Magyar Hírlap, 1996. szeptember (29. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-25 / 224. szám
1996. SZEPTEMBER 25., SZERDA EuroRégiók - EuroPanoráma Magyar Hírlap 13 A magyar vállalatok európai integráció-érettsége igencsak eltérő - derül ki az európai integrációs stratégiai munkacsoport vállalatokkal foglalkozó tagjainak első tanulmányából. Mint írják, a magyar csatlakozást az unióhoz jelenleg politikai szándékok motiválják, az ideális azonban az lenne, ha a gazdálkodói szféra játszaná a főszerepet. 1991-92-ben a vállalatok még túlzott illúziókat tápláltak Magyarország uniós csatlakozásával kapcsolatban, ugyanakkor ismereteik, szakembergárdájuk, infrastruktúrájuk ebből a szempontból rendkívül gyenge volt - derítette ki az erről végzett felmérés. 1994-re a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatok hatalmas ugrást tettek, a többiek viszont nem - mondta Farkas György, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi igazgatója, a vállalati szféráért felelős európai integrációs stratégiai munkacsoport vezetője. Az integrációs felkészültség szempontjából négy csoportba lehet osztani a magyar vállalatokat - mutatott rá Farkas György. Az elsőbe a már említett külföldi tulajdonú vagy vegyes vállalatok tartoznak. Ezek kevésbé függenek a hazai közgazdasági feltételrendszertől és intézményektől, mint magyar társaik. Hozzájutnak a szükséges információkhoz, nemcsak fél- és egy évre, de hosszabb távra is tervezhetnek, könnyebben szereznek tőkét és hitelt, technológiai felkészültségük és alapanyagellátásuk jó, kiterjedt piaci kapcsolataik vannak. A másik végletet a fekete- és szürke gazdasághoz kapcsolódó vállalkozások adják, amelyek az integráció szempontjából visszahúzó erőt jelentenek. A fekete gazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 30-35 százalékát termeli meg, ez egyrészt riasztóan magas arány az unió számára, másrészt jelzi, hogy a magyar gazdaság intézményrendszere (jogalkotás, végrehajtás) nem működik megfelelően. Igaz viszont, hogy az illegalitásban dolgozó cégek puszta létükkel magukban hordozzák a lehetőséget, hogy átmentsék magukat „jobb időkre”, s majdan a legális szférát erősítsék. A két véglet között találhatók a magyar tulajdonban lévő magáncégek és az állami vállalatok. A magyar magáncégek a nyolcvanas évektől kezdve fejlődtek ki, egy adott területen viszonylag versenyképesek, de a nagy nemzetközi cégek mellett nem rúgnak labdába. Fontos, hogy ezek találjanak maguknak külföldi partnert, különben nincs esélyük a túlélésre. Hatalmas tehertételt jelentenek a sok alkalmazottat foglalkoztató állami cégek - termelő vállalatok, közművek, bankok, egyes szolgáltatók. Ezek többnyire nagymértékben függenek a kormányzattól és a hazai piactól, amelyen részesedésük folyamatosan csökken. Ehhez a csoporthoz kapcsolódnak azok a cégek is, amelyeket megkíséreltek ugyan privatizálni, de rossz eredménnyel. Ilyen például az Ikarus vagy a DIMAG (a Lenin Kohászati Művek jogutódja). A fent leírt alapokon többféle integrációs fejlődés is elképzelhető - mondta Farkas György. Az egyik a jelenlegi tendencia folytatódása, tehát, hogy a vállalatok többsége spontán módon fejlődik. A másik, egyben ideális változat, hogy a nemzeti tőke megerősödik, együttműködést kezd a vegyes vállalati szférával, s a csatlakozási tárgyalások előkészítésében átveszi a vezető szerepet az államtól. Tehát a már versenyképes magyar cégek megalakítják saját érdekképviseleti szervezeteiket, amelyek a megfelelő külföldi partnerrel közösen juttatják kifejezésre érdekeiket. Lobbiznak azért, hogy a politika milyen fő célokat tartson szem előtt a csatlakozási tárgyalások során, a magyar állam milyen hatásköröket igyekezzen megőrizni a belépés után is, s melyekről legyen kész lemondani Brüsszel javára. Sajnos nem valószínű, hogy ez a variáció valósul meg - tette hozzá Farkas. A harmadik lehetőség, hogy a csatlakozás meghatározóan