Magyar Hírlap, 1999. november (32. évfolyam, 254-266. szám)
1999-11-11 / 263. szám
SZERKESZTI: TAR ANDRÁS 1999. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Autók és Piacok Komoly esélyekkel várhatja a Toyota az idei Év autója választást, hiszen szenzációs kiskocsijuk, a Yaris jött, látott és győzött, kivétel nélkül minden piacon. A szemrevaló formában megvalósított, kiforrott technika elismerése inspirálhatta a japánokat arra, hogy alig egy évvel a Yaris piaci premierje után máris kirukkoljanak a kocsi továbbfejlesztett változatával. A Verso névre keresztelt mini buszlimuzinnal elsősorban a fiatal, kisgyermekes családokat szeretnék célba venni, de a remekül variálható „egyterűt” a szabadidősportok kedvelői is jól kihasználhatják. A Verso első hivatalos tesztjére az elmúlt héten került sor. Feladták a leckét a Toyota Yaris iránt érdeklődő vásárlóknak: dönteniük kell, hogy az eredeti modellt vagy annak „egyterű” verzióját, a Versót vásárolják. Az árkülönbség nem túl jelentős a két kocsi között, a most piacra gördült újdonság viszont értékes ráadást kínál az eredeti modellhez képest. A vonzó többlet természetesen az autó belterében található, s ez nem más, mint a szellemesen és egyszerűen variálható ülésrendszer. A Yaris műszaki alapjaira épített 3,86 méteres mini buszlimuzinban a tervezők a térnyerést elsősorban a tengelytávolság megnövelésével és az utaskabin kiszélesítésével, illetve kismértékű megemelésével érték el. Már az alaphelyzetben ötszemélyes (a gyakorlatban inkább csak 4 + 1/2) kocsi 390 literes raktere is figyelemre méltó eredmény, az átrendezéssel nyerhető 2160 literes térfogat viszont igazi varázslat. Ha összehajtogatjuk és a padló alagsorába rejtjük a három hátsó ülést, a rakodásra alkalmas tér 1,8 méter hosszúságúra növekszik, ami annyit jelent, hogy a vezető és az utas mögött akár két komplett terepbicikli is elfér. Az átrendezés a rendkívül ötletes ülésmechanizmusnak köszönhetően könnyedén és pillanatok alatt elvégezhető, ráadásul a hátsó ülőalkalmatosságok úgy tűnnek el, hogy nem kell őket a kocsiból még átmenetileg se kivenni. A jó térkihasználást tovább növeli a hátsó fertály padlólapjának és oldalfalainak ügyes kialakítása. A rakodást egyetlen kiálló szerelvény vagy kárpitelem sem zavarja, mi több a hátsó, ötödik ajtó még külön öblösített is, ami szintén segíti a raktér kihasználását. A Verso túl ezen megörökölte a Yaristól az összes kis rakodófiókot és zsebet is, így a kocsi szinte olyan, mint a bűvészek mindent elnyelő csodadoboza. A sokoldalú utastérben egyébként a műanyagok do-FOTÓK: EURÓPA MOBIL - ARCHÍV minálnak. Első pillantásra soknak tűnik a plasztikelemek áradata, de ha jól belegondolunk, e nélkül a térvarázslatot nem tudták volna véghez vinni. A szerelés mindenesetre Toyotához méltó színvonalon kifogástalan, semmi nem zörög az utastérben és minden elem pontosan illeszkedik. Komolyabb hiányosságot egyedül a hátsó üléssor mögött fedeztünk fel és ez a poggyásztér biztonsági határolásával kapcsolatos. A pehelykönnyű és egyszerűen kioldható ülések mögött nincs semmi olyan szerkezet, ami hirtelen vészfékezéskor vagy ráfutásos balesetnél megfogná a tehetetlenül előre lendülő csomagokat. Pedig a Toyota, mint a sajtókonferencián is hangsúlyozták, kiemelt figyelmet fordított az utasok védelmére. Tekintve, hogy ezt a kocsit főleg a fiatal családoknak ajánlják, a gyermekek elhelyezését fokozott gondossággal oldották meg. A babaülések a világszerte legjobbnak elismert Isofix-rendszer szerint rögzíthetők, a felnőtt utasokat pedig front és oldalsó légzsákok védik. A magas, dobozszerű Verso egyébként első ránézésre billegősnek tűnik, ám a gyakorlatban erről szó sincs. A szerpentinekkel teletűzdelt tesztúton magunk is tapasztalhattuk, hogy az alacsonyra helyezett súlypontnak köszönhetően a 14 colos kerekeken gördülő buszlimuzin hihetetlenül stabil és kitűnően irányítható. Az első kerekeken alkalmazott belső hűtésű tárcsafékek és a hátsó dobfékek hatásosan lassítják az autót. A Toyota a Yaris új verzióját kizárólag a nemrég kifejlesztett 1,3 literes, számítógéppel irányított, változó szelepvezérlésű, 86 lóerős WTi aggregáttal kínálja, ami ha nem is minden áttételezési fokozatban, de többnyire dinamikusan, halkan és takarékosan viszi a Versót. Mivel a spanyolországi sajtóteszten már kipróbálhattuk az új kocsi automata váltós kivitelét is, az erre vonatkozó fogyasztási adatok és menettapasztalatok szintén rendelkezésünkre állnak. A négyfokozatú automatikával ugyan némileg lomha az