Magyar Hírlap, 1994. augusztus (27. évfolyam, 178-190. szám)
1994-08-01 / 178. szám
FOTÓ: ISZA FERENC Van, aki nem hisz a szemének: mától ismét magasabbak a benzinárak. A Mól kútjainál a 91-es ólommentesért literenként 78,80-at, a 92-es ólmozottért 84,80-at és a 95-ös ólommentes benzinért 80,80 forintot kell fizetni. Cikkünk a 9. oldalon Mellékleteink: hétfőn Sportrevü, kedden Heti Patika, szerdán Ingatlanbörze, csütörtökön Autók és Piacok, pénteken Pénz Plusz Piac, szombaton Ahogy tetszik*Vasárnapi Magazin POLITIKAI NAPILAP MÁSODIK KIADÁSI ÁRA: 24,50 FORINT 1994. augusztus 1., hétfő Az MSZOSZ-t nem lepték meg a tervezett áremelések Október elsejétől 15 százalékkal emelik a fogyasztási adókat MH-információ A központi költségvetés hiánya 333,1 milliárd forint lesz. Október elsejétől 15 százalékkal növekednek az üzemanyagokat és élvezeti cikkeket terhelő fogyasztási adók — értesüléseink szerint ezeket is tartalmazza a csütörtökön kormány elé kerülő pénzügyminisztériumi előterjesztés, amelynek címe: „Egyensúly és az államháztartás 1994—95. évi jellemzői”. Az előterjesztés szerint a központi költségvetés deficitje egész évben 390,4 milliárd forint lesz, amennyiben a kormány nem tesz semmit. Intézkedések révén azonban ezt a hiányt 333,1 milliárd forintra csökkentik. (Az elfogadott 1994. évi költségvetési törvényben 329,9 milliárd forintos deficit szerepel.) A bevételeket a várhatóhoz képest 16,7 milliárd forinttal növelik, a kiadásokat pedig 40,5 milliárd forinttal csökkentik. A bevételnövekedést a fogyasztási adók és az általános forgalmi adó október elsejei emelésétől, valamint az elkülönített állami pénzalapoktól — többek között a Világkiállítási Alaptól való pénzelvonástól remélik. Némileg emelkedik a tervezett vám- és társaságiadó-bevétel is. A kiadáscsökkentés abból adódik, hogy a várhatóhoz képest 5,1 milliárddal csökkentik a központi beruházásokra fordított összeget, 11,9 milliárd forinttal a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek költségvetési támogatását. Az egész évi várható támogatáshoz képest 7,7 milliárd forinttal mérséklik a védelem, 4,4 milliárddal az elkülönített állami pénzalapok s 3,5 milliárd forinttal az önkormányzatok támogatását. Október elsejétől a személyi jövedelemadó rendszerében is tervezi a kormány néhány intézkedés bevezetését, így eltörlik a forrásadót, a munkaviszonyon kívüli adóelőleg-levonást is szigorítják, és sor kerül az állampapírok kedvezményének korrekciójára is. (Ez utóbbi annyit jelentene, hogy a jövedelemből csak az állampapír névértéke számolható el kedvezményként.) A jövedelemadó-törvényekben tervezett egyéb változások — így például a beruházási kedvezmények és az amortizáció gyorsítása— csak január elsejétől lépnek hatályba. Ugyancsak a kormány tervei között szerepel a költségvetés általános tartaléka egy részének befagyasztása, az előző kabinet „elígérkezéseinek” felülvizsgálata, így megvizsgálják: van-e lehetőség arra, hogy a Hungária Televíziónak ígért egymilliárd forintot, vagy a fővárosi önkormányzatnak ígért 700 millió forintot — az egyes villamos pályájának továbbépítésére — ne kelljen kifizetni a tartalékból. A hadigondozottakról szóló törvény módosításával 3,2 milliárd forintot kívánnak megspórolni. Az elkülönített állami pénzalapok számát jövőre jelentősen mérséklik, összesen 7 ilyen alap lesz, amelyet a jelenlegiek összevonásával, illetve egyesek