politikai kérdés marad, s a politikailag lehetséges forgatókönyvet valósítják meg: 1998-99-ben lefolytatják a csatlakozási tárgyalásokat, 2000-2001-ben ratifikálják az egyezményt, 2002-ben pedig belép az EU-ba Magyarország. Ez a forgatókönyv azonban csak makrogazdasági szinten értelmezhető, vállalati szinten nem - mutatott rá a vállalati munkacsoport vezetője, aki szerint a legjobb, amire számíthatunk - s egyben a legvalószínűbb is -, hogy az első és a harmadik változat keveredik, tehát a politikai és vállalati érdekek esetlegesen közelítenek egymáshoz. • Vrajnai Katalin Túlpolitizált a csatlakozás forgatókönyve A vállalatoknak nem jut elég szerep A lakosság euroismeretei Szeptember végén elkészül az első igazán megbízható felmérés a magyar lakosság Európai Unióval kapcsolatos ismereteiről. A pillanatfelvételt követően teljes gőzzel beindulhat a kormány kommunikációs stratégiájának a végrehajtása, utalt rá lapunknak nyilatkozva Tóth Tamás, a Külügyminisztérium EU politikai és koordinációs főosztályának helyettes vezetője. MH-információ A lakosság felkészítését szolgáló kommunikációs stratégiát 1995 áprilisában hagyta jóvá az európai integrációs tárcaközi bizottság. Tóth Tamás a pénzügyi háttér megteremtésének nehézségeivel magyarázta, hogy a programba foglalt elképzelések többségét még nem sikerült megvalósítani. A kezdeményezést az Európai Unió PHARE-segélyprogramjából és kormányzati forrásból finanszírozzák. Brüsszel tavaly 700 ezer ECU-vel járult hozzá a költségekhez (ebből mintegy 200 ezer ECU-t Európa napok rendezésére, 100 ezret pedig nem kormányszervezetek kezdeményezéseire fordítanak), a kormány pedig idén 210 millió forintos támogatást ad. A külügyi főosztályvezető-helyettes elismerte, hogy jelenleg nincsenek igazán megbízható adatok arról, milyen ismeretekkel rendelkezik a lakosság az európai intézményekről. Ezt az űrt töltheti majd be a Szonda Ipsos szeptemberben nyilvánosságra kerülő közvéleménykutatása, amely a kommunikációs stratégia végrehajtásához is támpontot adhat. A programot az EU-csatlakozásig hátra lévő időben három szakaszra bontották. Az első fázisban a tájékoztatás a cél. Ezt követően a forgatókönyv szerint a meggyőzésre helyezik majd a hangsúlyt, végül a belépést feltételezhetően megelőző népszavazás előtt a „mozgósítás” következik. Tóth Tamás arra számít, hogy körülbelül két év múlva lesz az áttérés a második szakaszra, amikor a lakosság már elegendő tudással rendelkezik az EU-ról. A program ütemezése ugyanakkor szorosan összefügg azzal, hogyan haladnak a legkorábban 1998 elején kezdődő csatlakozási tárgyalások, a kettőnek szinkronban kell lennie. A tájékoztatás egyébként különböző célcsoportoknak szól. Külön programcsomag készült a mezőgazdaságnak, a tömegtájékoztatásnak, a köztisztviselőknek, a diákoknak és pedagógusoknak, valamint a vállalkozóknak. A tervek között szerepel egy állandó telefonos információs rendszer felállítása, s feltett szándék, hogy a skandináv országokhoz hasonlóan az eltérő véleményeknek is teret adjanak. • Gy. Z. A kontinens lemaradt A bruttó társadalmi termék változása százalékban az előző évhez viszonyítva A fejlődő országok gazdasági növekedése idén is dinamikusabb lesz az ipari államokénál — derül ki az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Értekezletének (Unctad) éves jelentéséből. Bár folytatódott az 1993 óta tartó folyamat, amelyben lassacskán magához tér a világgazdaság, a tavalyi 2,4 százalékos növekedés alacsonyabb volt, mint a megelőző esztendőben. Európa gazdasági gyarapodásának üteme tovább csökken. Az integrációs stratégiai munkacsoport pénzügyi-államháztartási kérdéseket kutató teamjét Patai Mihály, a Hungária Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója koordinálja, a közreműködők között található többi között Kupa Mihály volt pénzügyminiszter, Botos Katalin egyetemi tanár, az Állami Bankfelügyelet volt