Magyar Hírlap, 2000. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-01 / 205. szám
2000. szeptember 1 péntek A magyar szabályozás eltért az EU-ban megszokottól Az ingatlankorlátozás lassíthatja a befektetéseket Ha az eredeti elgondolások szerint készül el a külföldiek ingatlanvásárlására vonatkozó jogszabály, akkor az szokatlan módszer lesz az Európai Unió számára. A szigorú korlátozás ugyanis nem egyezik az unió három alapelvével - állították lapunknak az EU budapesti képviseletén. Bilkei-Gorzó Borbála Az Európai Unió országaiban nincs egységes jogszabály a külföldiek ingatlanvásárlásainak szabályozására. Az Európai Unió budapesti delegációjának szakértőitől megtudtuk, hogy az unióban lévő tagországoknak három alapelvet kell figyelembe venniük: a külföldiek ingatlanhoz jutásakor fontos, hogy a belső piac milyen jogszabályok szerint működik, illetve az országoknak biztosítaniuk kell a tőke szabad áramlását. A harmadik alapelv, amely a szakértők szerint a bevezetendő magyarországi gyakorlatnál kifogásolható, hogy nem ajánlott az ingatlanvásárlásoknál a külföldiek diszkriminációja. „Az unió országaiban ezeket az alapelveket figyelembe kell venni, és ezek szerint kell kialakítani az egyes nemzeti szabályozásokat” - mondta lapunknak egy EU-szakértő. A tapasztalatok szerint a szabályozások országonként eltéréseket mutatnak, azonban rendszerint liberalizált a külföldiek ingatlanhoz jutása. Míg Hollandiában jószerivel az jut ingatlanhoz, aki akar, Dániában ez a szabályozás nagyon szigorított. A Magyar Ingatlanszövetség főtitkára attól tart, hogy ha a kormány a tervek szerint fog eljárni a külföldiek ingatlanvásárlásaival kapcsolatban, akkor Budapest is a szigorú szabályozók közé kerülhet. Szekeres Zoltán főtitkár elmondta, felméréseikből kiderült, hogy Európa legtöbb országában liberalizált az ingatlanvásárlás. A közeli országokból egyedül Ausztria az, ahol bár nem közvetlen jogszabályokkal, de korlátozzák az ingatlanhoz jutást. Ha Budapesten a jövőben az eredeti korlátozásokat fogadják el, az igen szokatlan lesz Európa-szerte, könnyen visszafoghatja a magyarországi befektetéseket - vélekedik a főtitkár. Szekeres Zoltán lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a jogszabály előkészítői nem keresték meg a szakmai szervezeteket. Szekeres szerint lehet, hogy a jogalkotók úgy vélik: ebben a stádiumban még korai lenne a szakmai szervezeteket bevonni a döntés-előkészítésbe. EU-CSATLAKOZÁS Meciarék továbbra is vezetnek Továbbra is az ellenzék vezeti a szlovákiai népszerűségi listákat. A Focus független közvélemény-kutató intézet felmérése szerint Mikulás Dzurinda kormányfő koalíciójára most a lakosság 43,3 százaléka voksolna, míg az ellenzék 55,2 százalékra számíthatna. Ami a pártok rangsorát illeti, a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) veszített ugyan másfél százalékot a júliusi adatokhoz képest, de 26,7 százalékával így is az élen áll. A második helyen az ugyancsak ellenzéki Smer (Irány) áll 18 százalékkal, s csak ezután következik -14,5 százalékkal - Dzurinda Szlovák Demokratikus Keresztény Uniója (SDKU). A rangsorban tíz százalékkal a Magyar Koalíció Pártja a negyedik. A Reuters által idézett elemzők valószínűnek tartják, hogy Schuster államfő kiírja a Meciarék által kezdeményezett népszavazást, ahol a lakosságnak arról kellene döntenie, tartsanak-e vagy sem idő előtti választásokat Szlovákiában. Egyelőre azonban nehéz megjósolni, hogy ha a referendumot meg is tartják, úgy annak mi lesz a kimenetele. A többi ellenzéki párt ugyanis még nem döntötte el, támogatja-e a HZDS javaslatát, ráadásul a legutóbbi