Magyar Hírlap, 2000. december (33. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-05 / 284. szám
2000. december 5., kedd Lipták Béla: ismét Hága döntsön Bősről Szlovák válasz december közepén Várhatóan december közepén érkezik meg a szlovák válasz a bősi konfliktus megoldására tavaly kidolgozott magyar javaslatcsomagra. Budapest ennek alapján határozza meg a Dunával kapcsolatos tennivalókat, reagált Székely László kormánybiztos Lipták Béla javaslatára. Az amerikai professzor szerint ismét a Hágai Nemzetközi Bírósághoz kellene fordulnunk Bős ügyében. A magyar kormánynak egyelőre nincsenek megbízható információi arról, mit tartalmaz a szlovák szakértők által kidolgozott tervcsomag. Csupán egy hivatalos értesítés érkezett Pozsonyból, amely szerint a pozsonyi kormány december 13-ai ülésén tárgyalja meg azt a szakértői anyagot, amely a bősi konfliktus megoldását célzó magyar javaslatokra készült - tudtuk meg Székely László dunai kormánybiztostól. A pozsonyi kabinet által jóváhagyott, várhatóan a magyar tervhez hasonlóan több száz oldalas választ még az év végéig diplomáciai úton eljuttatják Budapestre. A Duna elterelése kapcsán évekkel ezelőtt több demonstrációt szervező Lipták Béla professzor tegnap Budapesten sajtótájékoztatón közölte: a Szigetközben tapasztalt természetpusztulás miatt szerinte a magyar kormánynak haladéktalanul ismét a Hágai Nemzetközi Bírósághoz kellene fordulnia, követelve a dunacsúnyi duzzasztás megszüntetését. Lipták bejelentette: a vezetésével az Egyesült Államokban működő Magyar Környezetvédelmi Alap kész a Duna elterelése miatt károsult szigetközi polgárok érdekében eljárni a strasbourgi emberjogi bíróságnál. Lipták szavaira reagálva Székely László kormánybiztos érdeklődésünkre úgy fogalmazott: az Orbán-kormány sohasem zárta ki, hogy szükség esetén ismét a Hágai Nemzetközi Bírósághoz forduljon. Hozzátette: a kabinet azonban csak a pozsonyi javaslatok ismeretében dönthet a Dunával kapcsolatos teendőiről. SZÁJ A külügyminiszterek támogatják a bővítési ütemtervet Javíthatja a tagságra váró országok hangulatát a nizzai csúcstalálkozó előtt, hogy az Európai Unió külügyminiszterei támogatták azt a bővítési ütemtervet, mely szerint 2002 során lezárulhatnak a csatlakozási tárgyalások az első jelöltekkel. A külügyminiszterek elfogadták a Törökországgal kötendő társulási szerződést, és megállapodtak a NATO-val és a nem uniós tag NATO-országokkal a közös külügy- és védelmi politika keretében való együttműködés formáiról. Rockenbauer Nóra Néhány fontos kérdés lezárásával könnyítettek a csütörtökön kezdődő nizzai kormány- és államfői csúcstalálkozó feladatain az uniós külügyminiszterek tegnapi értekezletükön. Az Európai Bizottság bővítési stratégiai okmányát, mely pontos ütemtervet jelölt ki a csatlakozási tárgyalások lefolytatására, korábban több ország bírálta, ezért félő volt, hogy a csúcstalálkozó nem hagyja jóvá. A külügyminiszterek azonban tegnap egységesen támogatták az okmány alapelveit. „Ez a legjobb napom, mióta hivatalba léptem” - jelentette ki Günter Verheugen bővítési biztos a hír hallatán a Reutersnek. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy a stratégia elfogadása nem jelenti a csatlakozási feltételek könnyítését. A bővítésre váró országok közül a legtöbb vitát Törökország váltja ki, mivel nem tiszteli eléggé az emberi jogokat, és területi vitái vannak az EU-tag Görögországgal. Törökország 1997-ben elfoglalta Ciprus egy részét, amikor az akkori Görögországot uraló hunta segítségével a görögök katonai puccsal átvették a szigetország irányítását. A görög Ciprus ma szintén EU-tagjelölt. A külügyminiszterek tegnap egy olyan társulási megállapodás szövegében állapodtak meg, amely támogatja az ENSZ főtitkárának erőfeszítéseit a ciprusi területi vita lezárására. Az uniós támogatás éppen jókor jött a pénzügyi válsággal küszködő és az IMF-fel tárgyalásokat folytató Ankarának (cikkünk a 10. oldalon). A külügyminiszterek az unió közös külügy- és védelmi politikájának részeként létrehozandó állandó védelmi szervezetről kijelentették, az szorosan együtt kíván működni a NATO-val, beleértve a nem EU-tag NATO-országokat is. A 2003-tól felállítandó gyorsreagálású európai hadtest kapcsán az euroszkeptikusok attól félnek, hogy gyengítheti az Észak-atlanti Szövetség és az EU kapcsolatait. Tegnap az amerikai védelmi miniszter, Willam Cohen is rámutatott erre a veszélyre. Korábban Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta: hazánk csak olyan európai védelmi politikát támogat, amely nem gyengíti a NATO-t. Hanyatlik a Haider pártjának népszerűsége Ausztriában Rózsaszín-zöld koalíció alakulhat Várhatóan szociáldemokrata-zöld koalíció alakul a burgenlandi tartományi parlamentben, miután nem kis meglepetésre az előrehozott választásokon győzött az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ), és először lépte át a küszöböt a Zöldek Pártja. Jörg Haider szélsőjobbos Szabadságpártja heteken belül immáron másodszor szenvedett komoly vereséget tartományi választásokon. MH-összefoglaló A burgenlandi választások győztese az Osztrák Szociáldemokrata Párt lett. Ennél nagyobb meglepetés volt, hogy a Zöldek pártja visszaszorítva a két osztrák kormányzópártot - a szélsőjobbos Szabadságpártot és a konzervatív Néppártot - bekerült a parlamentbe, két mandátumot szerezve. Az elemzők nagy esélyt látnak arra, hogy az agrár beállítottságú tartomány törvényhozásában a szociáldemokraták a zöldekkel lépjenek koalícióra, a néppártiszociáldemokrata koalíció esélye a korábbi nyilatkozatok szerint ugyanis igen csekély. A 36 tagú törvényhozásban, ha koalícióra lép az SPÖ a zöldekkel, megszerezheti az egyszerű többséget,19 voksot. A tartományi főnök személyének megválasztásánál ennyi szavazat elég, hogy a Hans Niessl szociáldemokrata politikus kapja meg a vezető tisztséget. Ausztria két kormányzó pártja a szélsőjobbos Szabadságpárt és a konzervatív Néppárt támogatottsága egyaránt visszaesett. Bár a korábbi elemzések azt jelezték, hogy a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a tartomány legnagyobb bankjával kapcsolatos pénzügyi botránya miatt sikerre nem számíthat, míg a rivális Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Jörg Haider-féle Szabadságpárt erősödni fog, úgy tűnik, az osztrákok nem kértek Haider Szabadságpártjának EU- bővítés ellenes politikájából. Wolfgang Schüssel kancellár Néppártjának támogatottsága is majdnem egy százalékponttal csökkent 35,3 százalékra. A jobboldali-populista Osztrák Szabadságpárt hat héten belül elszenvedett második választási veresége arra utal, hogy kormányra kerülése óta csökkent a párt népszerűsége. A Szabadságpárt igen súlyos vereséget szenvedett el októberben Stájerországban is. Az Ausztria legszegényebb tartományában tartott választások eredményét Alfred Gusenbauer, a Szociáldemokrata Párt országos vezetője úgy értékelte, hogy a