autó, fogyasztása viszont ezzel sem haladja meg országúton a 6,5 litert. A Verso automata változatát egyébként a magyarországi képviselet csak jövő tavasszal kezdi értékesíteni, a novemberi startnál az újdonság kizárólag kéziváltóval lesz megrendelhető, Luna és Sole felszereltségi szinten. Piaci sikerét nálunk egyedül talán az ára veszélyeztetheti. A japánok kissé magasra pozícionálták a Versót, így Magyarországon a szenzációs kisautónak az eggyel magasabb kategóriába tartozó buszlimuzinokkal kell versenyeznie. • Tar András Első menetpróba: Toyota Yaris Verso Ügyes játékok az utastérrel Háromdimenziós autótervezés a GM-nél A számítógépes autótervezés ma már egyáltalán nem számít kuriózumnak, sőt a számítógépes modellezés elengedhetetlen feltétele a gazdaságos és gyors termelésnek. A számítástechnika fejlődése azonban teljesen új távlatokat nyithat nemcsak az autók formájának és funkcionalitásának tökéletesítésében, hanem a gyártás és a logisztika terén is. A General Motors elsőként alkalmazza a forradalminak számító virtuális valóságot. A General Motors (GM) már 1968-ban használt számítógépet járművei tervezésekor. A 70-es években egyre több területen váltotta fel a komputer a hozzá képest körülményes és időrabló kézi tervezést. A háromdimenziós megjelenítés 1984-hez kötődik, az Opel ebben az évben az autógyártók közül elsőként alkalmazta ezt a megoldást. A rendszer egyre tovább fejlődött, s 1995-ben az Unigrafics nevű program az akkori csúcstechnológiát képviselte, hiszen egyenesen az űrkutatás területéről érkezett. Európa első autógyára, ahol bevezették a virtuális valóságra alapozott tervezési programot, az a GM leányvállalata, az Opel. A most nyilvánosságra hozott forradalmi tervezőprogram elsősorban az autók tervezési időszakának lerövidítését szolgálja, de a további lehetőségek is kecsegtetőek. Az Opel VR-stúdiója (Virtual Reality) több részből áll. Az úgynevezett PowerWall - amely gyakorlatilag nem más, mint egy hat méter széles és 2,25 méter magas „képernyő” - két projektor, illetve az elengedhetetlen szemüveg segítségével életnagyságban mutatja meg a tervezőknek az „autót”. Magától értetődik, hogy a tervezés kezdeti stádiumában lévő autót - virtuálisan - tetszés szerint lehet „körbeforgatni”, átszínezni, alakítani, sőt különböző tükröződések varázsolják élethűvé a háromdimenziós tervrajzot. A barlangnak elnevezett stúdióban (ahogy azt az illusztráció is mutatja) az autók belső terét alakítják ki, mégpedig úgy, hogy a padlón található projektort vastag üveg takarja, hogy a „padlóra” rá is lehessen lépni. A barlangban a mérnökök 180 fokos látószögben vizsgálhatják az autó belsejét, s egy nagyon fontos kiegészítő program, a DMU (Digital Mock Up) segítségével szinte azonnal cserélni tudják a belső tér alkatrészeit. Ez azért fontos, mert régebben mindig meg kellett várni, míg elkészül az új alkatrész, amelynek tökéletesítése akár heteket is igénybe vehetett. Ma már ez csak egy mozdulat műve, sőt a DMU segítségével sokkal gazdaságosabban és ésszerűben tudják megtervezni például a motorteret is. Egy másik kiegészítő szoftver, a Ramsis segítségével 90 különböző emberi testformával képesek szimulálni az ülés beállítását, a váltást, a kormányzást, sőt a be- és kiszállást is. A virtuális valóság segítségével nincs szükség a tanulmányautók költséges előállítására és még költségesebb finomítására, hiszen csupán a mindenki által jóváhagyott végterméket kell legyártani. De nemcsak az autótervezés terén hasznosítható a háromdimenziós rendszer, hanem a gyártás, sőt a gyár kialakításában is. Az Opel 2001-ben két gyárat is e rendszer segítségével tervez majd meg, ezek közül az egyik a szentgotthárdi CVT-váltót előállító üzem. A munkások mozdulatainak szimulálásával már jó előre kiküszöbölhetőek a gyártás kezdeti szakaszában fellépő gyakorlati problémák. Az autóiparban a virtuális valóság alkalmazása egyelőre teljesen kezdeti stádiumban tart, ám az előbb felsoroltak már önmagukban forradalmasíthatják a gyártást, illetve a logisztikát. Ebből is látszik, hogy a lehetőségeknek valóban csak az emberi képzelet szabhat határt. • Tóth Milán FOTÓ: EURÓPA MOBIL - ARCHÍV Ahol biztosan megtalálja Több mint 400 üzlet Divat 220 boltban • a legmodernebb, 14 termes megaplex mozi • 33 étterem és kávézó • november 12. és 14. között értékes nyeremények, játékok és izgalmas programok • keresse a szerencseszámokat az ajándék csokitallérokban Budapest, VI., Váci út 1-3., a Nyugatinál. WESTEND WESTEND CITY CENTER. EZ AZ A HELY. Nyitás november 12-én!