felmérések szerint most a lakosságnak mindössze 30 százaléka venne részt a népszavazáson. Arról már nem is beszélve, írja a Reuters, hogy a végső szót a parlamentnek kell kimondania, ott pedig a kormányzó koalíciónak kényelmes többsége van. Reuters Kisebbségkutató intézet alakul Kolozsváron Romániában kormányrendelettel létrehozták a kisebbségkutató intézetet, teljesítve ezzel az RMDSZ 1997-ben megfogalmazott kérését. Ez a kormány alárendeltségében és a kisebbségvédelmi hivatal felügyeletében működő, jogi személyiséggel rendelkező intézmény, székhelye az elfogadott jogszabály alapján Kolozsvár, ami szép példája a decentralizációnak - mondotta Eckstein Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter lapunknak nyilatkozva. Lányokat, jelentéseket, háttéranyagokat készít, kiadványokat jelentet meg, dokumentumokat gyűjt, történelmi, szociológiai kutatásokat végez. Az intézetnek része lesz egy kutatási központ is. Markó Béla szövetségi elnök a sajtóértekezleten a választási jelöltlistákkal kapcsolatosan arról beszélt, hogy az RMDSZ igyekszik minél demokratikusabban, minél szélesebb konzultáció alapján kiválasztani jelöltjeit. Hangsúlyozta, a szövetség választási programja három fejezetre tagolódik, ezek a román társadalom általános reformjával, az európai integrációval, a sajátos kisebbségi kérdések törvénykezési és intézkedési szinten történő megoldásával, illetve - új elemként - a regionális fejlesztéssel, a magyarlakta területek felfuttatásával foglalkoznak. Véleménye szerint a romániai választási kampány jelenleg a személyek, nem pedig a programok vetélkedője, ami helytelen. MH-Bukarest/Bogdán Tibor A tárcavezető az MH-nak még hozzátette, a döntés intézményi hátteret biztosít egyrészt a hivatalnak, másrészt a kormányzatnak a kisebbségjogok területén. Az intézmény egyben felöleli a nemzeti kisebbségek múltjára és jelenére vonatkozó összes kérdéskört. Kérdésünkre, hogy az intézmény vizsgálódásai miben öltenek majd konkrétan testet, tanulmányokban-e, vagy a kormány felé tett ajánlásokban, kifejtette: elsősorban felkérésre különféle tanul Nastase nem helyesli a kettős állampolgárságot Értelmetlennek tartja a jelen pillanatban a Magyarországon kívül élő magyarok kettős állampolgárságáról zajló vitát Adrian Nastase, a Társadalmi Demokrácia Pártja első alelnöke. Bukaresti tudósítónk jelentése szerint az ellenzéki politikus zilahi látogatása alkalmával kijelentette, a kettős állampolgárságnak komoly akadályai lehetnek. Közöttük említette a Románia és Magyarország közötti esetleges fegyveres konfliktust, a kettős állampolgárok által a két ország valamelyikének területén elkövetett bűncselekményeket. Véleménye szerint a kettős állampolgárság nem járul hozzá a magyar kultúra és hagyományok ápolásához, és voltaképpen nem több egyszerű kitalációnál. BT Áder „nizzai” menetrendet szorgalmaz Wolfgang Thierse, a német Bundestag elnöke a differenciált megközelítés szilárd híve az EU-bővítés vonatkozásában, és nem lát semmi olyan fejleményt, ami a német kormányzat köreiben e szemlélettől való eltérést váltott volna ki. Thierse erről Áder Jánosnak, a magyar országgyűlés elnökének beszélt szerdai New York-i kétoldalú találkozójukon - közölte csütörtökön Áder az MTI-vel. Az ENSZ székházában szerdától péntekig tart a parlamenti elnökök világtalálkozója, 141 ország törvényhozási vezetőjének részvételével, az Egyesült Nemzetek és az Interparlamentáris Unió (IPU) közös szervezésében. Áder János, aki szerdán mondta el beszédét a plenáris ülésen, az első napon a német és a spanyol parlament elnökével folytatott kétoldalú megbeszélést. Mind Wolfgang