Magyar Hírlap, 1996. november (29. évfolyam, 268-280. szám)
1996-11-16 / 268. szám
1996. NOVEMBER 16., SZOMBAT GAZDASAG - HATTER Magyar Hírlap 19 Megegyezés híján jön a kisajátítás A káposztásmegyeri villamos vonalán fekvő földek felvásárlásához hasonló telekspekuláció az M0-s esetében nem fordulhat elő - vélekedett Berg Tamás. Hozzátette: a beruházó csak akkor tesz lépéseket a gyűrű „útjába eső” ingatlanok megszerzésére, ha a nyomvonal kijelölése már végérvényessé vált. Első lépésben gyors megegyezésre törekszenek a tulajdonosokkal, de ha irreális árat kérnek, kisajátítási eljárást kezdeményeznek. Ha a tulajdonos a független ingatlanszakértők bevonásával megállapított kínálati árat sem találja megfelelőnek, bíróságon támadhatja meg a döntést. A környezetvédők keleten, a tervezők mindenhol folytatnák Merre tovább, MO-s? Tavasszal a Budapest és Vác között épülő új 2-es főút fővárosi csomópontját a miskolci (M3-as) autópályával összekötő szakasszal folytatódik az MO-s körgyűrű építése, majd 1998-ban a Külső Váci út és az új 2-es főút közötti rész készül el. A Dunakeszit, Gödöt és Vácot elkerülő, egyelőre 2x1 sávos új főút használatáért az autósoknak nem kell fizetniük. Az egyelőre nem tisztázott, hogy 1998 után előbb a Külső Váci út és a Szentendrei út között folytatódjon-e a gyűrű vagy a Miskolc (M3-as) és Szeged (M5-ös) felé vezető autópályák közötti összeköttetést teremtsék-e meg. A környezetvédők szerint ez utóbbival be is lehetne fejezni a nagyberuházást, míg a közlekedési szakemberek továbbra is ragaszkodnak a körgyűrű „zárásához”. A fővárost körülölelő, mintegy száz kilométerre tervezett M6-s gyűrűnek eddig a győri (M1-es) és a szegedi (M5-ös) autópályákat összekötő 30 kilométeres szakasza épült meg félszélességben, 4 sávos autóútként. Beruházója, az Autópálya Igazgatóság (ma Állami Autópálya-kezelő Közhasznú Társaság) eredetileg keleten tervezte a folytatást, ám a helyi önkormányzatokkal nem sikerült megegyeznie, hogy merre menjen az autópálya. Időközben Vácnál elkezdődött az új, lakott területeket elkerülő 2-es főút építése, amelynek azonban nincsen közvetlen bevezetése a fővárosba. Mivel ez a főút eredetileg az M0-sra csatlakozott volna, sürgőssé vált az északpesti szakasz megépítése - tudtuk meg Berg Tamástól, az autópálya-kezelő kht. műszaki igazgatójától. A 16,8 milliárdos beruházás több mint felét a költségvetésből fedezik. Az M0-snak a Külső Váci út és az M3-as közötti szakasza két ütemben épül meg. Mint térképünkön látható, először az új 2-est az M3-as autópályával összekötő szakasz készül el jövő év végére, a Régi Fóti úti csomópont kialakítása nélkül. Ennek célja, hogy az új 2-es főút kétszer egy sávján érkező forgalmat a M3-as bevezető szakaszán át engedjék be a városba. Az M0-snak az új 2-es főút és a Külső Váci út közötti szakasza 1998 végéig készül el teljesen. A következő lépés Békásmegyer és a Budától északra fekvő települések, valamint a pesti oldal közötti összeköttetés lehet a körgyűrű Külső Váci úttól a Szentendrei útig tartó szakaszának megépítésével. Ennek része lenne egy új, a Szentendrei-szigetet átívelő Duna-híd is. A pesti oldal többi szakasza még tervezés alatt áll. Árpádföldnél patthelyzet alakult ki: a vita egy 600 méter széles sáv körül zajlik, amelynek a tengelyében haladna az autópálya. A környéken élők nem értenek egyet a tervezett nyomvonallal és tiltakoznak az M0-s árpádföldi