vezetője, Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. munkatársa. Európa a közvetett adókat (forgalmi típusú adók, vám) igyekszik egységessé tenni, a közvetlen adók (személyi jövedelemadó, társasági adó) meghatározását inkább a nemzetek belügyének tekinti - mondta Kupa Mihály. A magyar adórendszer közel áll az EU-országokéhoz, s további közeledés várható jövőre, a vámleépítések nyomán, valamint a fogyasztási adónál. (Az elképzelések szerint a jövő évtől a jövedéki adóra átkeresztelt elvonás köre az üzemanyagokra, a cigarettára és a szeszesitalra szűkül, s az utóbbiaknál előírják, hogy már a gyártók tüntessék fel a terméken annak fogyasztói árát.) Kupa szerint az EU egyre keményebben igyekszik „megfogni” az általános forgalmi adót: jövőre bevezetik az előállító országok szerinti beszedés rendszerét, bár ez Magyarországot egyelőre nem érinti. E változás célja elsősorban az, hogy minél pontosabban elszámoltassák az exportőröket, elejét vegyék a határon túli szállítások számlázásával kapcsolatos manipulációknak. Az EU-országokban is kétkulcsos az áfa, hír csakhogy az erről szóló ajánlás — a magyar 12 és 25 százalékkal szemben — 5 és 15 százalékot kíván meg, s csak kivételes esetben enged ennél kedvezőbb kulcsot. Követelményeket támaszthat Magyarországgal szemben az EU a környezetvédelmi elvonásoknál is, ám Kupa Mihály szerint „ebben lehet alkudni”. Komoly feladatokat ad az EU-ban használatos elszámolási rendszerek meghonosítása. Az államháztartásban nemcsak a deficit mértékére, hanem az elosztó rendszerek hatékonyságára, pazarlásainak megszüntetésére is oda kell figyelni - hangsúlyozza a volt pénzügymiszter. Az európai pénzügyi rendszerekben mindinkább teret hódítanak a nagy pénzügyi konglomerátumok - figyelte meg Botos Katalin. Az EU- országokban 1993-ban 308 határon túli bankfiókot nyitottak, tavaly már 487-et, a növekedés 60 százalékos. A magyar OECD-csatlakozás feltétele az volt, hogy 1997 végéig nálunk is liberalizálni kell a bankfióknyitást. A külföldi pénzintézetek tehát társaságalapítás nélkül is nyújtatnak hazánkban szolgáltatásokat, s ezek mögé már közvetlenül a maguk tőkéjét állíthatják biztosítékként. Kupa úgy látja, „nincs hová bejönniük” a külföldi bankoknak, az üzletágak telítettek. Várhegyi Éva viszont átmeneti szabályokat javasol a hazai bankrendszer védelmében. Igaz, e szabályok - az OECD követelményeinek megfelelően - nem tehetnek különbséget a hazai és a külföldi bankok között, de alkalmazni lehetne például a „gazdasági szükséglet” formuláját (mint Ausztria egészen EU- csatlakozásáig tette). Ez azt jelentené, hogy a bankfelügyelet célszerűségi szempontból is mérlegelhetné a bankfióknyitás engedélyezését. Patai Mihály szerint a két legfontosabb terület, amiben a pénzügyi szektor le van maradva az EU-tól: a szolgáltatások színvonala és az általános üzleti kultúra. •E.J. Magas a magyar forgalmi adó A magyar adórendszeren belül leginkább az áfánál van mit változtatni az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében. A bankok világában nem annyira az óhajtott EU-tagság, mint inkább a már elnyert OECD-tagság jelent komoly kötelezettséget - vélekednek a kormány integrációs stratégiai munkacsoportjának pénzügyekkel és államháztartással foglalkozó szakemberei. A EHEH-csoport Magyarországon Több mint harminc éve, hogy Michael Leier - a cégalapító - az ausztriai Bur-genland tartományban, Horitschonban lerakta az alapkövét hat családtagja álltal vezetett vállalkozáscsoportjának. Az ausztriai Horitschonban valamint Frauenkirchenben, továbbá Lengyelországban található vállalkozások mellett Magyarországon 9 Leier-cég működik. Michael Leier több mint tíz éve jelent meg a magyar gazdasági életben, s az általa létrehozott vállalkozások révén jelentős és elismert szereplőjévé vált az ország gazdaságának. A sorrendben - 1985-ben Gönyűn, - Leier Kft. - 1989-ben Pécsen, - Leier BCM Kft. - majd 1993-ban Jánossomorján, - Leier Építőanyag és