Thiersével, mind Luisa Fernanda Rudi Ubeda asszonnyal az Európai Unióhoz való magyar csatlakozás ügye, illetve általánosabb értelemben az unió bővítése volt a fő téma. Áder János szorgalmazta, hogy az EU év végi nizzai csúcstalálkozóján világos menetrendet fogalmazzanak meg az uniós bővítés ügyében. Tegyék egyértelművé, hogy azon - tagságra pályázó - országok, amelyek meghatározott feltételeknek eleget tesznek, milyen ütemezés szerint válhatnak az unió tagjává. A magyar parlamenti elnök szerint a bővítés során azt a szempontot helyes érvényesíteni, hogy a felkészülésben legelőrehaladottabb országok mihamarabb csatlakozhassanak, ne kelljen bevárniuk a tagsági feltételek teljesítése során lassabban haladókat. MTI KÜLFÖLD - BELFÖLD Emelkedik az európai rangsorban a magyar drogfogyasztás A nemzetközi adatokból úgy tűnik, Magyarországon a kábítószer-használat mértéke fokozatosan eléri a fejlett európai országokét. Az elmúlt öt évben ugyanis több kábítószer rangsorában is elértük az átlagot, sőt a nyugtatók szedésénél már az élmezőnyben van a magyar lakosság. Bilkei-Gorzó Borbála Az elmúlt öt évben többszörösére nőtt a kábítószer-fogyasztás, a 16 éves fiatalok körében több mint 40 százalékkal növekedett a tiltott vagy legális szert - így például a gyógyszert - kipróbálók aránya. Ez derül ki az Ifjúsági és Sportminisztérium gondozásában megjelent Drogok és fiatalok című szociológiai kötetből. Elekes Zsuzsanna szociológus úgy vélekedik, hogy a nemzetközi felmérések alapján a fejlett európai országokhoz képest hazánk fokozatosan behozza lemaradását. Nyugat-Európa és Észak- Amerika országaihoz hasonlóan Magyarországon is egyre több középiskolás szív hasist és marihuánát. Az is tény, hogy a könnyűdrogok használatának emelkedése sem szorította vissza a hagyományosnak tekinthető gyógyszerfogyasztást, s a korábbiakhoz hasonló elterjedtséggel a mai napig jelen van a fiatalok életében a szipuzás, továbbá egyre emelkedik a keménydrogok kipróbálása és rendszeres használata is. Mind a dohányzás, mind pedig az alkoholfogyasztás, különösen annak szélsőségesebb formái, terjednek - mutattak rá a kutatók. Ugyanakkor hangsúlyozták: a tiltott szerek fogyasztásának növekedése 1997-ben, illetve 1998-ban fokozatosan lelassult. Ezt Topolánszky Ákos, az ISM kábítószerügyek koordinációért felelős államtitkára úgy kommentálta, hogy sikerült lassítani a kábítószer-fogyasztás emelkedésének ütemét. Elekes Zsuzsa viszont úgy véli, hogy ezt még korai lenne kijelenteni, a trend ugyanis az, hogy a volt szocialista országok a kábítószer-fogyasztásban jelentkező évtizedes lemaradásukat folyamatosan csökkentik. Várhatóan Magyarország is eléri majd a nagy átlagot. A külföldi országokkal összehasonlítva megállapítható, hogy Magyarország évről évre lendületesen zárkózik fel a nyugat-európai országok drogfogyasztási normáihoz. Míg marihuánafogyasztásban 1995-ben az európai ranglistán hátulról a harmadikok voltunk, tavaly már megelőztük Ciprust, Finnországot, Máltát és Svédországot is. Finnország tíz évvel ezelőtt még alig volt droggal fertőzött, azonban 1999-re úgy tűnik, felzárkózik az európai átlaghoz - jegyezte meg Elekes Zsuzsanna. Sokkal rosszabb a helyzet a nyugtatók használatánál. Míg a recept nélküli nyugtatók szedése öt évvel ezelőtt még nem volt kirívóan magas, addig mára az európai élvonalban vagyunk. Csehország, Litvánia és Lettország után hazánkban szedik a legtöbb nyugtatót. Elekes Zsuzsa az MH-nak elmondta: úgy tűnik, a hatályos drogtörvény sem riasztja vissza a fiatalokat a válaszadástól. Nem szégyen drogot fogyasztani, bár az elemzésből kiderül, hogy mindenki veszélyesnek