szavazók elutasítják Wolfgang Schüssel kormányának politikáját és dühösek a költségvetési lefaragások, az adóemelések miatt. „Az eredményeket egyértelműen befolyásolta az országos politika - közölte.” Ezzel szemben Maria Rauch-Kallat, a négy évvel ezelőttihez képest gyengébben szereplő néppárt főtitkára helyi tényezőkkel magyarázta a pártok teljesítményében beállt változásokat, amelyek szerinte nem tükröznek országos irányzatot - írta az MTI. Két jelölt az MSZP-frakció élére Ketten kapták meg a megfelelő számú ajánlást az MSZP frakcióvezetői tisztségére - derült ki a képviselőcsoport jelölőbizottságának tegnapi ülése után. Lapunk úgy értesült, Lamperth Mónikának és Nagy Sándornak maradt esélye a poszt elnyerésére. Lamperth Mónika és Nagy Sándor maradt versenyben az MSZP frakcióvezetői posztjáért a képviselőcsoport jelölőbizottságának tegnapi ülésén - értesült lapunk. Juhász Ferenc pártalelnök, a testület vezetője nem kívánta megerősíteni az értesülést. Elmondta: a képviselőcsoport vezetői posztjára hét politikust jelöltek a frakció tagjai, közülük azonban csak ketten érték el a második körbe jutáshoz szükséges tízszázalékos támogatottságot. Lapunk úgy tudja, frakcióhelyettesnek Kiss Pétert, Katona Bélát, Vancsik Zoltánt, Burány Sándort, Göndör Istvánt, Keller Lászlót, Veres Jánost, Vastagh Pált és Baráth Etelét jelölték. Emlékeztetőül Kovács László korábban közölte, lemond frakcióvezetői posztjáról, ha az MSZP november végi kongresszusa ismét a párt irányítójává választja. Újraválasztása után megerősítette: a jövőben a párt szervezésével kíván foglalkozni, s ugyanígy nyilatkozott Lendvai Ildikó és Juhász Ferenc, akik a párt alelnökei lettek, s korábban frakcióvezető-helyettesként dolgoztak. A jelölőbizottság elnöke közölte: mindössze hat képviselővel nem tudtak beszélni, rajtuk kívül a frakció összes tagját megkérdezték, kit látnának szívesen a frakció élén. A frakcióvezető megválasztására december 11-én, a helyettesi tisztújításra pedig egy héttel később kerül sor. A jelölőbizottság ezen a héten újra kikéri a képviselők véleményét az állva maradt jelöltekről. Ennek során köztik velük a pártelnökség javaslatát is. VG Lamperth Mónika Nagy Sándor KÜLFÖLD - BELFÖLD Magyar Hírlap . Még várat magára a kártérítés A személyi változások miatt holtpontra jutottak a ciánszennyezéssel kapcsolatos tárgyalások A környezetvédelmi és a közlekedési tárca élén bekövetkezett változások miatt átmenetileg holtponton van a ciánszennyezésből eredő kártérítés ügye. Az Aurul bányavállalat ellen egyelőre nem indult meg a per a korábban jelzett 29 milliárdos kártérítésért. A cég ausztrál résztulajdonosa, a csődeljárás alatt álló Esmeralda azonban bejelentette: vállalja a jogi felelősséget, ha teljesítik feltételeit. A feltétel értesülésünk szerint az, hogy az állam ne perelje be az Aurult. Kulcsár Anna Noha egy budapesti ügyvédi irodát már kiválasztottak a képviseletre, még nem indult meg a kártérítési per az Aurul S. A. romániai bányavállalat ellen. A cég ausztrál résztulajdonosa, a csődeljárás alatt álló Esmeralda viszont nemrégiben ajánlatot tett a magyar államnak. A válasz egyeztetésére Budapestre érkezett Bisits Ádám ügyvéd, az államot Ausztráliában képviselő Blake Dawson Waldron ügyvédi iroda munkatársa, aki válaszolt lapunk kérdéseire. Mint az ügyvéd emlékeztetett rá, a melbourne-i székhelyű jogi iroda ez év augusztusában kapott megbízást, hogy az Aurul ausztrál tulajdonosának