megszüntetésével kívánnak elérni. Így lesz jövőre gazdaságfejlesztési, mezőgazdasági, munkaerő-gazdálkodási, infrastrukturális, környezetvédelmi, kisvállalkozói garancia-, valamint gépjármű-felelősségi alap is. Természetesen minden szakszervezetnek alaposan mérlegelnie kell az árak, a bérek és a jövedelmek alakulását — mondja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének szóvivője. Bálint Attilát a várható ár- és adóemelésről kérdeztük. — Nem meglepő az, hogy a kormány a héten áremelést javasolt — mondja a szóvivő —, azt ugyanis előre lehetett tudni, hogy a gazdaság helyzete megkívánja a szigorító lépéseket. — Bálint tudomása szerint a kormány hivatalosan még nem tájékoztatta az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkavállalói oldalát a tervezett emelésekről. Az MSZOSZ szóvivője nem kívánja megelőlegezni a szakszervezetek véleményét a még csak készülő döntéssel kapcsolatban; mint mondja, részletes elemzésre van szükség. Bálint Attila biztos benne, hogy a kormány ígéretéhez híven a szakszervezetek részletesen megismerkedhetnek a bérből és fizetésből élők és a nyugdíjasok életét meghatározó változtatásokkal. A szakszervezeti szóvivő elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány döntése után kerül az ÉT asztalára, majd utána a parlament elé a javaslat. • D-V.J.- V.I. Bizottság alakul a privatizációs visszaélések feltárására Arról szó sincs, hogy valamennyi privatizációs tranzakciót visszamenőleg vizsgálni kellene. 3. oldal Rendelet készül a fontos létesítmények őrzéséről 4. oldal A varsói felkelés — a hidegháború első csatája 7. oldal Útban Európába Nap mint nap halljuk: közeledünk Európa, mégpedig elsősorban annak nagy „klubja”, az Európai Unió felé. A megszokottá vált frázist szeretné a Magyar Hírlap tartalommal megtölteni, amikor ezentúl minden hónap első hétfőjén egy oldalt szentel EURÓPÁNAK. 8. oldal Új konstrukció az oroszok adóssága rendezésére Egyre valószínűbbnek látszik, hogy létrejön az a már hónapokkal ezelőtt a sajtóban is napvilágot látott konstrukció, melynek lényege, hogy az orosz államadósság egy részének törlesztéseként magyar vállalatok kapnának résztulajdont oroszországi cégekben. 9. oldal Román—magyar honvédelmi miniszteri találkozó Gyulán A katonai együttműködéssel nincs baj MH-tudósítás Romániának az Amerikai Egyesült Államok után Magyarországgal a legfejlettebb a katonai kapcsolata —jelentette ki Gheorghe Tinca, Románia védelmi minisztere, aki Keleti György honvédelmi miniszter meghívására szombaton délelőtt érkezett Gyulára. Mint a találkozó utáni sajtótájékoztatón kiderült, a román védelmi miniszter tízpontos ajánlattal érkezett a városba, s ehhez még eggyel csatlakozott Keleti György is. Ezek az ajánlatok a békepartnerség területén még elmélyültebb együttműködést tehetnek lehetővé. Gheorghe Tinca felajánlotta például, hogy magyar repülősök légi lövészetet tarthatnának Románia területén. Ez azért lenne fontos, mert hazánkban erre — kis ország lévén — nincs lehetőség, s mióta megszűnt a Varsói Szerződés, megszűntek az ilyesfajta gyakorlatok is a volt Szovjetunió területén. Szóba került a közös hadgyakorlatok, a katonai felszerelések közös gyártásának lehetősége, magyar tisztek és katonák képzése Romániában és fordítva. Románia segítséget tudna nyújtani a magyar katonai orvosok képzésében is, hiszen fronttapasztalattal rendelkezik, mivel Szomáliában román katonai kórház