leágazása ellen is. - Ha ez a csomópont nem épül meg, tovább romlik a csömöriek és az árpádföldiek közlekedési lehetősége - figyelmeztet a műszaki igazgató. A keleti szakaszra az előzetes környezetvédelmi engedélyt már megkapták, ám a tiltakozás miatt a XVI. kerületi önkormányzat visszavonta a beleegyezését. Az önkormányzatnál megtudtuk: a kerület egyelőre nem kötelezte el magát az M0-s nyomvonala ügyében. A szegedi (M5-ös) autópálya és a gödöllői (31-es) főút között még több nyomvonalváltozat létezik. Budán a Szentendrei út és a dorogi (10-es) főút közötti szakasz megépítését pedig a domborzati viszonyok nehezítik. A legköltségesebb és legvitatottabb viszont a budai, természetvédelmi területeken átvágó befejező szakasz. Ennek szükségességét a budai harántirányú közlekedési útvonal hiánya indokolná, de a zöldmozgalmak szerint elfogadhatatlan a Budapestet friss levegővel ellátó zöld gyűrű megbontása. A Levegő Munkacsoport attól is tart, hogy ha északon folytatódik az MO-s építése, akkor az útügyi lobby „kierőszakolja” a gyűrű nyugati zárását. • Kriván Bence 30 kilométeren már szabad az út MO-S KÖRGYŰRŰ Tervezett szakasz csomópontokkal Nagykörút üzere fő sakasz és csomópont © Hungária körgyűrű *tíw**x^ @ Körvasút menti kft. tervezett alagút FOTÓ: HABIK CSABA Az ABN AMRO Hoare Govett Értékpapír (Hungary) Rt. igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy a társaság rendkívüli közgyűlését 1996. december 18-án délelőtt 10 órakor a társaság Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. szám alatti székhelyén, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ Anker termében tartja. A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság javaslata a Gt. 305. §-a szerinti külön mérleg elfogadására és a társaság alaptőkéjének felemelésére. 2. A társaság könyvvizsgálójának jelentése a külön mérleggel kapcsolatban. 3. A társaság felügyelő bizottságának jelentése a külön mérleggel, valamint a tervezett alaptőke-emeléssel és az ahhoz kapcsolódó alapszabály módosítással összefüggésben. 4. A társaság külön mérlegének elfogadása. 5. Döntéshozatal a Gt. 305. § (1) bekezdése illetőleg a Gt. 303 § (4) bekezdése alapján történő alaptőkeemelési módok hányadának meghatározásáról a részvényjegyzésre jogosult részvényjegyzők kijelöléséről. 6. A társaság alaptőkéjének felemelése. 7. Az alaptőke-emelésnek megfelelően a társaság alapszabályának módosítása A tervezett alaptőke-emelés mértéke legalább 250 000 000 Ft. Az alaptőke-emelés indoka az állampapírpiacon a primary dealerekkel szemben az MNB által támasztott követelményeknek való megfelelés. Az alaptőke-emelés módja a társaság alaptőkén felüli vagyonának (a társaság könyvvizsgálója, illetőleg a társaság felügyelő bizottsága által elfogadott különmérleg alapján) átalakítása alaptőkévé a törzsrészvények felülbélyegzésével, és az osztalékelsőbbségi részvények jegyzésével a Gt. 303. §. (4) bekezdése alapján. A társaság alapszabálya az alaptőke-emeléssel egyidejűleg módosul. A társaság alapszabálya a külön mérleg, valamint a rendkívüli közgyűlés döntésétől függően az alábbiak szerint módosul: m/6 (1) A társaság alaptőkéje 500 000 000 Ft, azaz ötszázmillió forint készpénz. m/7 (1) az alábbiak szerint módosul: „A társaság alaptőkéje 100 db, azaz Egyszáz darab egyenként 2 500 000 Ft, azaz Kettőmillió-ötszázezer forint névértékű törzsrészvényből és 250 db, azaz Kettőszázötven