Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-14 / 38. szám
2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kína is segítette Clintonékat? (Reuter) A politikai pártok megengedhetetlen pénzgyűjtését kutató vizsgálat során az amerikai igazságügyi minisztérium olyan bizonyítékokra lelt, amelyek szerint Kína segített külföldi adományokat biztosítani a demokraták nemzeti tanácsának a tavalyi elnökválasztások előtt - közölte tegnapi számában a Washington Post. A tekintélyes napilap a vizsgálat eredményeit jól ismerő tisztségviselőkre hivatkozva jelentette a meglepő hírt. A lapértesülés szerint az adatok egy részéhez elektronikus lehallgatással jutottak a szövetségi nyomozók. A Washington Post azonban nem tudott meg részleteket, a kínagykövetség szóvivője pedig cáfolta, hogy kormányának bármi köze lenne a nem megengedett adománygyűjtéshez. Mike McCurry elnöki szóvivő kijelentette: a Fehér Házban senkinek sincs tudomása arról, amit a Post állít. Agyonlőttek egy brit katonát (MH) Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) orvlövésze tegnap éjszaka agyonlőtt egy brit katonát, aki a bessbrooki ellenőrző pontnál teljesített szolgálatot. Könnyű fejsérülést szenvedett egy asszony is, aki az ellenőrzőponton áthaladó autóban ült. John Major miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy a tettes felkutatására mindent megtesznek. Közölte azt is, hogy a merényletek felújulása ellenére változatlan igyekezettel próbálnak megoldást találni az északír problémára. Rendőrgyilkosság Vlorában (MTI) Ismeretlen tettesek szerdán este agyonlőttek egy rendőrt a dél-albániai Vlora városban, ahol az utóbbi napokban a véres összecsapásokba torkollott kormányellenes tüntetéseken már három polgár vesztette életét és mintegy 150-en sebesültek meg. Körülbelül háromezren tüntettek csütörtökön Albániában, ezúttal az ország déli részén fekvő Fierben. Ők is amiatt tiltakoztak, hogy a Gjallica nevű befektetési cég által szervezett piramisjáték összeomlása nyomán elvesztették a játékba fektetett pénzüket. A tömegre civil ruhás rendőrök támadtak botokkal, mire a tiltakozók kőzáporral feleltek. Hat tüntető megsérült a tusakodásban. Meciar a Mária Valéria hídról (MH) A magyar fél nem készült fel a Párkányt Esztergommal összekötő híd építésének finanszírozására, és a bős-nagymarosi vízlépcső további sorsának tisztázatlanságából adódó műszaki problémák is akadályozzák a megoldást - válaszolta tegnap Vladimír Meciar. Az azonnali kérdések órájában A. Nagy László képviselő akarta megtudni a kormányfőtől, helytálló-e az a magyar vélemény, amely szerint a szlovák fél időhúzása miatt késik a híd helyreállítása? A képviselő a választ kitérőnek minősítette, és annak a véleményének adott hangot, hogy a szlovák miniszterelnök tulajdonképpen igazolta a kérdésben megfogalmazott aggályt az időhúzásról. Berezovszkij perli a Forbest (MTI) A londoni felsőbíróságon nyújtott be keresetet rágalmazás címén az egyik legtekintélyesebb amerikai üzleti magazin ellen az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke. Borisz Berezovszkij, a befolyásos üzletember, akit tavaly ősszel nevezett ki Jelcin elnök meglehetős belpolitikai viharok közepette a kényes belbiztonsági posztra, a Forbes című folyóiratot kívánja törvény elé idézni. Az orosz politikus szerint az amerikai lap a jó hírnevébe gázolt, amikor decemberben azt írta róla, hogy kapcsolatban áll az oroszországi maffiával, és részese volt egy közismert orosz televíziós személyiség lemészárlásának. Mihály Romániában akar élni (MH) I. Mihály volt román király állampolgárságának ügye az igazságügyi minisztérium előtt van, jelentette be közleményben a bukaresti kormány. Mihály versoix-i udvartartásának sajtóirodája a bejelentés kapcsán közölte: az exkirály reményei szerint a várható döntés véget vet egy hosszas és nyomasztó igazságtalanságnak. A volt uralkodó szándéka az, hogy végképp letelepedjen Romániában. Túszhalál Tádzsikisztánban (MTI) Tádzsikisztánban a Bahrom Szadirov vezette túszejtők csütörtök este lelőtték egyik túszukat, az ENSZ egyik katonai megfigyelőjét - jelentette gyorshírben az ITAR-TASZSZ. Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök vezetésével csütörtök este válságtanácskozást kezdett az orosz kormány a tádzsikisztáni túszválságról, miután hírét vették, hogy a tádzsik ellenzéki fegyveresek kivégezték az ENSZ-megfigyelőt. Gál dél-afrikai tárgyalásai (MTI) Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és a kíséretében Johannesburgban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség csütörtökön megbeszélést folytatott Abdullah Omar dél-afrikai igazságügyminiszterrel. A tárgyaláson a két állam között előkészületben lévő egyezményeket, köztük a beruházásvédelmi, a kiadatási, a kereskedelmi, valamint a bűnözés elleni közös fellépéssel kapcsolatos rendőrségi egyezmény megvalósításának terveit tekintették át. Gál Zoltán kiemelte: mind a magyar, mind a dél-afrikai politikai vezetés támogatja annak lehetőségét, hogy magyar mezőgazdasági, egészségügyi szakemberek, vállalatok bekapcsolódjanak a dél-afrikai gazdasági életbe, valamint megerősítsék az idegenforgalmi és kulturális kapcsolatokat a két ország között. KÜLFÖLD Dél-Korea csütörtökön külügyi szakértőket küldött Pekingbe, hogy előkészítsék Hvang Dzsang Jop észak-koreai vezető Szöulba szállítását. A 73 éves politikus szerdán kért politikai menedékjogot két társával Pekingben a szöuli konzulátuson. Az északkoreai külügyi szóvivő megtorlást helyezett kilátásba. A felvételen dél-koreai katonák a két Koreát elválasztó szöges kerítést ellenőrzik fotó: reuters yun suk-bona A duma Borisz Jelcin leváltásával kísérletezik MTI____________________ A duma változatlanul le akarja váltani a tüdőgyulladása után a vártnál lassabban lábadozó Borisz Jelcin elnököt. A törvényhozás vezetése csütörtökön úgy döntött, hogy a mai ülés napirendjére tűzik a kérdést. Az elnököt a dumában képviselő Alekszandr Katyonkov elismerte, hogy az időközben átdolgozott javaslat már nem olyan nyilvánvalóan alkotmányellenes. A duma ugyanis nem mondaná ki Jelcin leváltását, amire az alkotmány szerint nincs joga, hanem csupán arra kérné az elnököt, hogy maga mondjon le megromlott egészségi állapota miatt. Borisz Jelcin elnök túlságosan beteg ahhoz, hogy Oroszországot irányítsa - hangoztatta Gennagyij Zjuganov csütörtöki sajtótájékoztatóján. Az orosz kommunista párt elnöke megjósolta, hogy nagy változások várhatók Oroszországban, és hamarosan egy „teljesen új csapat” veszi át az ország irányítását. A lábadozó Jelcin csütörtökön ismét megjelent a Kremlben. Anatolij Kulikovot, a miniszterelnök-helyettessé kinevezett belügyminisztert fogadta, akivel megbeszélte annak új feladatait. Portugália blokkolja az EU és az ASEAN megállapodását Reuter__________________ Kelet-Timor problémája miatt Lisszabon nemet mondott egy új szerződésre, amely az Európai Unió és a délkeletázsiai államok közötti kapcsolatok fejlesztését szolgálná - közölte tegnap az indonéz és a portugál diplomácia vezetője. Indonézia külügyminisztere, Ali Alatasz bejelentette, hogy Lisszabon hátráltatja a 15 tagú Európai Unió és a héttagú Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) közötti új megállapodás megkötését. Alatasz szerint Portugália Kelet-Timor problémája miatt ellenzi a szerződést. Jaime Gama portugál külügyminiszter a két szervezet külügyminisztereinek tegnapi szingapúri találkozóján úgy nyilatkozott, hogy Portugália nem vétózza meg a szerződést. Ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a politikai és emberi jogokkal összefüggő kérdések is szerepeljenek abban. Ezt viszont az Indonéziát, Bruneit, Malajziát, a Fülöpszigeteket, Szingapúrt, Thaiföldet és Vietnamot tömörítő ASEAN ellenzi. Az EU és az ASEAN közötti, jelenleg érvényes szerződést 1980-ban kötötték meg, amikor a kapcsolatok főként az európai országokból a volt ázsiai gyarmatokba irányuló segélyekben merültek ki. Az új szerződés több tucat kezdeményezést tartalmaz politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. Egy magas rangú ASEAN-tisztviselő úgy vélte, hogy mivel az új megállapodás jogilag nemzetközi szerződésnek számít, annak elfogadásához valamennyi tagország beleegyezésére szükség van. Belgrád az ellenzéké A Szlobodan Milosevics elnök javaslatára elfogadott „lex specialis” alapján a szerbiai választási bizottságok gyorsított ütemben végzik az új tanácsnokok számbavételét a városi önkormányzatokban. A fővárosi tanács új tagjainak tegnap már ki is osztották a végzéseket. Belgrád új főpolgármestere valószínűleg Zoran Djindjics, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője lesz, de az Együtt pártszövetségben még késik az erről szóló megállapodás. MH-Újvidék______________ A helyhatósági választások november 17-ei második fordulójának eredményeit véglegesítő különtörvény értelmében a választási bizottságok kötelesek három nap alatt megállapítani a mandátumok felosztását, majd újabb öt napon belül meg kell alakítani a vezető testületeket mind a tizennégy városban, amelyekben az ellenzék szerzett többséget. Egyelőre csak a fővárosban végezték el ezt a munkát, de nem tudni, hogy az Együtt vezérkara leállítja-e a tüntetéseket, amit a mandátumok elosztásától tettek függővé. Korábban Vuk Draskovics azt mondta, hogy az önkormányzatok megszerzésekor diadalmenettel ünnepük majd győzelmüket. Az előzetes megbeszélés alapján a belgrádi főpolgármesterség Zoran Djindjicset illeti meg, és ennek ellenében a Demokrata Párt támogatja Vuk Draskovicsnak, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetőjének jelölését a köztársasági elnöki tisztre az őszre esedékes szerbiai választásokon. Az utóbbi napokban azonban nézeteltérések merültek fel az Együtt vezetői között, és az SZMM késlekedett a beleegyezéssel Djindjics kinevezését illetően, mondván, hogy pártjuk több mandátumot szerzett, mint a demokraták. A kormánypárti média az Együtt koalíción belüli széthúzásról ír, ám ezt az ellenzékiek cáfolják. Szerbiában az idei a gazdasági és a társadalmi reformok éve lesz, hangoztatta Szlobodan Milosevics az átalakított szerb kormány tagjait fogadva. Szavai szerint ez egyszersmind magasabb életszínvonalat is jelent. Ehhez azonban politikai stabilitásra van szükség, amit a választási eredményekre vonatkozó különtörvény keddi elfogadása szavatol majd. Mirko Marjanovics kormányfő ugyancsak azt bizonygatta, hogy az ország a „dinamikus fejlődés” küszöbén áll. Belgrádi diplomáciai körök szerint Washington hamarosan felújítja kapcsolatait a szerb kormánnyal, miután az elmúlt hónapokban szüneteltette az együttműködést, ezzel gyakorolva nyomást Milosevicsre, hogy ismerje el az ellenzék helyhatósági győzelmét. Miután a szerb parlament elfogadta a „lex specialist”, John Shattock, emberi jogokkal