működött. Természetesen a 11 pontos közös együttműködési ajánlat csak akkor valósulhat meg, ha erre mindkét ország parlamentje igennel szavaz. De a román védelmi miniszter e tekintetben is bizakodó, mint ahogy azt is reméli, hogy a jó katonai kapcsolatok pozitívan hatnak a két ország politikai kapcsolatára is. Gheorghe Tinca szerint ha Románia és Magyarország kilép ebből a blokádból, amely az utóbbi években keletkezett, akkor hamarosan sor kerülhet az alapszerződés aláírására is. Ugyanis úgy a határ-, mint a kisebbségügyi kérdésekben pontos nemzetközi előírások léteznek. Keleti György honvédelmi miniszter e sajtótájékoztatón szintén beszélt arról, hogy ez a nagyon jó katonai kapcsolat talán a politika más területén is érvényesülhet. Ezért átadta a Magyar Köztársaság ajánlási programját — amely a békepartnerségre vonatkozik — román kollégájának, aki néhány napon belül viszonozza e gesztust. — Az ilyen dokumentumok cseréjére semmi sem kötelez, ez a két ország közötti bizalom jele — mondta Keleti György, aki azt is bejelentette, hogy e munkalátogatás után ősszel hivatalos találkozóra érkezik hazánkba a román védelmi miniszter. S akkor már konkretizálhatják a Gyulán körvonalazódott elképzeléseket. • H. A. Az első bukaresti értékelés a 3. oldalon Gheorghe Tinca és Keleti György útban a tárgyalásokat követő közös ebédre FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT Carlos egykori tervei Budapesten MH-összeállítás Négy évvel az után, hogy Horváth Balázs akkori belügyminiszter nyilvánosságra hozta a korábbi állambiztonsági szolgálat féltve őrzött C-79-es dossziéjának néhány oldalát, újabb, eddig a nyilvánosság előtt ismeretlen adatok láttak napvilágot a Carlos-féle terroristaszervezetről — ezúttal azonban a párizsi Libérationban és a Le Point című hetilapban. Az utóbbi Carlos Chirac meggyilkolását tervezte címmel közölte azt a hatoldalas jelentést, amelyet — mint a lap írja — a magyar titkosszolgálat illetékesei adtak át Jean-Louis Bruguiére francia vizsgálóbírónak Budapesten. A lapértesülés szerint a magyar jelentés részletezi a Marbeuf utcai merénylet (1982. április 22.) — ez ügyben nyomoz a vizsgálóbíró — előkészületeit, és bemutatja Carlos franciaországi és a külföldi francia „célpontok” ellen irányuló merénylet terveit. A cikk végén az újságíró kiemeli: a magyar titkosszolgálat anyagát készítők aláhúzták, hogy az információ „operatív forrásból” származik, tehát azt „még pontosítani kell”. Azaz a magyar hatóságok nem adtak választ arra a kérdésre, hogy mikor jutottak ezekhez az értesülésekhez, a merényletek előkészítése előtt vagy csak utána, titkos módszerekkel vagyis behatolással, illetve lehallgatással szerzett apró információk összeillesztésével. A Nemzetbiztonsági Hivataltól származó értesülések szerint a magyar titkosszolgálat — amely még ma is őrzi a C—79- es aktát — nem adott át sem mostanában, sem korábban jelentést a francia vizsgálóbírónak. Bruguiére valóban többször járt Budapesten, így 1991-ben is, amikor júliusban az ügyészség lezárta a vizsgálatot. Feltételezések szerint ezt követően az akkori igazságügy-miniszter, Balsai István engedélyével az igazságügyi szervek adták át a hatoldalas jelentést a francia vizsgálóbírónak. A Libération cikke a 3. oldalon Rekordmeleg éjjel és nappal MH-információ Szombaton 1921-es országos rekordot döntött meg a nyári meleg: hetvenhárom évvel ezelőtt az ország akkori