darab egyenként 1 000 000 Ft, azaz Egymillió forint névértékű osztalékelsőbbségi részvényből áll." Hl/7 (3) az alábbiak szerint módosul: „Minden egyes törzsrészvény 25 szavazatra jogosít. Az osztalékelsőbbségi részvények szavazásra nem jogosítanak." A társaság igazgatósága értesíti a tisztelt részvényeseit, hogy az alapszabály módosításának fent leírt tervezete a közölt alaptőke-emelés mértékére és a törzsrészvényekkel illetőleg elsőbbségi részvényekkel kapcsolatos hányadára tekintettel az elfogadott külön mérlegtől függően változhat. A közgyűlésen minden részvényes részt vehet. A szavazati jog gyakorlásának feltétele, hogy a részvényes szavazólappal rendelkezzék. A szavazólapon fel kell tüntetni a részvényest megillető - a részvény mértékéhez igazodó - szavazatok számát. A névre szóló tulajdonosának kérésére a részvénykönyv ellenőrzése mellett az igazgatóság a közgyűlés megkezdéséig köteles kiállítani a szavazólapot. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények több mint felét képviselő részvényes jelen van. Ha a közgyűlés nem határozatképes - a 15 napon belüli időpontra összehívott másik közgyűlés - az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes. A közzétett napirenden nem szereplő ügyekben csak akkor hozhat a közgyűlés döntést, ha valamennyi részvényes jelen van és ahhoz egyhangúlag hozzájárultak. Minden egyes törzsrészvény 15 szavazatra jogosít. Az elsőbbségi részvény szavazásra nem jogosít. Határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlést 1996. december 18-án délután 14 órakor a Nemzetközi Kereskedelmi Központ Anker termében tartja a társaság Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. alatti székhelyén. A megismételt közgyűlés napirendje megegyezik az elhalasztott közgyűlésével. A határozatképtelenség miatt megismételt rendkívüli közgyűléssel kapcsolatban a napirendi pontokhoz fűzött fenti információk megegyeznek az eredeti rendkívüli közgyűlésnél közöltekkel. ABN AMRO Hoare Govett Értékpapír (Hungary) Rt. igazgatósága A Munkáskörút nem konkurencia A fővárosi önkormányzat a Körvasútsor mentén tervezett, régi nevén Munkáskörút megépítésével igyekszik a harántirányú összeköttetést megteremteni a külső kerületek között. 1998-ban, a Hungária gyűrű befejezése után induló beruházás nem konkurenciája az M0-snak. Ennek feladata ugyanis a fővárosban összefutó autópályák hálózattá kapcsolása, az átmenő forgalomtól való tehermentesítés, a külső kerületek és azagglomeráció kapcsolatának javítása. A Városháza szakértői szerint viszont a 32 kilométer hosszú Munkáskörút északon átvehetné az MO-s szerepét. Elképzeléseik szerint az Aquincumot Újpesttel összekötő, a vasúti híd mellé épülő átkelő feleslegessé tenné az MO-s gyűrű északi hídját. Sőt azzal, hogy a Munkáskörút kapcsolatot teremt a dorogi és szentendrei utakkal, ugyanazt a feladatot látja el, mint az MO-s északi szektora. Schneller István, főépítész szerint a két gyűrű építését össze kell hangolni. Ha északon folytatódik az MO-s, akkor délen kell elkezdeni a Munkáskörutat, ha a keleti szektort fejlesztik, akkor északon indulhat az építkezés. Százmilliókat hozhat a csikicsuki Kizárhatják a tőzsdéről a Csiky Értékpapír Kft.