Magyar Hírlap, 2002. március (35. évfolyam, 51-62. szám)

2002-03-01 / 51. szám

2002. március 1 péntek Grúzia hisztériával vádolja Moszkvát Kemény hangú nyilatkozatban utasította el tegnap Grúzia kül­ügyminisztere a parlamentben azt a „hisztérikus reagálást”, amellyel Moszkva fogadta a hírt, hogy az Egyesült Államok elit csapatokat küldene az országba az ott bujkáló al-Keida-fegyvere­­sek felkutatására. Irakli Menaga­­risivili kijelentette: Grúzia nem tűri a belügyeibe való beavatko­zást, és eltökélte, hogy helyreál­lítja a rendet a Pankiszi-szoros­­ban. Ezen a területen amerikai és orosz titkosszolgálatok szerint nemcsak csecsen szakadár fegy­veresek találtak menedéket, ha­nem Afganisztánból elmenekült al-Keida-fegyveresek is. A Grúziába küldendő ameri­kai katonák terve uralta szerdán és tegnap is az orosz tájékoztatá­si eszközök hírműsorait, Igor Iva­nov külügyminiszter pedig beje­lentette, hogy amerikai tanács­adók grúziai tevékenysége csak növelheti a feszültséget a térség­ben. Ivanov szerda este telefonon beszélt Colin Powell amerikai külügyminiszterrel, de tegnap is változatlan hevességgel bírálta az amerikai elképzeléseket. Az orosz külügyminisztérium közle­ménye szerint Ivanov telefonon közölte Powell amerikai külügy­miniszterrel: a Grúziában folyó terrorellenes harc így tovább bo­nyolítja a helyzetet a térségben. Moszkva a jelekből ítélve nem akarja megadni azt a mozgássza­badságot a terrorizmus elleni amerikai erőknek Grúziában, amelyet különben „megadott” Washingtonnak a közép-ázsiai köztársaságokban. Bush amerikai elnök is védelmébe vette azt a ter­vet, hogy az Egyesült Államok küldjön Grúziába 200 elit katonát. Iulian Khaindrava független politikai elemző szerint a Panki­­szi-szoros egy nagyobb politikai játszma része. „Oroszország és az Egyesült Államok térségbeli érdekeiről” - mondta. Oroszor­szágra nagy nyomás nehezedik, hogy kivonja több ezer főnyi ka­tonáját Grúziából - pedig sze­retné megvetni a lábát az or­szágban. Reuters KÜLFÖLD Nem sikerült elfogni Karadzicot Először adott tájékoztatást a NATO központja olyan akcióról, amelynek célja a háborús bűnök­kel vádolt Radovan Karadzic el­fogása volt. A tegnapi akció való­színűleg nem járt sikerrel. MH-Újvidék / 1. Garai Béla A nemzetközi békeerők csak Ra­dovan Karadzic hűlt helyét talál­ták a montenegrói határhoz köze­li Jecmiste kelet-boszniai faluban: a népirtással vádolt volt palei ve­zérnek sikerült egérutat nyernie. A nagyszabású műveletben senki sem sebesült meg. Nem járt sikerrel a tegnapi elfo­gó akció, amelyet a boszniai szerb köztársaságbeli Foca (átkeresztelt szerb nevén: Srbinje) körzetében vittek véghez az SFOR különleges alakulatai. Az egész vidéket lezárták, a te­lefon- és az áramszolgáltatást ki­kapcsolták, majd helikopteres de­­szantakciót hajtottak végre a Ce­­lebici melletti Jecmiste hegyi falu­ban. A katonák mintegy negyven épületet kutattak át, köztük a szerb templomot és az iskolát is, de nem tudták elfogni Radovan Karadzicot. A belgrádi média sze­rint csak a szökevény egy elha­gyott rejtekhelyét találták meg, továbbá három fegyverraktárat. A délutáni órákban a komman­dós egységek páncélozott jármű­vei visszavonultak. A Banja Luka-i kormányfő, Mladen Ivanic arról tájékoztatott, hogy sebesülés nem történt, és sen­kit sem vettek őrizetbe. Ivanic til­takozott, amiért a nemzetközi bé­keerők tudomásuk nélkül hajtot­ták végre az akciót. A műveletről sem a belgrádi, sem a podgoricai kormányt nem értesítették. Rado­van Karadzic Luka nevű, Szerbiá­ban élő fivére azt mondta, hogy Radovant népe védelmezi, és az VADÁSZAT KARADZIC UTÁN Isten fogja megóvni a letartóz­tatástól. A belgrádi lapokban olyan ta­lálgatás olvasható, hogy a NATO alkut ajánlott fel Karadzicnak: ha hajlandó tanúskodni Milosevic el­len, akkor Hágában eltekintenek a srebrenicai