Építő Kft. - alakult építőanyag üzemek fokozzatosan hódították meg a piac egy régszét és tettek szert nagy népszerűségre. Mindezt a korszerű "HABISOL" építőelem-család meghonosításának, a jó minőségnek,a pontos és korrekt kiszolgálásnak és a termékcsalád rendkívüli gazdaságosságának köszönhetik. Gönyűn egy önálló üzemrész készíti a kertépítés kellékeit - kerítéselemeket, lépcsőelemeket, virágtartókat - az egyedi mosott felületű betonelemeket és járólapokat. Pécsen a termékskálát különféle épületdíszítő elemek egészítik ki, készül itt ablakkeret, ablakkönyöklő, párkányelem, oszlopelem és balusztrád. Jánossomorján a Leier térburkolóelemek valamint a mélyépítő elemek széles termékskáláját kínálják. 1994. közepén tovább bővült a Leiercsoport magyarországi építőipari vállalkozásainak száma egy állami téglagyár megvásárlásával. Mátraderecskén - Leier Mátratherm Kft. - természetes alapanyagokból az Európában ismert legkorszerűbb technológiával gyártott környezetbarát, hőtakarékos égetett kerámiatermékek komplett termékpalettájának gyártása és forgalmazása folyik. Néhány éve kiszélesedett a Leier vállalkozások tevékenységi köre, Michael Leier beszállt az autókereskedelembe, melynek eredményeként 1992-ben Győrben megnyílt a Leier-Márton - márkakereskedés, egy a VW és az Audi típusainak értékesítésére ill. szakjavítására specializálódott márkaszerviz. A Leier-Márton vállalkozás a legmagasabb minőségi színvonalat képviseli és a tökéletes ügyfélkiszolgálás védjegyét testesíti meg. Ez tartalmazza az alkatrészellátás folyamatosságát, a gyors, megbízható és műszakilag pontos szerviz- és javítási tevékenységet. Nem egészen másfél évvel a győri autószalon megnyitása után a Leier-csoport gépkocsiágazata újabb taggal bővült. Celldömölkön egy már fennálló autóműhely kibővítésével, a szervizszolgáltatás színvonalának teljes körű emelésével létrejött a Leier névvel fémjelzett VW haszonjármű és Skoda márkakereskedés és szerviz, ahol egyéb típusokhoz is biztosítják a magas színvonalú szerviz és javítási tevékenységet. 1994-ben az Ácson létesült Leier Fémmegmunkáló és Gépgyártó Üzemben különféle sablonok gyártása mellett bármilyen lakatosipari munkát elvégeznek. 1995. végén befejeződött egy újabb autószalon beruházása, aminek eredményeképpen december elején megnyílt a mosonmagyaróvári Leier Márton VWAudi márkakereskedés és szerviz. A Magyarországon működő Leier-cégek és érdekeltségek növekvő száma, illetve ezek egyre szerteágazóbb tevékenysége folytán szükségessé vált az egyes vállalkozások működésének koordinálása néhány területen, mint pl. a könyvelés, a beruházások és finanszírozások, a számítástechnika valamint a PR-tevékenység. Ezzel a céllal jött létre 1994-ben a Leier Központi Iroda győri székhellyel. lifttMJ Gönyü, Dózsa Gy. u. 2. Tel.: 96/353-078 mToldii Pécs, Edison u. 36. Tel.: 72/327-277 M TPN ÜZ€M6K Jánossomorja, Óvári út Tel.: 96/226-700 Szerény érdeklődés Szegeden Amikor Európa és Szeged találkozik, egy dolog biztos: a víz valamilyen formában jelen van. A kontinens segítségével épült újjá a város a múlt századi árvíz után, a mostani Európa bemutatkozásán pedig vigasztalanul esett. A múlt századi együttműködés még látványos eredményekkel járt (több körút neve árulkodik erről a londonitól a brüsszeliig), azonban a friss találkozás, az Európa-nap jelszava úgy tűnik, a teljes diszkréció volt. Plakátokkal tele volt ugyan a város, ám ez nem segített a városba csöppenő és az esemény iránt érdeklődő látogatónak. A falragaszok hirdették az országot járó vándorcirkuszt, az egy hónappal későbbi budapesti gitárkoncertet és nyelviskolákat, az Európa Napról viszont semmilyen tájékoztatás nem szerepelt. A szegediek sem tudtak sokkal többet, de a „minden nagy rendezvény a Dóm téren van, útbaigazítás után végül is rá lehetett bukkani a nagyközönségnek szóló kulturális program helyszínére. Térzene, mesejáték, néptánc és „nemzetiségi divatshow” (ez