legmelegebb helyén, Debrecenben 37,6 fokot mértek. Szombaton számos vidéki városban mutattak 38 foknál többet a hőmérők. Többen lettek rosszul a kánikulában, de komolyabb megbetegedés nem történt Mint Szűcs Zsuzsannától, az Országos Meteorológiai Szolgálat ügyeletesétől megtudtuk, a legmelegebb Nagykátán 38,6 Celsiust mértek szombaton. Budapesten 1917 óta nem mértek ilyen hőséget nappal: akkor július 30-án 34,7, most 36,5 fokot mértek. A hajnali minimumrekordot is megdöntötte a hétvégi hőség a fővárosban: vasárnap a leghűvösebb időben 23,5 fokot mértek a korábbi 23 fokos rekorddal szemben. Az eddigi legmelegebb hajnal július 30-án 22,2 fok volt, most szombaton 23,9 fokot mutattak a hőmérők. Nem volt lényegesen több dolguk a mentőorvosoknak a hét végén, mint más napokon, mondta dr. Rostás Anna, a mentőszolgálat ügyeletes főorvosa. Főleg idős emberekhez s keringési és légzési betegségben szenvedőkhöz hívtak mentőket a két kánikulai napon. Napirenden a szankciók szigorítása Milosevic a béketerv elfogadására szólított fel Újvidéki tudósítónktól A szerb nemzet igazi érdeke a béke — üzente Milosevic elnök a paléi vezetőknek, a nemzetközi béketerv elfogadására szólítva fel őket. Belgrád így reagált a genfi öthatalmi külügyminiszteri értekezlet határozatára, amely még egy „utolsó figyelmeztetést” intézett a boszniai szerbekhez. Pálénak a Biztonsági Tanács tíz nap múlva esedékes üléséig meg kell változtatnia álláspontját, ellenkező esetben megszigorítják a büntető intézkedéseket Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter, akit tegnap délután vártak Belgrádban, részleteiben is ismerteti a szerb vezetőkkel, milyen újabb szankciókkal számolhatnak a végleges elutasítás esetén. Milosevic most először foglalt nyíltan és egyértelműen állást a nemzetközi békejavaslat mellett, feladva a Karadziccsal való titkos egyezkedés módszerét, amely nyilvánvalóan meddőnek bizonyult. Az elnök úgyszólván az utolsó pillanatban fordult a nyilvánossághoz, s hogy nehéz elhatározásról volt szó, azt az is bizonyítja, hogy bár formailag a Politika című lapnak nyilatkozott, a szöveg mégsem kerülhetett be az újság tegnapi számába, hanem csak a tévé és a rádió ismertette tartalmát. Tegnap egész nap ezt ismételgették, nem kis dilemmát okozva a hallgatóknak, akiket eddig a paléi vezetőség bölcs patriotizmusáról próbáltak meggyőzni. • Folytatása a 2. oldalon A NAP INTERJÚJA Szűrös Mátyással „A személyi változások is túl gyorsan történnek a tévében és a rádióban, s korai volt az expóról lemondani. Bős—Nagymaros ügyében én megvárnám a hágai nemzetközi bíróság döntését.” Interjú az 5. oldalon FOTÓ: MÜLLER JUDIT Györke lesz a nagykövet Izraelben? Tel Aviv-i tudósítónktól Magyarország új izraeli nagykövete Györke József volt londoni nagykövet lesz, míg a képviselet jelenlegi vezetője, Görög János a Külügyminisztériumban kap központi feladatot — írta a Maariv vasárnapi száma. A lap diplomáciai tudósítója szerint Györke részt vett a magyar—izraeli diplomáciai kapcsolatok felújításának előkészítésében. 1988-ban Tuniszban találkozott Abu-Ajaddal, a PFSZ egyik vezetőjével, és „beleegyezését” kérte a viszony rendezéséhez. A Maariv arról is tudósít, hogy Izrael budapesti nagykövete David Krausz, a napokban adja át az ügyeket utódjának, Izrael jelenlegi oslói nagykövetének, Joel Alonnak, ám a hivatalos őrségváltásra valószínűleg csak szeptemberben kerül sor. • N. K.