Magyar Hírlap, 1997. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-14 / 38. szám

2 Magyar Hírlap VILÁGHÍRADÓ Kína is segítette Clintonékat? (Reuter) A politikai pártok megengedhetetlen pénzgyűjtését kutató vizsgálat során az amerikai igazságügyi minisztérium olyan bizonyítékokra lelt, amelyek szerint Kína segített kül­földi adományokat biztosítani a demokraták nemzeti tanácsá­nak a tavalyi elnökválasztások előtt - közölte tegnapi számá­ban a Washington Post. A tekintélyes napilap a vizsgálat eredményeit jól ismerő tisztségviselőkre hivatkozva jelentette a meglepő hírt. A lapértesülés szerint az adatok egy részéhez elektronikus lehallgatással jutottak a szövetségi nyomozók. A Washington Post azonban nem tudott meg részleteket, a kí­­nagykövetség szóvivője pedig cáfolta, hogy kormányának bármi köze lenne a nem megengedett adománygyűjtéshez. Mike McCurry elnöki szóvivő kijelentette: a Fehér Házban senkinek sincs tudomása arról, amit a Post állít. Agyonlőttek egy brit katonát (MH) Az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) orvlövésze tegnap éjszaka agyonlőtt egy brit katonát, aki a bessbrooki ellenőrző pontnál teljesített szolgálatot. Könnyű fejsérülést szenvedett egy asszony is, aki az ellenőrzőponton áthaladó autóban ült. John Major miniszterelnök ígéretet tett rá, hogy a tettes fel­kutatására mindent megtesznek. Közölte azt is, hogy a me­rényletek felújulása ellenére változatlan igyekezettel próbál­nak megoldást találni az északír problémára. Rendőrgyilkosság Vlorában (MTI) Ismeretlen tettesek szerdán este agyonlőttek egy rend­őrt a dél-albániai Vlora városban, ahol az utóbbi napokban a véres összecsapásokba torkollott kormányellenes tüntetése­ken már három polgár vesztette életét és mintegy 150-en se­besültek meg. Körülbelül háromezren tüntettek csütörtökön Albániában, ezúttal az ország déli részén fekvő Fierben. Ők is amiatt tiltakoztak, hogy a Gjallica nevű befektetési cég által szervezett piramisjáték összeomlása nyomán elvesztették a játékba fektetett pénzüket. A tömegre civil ruhás rendőrök támadtak botokkal, mire a tiltakozók kőzáporral feleltek. Hat tüntető megsérült a tusakodásban. Meciar a Mária Valéria hídról (MH) A magyar fél nem készült fel a Párkányt Esztergommal összekötő híd építésének finanszírozására, és a bős-nagyma­rosi vízlépcső további sorsának tisztázatlanságából adódó műszaki problémák is akadályozzák a megoldást - válaszolta tegnap Vladimír Meciar. Az azonnali kérdések órájában A. Nagy László képviselő akarta megtudni a kormányfőtől, helytálló-e az a magyar vélemény, amely szerint a szlovák fél időhúzása miatt késik a híd helyreállítása? A képviselő a vá­laszt kitérőnek minősítette, és annak a véleményének adott hangot, hogy a szlovák miniszterelnök tulajdonképpen igazol­ta a kérdésben megfogalmazott aggályt az időhúzásról. Berezovszkij perli a Forbest (MTI) A londoni felsőbíróságon nyújtott be keresetet rágal­mazás címén az egyik legtekintélyesebb amerikai üzleti maga­zin ellen az orosz nemzetbiztonsági tanács alelnöke. Borisz Berezovszkij, a befolyásos üzletember, akit tavaly ősszel ne­vezett ki Jelcin elnök meglehetős belpolitikai viharok köze­pette a kényes belbiztonsági posztra, a Forbes című folyóira­tot kívánja törvény elé idézni. Az orosz politikus szerint az amerikai lap a jó hírnevébe gázolt, amikor decemberben azt írta róla, hogy kapcsolatban áll az oroszországi maffiával, és részese volt egy közismert orosz televíziós személyiség lemé­szárlásának. Mihály Romániában akar élni (MH) I. Mihály volt román király állampolgárságának ügye az igazságügyi minisztérium előtt