Magyar Hírlap, 1996. április (29. évfolyam, 77-88. szám)
1996-04-01 / 77. szám
1996. ÁPRILIS 1., HÉTFŐ A személyazonosítókról a múlt héten elfogadott törvény értelmében a személyi számot az adó- és a vámigazgatásban, az illetékekkel kapcsolatos nyilvántartásokban, továbbá az egészségügyi, a szociális és a munkaügyi igazgatásban legfeljebb az év végéig lehet használni. Ezt követően a polgárokat adószámukon, illetve társadalombiztosítási azonosítójuk alapján tartják majd nyilván. Az anyakönyvben, a központi népesség-nyilvántartásban, a rendőrségi és a nemzetbiztonsági szolgálatok egyes adatbázisaiban, az igazságszolgáltatásban, a honvédelmi igazgatásban, a választási nyilvántartásokban, valamint a földhivataloknál azonban változatlan formában és feltételek mellett továbbra is alkalmazhatják a személyi számot. Az új társadalombiztosítási azonosító - amely egyszerű sorszám - már tavaly megszületett, s erről mindenkit tájékoztattak. Adószámmal viszont még nem rendelkeznek a polgárok, ám az esztendő végéig ezt is megkapják. Ez az azonosító a személyi számhoz lesz hasonlatos: az első számjegye - amely nyolcas - utal arra, hogy magánszemélyről van szó, a következő öt jegyet a születési dátumból képezik, további három szám az azonos napon születettek megkülönböztetésére szolgál, az utolsó pedig ellenőrző szám. Egyébként jövőre a népességnyilvántartás által képzett személyazonosító jel is módosul; a szám nem utal többé az állampolgárságra, s a 2000 után születettek azonosítója hármassal vagy négyessel kezdődik majd, s az ellenőrző számjegyeket is más rendszerrel állítják elő. A különböző rendszerekben levő adatok karbantartását a Központi Választási és Nyilvántartó Hivatal (Könyv) végzi el. Ez eddig nem okozott gondot, hiszen - a személyi szám alapján - meghatározott időközönként összevetették a nyilvántartást a különféle adatbázisokkal, s így rendszeresen átvezették a név- és lakcímváltozásokat. A törvény hatálybalépését követően azonban nem létesíthető közvetlen összeköttetés az egyes rendszerek között, hanem kapcsolati kódot kell alkotni. Ezeket a belső azonosítókat a Könyv hozza létre, s például az APEH vagy a társadalombiztosítás adatbázisában szereplő polgár számához újabb két jelet rendel hozzá. Jövőre az adóhatóság, illetve a tb már csak saját külön kapcsolati kódjai segítségével kérheti a birtokában levő adatbázisok aktualizálását, tehát a személyi számot meg sem ismerheti. Hasonlóképpen kell majd eljárni, ha az APEH és a tb kíván kapcsolatba lépni - erre a törvény a két szervet feljogosítja -, vagy esetleg döntés születik például az adóigazgatás és a földnyilvántartás összekapcsolásáról, illetve más adatbázisok közötti információcseréről. A kapcsolati kódot a szükséges műveletek elvégzését követően meg kell semmisíteni. Az adóhatóság, illetve a társadalombiztosítás, valamint a Könyv között azonban az adatáramlást folyamatosan fenn kell tartani, ezért a két kód gyakorlatilag állandó „köztes személyi szám” marad, így egy-egy polgárt már legalább öt számon tartanak nyilván: a Könyv személyazonosító jelén és kapcsolati kódjain, az APEH adószámán és a kódon, míg a tb a táj-számon és saját kapcsolati kódján. Ugyanakkor a munkáltatónak ismernie kell az adószámot és a táj-számot, míg az önkormányzatoknál - miután az a népesség-nyilvántartás helyi szerve, egyben adóhatóság és a munkaügyi igazgatásban is feladatai vannak - mindhárom nagy alrendszer azonosító jele összefut. Szakértők szerint a rendszer tehát ettől nem lesz biztonságosabb, ám lényegesen nagyobbá válik a tévedés lehetősége, s nőnek a működési költségek. Ugyanakkor a személyi számot az adóhatóság még öt évig használhatja, míg a nyugdíjbiztosítónál évtizedekig szükség lesz rá. A rendszer átállítása az APEH számára kerül a legtöbbe: ha valóban a tervbe vett műanyag kártyaigazolványokon adja ki a polgárok adószámát, a költségek - a számítógépes kapacitás bővítésével együtt - várhatóan több milliárd forintra rúgnak. A Könyv gépeinek teljesítőképessége szintén nem elegendő az új rendszer működtetéséhez, ezért ott is korszerűsítésre van szükség, amely szakértők szerint mintegy 900 millió forintba kerül. Az pedig egyelőre nem is becsülhető, hogy mindez az önkormányzatoknál milyen fejlesztéseket igényel. Egyébként az érintett tárcák a tervek szerint néhány napon belül összesítik, hogy milyen öszszegre tartanak igényt. Ennek forrása várhatóan jórészt a költségvetés általános tartaléka lesz. • Lencsés Károly Marad a személyi szám a központi igazgatásban Kétmilliárd adóforint az új azonosítókra A személyi szám használatának korlátozása miatt a központi népesség-nyilvántartás átalakításához kilencszázmillió forintra lenne szükség, míg az adóigazgatásban mintegy kétmilliárdos költségtöbblettel számolnak. Az érintett tárcák várhatóan néhány napon belül összegzik az átállással kapcsolatban várható kiadásokat. Egyébként a személyi szám több nagy igazgatási adatbázisban továbbra is változatlanul használható. A számítógépes rendszer nem tökéletes Jelentkezésdömping az egyetemeken • Folytatás az 1. oldalról A Pécsi Orvostudományi Egyetem orvosképzésében 710-en vennének részt, vagyis kétszer annyian, mint tavaly. Igaz, az elmúlt nyáron ide kevesebben jelentkeztek, mint a többi orvosi egyetemre, mivel a felvételit angol nyelvvizsgához kötötték. Első helyen egyébiránt pontosan annyian szeretnének bekerülni, mint amennyien tavaly megpróbálkoztak a felvételivel. A Budapesti Műszaki Egyetemre 3788-an jelentkeztek A lapon, míg közel 3000- re tehető az intézményt B lapon jelölők száma. Réffy József oktatási rektorhelyettes közölte: nem biztos, hogy a B lapok ténylegesen ennyi új jelentkezőt takarnak, elképzelhető, hogy valaki első helyre is a műszaki egyetemet írta, második helyen pedig a BME másik karára jelentkezett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem karaira átlagosan kétszer-háromszor többen jelentkeztek a felvehető létszámnál, kivétel a pszichológia a maga huszonhatszoros túljelentkezési arányával. A nyelvtanári szakok iránt is kissé magasabb - közel hatszoros - az érdeklődés. A tavaly felvehető hallgatók számát az idei létszám elsősorban új szakok indítása miatt haladja meg. A szegedi József Attila Tudományegyetem (JATE) Bölcsészettudományi Karát - bár az adatok még nem véglegesek - 1900-an jelölték első helyen, a lapok száma ugyanennyi. A tavalyihoz képest a felvehetők száma mintegy 30 százalékkal magasabb, mivel a kar igyekezett tartani a minisztériumi irányszámokat, és új szakokat is indított. A JATE Jogi Kar által indított különböző szakokra 2592 jelentkező adta be A lapját, közel ugyanennyien pedig B lapot küldtek az intézménynek. A tanulmányi osztályok többsége egyébként elégedetlen a felvételi rendszert kiszolgáló programok és adatbázisok működésével. Munkatársaik szerint nem volt szerencsés fejlett számítógépes infrastruktúra nélkül dönteni a hálózat felállításáról. A tanulmányi osztályok ugyanis nem rendelkeznek azokkal a nagy teljesítményű gépekkel, amelyeket az adott egyetemek, főiskolák diákjai már használnak, és amelyekre a programot is tervezték. Emiatt az ősz nagy része a rendszer tesztelése helyett a program átdolgozásával telt. A hálózatot először - előzetes próba nélkül - a felvételi lapok rögzítésekor használták. Az intézmények illetékesei állítják: rendkívül nehéz hozzájutni a jelentkezők adataihoz, a hibás jelentkezési lapok kijavítása pedig időt igényel, hiszen a központi rendszert szinte lehetetlen elérni az osztályok gépeiről. A hálózati kapcsolat hibái miatt megesett, hogy a programmódosítást az elektronikus út helyett gépkocsival kellett eljuttatni az osztályokra. A rendszer működését minősíti az adatfeldolgozás lassúsága is. Az elmúlt években két hét elegendő volt a jelentkezések feldolgozására, az idén egy hónap elteltével is munkában vannak a tanulmányi osztályok - fejtették ki több egyetemen. * Haszán Zoltán - Kovács Edina Hosszabb a tanév, de csak ’98-tól MH-információ______________ A művelődési tárca tervei szerint az 1996-97-es tanév hossza megegyezik az ideivel, legfeljebb csak egyetlen nappal lesz hosszabb. Országos változás csupán 1998 szeptemberében lesz, amikor is minden közoktatási intézményben egységesen bevezetik a nemzeti alaptantervet. Ekkortól kezdve az általános és középiskolás diákok számára - az idei 185-tel, illetve a következő tanévre tervezett 186-tal szemben - 190 napos lenne az iskolaév. A nemzeti alaptanterv maximálja az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint a középiskolában a napi kötelező órák számát, ezzel is megkönnyítve némiképp a túlterhelt gyerekek dolgát. Ezek szerint - a fakultációk nélkül - 4-6 óránál többet nem lehet majd tartani a diákoknak 1998-tól. Ahhoz azonban, hogy a tananyagot teljes egészében leadhassák, egy iskolai munkahéttel kell növelni a tanévet. A 190 napból tízet az intézmény igazgatója továbbra is saját hatáskörében tanítás nélküli munkanappá nyilváníthat. (Az 1997-98-as tanévre országosan és kötelezően még nem érvényesek a nat előírásai.) A nat bevezetésétől kezdve az iskolák megtehetik azt is, hogy - amennyiben nem kívánnak júniusban már tanítani - az év folyamán szombati napokon „ledolgozzák” a nyári hetek munkáját. Az igazgatók egyébként a tanév idejének egyharmadáról rendelkezhetnek saját hatáskörükben, legyen szó akár a szombatokról, akár szénszünet kiadásáról, akár pedig síszünet közbeiktatásáról. Az 1996-97-es tanév még csak egy nappal lesz hosszabb a mostaninál. A művelődési tárca által előirányzott 186 napból az igazgatók itt is szabadon rendelkeznek azzal a tízzel, amelyet a nevelési értekezletekre és egyéb, tanítás nélküli munkanapokra használhatnak fel. A következő tanév szeptember 2- án kezdődik és 1997. június 13- án ér véget. A téli szünet két hét lesz, a tavaszi szünet pedig egy év múlva ilyenkor március 28-ától április 7-éig tart majd. A középiskolák az előzetes felvételi eljárásokat 1996. november 15. és december 15. között hirdethetik meg a művelődési tárca rendelettervezete szerint. • B.K. HÁTTÉR - BELFÖLD Magyar Hírlap . A DOHÁNYZÁS KÁROS AZ EGÉSZSÉGRE!