csődeljárási ügyében benyújtsa a magyar állam kártérítési igényét. Ez a hitelezők szeptember 8-ai ülésén megtörtént, az igényt elfogadták - közölte Bisits Ádám. A hitelezők azonban olyan csődegyezséget fogadtak el - tette hozzá a szakember -, amely nem kedvez a követelés teljesítésének. Az egyik jogi lehetőség most ennek az egyezségnek a megtámadása: Ausztráliában meg kellene indítani a pert. Emellett dönteni kellene arról, milyen választ adjon a magyar állam az Esmeralda Ltd. ajánlatára - közölte a környezetvédelmi ügyekben járatos jogász. Az Aurul ausztrál tulajdonosa ugyanis felajánlotta: elismeri a jogi felelősségét a februári ciánszennyezésért, ha elfogadják feltételeit. Arra a kérdésünkre, vajon nem az Aurul felelősségét akarja-e átvállalni az ötven százalékban tulajdonos, vagyontalan Esmeralda, hogy ezzel a bányavállalatot mentesítse az esetleges pertől, az ügyvéd a titoktartásra hivatkozva nem válaszolt. Hangsúlyozta azonban: az Esmeralda ajánlatának elfogadása pénzt nem hozna ugyan, ám lehetővé tenné az Aurul szerződéses kapcsolatainak megismerését. Az anyacégnek azután módja lenne rá, hogy utolérje például a bánya környezetszennyező beruházásainak létrehozásáért és működtetéséért felelős cégeket, személyeket, s kieszközölje magatartásuk szankcionálását. Egyértelműen a háttérfelelősség érvényesítéséről lenne szó. Felvetődhet a román államnak mint az Aurul másik tulajdonosának a felelőssége is. Képviselőivel - mint korábban többször elhangzott - a magyar állam diplomáciai úton folytatja az egyeztetést. Az elsődleges kártérítési felelősség magáé az Aurulé - tőle, a szennyező fizet elve alapján, a magyar állam 29 milliárd forint kártérítést remél. Anyavállalata, mely a nagybányai cég részvényeinek 50 százalékán felül magáénak mondhatja az Aurul irányítói, menedzselési jogát is, döntő befolyást gyakorol a társaság fölött. A magyar állam erre a cégjogi befolyásra alapozva próbál eredményt elérni Ausztráliában. A jogi teendők eldöntésében - a kormány szeptember 13-ai határozata alapján - részt kell vennie a környezetvédelmi és a közlekedési tárca vezetőjének is. A két minisztérium élén bekövetkezett változás miatt azonban a most felmerült kérdésekben egyeztetésre még nem is kerülhetett sor. Demszky Gábor frissen megválasztott pártelnök számít a lemondott vezető munkájára Távozott posztjáról Kuncze Gábor Lemondott frakcióvezetői posztjáról Kuncze Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának tegnapi ülésén. Utódja valószínűleg Szent-Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke lesz. Az ülésen megjelent Demszky Gábor budapesti főpolgármester, a párt új elnöke is. Lemondását Kuncze azzal indokolta: más elképzelései vannak a politizálás stílusáról és a képviselőcsoport irányításáról, mint Demszkynek. Varga Gergely Az SZDSZ-frakció tegnapi ülésén Kuncze Gábor bejelentette: nem vállalja tovább a képviselőcsoport irányítását. Demszky Gábor, a párt szombaton megválasztott új elnöke az ülés után újságíróknak kijelentette: nem örül Kuncze távozásának, noha arról már két hónapja értesült, így a bejelentés nem érte váratlanul. Az SZDSZ új elnöke úgy fogalmazott: továbbra is számít Kuncze munkájára a frakcióban. A képviselőcsoport jövő hétfőn választja meg új vezetőjét. Demszky már korábban bejelentette: Kuncze távozása esetén Szent-Iványi Istvánt látná szívesen a frakció élén, aki 1997 májusától egy évig már irányította a munkát. Szent-Iványi