-t Nagy esély van arra, hogy a Csiky Értékpapír Kft-t kizárják a Budapesti Értéktőzsde tagjainak soraiból, jóllehet a háttérben még vérre menő tárgyalások folynak arról, hogy a brókercég folytatni tudja-e tevékenységét. A cég elszámolóháznál lévő számláit mindenesetre újabb 15 napra zárolta az értékpapír-felügyelet, mivel a 95 millió forintos fedezetet még mindig nem teljesítette, s a kft. teljes anyagi helyzetét még nem ismerik. Október 30-án egy különös TVK-opció hozta lázba a piaci szereplőket. Az európai típusú ügylet (csak az adott napon lehet lehívni) 150 ezer darabra született 2600 forintos árfolyamon, 100 forintos opciós díj ellenében, április 30-ai határidővel, miközben a vegyipari papír aznapi piaci árfolyama 1340-1345 forint volt. Az opciót a Csiky Kft. adta el - a másik oldalon a Hanwha brókercége állt -, s ez azt jelenti, hogy 2600 forinton köteles megvásárolni a 150 ezer darab részvényt az opció lejártakor. A Csiky abban érdekelt, hogy az értékpapír árfolyama 2600 forint fölé emelkedjen, miközben a Hanwha akkor realizálhat nyereséget, ha a TVK ára 1997. április utolsó napján 2600 forint alatt lesz. Az angol szakkifejezéssel élve „inthe money” opciót (pénzen belüli opció, egyszerűbben fogalmazva nyereséggel kecsegtető opció - a szerk.) elemzők szerint nagy eséllyel lehívják. Szinte a nullával egyenlő az esélye annak, hogy a TVK árfolyama jövő áprilisig 70 százalékot emelkedjen, mondván, semmilyen fundamentális tényező nem indokol ilyen mértékű áremelkedést. Az ügyletet szemlélve felmerülhet, hogy a brókercég nagyon bízik a TVK-részvényekben, s nem tart elképzelhetetlennek egy jövő tavaszi 2600 forintos árfolyamot. A többség azonban aligha fogadja el ezt a magyarázatot, főként, hogy a Csiky Kft. az opciós ügylet után elfelejtette befizetni a 95 millió forint fedezetet a Kelerbe. Ráadásul annak tudatában született ez az opció, hogy a Tőzsdetitkárság tagi osztálya - információink szerint - már előtte való héten nagyító alá vette a brókercéget, súlyos nyilvántartási, könyvelési hiányosságokra derített fényt, hiányolta a tavalyi auditált mérlegét, s a társaság felfüggesztését javasolta. Ennek fényében igencsak érdekesnek tűnhet Csiky Csabának, a brókercég vezetőjének azon felvetése a Tőzsdetanács színe előtt, hogy nem tudott a TVK-opcióról. A Csiky-botrány mindenesetre most több szervezet napirendjén is szerepel. A Tőzsdetanács büntetőfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen csalás bűntette kísérletének alapos gyanúja miatt, az értékpapír-felügyelet értesüléseink szerint bennfentes kereskedelem gyanúja miatt vizsgálódik, s vélhetően az sem marad következmények nélkül, hogy a Tőzsdetitkárság a Csiky felfüggesztéséről szóló, azonnali hatályú határozatot csak négy nappal később hozta nyilvánosságra. Egyes piaci szereplőket meglepetésként ért, hogy rendőrségi ügy lett az esetből. Felvetődhet ugyanis a kérdés: a BÉT-nek és az értékpapír-felügyeletnek nincs elegendő jogosítványa az ügy tisztázásához? A Tőzsdetanács tagjai azzal indokolták lépésüket, hogy az irreális árfolyamon született s biztosíték nélkül maradt kötés nem lehet véletlen. Bár a tőzsdetársadalmat még nem érte kár az ügy miatt, a piac szereplői joggal félnek attól, hogy a brókercégek közös alapját (Tőzsdei Elszámolási Alap, rövidítve TEA) egyszerűen kifosztják, s nem csupán a bróker ostobasága miatt. Hiszen akár a „hogyan szerezzünk gyorsan és könnyedén 180 millió forintot” kiváló példája lehetne ez az ügylet. (Az opció lehívásakor ugyan 390 millióért kell a Csikynek megvennie a TVK- papírokat, ám ha eladja a piacon, úgy vesztesége