vérengzés miatti fele­lősségétől. Az ajánlat állítólag március végéig érvényes, akkor le­tartóztatják. A tegnapi volt az SFOR első, Brüsszelben hivatalo­san is megerősített akciója a legke­resettebb boszniai háborús bűnös elfogására. A NATO-vezetésű SFOR-béke­­fenntartók szisztematikusan átfésülték Celebici falut a Hágai Bíróság által körözött Radovan Karadzicot keresve, de a jelek szerint hiába Végre megegyeztek a koszovói parlamentben Három hónappal a koszovói válasz­tások után a vezető albán pártok megegyeztek a tisztségek felosztásá­ról. Ezzel elhárult az akadály Ibra­him Rugova elnökké választása elől. A nemrég hivatalba lépett Mi­chael Steinernek, az ideiglenes ENSZ-adminisztráció vezetőjének sikerült rávennie az albán pártveze­tőket a kompromisszumra. A szerda este megkötött egyezmény értelmé­ben a leendő pristinai kormányban Rugova Koszovói Demokratikus Szövetsége (LDK) három miniszte­ri helyet kap, Hashim Thaqi Koszo­vói Demokrata Pártját (PDK) és Ramus Haradinaj Szövetség Koszo­­vóért (AK) nevű pártszövetségét két-két, a Visszatérés szerb tömböt és a többi kisebbségi pártot egy-egy tárca illeti meg. Hashim Thaqi nem lesz kormányfő, ezt a tisztséget Baj­­ram Rexhepi (PDK) kapja. A meg­állapodással elhárult az akadály a Koszovó elnökének jelölt Ibrahim Rugová megválasztása elől is, mivel eddig a rivális albán pártok megvon­ták tőle támogatásukat. Az éjszakába nyúló, ötórás egyezkedés után Rugová tegnap hajnalban kijelentette, hogy a kompromisszummal „mindenki ve­szített valamit, csak Koszovó nyert”. A parlamentben valószínű­leg a jövő héten ismétlik meg az el­nökválasztást, majd Rugova javas­latára megválasztják a kormányt is. Belgrádban Hashim Thaqit, az UCK volt parancsnokát háborús bűnösnek tartják, és követelik a há­gai ENSZ-bíróságtól, hogy emeljen vádat ellene. JGB Milliárdos gyorssegélyt sürget az ENSZ Afganisztánnak Az ENSZ ismét felemelte szavát Afganisztán segélyezése érdeké­ben, miközben az országban még távolról sincs nyugalom. Az Egyesült Államok hathatós segít­ségével lassan felszámolják az Abu Szajjaf-terrorcsoportot a Fülöp-szigeteken. MH-összeállítás A Fülöp-szigeteken bejelentet­ték, hogy közel a leszámolás az országban garázdálkodó Abu Szajjaf-csoporttal; a muzulmán gerillák emberrablásaikról váltak hírhedté, és gyanítják, hogy kap­csolatban áll Oszama bin Laden­nel is. Rok­o Golez, a Fülöp-szige­­tek nemzetbiztonsági tanácsadó­ja elmondta, hogy a hadsereg - amellyel együttműködik a „had­gyakorlatra” az ország déli részé­re érkezett amerikai csapategy­ség is - eddig közel 200 gerillát megölt, sokan megadták magu­kat. A tanácsadó szerint még mintegy 180 fegyveres tartja ma­gát Basilan szigetén, és elfogásuk nem lesz éppen egyszerű. Az Abu Szajjaf-csoport szere­pel az Egyesült Államok által ve­zetett terroristalistán is: a csoport állítja, hogy független muzulmán államot akar létrehozni a Fülöp­­szigetek déli részén, ám valójában emberrablásokkal igyekszik pénzt szerezni. Az ENSZ tegnap 1,18 milliárd dollár gyorssegélyt sürgetett a nemzetközi közösségtől Afganisz­tán számára. Lahdar Brahimi, az ENSZ-főtitkár kabuli megbízottja kijelentette, hogy gyorsan javítani kell az afgánok életkörülményein, ha meg akarják őrizni az ország belső stabilitását. Brahimi szerint afgánok millióinak van szüksége élelemre, a mindennapi élethez szükséges dolgokra. Az ENSZ sze­rint ez a több mint 1 milliárd dol­lárnyi sürgős segély független attól a januárban Tokióban felajánlott 4,5 milliárd dolláros segélyösszeg­től, amelyet jórészt az ország új­jáépítésére szánnának. Brahimi úgy vélekedett, hogy ha az afgá­nok nem látják a gyors változás, a helyzet javulásának jeleit, akkor Afganisztán visszasüllyed a káosz­ba, a belső bizonytalanságba. Egy gyermek meghalt, harminc pedig megsebesült tegnap egy ál­talános iskolában bekövetkezett robbanásban a kelet-afganisztáni Szarabi városában. Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást, amelynek áldozatai 7 és 12 év kö­zötti gyermekek voltak. Kabulban fontosnak tartják, hogy a nemzet­közi haderő mandátumát ter­jesszék ki az egész országra. Behatoltak két palesztin menekülttáborba az izraeli katonák­­ Javier Solana továbbra is a térségben tárgyal Powell: Washington nem ad zöld utat a megtorlásnak Behatoltak két palesztin menekülttáborba az izraeli katonák; az akció­ban tíz palesztin és egy katona életét vesztette. Az erőszak nehezíti a szaúdi javaslat elfogadásának esélyeit, holott azt Jasszer Arafat pa­lesztin vezető és Colin Powell amerikai külügyminiszter is támogatá­sáról biztosította - igaz, az utóbbi csak feltételekkel. MH-összeállítás Az izraeli katonák csütörtökön hajnalban hatoltak be a balatai, il­letve a dzseníni menekülttáborba. Az akciót a Haarec internetes kiadása szerint azzal indokolták, hogy a két menekülttábor terro­risták bázisa, akik izraeliek tucat­jainak a haláláért felelősek, ráadá­sul innen lőnek rendszeresen iz­raeli célpontokat. A lap úgy tudja, hogy az izraeli támadás megindí­tása előtt is kilőttek két rakétát a balatai táborból, amely a legna­gyobb ilyen létesítmény Ciszjor­­dániában. Az akció egyébként va­lószínűleg válasz volt egy szerda éjszakai öngyilkos merényletre: a 22 éves Darin Abu Ejsa, aki a nab­­luszi egyetemen angolt tanult, egy izraeli ellenőrző pont közelében robbantotta fel a testére erősített bombát. A palesztin nő három ka­tonát sebesített meg. A behatolást súlyos összecsa­pás követte az izraeli erők és a pa­lesztinok között, amelyben egy katona és tíz palesztin vesztette életét, heten Dzsenínben - közü­lük hat a Palesztin Hatóság külön­leges rendőri egységének a tagja volt, a hetedik pedig egy 65 éves férfi -, hárman pedig Balatában. Utóbbiak közül kettő az Al- Aksza Mártírjainak Brigádjához tartozott, egyiküket körözték Iz­raelben. A harcokban száznál több ember megsebesült, 11-nek az állapota kritikus. Palesztin források azt is el­mondták, hogy a hadsereg Bala­tában felszólította az embereket: hagyják el a tábort, és menjenek a közeli Nabluszba - itt kellett maradniuk délután háromig, tet­ték hozzá. Lövöldözés azonban később is hallatszott a táborból. Egy ideig úgy lehetett tudni, hogy a palesztinok egy iskolában körbezártak 14 izraeli katonát, a hadsereg azonban később meg­cáfolta a palesztin bejelentést. Az akcióban részt vevő katoná­kat harckocsik és helikopterek támogatták. Marvan Barguti, a Jasszer Ara­fat vezette Fatah ciszjordániai pa­rancsnoka bosszúval fenyegetett. (Az Al-Aksza Mártírjainak Bri­gádja a Fatah egyik fegyveres szer­vezete, emlékeztetett ezzel kap­csolatban a Reuters.) „Amit Izrael Balatában és Dzsenínben elköve­tett, tömeggyilkosság. Figyelmez­tetjük Izraelt, ha órákon belül nem vonja ki csapatait, akkor a palesz­tinok a megszállt területek egé­szén támadást indítanak az izrae­liek ellen” - mondta Barguti a Haarec internetes kiadása szerint. A támadás tovább rontja a szaúd-arábiai béketerv elfogadá­sának esélyeit. A javaslatot pedig Arafat nyilatkozatában az átfogó közel-keleti békéhez nagyon jó kiindulópontnak nevezte. A rijádi terv sikere szerinte azon múlik, el­­nyeri-e az Egyesült Államok tá­mogatását. Colin Powell amerikai külügyminiszter a lapban leszö­gezte: a washingtoni kormányzat kész erőteljes támogatást nyújtani új közel-keleti békekezdeménye­zésekhez, de minden rendezés elengedhetetlen feltétele az erő­szakos cselekmények beszünteté­se, és e tekintetben Arafatnak sokkal többet kell tennie, mint ed­dig. A fő felelősség Powell szerint Arafat vállán nyugszik, ugyanak­kor az Egyesült Államok „nem ad zöld fényt” a palesztinok elleni iz­raeli katonai megtorló akciókhoz. A szaúdi trónörökös tervéről tárgyalt