tartja azok használatát. A EU-csatlakozással feltehetően több pénz jut majd nemzetközi drogprevencióra, ezzel még jobban visszaszorítható a fiatalok drogfogyasztása - állítja Topolánszky. MIKOR PRÓBÁLTAD KI? Legalább egyszeri drogfogyasztás a korcsoportokban, %-ban Életkor összes drog tiltott drogok+szlpu 15 éves___________________102_______________________12,7 16 éves___________________237_______________________15,4 17 éves___________________330_______________________21,1 17-nél idősebb_____________406_______________________33,5 Forrás: ISM Magyar Hírlap . Uniós kritika a régiópolitikának Kövér László tájékozatlannak nevezte Hans Becket Keményen bírálta a magyar kormány regionális politikáját Hans Beck, a magyarországi régiók brüsszeli képviseletének vezetője csütörtökön az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának kihelyezett ülésén. Kövér László, a Fidesz-MPP elnöke lapunk kérdésére válaszolva tájékozatlannak nevezte a volt EU-nagykövetet. MH-összeállítás A magyar kormányzat nem teremtette meg a megfelelő feltételeket a régiók működéséhez - jelentette ki Hans Beck, a magyarországi régiók brüsszeli képviseletének vezetője az Országgyűlés területfejlesztési bizottságának siófoki kihelyezett ülésén. Beck magyarázatként kifejtette: míg a múlt évben a parlament által elfogadott területfejlesztési törvény a decentralizáció felé mutat, a Széchenyi terv számára egyértelműen centralizációs törekvéseket tükröz, s ezt aggasztónak tartja. Éles hangon bírálta a kormányt amiatt, hogy a régiókban hiányoznak mind a személyi, mind az anyagi feltételek. Kivált érthetetlennek tartja, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek által elkészített fejlesztési prioritásoknak nyomuk sincs a Széchenyi tervben. A diplomata kijelentette: „szeretném végre azt látni, hogy a régiók valóban pénzügyi forrásokat kapnak.” Számításai szerint a fejlesztési ügynökségeknek évente 5-10 millió eurós költségvetésre, régiónként legalább húsz munkatársra lenne szükségük ahhoz, hogy betöltsék feladatukat. Hans Beck szerint ha nem lesznek működőképes régiók, akkor a pénzt Budapest kapja meg, és „ezzel az ezeréves állapot megcsontosodása várható”. Azt is előrevetítette, hogy az Európai Bizottság idei októberre elkészülő országjelentése ismét azt fogja rögzíteni, hogy hazánkban nem eléggé fejlett a regionális struktúra, nincs elegendő tervezői, végrehajtói kapacitás a régiókban. Balsay István, a bizottság elnöke támogató és segítő szándékú véleménynyilvánításnak minősítette Hans Beck értékelését. Mindazonáltal arra is rámutatott, hogy bizonyos adatok pontatlanul jutottak el a diplomatához. Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója egyetért Hans Beck helyzetértékelésével, maga is úgy látja, hogy a Széchenyi tervben a hét ágazati program mellett meg kellene jelennie a hét régió fejlesztési elképzeléseinek is. Mivel nagyon kevés a régiók által felhasználható pénz, nem tudnak elég szakembert alkalmazni. Tájékozatlannak nevezte Hans Becket Kövér László Fidesz-elnök annak a kijelentésének az alapján, hogy számára aggasztóan centralizációs törekvéseket tükröz a Széchenyi terv. Kövér szerint a kormány stratégiai célja, hogy enyhítse az ország Budapestközpontúságát, és erősítse a régiókat. A Fidesz elnöke kijelentette: az uniós csatlakozás időpontjára a magyarországi régiók erősek lesznek, és az EU-tól járó évi 1,2 milliárd euró semmiképp sem csupán Budapestet erősíti majd. Félreértésen alapul a Széchenyi tervet ért brüsszeli kritika - szögezi le a Gazdasági Minisztérium tegnapi közleménye. A Széchenyi terv egy hosszú távú gazdaságfejlesztési