van, jelentette be közle­ményben a bukaresti kormány. Mihály versoix-i udvartartásá­nak sajtóirodája a bejelentés kapcsán közölte: az exkirály re­ményei szerint a várható döntés véget vet egy hosszas és nyo­masztó igazságtalanságnak. A volt uralkodó szándéka az, hogy végképp letelepedjen Romániában. Túszhalál Tádzsikisztánban (MTI) Tádzsikisztánban a Bahrom Szadirov vezette túszejtők csütörtök este lelőtték egyik túszukat, az ENSZ egyik katonai megfigyelőjét - jelentette gyorshírben az ITAR-TASZSZ. Viktor Csernomirgyin orosz miniszterelnök vezetésével csü­törtök este válságtanácskozást kezdett az orosz kormány a tá­­dzsikisztáni túszválságról, miután hírét vették, hogy a tádzsik ellenzéki fegyveresek kivégezték az ENSZ-megfigyelőt. Gál dél-afrikai tárgyalásai (MTI) Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke és a kíséretében Johannesburgban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség csütörtökön megbeszélést folytatott Abdullah Omar dél-afri­kai igazságügyminiszterrel. A tárgyaláson a két állam között előkészületben lévő egyezményeket, köztük a beruházásvé­delmi, a kiadatási, a kereskedelmi, valamint a bűnözés elleni közös fellépéssel kapcsolatos rendőrségi egyezmény megva­lósításának terveit tekintették át. Gál Zoltán kiemelte: mind a magyar, mind a dél-afrikai politikai vezetés támogatja annak lehetőségét, hogy magyar mezőgazdasági, egészségügyi szak­emberek, vállalatok bekapcsolódjanak a dél-afrikai gazdasági életbe, valamint megerősítsék az idegenforgalmi és kulturális kapcsolatokat a két ország között. KÜLFÖLD Dél-Korea csütörtökön külügyi szakértőket küldött Pekingbe, hogy előkészítsék Hvang Dzsang Jop észak-koreai vezető Szöulba szállítását. A 73 éves politikus szerdán kért politikai menedékjogot két társával Pekingben a szöuli konzulátuson. Az észak­koreai külügyi szóvivő megtorlást helyezett kilátásba. A felvételen dél-koreai katonák a két Koreát elválasztó szöges kerítést ellenőrzik fotó: reuters yun suk-bona A duma Borisz Jelcin leváltásával kísérletezik MTI____________________ A duma változatlanul le akarja váltani a tüdőgyulladása után a vártnál lassabban lábadozó Borisz Jelcin elnököt. A tör­vényhozás vezetése csütör­tökön úgy döntött, hogy a mai ülés napirendjére tűzik a kérdést. Az elnököt a dumá­ban képviselő Alekszandr Ka­­tyonkov elismerte, hogy az időközben átdolgozott javaslat már nem olyan nyilvánvalóan alkotmányellenes. A duma ugyanis nem mondaná ki Jel­cin leváltását, amire az alkot­mány szerint nincs joga, ha­nem csupán arra kérné az el­nököt, hogy maga mondjon le megromlott egészségi állapota miatt. Borisz Jelcin elnök túl­ságosan beteg ahhoz, hogy Oroszországot irányítsa - hangoztatta Gennagyij Zju­­ganov csütörtöki sajtótájé­koztatóján. Az orosz kom­munista párt elnöke megjó­solta, hogy nagy változások várhatók Oroszországban, és hamarosan egy „teljesen új csapat” veszi át az ország irá­nyítását. A lábadozó Jelcin csütörtökön ismét megjelent a Kremlben. Anatolij Kuliko­­vot, a miniszterelnök-helyet­tessé kinevezett belügyminisz­tert fogadta, akivel megbeszél­te annak új feladatait. Portugália blokkolja az EU és az ASEAN megállapodását Reuter__________________ Kelet-Timor problémája miatt Lisszabon nemet mon­dott egy új szerződésre, amely az Európai Unió és a délkelet­ázsiai államok közötti kapcso­latok fejlesztését szolgálná - közölte tegnap az indonéz és a portugál diplomácia vezetője. Indonézia külügyminiszte­re, Ali Alatasz bejelentette, hogy Lisszabon hátráltatja a 15 tagú Európai Unió és a héttagú Délkelet-ázsiai Nem­zetek Szövetsége (ASEAN) közötti új megállapodás meg­kötését. Alatasz