lapunknak azt mondta: vállalja a jelölést, ha a frakció egy része támogatja őt, de - tette hozzá - valószínűleg többes jelölés lesz, s csak hétfőn derül majd ki, kit választanak meg frakcióvezetőnek. Kuncze Gábor a frakció ülése után azzal indokolta lemondását, hogy nem ért egyet a párt új elnökének a képviselőcsoport munkáját bíráló korábbi nyilatkozataival. Kijelentette: az SZDSZ-frakció dolgozott a legjobban a parlamenti képviselőcsoportok közül, bár ez súlya miatt nem mindig tudott eljutni a nyilvánossághoz. Csak úgy tudnám vezetni a képviselőcsoportot, mint eddig tettem, s nem kívántam kétfejűvé tenni a pártot, vagy konfliktusokat a párt vezetése és a frakció között - fogalmazott, hozzátéve: kölcsönösen nem marasztalták egymást Demszkyvel. Kuncze leszögezte: más elképzelései vannak a politizálás stílusáról, mint a párt elnökének. Kiemelte: tudomása szerint senki nem jelezte a frakcióvezető-helyettesek közül távozási szándékát. Azt is elmondta: várhatóan nem lesz változás a frakció összetételében, vagyis nem mond le senki sem a mandátumáról. Korábban többen is valószínűnek tartották, hogy Demszky pártelnökké választása esetén valaki megválik mandátumától, s helyére Bőhm András, a fővárosi közgyűlés SZDSZ-frakciójának vezetője kerül. Kuncze kijelentette: nem vállal tisztséget a képviselőcsoportban, a jövőben egyéni választókörzetben megválasztott képviselőként inkább kerülete ügyeivel kíván foglalkozni. Kommentár a 7. oldalon Valószínűleg Szent-Iványi István (jobbra) lesz az SZDSZ új frakcióvezetője fotó: szigetvári zsolt Kuncze Gábor Székely Zoltán mentelmi joga veszélyben Újból vesztegetéssel vádolják a honatyát Másodjára is kért legfőbb ügyész, függessze fel az országgyűlés Székely Zoltán mentelmi jogát- tudta meg lapunk. A képviselő ellen valószínűleg az emődi közműberuházásban játszott kétes szerepe miatt indulna eljárás. Székely Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának ismételt felfüggesztését indítványozta a legfőbb ügyész hétfőn az Országgyűlés elnökének küldött átiratában - közölte a szervezet sajtószóvivője lapunkkal. Horányi a távirati irodának elmondta: az indítvány a Legfőbb Ügyészség nyomozásfelügyeleti főosztályának és a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalának azon adatain alapul, melyek alapján Székely Zoltán vesztegetés bűntettének elkövetésével gyanúsítható. Ezt megelőzően egy másik, ma már közismert üggyel kapcsolatban a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal október 20-án közölte Székely Zoltánnal, hogy hivatalos személy által, fontosabb ügyben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsítja. Az Országgyűlés pedig ezen ügy kapcsán október 17-én függesztette fel Székely Zoltán képviselő mentelmi jogát.Az ezt indítványozó irat szerint Székely Zoltán harmincmillió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól, a közbeszerzési eljárások általa történő befolyásolásának elkerülése érdekében. A honatya később húszmillió forintra csökkentette a követelt összeget. Ezt követően Balla Dániel feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatalnál, és beadványához csatolta a Székely Zoltánnal folytatott beszélgetésekről készült hangfelvételeket is. A sajtóból később ismertté vált a volt kisgazda képviselő egy másik ügye is. Lehóczki István, Emőd polgármestere ugyanis azt állította, hogy Székely Zoltán megpróbálta a települést zsarolni. Lehóczki István közölte azt is: magnószalagra felvett beszélgetésükkel tudja bizonyítani, Székely Zoltán megkísérelte rávenni arra, hogy a település és a hozzá csatlakozó községek szennyvízvezeték-beruházásából egy általa megnevezett cég is munkát kaphasson. Vélhetően ez utóbbi üggyel függ össze a legfőbb ügyész hétfői átirata. MH/MTI Mucsinak nem tett jót Torgyán nyilvános vásárhelyi támogatása Rapcsák András, a Fidesz- MKDSZ Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesület jelöltje nyerte a hódmezővásárhelyi polgármester-választást. A régi-új polgármester a szavazatok 50,3 százalékát szerezte meg. Ellenlábasa a független Mucsi Imre, a voksok 47,8 százalékát kapta meg. Mucsit a helyi politikai pártok és civil szervezetek nagy része támogatta, míg a szintén függetlenként induló Halász Imre 453 szavazatot szerzett, ami 1,83 százalékot jelent. Kunstár Csaba A közgyűlésben a Rapcsák Andrást támogatók kerültek többségbe, ugyanis a 14 egyéni kerületből 13-ban a Fidesz-MKDSZ Egységes Hódmezővásárhelyért Egyesület közös jelöltje nyert. Egy kerületben pedig MDF-es győzelem született. A kilenclistás helyre az MSZP, az MDF, a Polgári Szövetség Vásárhelyért és az SZDSZ két-két jelöltje és a MIÉP egy politikusa került. A Magyar Hírlapnak több helyi ellenzéki politikus elmondta: aggodalomra adhat okot, hogy a Rapcsákot támogató képviselők nagy része járatlan a közügyekben. Megfigyelők szerint a lakosságot leginkább Orbán Viktor múlt heti ígérete befolyásolta, miszerint kiépítik a Hódmezővásárhely-Algyő útszakaszt, és a várost elkerülő utat, amely már régi ígéret. 1998-ban például az úthálózat fejlesztésére 300 millió forintot már félre is tettek, azonban az építkezés meghiúsult. Többek szerint Mucsi Imrének nem tett túl jót, hogy Torgyán József, az FKGP elnöke nyilvánosan melléállt. Ezt bizonyítja, hogy a hétvégi helyhatósági választásokon Hódmezővásárhelyen az FKGP- nek, hasonlóan a Munkáspárthoz, egyetlen egy jelöltje sem jutott be a közgyűlésbe. Bár Rapcsák szerint a várható személycserékről még korai beszélni, azonban a Magyar Hírlap szegedi tudósítója több forrásból úgy értesült, hogy már a tegnap elkezdődtek a városházi tisztogatások. A hódmezővásárhelyi polgárok realisták voltak, ugyanis Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti kampánylátogatásán megmondta: csak akkor kaphat a város állami támogatást, ha neki tetsző polgármestert választanak - nyilatkozott lapunknak Lamperth Mónika, az MSZP elnökségének tagja. Lamperth - aki a Baloldali Önkormányzati Közösség elnöke is - szerint normálisan működő demokráciákban megengedhetetlen, hogy állami támogatások elnyerését egy konkrét, a kormánypártokhoz kötődő politikus megválasztásától tegyék függővé. Egyértelmű sikerként értékeli a Fidesz képviselőcsoportja a hódmezővásárhelyi választási eredményeket - nyilatkozott lapunknak Répássy Róbert frakcióvezetőhelyettes. A politikus elmondta: azért is értékes ez a győzelem, mert a Fidesz- MKDSZ jelölttel szemben minden párt felsorakozott. Önmagában az is nagy siker, hogy a vásárhelyi polgárok kezükbe vették a sorsuk intézését, és megszüntették a városban kialakult áldatlan állapotokat - tette hozzá Répássy. Ágh Attila politológust meglepték a hódmezővásárhelyi választási eredmények. Rapcsák András és támogatói teljes győzelmét annak tudja be, hogy a polgármester nagyon erős helyi klientúrával rendelkezik, így a szavazatokat voltaképp Rapcsák András személye kapta, nem pedig a Fidesz.