program, ezért nem elsődleges feladata a régiók működéséhez szükséges feltételek biztosítása, ugyanakkor programjaiban a regionális gazdaságfejlesztés prioritásai és összetevői meghatározóak. Peren kívüli egyezség a ciánügyben? A tiszai ciánszennyezést okozó Aurul céget tulajdonló ausztrál Esmeralda cég szeptember 8-ai hitelezői gyűlésén foglalkoznak a magyar kárigénnyel. Ha itt elismerik követeléseink jogosságát, nem kizárt, hogy a felek peren kívül megegyeznek a kártérítésről. A kormány keddi döntése értelmében a Tiszai Kormánybiztosi Iroda (TKI) szeptember 8-án az Esmeralda cég hitelezői gyűlésének időpontjáig bizonyítékokkal alátámasztva megismétli a magyar állam 29,3 milliárd forintos kárigényét. Az Ausztráliába eljuttatandó vaskos bizonyítási dokumentáció tartalmazza majd a tiszai szennyezés lefolyásának körülményeit, uniós szakértők által is hitelesített mérési adatait, az élővilág pusztulásáról készült felméréseket, a turizmus visszaesésének becsült adatait, mindazt a veszteséget, amely része a magyar állam 29,3 milliárd forintos kárigényének. Ezzel párhuzamosan még augusztus közepén tárgyalások kezdődtek Gönczy János kormánybiztos és az Esmeralda cég képviselői között. Mint arról lapunkban korábban beszámoltunk (MH, augusztus 17.), a kapcsolatfelvételt az ausztrál cég egyik legnagyobb befektetője, a brit Loeb-Aron cég kezdeményezte. Az üzletemberek arra voltak kíváncsiak - mondta a megbeszélésről Montskó Éva, a TKI szóvivője -, hogy Magyarország miként fogadná egy peren kívüli megegyezésre készítendő ajánlatukat. A kormánybiztos - ismerve az ilyen perek hosszúságát, a kárigény behajtásának nehézségeit - nem utasította el ennek lehetőségét, de közölte: alapkövetelmény, hogy a 29,3 milliárd forintnyi kár megtérüljön, s kellő garanciákat kapjon Magyarország a további hasonló környezetszennyezések elkerülésére. Információink szerint a magyar kormány - nem látva realitását az Aurul bezáratásának - elsősorban arra törekszik, hogy a technológiamódosítással biztonságossá tegyék a romániai vállalat működését. SZÁJ A fővárosi közgyűlésben a szocialisták támogatják Demszky Gábor javaslatát Mégis épül a 4-es metró Folytatás az 1. oldalról A levélben az a kérdés is szerepel majd, hoz-e határozatot a metróberuházásról a kormány. Kedvező válasz esetén a fővárosi önkormányzat haladéktalanul tárgyalóasztalhoz szeretne ülni a kabinettel. Úgy tudjuk, hatalmi villongás és személyes ellentét is szerepet játszott a metró körüli koalíciós konfliktus váratlan kirobbanásában. Szocialista politikusok szerint az SZDSZ ismét megpróbálta háttérbe szorítani Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettest. A tegnapi ülésen kiderült, nem kizárt, hogy drágább lesz az utazás a metróvonalakon. Aba Botond, a BKV vezérigazgatója bejelentette: elképzelhető, hogy 2007-ig, a 4-es metró átadásáig bevezetik a teljesítményarányos viteldíjrendszert. Mivel a metró gyorsabb és komfortosabb utazást tesz lehetővé, könnyen lehet, hogy reálértéken többet kell majd fizetni érte, mint a buszért, villamosért. Aba Botond lapunknak elmondta, még idén elkészül egy hatástanulmány a teljesítményarányos díjrendszerről. A módszer a régóta tervezett chipkártyás technikára épül. E szerint a jelenlegi papírjegyeket és bérleteket a telefonkártyához hasonlóan egységekkel feltöltött digitális lapocskák váltanák fel. Az utas a kártyát egy érzékelőhöz tartva szállhatna fel a buszra, a villamosra, illetve léphetne be a metró területére. A készülék egy megadott egységet vonna le a chipről. Aba Botond szerint azok, akik csak néhány megállót utaznak, mindenképpen jobban járnak. Ám a