szerint Por­tugália Kelet-Timor problé­mája miatt ellenzi a szerző­dést. Jaime Gama portugál külügyminiszter a két szerve­zet külügyminisztereinek teg­napi szingapúri találkozóján úgy nyilatkozott, hogy Portu­gália nem vétózza meg a szer­ződést. Ragaszkodik azonban ahhoz, hogy a politikai és em­beri jogokkal összefüggő kér­dések is szerepeljenek abban. Ezt viszont az Indonéziát, Bruneit, Malajziát, a Fülöp­­szigeteket, Szingapúrt, Thai­földet és Vietnamot tömörítő ASEAN ellenzi. Az EU és az ASEAN kö­zötti, jelenleg érvényes szer­ződést 1980-ban kötötték meg, amikor a kapcsolatok főként az európai országok­ból a volt ázsiai gyarmatokba irányuló segélyekben merül­tek ki. Az új szerződés több tucat kezdeményezést tartal­maz politikai, gazdasági és kulturális területen egyaránt. Egy magas rangú ASE­­AN-tisztviselő úgy vélte, hogy mivel az új megállapo­dás jogilag nemzetközi szer­ződésnek számít, annak el­fogadásához valamennyi tag­ország beleegyezésére szük­ség van. Belgrád az ellenzéké A Szlobodan Milosevics elnök javaslatára elfogadott „lex specialis” alapján a szerbiai választási bizottságok gyorsított ütemben végzik az új tanácsnokok számbavételét a városi ön­­kormányzatokban. A fővárosi tanács új tagjainak tegnap már ki is osztották a végzéseket. Belgrád új főpolgármestere való­színűleg Zoran Djindjics, az ellenzéki Demokrata Párt veze­tője lesz, de az Együtt pártszövetségben még késik az erről szóló megállapodás. MH-Újvidék______________ A helyhatósági választások november 17-ei második for­dulójának eredményeit végle­gesítő különtörvény értelmé­ben a választási bizottságok kötelesek három nap alatt megállapítani a mandátumok felosztását, majd újabb öt na­pon belül meg kell alakítani a vezető testületeket mind a ti­zennégy városban, amelyek­ben az ellenzék szerzett több­séget. Egyelőre csak a főváros­ban végezték el ezt a munkát, de nem tudni, hogy az Együtt vezérkara leállítja-e a tünteté­seket, amit a mandátumok el­osztásától tettek függővé. Ko­rábban Vuk Draskovics azt mondta, hogy az önkormány­zatok megszerzésekor diadal­menettel ünnepük majd győ­zelmüket. Az előzetes megbe­szélés alapján a belgrádi főpol­gármesterség Zoran Djindji­cset illeti meg, és ennek ellené­ben a Demokrata Párt támo­gatja Vuk Draskovicsnak, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetőjének jelölését a köztár­sasági elnöki tisztre az őszre esedékes szerbiai választáso­kon. Az utóbbi napokban azonban nézeteltérések me­rültek fel az Együtt vezetői kö­zött, és az SZMM késlekedett a beleegyezéssel Djindjics ki­nevezését illetően, mondván, hogy pártjuk több mandátu­mot szerzett, mint a demokra­ták. A kormánypárti média az Együtt koalíción belüli széthú­zásról ír, ám ezt az ellenzékiek cáfolják. Szerbiában az idei a gazda­sági és a társadalmi reformok éve lesz, hangoztatta Szlobo­dan Milosevics az átalakított szerb kormány tagjait fogadva. Szavai szerint ez egyszersmind magasabb életszínvonalat is je­lent. Ehhez azonban politikai stabilitásra van szükség, amit a választási eredményekre vo­natkozó különtörvény keddi elfogadása szavatol majd. Mir­ko Marjanovics kormányfő ugyancsak azt bizonygatta, hogy az ország a „dinamikus fejlődés” küszöbén áll. Belgrá­di diplomáciai körök szerint Washington hamarosan felú­jítja kapcsolatait a szerb kor­mánnyal, miután az elmúlt hó­napokban szüneteltette az együttműködést, ezzel gyako­rolva nyomást Milosevicsre, hogy ismerje el az ellenzék helyhatósági győzelmét. Miu­tán a szerb parlament elfogad­ta a „lex specialist”, John Shat­­tock, emberi jogokkal megbí­zott külügyi államtitkár-he­lyettes valószínűleg