megbízott külügyi államtitkár-helyettes valószínűleg már a jövő héten felkeresi Belgrádot. Ellátogat Pristinába is, mintegy nyomatékot adva annak az amerikai álláspontnak, hogy Milosevics még korántsem teljesítette a Daytonban vállalt feltételeket. Független belgrádi elemzők emlékeztetnek arra, hogy az amerikai „kívánságlistán” szerepel a koszovói és általában a kisebbségi kérdés rendezése, a média felszabadítása, a gazdaság aberatizálása, és a háborús bűnösök kiadatása. Mindez akadályozza a gazdasági szankciók úgynevezett külső falának lebontását, aminek kulcsa az amerikaiak kezében van. A választási eredmények elismerésével Milosevics csak az első lépést tette meg a kívánt irányban. •J.G.B. 1997. FEBRUÁR 14., PÉNTEK Solana csodálkozik A NATO főtitkára csodálkozik Moszkva vádjain, amelyek szerint több volt szovjet köztársaságot felölelő körútja titokban oroszellenes célokat szolgál. Hangsúlyozta, hogy azért látogatott el Moldovába, Grúziába, Örményországba és Azerbajdzsánba, mert meghívást kapott. Emlékeztetett arra is, hogy mind a négy ország részt vesz a NATO békepartnerségi programjában. Igor Rogyionov orosz védelmi miniszter a Stem magazinnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a NATO keleti bővítése miatt a rövid enyhülés után ismét fagyos viszony kialakulásának veszélye fenyeget. MH-hírmagyarázat_________ Lesz itt hidegháború, jósolta Rogyionov a Szemben, ha a NATO terjeszkedik keletre, ahonnan az oroszok nagylelkűen kivonultak. Amúgy pedig Oroszország teljes jogú beleszólást követel az „érdekszféra” ügyeibe. Rogyionov előtt Borisz Jelcin szóvivője azzal vádolta Javier Solana NATO-főtitkárt, hogy titkos Moszkva-ellenes politikát folytat, amikor a FÁK négy tagállamában (nota bene, az F betű a „függetlent” jelöli a tagállamok közösségében) tett látogatásával Oroszország ellen hangolja a kisebb országokat A szóvivő ráadásul azt is kifogásolta, hogy a NATO bezzeg ellenzi, hogy a FÁK- tagállamok -a volt Szovjetunió államai - maguk is katonai szervezetbe tömörüljenek. Mindennek tetejébe Jelcin egyik közeli tanácsadója megkockáztatta azt a kijelentést, hogy Oroszország még hagyományos támadás esetén is bevetheti az atomfegyvert. Sokféle magyarázat kínálkozik. Kiderülhet, hogy a FÁK tagállamai - Oroszországon kívül - valóban függetlenül óhajtják kialakítani biztonságpolitikájukat. Moszkva egyszerűen féltékeny, hogy jön a NATO ahhoz, hogy egy független, ám érdekszférájába tartozó országban „propagandát folytasson”. A másik lehetséges magyarázat szerint Moszkva a partvonalra kívánja tenni Solana főtitkárt, és abban reménykedik, hogy Jelcin majd Bill Clintonnal Helsinkiben, a „fehér asztal mellett” elsimítja a dolgokat. Ha ez nem megy, akkor Moszkva - mondjuk ki nyugodtan - ezekkel a hidegháborús fenyegetésekkel akar mind jobb alkupozíciókat kiharcolni magának a közte és a NATO közötti „különleges viszonyról" folytatandó tárgyalásokon. Ez utóbbi már bennünket, magyarokat is érint. A kemény szavak másik oka az is lehet, hogy július és a NATO-csúcs közel van - Jelcin pedig, aki egykoron Lengyelországban nem ellenezte a NATO-bővítést, most leginkább gyógyszereket szed. Az pedig ma már világos, hogy sem az Egyesült Államok, sem pedig a NATO kisebb tagállamai nem vevők arra a francia javaslatra, amely szerint zártkörű minicsúcson kellene csillapítani Moszkva aggodalmait. Hogy ezek után ki fúj hideget? Solana szerint Moszkvának téveszméi vannak a NATO-ról. Lesz itt hidegháború, ha akarják. • Fodor György Washington élelemmel segíti Phenjant A republikánusok fontolóra veszik, hogy mégse csökkentsék a