rendszer kiépítése egyelőre több mint bizonytalan, mert költségei megközelítik a tízmilliárd forintot. A közgyűlés tegnapi döntésétől függően még idén megkezdődhet az előkészítés, a tervezés, az építési engedélyezési és közbeszerzési eljárás - jelentette be Demszky Gábor főpolgármester. A metróberuházás kivitelezésének megkezdése a jövő nyáron indulna. A fővárosi önkormányzatnak jelenleg 30 milliárd forint áll rendelkezésére, ebből metróállomások alapjait teremtenék meg, és rendeznék az évtizedek óta halogatott és mára tarthatatlan állapotba került dél-budai közlekedési csomópontok felszínét. A fővárosi önkormányzat jelenleg perben áll a magyar állammal, mivel a kormány nem szándékozik állni a metró ráeső költségeit, 100 milliárd forintot. A bíróság korábban úgy döntött, hogy a Pénzügyminisztérium nem mondhatta volna fel egyoldalúan az önkormányzattal két és fél éve kötött szerződését. A főváros most kártérítésért perli az államot. A legközelebbi tárgyalás szeptember második felében lesz, akkor tanúként hallgatják meg Demszky Gábor főpolgármestert és Medgyessy Pétert, a Horn-kormány pénzügyminiszterét. A közgyűlés tegnapi döntése értelmében 2002 októberére megújul a Szent Gellért tér, a Bartók Béla út, a Móricz Zsigmond körtér, a Fehérvári út egy része, 2003 szeptemberéig pedig a Baross tér is elkészül. A beruházáshoz kapcsolódó út-, közmű-, és aluljáró-építések költsége valamivel több mint 11 milliárd forint. Szemtől szemben. Demszky Gábor főpolgármester nem jutott egyezségre Tirts Tamás fideszes frakcióvezetővel fotó: habik csaba Nem zavarja a koalíciót a Fidesz szervezetváltása Nem befolyásolja a Fidesz koalíciós partnereihez fűződő viszonyát esetleges belépése az Európai Néppárt frakciójába. Ismeretes: a kormányfő szerdán azt mondta a Liberális Internacionálé tiszteletbeli elnökének, hogy a párt szeptemberben dönt a nemzetközi szervezetből történő kitépésről. A Fidesz elnöksége legutóbbi ülésén nem foglalkozott a Liberális Internacionáléból való kilépéssel, s az Európai Néppárthoz (EPP) történő csatlakozással - jelentette ki lapunk kérdésére Kövér László pártelnök, hozzátéve: a testület nem tárgyalta Orbán Viktornak a liberális világszervezet alelnöki posztjára történt újrajelölésének visszavonását sem. Kövér elmondta: mivel az EPP döntési mechanizmusa lassabb, mint a Fideszé, ezért egyelőre nem tudni, mikor lehet megfigyelő tagja a legnagyobb kormánypárt a nemzetközi szervezet frakciójának. A kormányfő szombaton Ljubljanában részt vesz a Liberális Internacionálé elnökségének ülésén - tájékoztatta a Miniszterelnöki Hivatal sajtóirodája az MTI-t. A Fidesz átlépése a Liberális Internacionáléból az Európai Néppártba a párt belügyének jekenthető, a Fidesz tagjainak kell eldönteniük, hogy programjuknak melyik irányzat felel meg a legjobban - nyilatkozta lapunknak Turi- Kovács Béla, az FKGP frakcióvezető-helyettese. Turi-Kovács úgy véli: mindenképpen szerencsés Magyarország és az FKGP számára, ha erősödik az európai konzervatív jobboldal. Az MDF és a Fidesz kapcsolatában semmilyen változást nem hoz, hogy a Fidesz csatlakozik az Európai Néppárthoz - nyilatkozta lapunknak Balsai István, a párt frakcióvezetője. Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz volt elnöke tegnap közölte Otto von Lambsdorff fal, a Liberális Internacionálé tiszteletbeli elnökével, hogy a Fidesz valószínűleg az Európai Néppártban folytatja tevékenységét. A Fidesz a Konzervatív Internacionáléhoz történő csatlakozással, egyúttal társult tagjává válhat az Európai Néppártnak is. Az EPP az unió parlamentjében ülő európai konzervatív pártok frakciója. NSZ-VGY