már a jövő héten felkeresi Belgrádot. El­látogat Pristinába is, mintegy nyomatékot adva annak az amerikai álláspontnak, hogy Milosevics még korántsem tel­jesítette a Daytonban vállalt feltételeket. Független belgrá­di elemzők emlékeztetnek ar­ra, hogy az amerikai „kíván­ságlistán” szerepel a koszovói és általában a kisebbségi kér­dés rendezése, a média felsza­badítása, a gazdaság aberatizá­­lása, és a háborús bűnösök ki­adatása. Mindez akadályozza a gazdasági szankciók úgyne­vezett külső falának lebontá­sát, aminek kulcsa az amerika­iak kezében van. A választási eredmények elismerésével Mi­losevics csak az első lépést tet­te meg a kívánt irányban. •J.G.B. 1997. FEBRUÁR 14., PÉNTEK Solana csodálkozik A NATO főtitkára csodálko­zik Moszkva vádjain, amelyek szerint több volt szovjet köz­társaságot felölelő körútja ti­tokban oroszellenes célokat szolgál. Hangsúlyozta, hogy azért látogatott el Moldovába, Grúziába, Örményországba és Azerbajdzsánba, mert meghí­vást kapott. Emlékeztetett ar­ra is, hogy mind a négy ország részt vesz a NATO békepart­nerségi programjában. Igor Rogyionov orosz védelmi mi­niszter a Stem magazinnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a NATO keleti bővítése miatt a rövid enyhülés után is­mét fagyos viszony kialakulá­sának veszélye fenyeget. MH-hírmagyarázat_________ Lesz itt hidegháború, jósolta Rogyionov a Szemben, ha a NATO terjeszkedik keletre, ahonnan az oroszok nagylel­kűen kivonultak. Amúgy pedig Oroszország teljes jogú bele­szólást követel az „érdekszfé­ra” ügyeibe. Rogyionov előtt Borisz Jel­cin szóvivője azzal vádolta Ja­vier Solana NATO-főtitkárt, hogy titkos Moszkva-ellenes politikát folytat, amikor a FÁK négy tagállamában (nota bene, az F betű a „függetlent” jelöli a tagállamok közösségében) tett látogatásával Oroszország el­len hangolja a kisebb országo­kat A szóvivő ráadásul azt is kifogásolta, hogy a NATO bezzeg ellenzi, hogy a FÁK- tagállamok -a volt Szovjetunió államai - maguk is katonai szervezetbe tömörüljenek. Mindennek tetejébe Jelcin egyik közeli tanácsadója meg­kockáztatta azt a kijelentést, hogy Oroszország még hagyo­mányos támadás esetén is be­vetheti az atomfegyvert. Sokféle magyarázat kínál­kozik. Kiderülhet, hogy a FÁK tagállamai - Oroszor­szágon kívül - valóban függet­lenül óhajtják kialakítani biz­tonságpolitikájukat. Moszkva egyszerűen féltékeny, hogy jön a NATO ahhoz, hogy egy füg­getlen, ám érdekszférájába tartozó országban „propagan­dát folytasson”. A másik lehet­séges magyarázat szerint Moszkva a partvonalra kíván­ja tenni Solana főtitkárt, és ab­ban reménykedik, hogy Jelcin majd Bill Clintonnal Helsinki­ben, a „fehér asztal mellett” el­simítja a dolgokat. Ha ez nem megy, akkor Moszkva - mondjuk ki nyugodtan - ezek­kel a hidegháborús fenyegeté­sekkel akar mind jobb alkupo­zíciókat kiharcolni magának a közte és a NATO közötti „kü­lönleges viszonyról" folyta­tandó tárgyalásokon. Ez utób­bi már bennünket, magyaro­kat is érint. A kemény szavak másik oka az is lehet, hogy július és a NATO-csúcs közel van - Jel­cin pedig, aki egykoron Len­gyelországban nem ellenezte a NATO-bővítést, most legin­kább gyógyszereket szed. Az pedig ma már világos, hogy sem az Egyesült Államok, sem pedig a NATO kisebb tagálla­mai nem vevők arra a francia javaslatra, amely szerint zárt­körű minicsúcson kellene csil­lapítani Moszkva aggodal­mait. Hogy ezek után ki fúj hi­deget? Solana szerint Moszk­vának téveszméi vannak a NATO-ról. Lesz itt hideghá­ború, ha akarják. • Fodor György Washington élelemmel segíti Phenjant A republikánusok fontolóra veszik, hogy mégse csökkent­sék a külügyi