mérséklődik.) Csupán két résztvevőnek kell összejátszania, s olyan irreális ügyletet kötnie, amelyet biztos, hogy lehívnak. A megbízó nem teljesít, a brókercég ugyancsak nem teljesít a tőzsdének (mert nem tud, vagy nem akar), marad a TEA. (Mindez persze egyelőre nem több puszta spekulációnál...) A TEA-ban jelenleg 150 millió forint körüli összeg van, ám az állomány folyamatosan változik: a brókercégek mindig az utolsó tíz hét átlagforgalma alapján utalják át az összeget, így jelenleg nem lehet tudni, hogy 1997. április végén lesz-e elegendő pénz a TEA-ban. Ha jogi útra terelődik az út, akkor kiderülhet, hogy a megbízónak semmilyen vagyona nincs, tehát nem lehet rajta semmit behajtani; a brókercég, nevezetesen a Csiky vállalatcsoport összes jegyzett tőkéje 155,5 millió forint, tehát nagy az esélye annak, hogy az opció lehívása esetén fizetésképtelenné válik. A BÉT azzal indokolta a büntetőfeljelentés szükségességét, hogy saját vizsgálati jogkörével és eszközeivel nem tudja teljeskörűen felderíteni az üzletkötés hátterét, hiszen csupán addig terjed a jogosítványa, hogy a megbízók személyét kiderítse. Ám azt már nem tudja kinyomozni, hogy a megbízók között van-e bármiféle kapcsolat. S itt vélhetően többről van szó, mint egyszerű kockázatvállalásról. Amennyiben a Csiky Kft. teljesíti a fedezetet, az értékpapír-felügyelet feloldja a számlái zárolását, ám ez nem jelenti, hogy egyben a tőzsdetagság felfüggesztését is feloldják. A Csiky-ügy fényében nem árt megvizsgálni, hogy a tőzsdetagokat mikor függeszthetik fel. Számos esetben előfordult, hogy brókercégek kereskedését fél órára, két órára felfüggesztették nem teljesítés miatt, ám erről a nyilvánosság eddig sem értesülhetett, s a jövőben sem fog. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a jelenlegi pénzügyi környezetben számos esetben előfordul, hogy a zsírón keresztül nem érkezik meg időben a pénz, avagy a brókercég nem figyel oda, hogy van-e elég pénz a számlán stb. A Tőzsdetitkárság igen szemérmesen kezeli ezeket az eseteket, hiszen csak az adott céget figyelmeztetik arra, hogy fel van függesztve, s a feddést csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha ennek ellenére megpróbál kereskedni. (Az árutőzsde ennél valamivel nyitottabb: a felfüggesztett brókercégek listáját kifüggesztik a tőzsdeteremben.) A tőzsdetagság felfüggesztésére akkor kerül sor a BÉT tagi szabályzata szerint, ha adott időre nem nyújtja be auditált pénzügyi mérlegét, vagy a tőzsde számára nem enged betekintést üzleti nyilvántartásaiba, nem számol be üzleti tevékenységéről, értékpapír-állományáról, nem tesz eleget a tőzsdei elszámolási és értéktári szabályzat előírásainak; áthágja a kereskedésre vonatkozó előírásokat; a tőzsdével szemben fennálló pénzügyi kötelezettségét nem teljesíti. • Farkas Barbara A Siemens külföldön terjeszkedik Németország legnagyobb villamosipari-elektronikai konszernje, a Siemens 20 százalékkal növelte nyereségét az 1995/96-os pénzügyi évben, ám döntően nem a hazai, hanem a külföldi érdekeltségeknek köszönhetően. Míg az otthoni árbevétel némileg visszaesett, a határon túli forgalom jelentősen nőtt, ékes bizonyítékául a német vállalkozók panaszának, mely szerint Németország veszít világpiaci versenyképességéből. A szeptember 30-ával végződő pénzügyi évben 94,2 milliárd márka forgalmat ért el a Siemens, ennek nagyobb része azonban külföldről származott: otthon 36,4 milliárd márkát produkált az előző évi 37,9 milliárd márkával szemben, míg külföldön 50,9 milliárdról 57,8 milliárdra növelte bevételét. Ezzel a határokon túli forgalom aránya már meghaladja a 61 százalékot. A konszern nettó nyeresége 2,49 milliárd márkára emelkedett az előző évi 2,08 milliárd márkáról. Az új megrendelések értéke először haladta meg a 100 milliárd márkát, ami 10 százalékos növekedést jelentett. Ezen belül a külföldi megrendelések 17 százalékkal bővültek, a hazaiak stagnáltak. A Siemensnél különösen az ázsiai tevékenységgel elégedettek, ott ugyanis a megrendelések 34 százalékkal emelkedtek. Közép- és Kelet-Európában a tavalyi 3,3 milliárd márkáról 3,7 milliárd márkára nőtt a megrendelés. A forgalom ebben a térségben a most véget ért pénzügyi évben 2,6 milliárd márkát tett ki. Az országokat tekintve az első helyen Oroszország áll 800 millió márkás forgalommal, Magyarország a második helyet küzdötte ki (475 millió márka), de Csehország szorosan a nyomában van (460 millió márka). Az alkalmazotti létszám alakulása is azt mutatja, hogy külföldön termelni kedvezőbb. A németországi létszám hatezer fővel csökkent, ám világszerte összességében ugyancsak hatezer főnyi bővülést könyvelhetett el a konszern, amely már 379 ezer embert foglalkoztat. A Siemensnél bejelentették, hogy a kedvező eredmények miatt a közgyűlésnek az osztalék felemelését javasolják majd a tavalyi 1 márka 30 pfennigről 1 márka 50-re. Ennek ellenére az eredmények közzétételét követően csökkenni kezdtek a részvényárfolyamok, ugyanis a Siemensnél azt sem rejtették véka alá, hogy jövőre már nem számítanak a nyereség növekedésére. • Vrajnai Katalin A legnagyobb Siemens-érdekeltségek Magyarországon Beérkezett Forgalom Munkatársak rendelések (milliárd Ft) száma (milliárd Ft) Siemens Rt. 13,9 12,8 1547 Siemens Telefongyár Kft. 20,2 14,8 586 Magyar Kábel Művek Rt. 17,8 17,7 1580 Adatok: 1995. január 1 .-december 31. Forrás: Siemens Rt. A Siemens Közép- és Kelet-Európában forgalom megoszlása 1995-ben országok szerint (százalék) Magyarország más Oroszország Ukrajna Csehország Forrás: Siemens A tiszta szemétégető A jövő század szemétégetőjét építi a Siemens a dél-németországi Fürthben. A szemétégető kifejezés nem is pontos, mert a berendezés először szétválogatja a hasznosítható hulladékot, elkülönítve egymástól például a vasat, az egyéb fémeket, az alumíniumot és az üveget. A beérkező szemét mindössze 3 százalékát kell tárolókban elhelyezni, az égetés közben felszabaduló energiát pedig áramtermelésre fordítják. A maga nemében világelsőnek számító telep megépítésével szerencséje volt a cégnek - mondták el a Magyar Hírlap kérdésére a Siemensnél Fürthben. A környékbeli önkormányzatok ugyanis 1991-ben versenytárgyaláson kerestek partnert egy környezetvédő égetőmű felépítésére, s a Siemens ezzel a vadonatúj fejlesztéssel nyert. Kezdetben az érdekelt önkormányzatok szindikátusa finanszírozta az építkezést, ám később Németország újraegyesítése miatt a nyugati tartományoknak kevesebb állami támogatás jutott, s a megrendelők kifogytak forrásaikból. Privatizálták hát a projektet: a Bayernwerk többségi és a szintén energiaszolgáltató FVW kisebbségi tulajdonában lévő, direkt erre a célra alapított UTM Kft. vette át a finanszírozást és a működtetést. A befektetett pénzük később, az üzemeltetésért az önkormányzatoktól beszedett díjból térül majd meg.