utóbbi a szegedi butikok kollekciójának bemutatása) várta az érdeklődőket, akik nem jöttek. A műsor kezdetén hatvan-hetven ember ücsörgött a színpad előtti műanyag székeken, többségük a dómból kijövő turista. Számuk nem nagyon változott később sem, inkább csak cserélődtek az emberek. A téren kapott helyet az Európai Unió információs standja is. Volt minden, Finnország rövid története, dán szépirodalmi kalauz, Svédország térkép és sok egyéb. Fogytak is a brossúrák, a sátorban állók szerint különösen az országismertetők voltak népszerűek, hamar el is tűntek a készletek. Szegeden tehát, sok más helyszínnel ellentétben, nem vált a város lakóit megmozgató népünnepéllyé az Európa Nap. Pedig a tanévkezdésre az egyetemisták is visszatértek a városba. Lehetne a rossz időre is fogni az érdektelenséget, de például a szegedi nagyáruház előtt sátrat verő holland híradástechnikai cég termékbemutatójára egész nap csak hosszas utcai sorállás után lehetett bejutni. Konferenciák persze a csongrádi megyeszékhelyen is voltak, sőt a megnyitót a városi televízió élőben közvetítette. Nem lehet tudni, hogy mennyi nézőt vonzott a képernyő elé az esemény, pedig a hangulat igen oldott volt. A város vezetője például a beszéde után megdicsérte jó és érthető angol kiejtéséért az EU elnökségét képviselő ír diplomatát. A hivatalos programok közül a legnagyobb érdeklődés egy könyv bemutatását kísérte, többen zsúfolódtak be a kis könyvesboltba, mint ahányan a téren a műsort nézték. Az EU logójával megjelent kiadvány a hazánkban menekültként élő bosnyákok meséiből ad ízelítőt, magyar, bosnyák és angol nyelven. Hans Beck, az unió budapesti nagykövete szerint a sok, szép szavakkal tarkított beszédek helyett ezek az események mutathatják meg az együttműködés lehetőségeit. A konferenciáknak mégis volt értelmük, mert ha a szegediek nem is voltak kiváncsiak az EU-ra, az eseményre érkezett nagykövetek megnézték Szegedet, s az őket kísérő hostessek szerint tetszett is nekik a város. Haszán Zoltán Declan Connolly, az EU soros elnöki posztját betöltő Írország budapesti nagykövete az Európa-napon MMa»mMCCTOM0l)M3888«MmiS88a«g^^ Az Európai Unió strukturális és regionális politikájának alapvető reformját követeli a bajor tartományi kormány. Javaslatai lényege, hogy az EU strukturális alapjának pénzügyi keretét a legrászorulóbb régiókra fordítsák. Münchenben továbbá sürgetik a tagállamok és a régiók felelősségének erősítését az alap pénzének felhasználásában. A bajor elképzelések szerint növelni kellene az önálló regionális politizálás mozgásterét a tagországokban, ehhez természetesen megfelelő fedezetre is szükség van. Kurt Faltlhauser bajor államminiszternek meggyőződése, hogy az EU strukturális alapjai tovább nem finanszírozhatók. Az EU költségvetésében idén 50 milliárd márka jut a strukturális és kohéziós alapra, ami harmada a közös büdzsének. Az államminiszter azt is hangsúlyozza, hogy a közép- és kelet-európai államok felvétele tovább súlyosbíthatja az alapok pénzügyi gondját: számítások szerint évente további 19 milliárd márkára lenne szükség. A finn valuta, a márka egyelőre nem csatlakozik az európai valuták egyeztetett árfolyamrendszeréhez, közölte a jegybank nevében Ilkka Kanerva, cáfolva azokat a híreszteléseket, melyek szerint az 1992 óta szabadon lebegő márka bekerülne az egységes rendszerbe. Hasonlóan nyilatkozott a svéd pénzügyminiszter is. Erik Aasbrink Stokholmban kijelentette, hogy a korona csatlakozása szintén „nem aktuális”. A határokon átnyúló kártérítés újraszabályozását helyezte kilátásba Martin Bangemann EU biztos. A közösség tisztában van azokkal a nehézségekkel, amelyekkel baleseti sérültek szembesülnek, ha más tagországban kell egy biztosítótársaságtól kártérítést kérniük. Az elképzelések szerint ezentúl valamennyi EU-ország biztosítótársaságának minden tagállamban meghatalmazottról kellene gondoskodnia. Az oldalakat szerkesztette: Karcagi Katalin