kiadásokat. Leg­alábbis ezt ígérték tegnap Ma­deleine Albrightnak. A kül­ügyminiszter bejelentette, hogy Washington kész élelmi­szersegélyt nyújtani Észak- Koreának. MH-összefoglaló__________ Az új amerikai külügyminisz­ter hivatalba lépése óta először beszélt a kongresszusban, ígé­retet kapott: a republikánusok fontolóra veszik a kérését, hogy ne csökkentsék a külpoli­tikai kiutalásokat, amiket a Clinton-kormány inkább nö­velni akar. Albright hangsú­lyozta, hogy az amerikai költ­ségvetésnek igen csekély ré­sze, alig egy százaléka megy a külpolitikára, holott a mai vi­lágban a diplomáciai tevé­kenység biztosíthatja az Egye­sült Államok békéjét és nyu­galmát. Az ENSZ-szel szem­beni tartozás kifizetését is kér­te. Ehhez kölcsönt kellene fel­venni, amit a republikánusok egyáltalán nem akarnak meg­tenni, legfeljebb akkor, ha a vi­lágszervezetben az ő elképze­léseik szerint hajtanak végre bizonyos reformokat. Albright hangsúlyozta, hogy a nyarat a NATO kiszé­lesítésének sürgetésével fogja tölteni. A folyamatnak ugyan­is máris megvan az az eredmé­nye, hogy Magyarország és Románia, valamint Németor­szág és a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Ukrajna ren­dezték történelmi vitáikat. Albright azonban azt is hozzá­tette, nem akarja, hogy túl sok országot vegyenek fel a NA­TO-ba, mert az a NATO, amelynek mindenki tagja, gya­korlatilag senkinek sem jelent semmit. A külügyminiszter he­lyesli, hogy Washington nem­zetközi keretekben nyújtson ismét segélyt a súlyos élelmi­szerhiánnyal küszködő Észak- Koreának. Albright szerint ez­zel talán elejét lehet venni az elszigetelt ázsiai ország össze­roppanásának. Az Egyesült Államok valószínűleg nyolcmillió dollárt szán a do­logra, mint tavaly. Albright felszólalt a képvi­selőház megajánlási albizottsá­gában is. Sürgette a kong­resszust, hogy hagyja jóvá a békepartnerségi program fej­lesztését, a FÁK-országok fo­kozott támogatását és az afri­kai földrészen felállítandó gyorshadtest költségeit fedező pénzügyi kiutalásokat. h­ums Westel 900 GSM • Mobil Távközlési Rt. A WESTEL 900 GSM Mobil Távközlési Részvénytársaság (székhely: 1117 Budapest XI., Kaposvár utca 5-7.) igazgatósága ezúton teszi közzé, hogy a részvényesek éves rendes közgyűlése 1997. március 17. napján délután 15 órakor kerül megtartásra Helyszín: 1117 Budapest XI., Kaposvár utca 5-7. V. emeleti tárgyaló A közgyűlés napirendje a következő: 1. A társaság vezetőségének és az igazgatóság beszámolója a társaság 1996. évi üzleti tevékenységéről. 2. A könyvvizsgáló beszámolója a társaság 1996. évi üzleti tevékenységéről és a társaság 1996. évi mérlegéről és eredménykimutatásáról. 3. A felügyelő bizottság jelentése a társaság 1996. évi üzleti tevékenységéről. 4. Határozathozatal a társaság 1996. évi mérlegének és eredménykimutatásának elfogadásáról, és az 1996. évi nyereségről. 5. Határozathozatal a társaság könyvvizsgálója kinevezéséről az 1997. üzleti évre vonatkozóan és díjazásának megállapításáról. 6. A társaság alapító okiratának módosítása. 7. Határozathozatal személyi kérdésekben (igazgatósági tagok és felügyelő bizottsági rendes tagok és dolgozók által választott tagok) az alapító okirat 10.8 és 13.3 szakaszai alapján. 8. Egyebek. Amennyiben a közgyűlés bármely oknál fogva határozatképtelen, úgy az ismételt közgyűlés 1996. március 18. napján de. 9 órakor kerül megtartásra változatlan napirenddel és helyen. A közgyűlésen a részvényesek erre meghatalmazott képviselőik útján vehetnek részt és az alapító okiratban meghatározott módon gyakorolják szavazati jogukat. Igazgatóság WESTEL 900 GSM Mobil Távközlési Rt. MH 1374 * /

Next