törvényeknek, kormányrendeleteknek és miniszteri rendeleteknek. Fel kell sorolni azokat a jogszabály-tervezeteket, amelyeket a kormány már jóváhagyott, de nem fogadta még el őket a parlament, valamint azokat a szakmai programokat, tárcák által előkészített koncepciókat, amelyek végrehajtása a következő kormányra vár. A beszámolónak tartalmaznia kell a minisztériumok szervezeti változásait, a létszámviszonyok alakulását, a felvezetés működési szabályzatot, sőt be kell számolni a nemzetközi kapcsolatok pillanatnyi állásáról is, hiszen a későbbi időpontokra szóló meghívásoknak már a tárca következő vezetője tesz eleget. Az összeállításban szerepelnie kell a tárca által létrehozott, vagy támogatott alapítványoknak a támogatások összegének megjelölésével, a költségvetési helyzet alakulásáról szóló beszámolónak, és mindazoknak a jövőben végrehajtandó feladatoknak, amelyek előkészítési stádiumban vannak és minden valószínűség szerint nem jut idő a megvalósításukra. Ebből a vaskos dokumentumból a Miniszterelnöki Hivatalnál és a tárcáknál is találnak majd az utódot. —A kormány értékeli is ennek alapján a tárcák négyévi teljesítményét? — Nem, értékelésre nem kerül sor. A beszámolókészítés nem számonkérő jellegű, csupán a feladatok gyors és szakszerű átadását igyekszik elősegíteni. — Folytatja-e a kormány a törvényelőkészítést? Friszen már így is többszáz megtárgyalásra váró előterjesztést hagyományozott utódjára a parlament. — A kormány elláthat minden olyan feladatot, amely legfeljebb kormányrendelet-szintű jogszabályt igényel. A törvény előkészítése sem szünetel, ezt nem tiltja az alkotmány. A kormány főként olyan technikai jellegű törvények előkészítését tervezi, amelyekről elképzelhető, hogy az új parlament számára beterjeszthetők lennének. Napirendre kerülnek persze olyan törvénytervezetek is, amelyek parlament elé terjesztése már az utódok feladata lesz. Mindez azonban valószínűleg nem tölti ki maradéktalanul a kormányülések napirendjét. Hiszen, ha jól értem, a hátralévő időben a kormány az eddig megszokott rend szerint hetenként ülésezik. — Kormányülések változatlanul lesznek, bár figyelembe vesszük, hogy a kormánytagok pártpolitikusok is egyben, így a kampány időszakában erősen leterheltek. Ezért próbáljuk úgy összeállítani a programot, hogy az ülések ne egész napokat vegyenek igénybe. — Változott-e a közigazgatás az elmúlt négy évben? — Szerintem a központi közigazgatás óriásit fejlődött, azzal együtt persze, hogy működése ma sem optimális. A választásokat követő közigazgatási reform tapasztalatai mára szűrődtek le, a szükséges szervezeti és személyi változások végrehajtására azonban már nincs idő. Ezért összefoglaljuk, hogy véleményünk szerint milyen hatásköri, szervezeti változások lennének indokoltak. Többek között ez is a kormány hátralévő teendői közé tartozik. — Hol érhető tetten az ön által említett fejlődés? — Óriási lépésnek tartom a közigazgatás technikai infrastrukturális fejlődését. Az informatikai tárcaközi bizottság működésének köszönhetően belátható időn belül szabad lesz az átjárás az adatbázisok között. A személyi összetétellel is elégedett vagyok, tehetséges társaság kerül pozícióba a közigazgatási államtitkári, helyettes államtitkári körbe. Sikeres intézménynek bizonyult az államtitkári értekezlet, mint utolsó szakmai kontroll a döntéselőkészítés folyamatában. —Mi az, amin véleménye szerint feltétlenül javítani kell? — Késésben vagyunk a jogi rendszerváltást illetően. Ha az Európai Közösséghez való csatlakozást komolyan vesszük, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy a hazai jogrend harmonizáljon a társult országok jogrendjével. Igaz, megalakult az igazságügyi minisztériumban az a szakértői stáb, amely a jogharmonizálást ellenőrzi minden új jogszabálytervezet esetében, évekre van azonban szükség, mire ennek eredménye érezhető lesz egész jogrendünkben. Változtatni kellene továbbá a közigazgatási fegyelmen a szakmai egyeztetések tekintetében, és a döntés-előkészítés jelenlegi mechanizmusa sem tökéletes. • Márványi Ágnes Boross Péter fogadta Erhard Buseket MTI Helyi lapok első országos találkozója MTI Több mint kétszáz újságíró vett részt a helyi lapok első országos találkozóján, melyet a Lakitelek Alapítvány, a Magyar Újságírók Közössége és a Heti Nemzeti Újság szerkesztősége rendezett a budapesti Testnevelési Egyetemen. Az újságírókat Boross Péter miniszterelnök, Lezsák Sándor, a kuratórium és Kósa Csaba, a MÚK elnöke, majd Kiss Dénes, a Heti Nemzeti Újság főszerkesztője köszöntötte. Kiosztották a szervezők által alapított Kölcsey-díjat, amelyet Kiss Dénes, Tollas Tibor, Serfőző Simon, Nagy Gáspár, Agócs Sándor, Apáti Miklós, Döbrentei Kornél és Körmendi Lajos vehetett át. De nem ő az egyetlen, aki nyert, mert az italkészítés művészi hagyományait ápoló Seagram cég valamely kiváló minőségű terméke mellett döntött. További száz kedves vásárlónk kapja meg a nevezési kártyán bejelölt kedvencét: egy-egy üveg remek Blenders Pride, Seven 7 Crown, vagy Passport Scotch whiskyt. A győzteseket postán értesítjük. Valamennyi kedves nyertesünknek kellemes időtöltést kívánunk mind az Egyesült Államokban, mind nyereményeik elfogyasztása közben. ... és másodmagával részt vehet az 1994-es Labdarúgó Világbajnokság eseménysorozatán: Varga István 2310 Szigetszentmiklós Petőfi S. u. 58. AKI NYERT EGY UTAT AMERIKÁBA