külügyi kiadásokat. Legalábbis ezt ígérték tegnap Madeleine Albrightnak. A külügyminiszter bejelentette, hogy Washington kész élelmiszersegélyt nyújtani Észak- Koreának. MH-összefoglaló__________ Az új amerikai külügyminiszter hivatalba lépése óta először beszélt a kongresszusban, ígéretet kapott: a republikánusok fontolóra veszik a kérését, hogy ne csökkentsék a külpolitikai kiutalásokat, amiket a Clinton-kormány inkább növelni akar. Albright hangsúlyozta, hogy az amerikai költségvetésnek igen csekély része, alig egy százaléka megy a külpolitikára, holott a mai világban a diplomáciai tevékenység biztosíthatja az Egyesült Államok békéjét és nyugalmát. Az ENSZ-szel szembeni tartozás kifizetését is kérte. Ehhez kölcsönt kellene felvenni, amit a republikánusok egyáltalán nem akarnak megtenni, legfeljebb akkor, ha a világszervezetben az ő elképzeléseik szerint hajtanak végre bizonyos reformokat. Albright hangsúlyozta, hogy a nyarat a NATO kiszélesítésének sürgetésével fogja tölteni. A folyamatnak ugyanis máris megvan az az eredménye, hogy Magyarország és Románia, valamint Németország és a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Ukrajna rendezték történelmi vitáikat. Albright azonban azt is hozzátette, nem akarja, hogy túl sok országot vegyenek fel a NATO-ba, mert az a NATO, amelynek mindenki tagja, gyakorlatilag senkinek sem jelent semmit. A külügyminiszter helyesli, hogy Washington nemzetközi keretekben nyújtson ismét segélyt a súlyos élelmiszerhiánnyal küszködő Észak- Koreának. Albright szerint ezzel talán elejét lehet venni az elszigetelt ázsiai ország összeroppanásának. Az Egyesült Államok valószínűleg nyolcmillió dollárt szán a dologra, mint tavaly. Albright felszólalt a képviselőház megajánlási albizottságában is. Sürgette a kongresszust, hogy hagyja jóvá a békepartnerségi program fejlesztését, a FÁK-országok fokozott támogatását és az afrikai földrészen felállítandó gyorshadtest költségeit fedező pénzügyi kiutalásokat. hums Westel 900 GSM • Mobil Távközlési Rt. A WESTEL 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest XI., Kaposvár utca 5-7.) igazgatósága ezúton teszi közzé, hogy a részvényesek éves rendes közgyűlése 1997. március 17. napján délután 15 órakor kerül megtartásra Helyszín: 1117 Budapest XI., Kaposvár utca 5-7. V. emeleti tárgyaló A közgyűlés napirendje a következő: 1. A társaság vezetőségének és az igazgatóság beszámolója a társaság 1996. évi üzleti tevékenységéről. 2. A könyvvizsgáló beszámolója a társaság 1996. évi üzleti tevékenységéről és a társaság 1996. évi mérlegéről és eredménykimutatásáról. 3. A felügyelő bizottság jelentése a társaság 1996. évi üzleti tevékenységéről. 4. Határozathozatal a társaság 1996. évi mérlegének és eredménykimutatásának elfogadásáról, és az 1996. évi nyereségről. 5. Határozathozatal a társaság könyvvizsgálója kinevezéséről az 1997. üzleti évre vonatkozóan és díjazásának megállapításáról. 6. A társaság alapító okiratának módosítása. 7. Határozathozatal személyi kérdésekben (igazgatósági tagok és felügyelő bizottsági rendes tagok és dolgozók által választott tagok) az alapító okirat 10.8 és 13.3 szakaszai alapján. 8. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés bármely oknál fogva határozatképtelen, úgy az ismételt közgyűlés 1996. március 18. napján de. 9 órakor kerül megtartásra változatlan napirenddel és helyen. A közgyűlésen a részvényesek erre meghatalmazott képviselőik útján vehetnek részt és az alapító okiratban meghatározott módon gyakorolják szavazati jogukat. Igazgatóság WESTEL 900 GSM Mobil Távközlési Rt. MH 1374 * /