csütörtökön Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi el­nökkel Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője, aki egy nappal koráb­ban Dzsiddában Abdullah koro­naherceggel folytatott megbeszé­léseket. Solana szerint a herceg teljesen eltökélt tervének megva­lósítását illetően, és ennek érdeké­ben kész azonnali tárgyalásokba bocsátkozni arab vezetőkkel. Ha ezek a megbeszélések ered­ménnyel járnak, akkor Abdullah az Arab Liga márciusi bejrúti csúcstalálkozóján az arab államok közös kezdeményezéseként ter­jesztheti elő béketervét. Felrobbant egy autó csütörtök reggel a jordániai főváros központjában két ember halálát okozva. A gépkocsi, egy terrorelhárító parancsnok feleségének autója, a zahrani rendőrkapitányság közelében robbant föl, az óvá­rostól három kilométernyire. Az egyik halálos áldozat egy egyiptomi munkás Fotó: Reuters - Ali Jarekji Magyar Hírlap . Összeül az iraki ellenzék (MTI) Az amerikai kormány március végén minden eddiginél szélesebb résztvevői körrel kon­ferenciát rendez a Szaddám Hu­szein elnökkel szemben álló ira­ki ellenzéki körök számára, ér­tesült a Washington Times. A találkozót egy Washington környéki katonai létesítmény területén tartják meg. Az Egye­sült Államok biztosítja a hely­színt, és állja a költségeket is. A londoni székhelyű Iraki Nem­zeti Kongresszus szerint a kon­ferencia feltételeinek megte­remtésével az Egyesült Államok jelzi: elkötelezett Szaddám Huszein megbuktatá­sa mellett. Követségfoglalás Kubában (MTI) Még tegnap távoztak azok a kubaiak Mexikó havannai nagykövetségének épületéből, ahová csütörtökre virradó éjsza­ka hatolt be erőszakkal a sziget­­ország mintegy tucatnyi polgára. A diplomáciai épület kiürítéséről a Notimex mexikói hírügynökség számolt be. A Radio Marti nevű emigráns rádióadó egyik híradá­sa szerint ugyanis Jorge Castane­da mexikói külügyminiszter Miamiban azt mondta: Mexikó kubai nagykövetségének kapui minden kubai előtt nyitva állnak. Ez Havanna szerint egyenesen felbujtás volt a követség megro­hamozására. Lord Robertson Szófiában (Reuters) Georgi Parvanov bol­gár elnökkel is tárgyalt tegnap George Robertson, a NATO fő­titkára. Robertson kijelentette: Bulgária nagyot lépett előre a NATO-tagság felé, de még több tennivaló is vár rá, ha szeretné, hogy a szövetség a prágai csúcs­­értekezletén meghívja őt a tagál­lamok soraiba. Robertson kije­lentette, hogy a találkozóig még kilenc hónap van, s még semmi­lyen döntést nem hozott arról, hogy mely országok kapnak majd meghívót a szervezetbe. Képünkön a főtitkár egy Tra­bant felett üdvözli Szolomon Passi külügyminisztert. Fotó: Reuters­­ Oleg Popov Hindu bosszú a felgyújtott vonatért Készültséget rendeltek el az összes indiai államban azután, hogy Gu­­dzsarátban felerősödött a vallási erőszak. A hindukat szállító vonat elleni támadást tegnap megtorolta a dühös tömeg a muzulmánokon. MH-összeállítás Több ezer dühös hindu támadt rá Gudzsarát állam legnagyobb váro­sában, Ahmedabádban muzulmán üzletekre, bosszúból a Szabarmati expressz egy nappal korábbi fel­gyújtásáért. A vonaton a legfris­sebb adatok szerint 58 ember halt tűzhalált, valamennyien a Hindu Világtanács (VHP) aktivistái vol­tak, akik egy lerombolt mecset he­lyén építendő hindu templom ala­pítási ünnepségeiről érkeztek Ajodhjából. A Reuters jelentése szerint nem voltak összecsapások csütörtökön Ahmedabádban a hinduk és a mu­zulmánok között, de a bosszú­szomjas hinduk az üzletek és egy szálloda mellett autókat gyújtottak fel. A tömeg megfékezésére a ka­tonákat rendelték ki. A Szabarmati expressz elleni tá­madás után egyébként egész Indiá­ban készültséget rendeltek el. Lal Krisna Advani belügyminiszter ezt a parlamentben jelentette be teg­nap, hozzátéve, hogy a gudzsaráti hatóságok vizsgálatot rendeltek el, és több mint negyven embert már le is tartóztattak.

Next