Magyar Hírlap, 2002. május (35. évfolyam, 101-113. szám)
2002-05-02 / 101. szám
2 Magyar Hírlap A NAP TÉMÁJA: TERMŐFÖLD-PRIVATIZÁCIÓ 2002. május 2., csütörtök Földéhség vagy nagy fogás? A leköszönő kabinet eladja a termőföldet - A leendő kormányt megdöbbentette a bejelentés Az állami tulajdonban lévő földeket versenytárgyalás formájában azonnali értékesítésre tűzik ki - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a kabinet keddi ülését követő tájékoztatón. A kormányfő szerint enyhíteni kell az országosan észlelhető földéhséget. A leendő kormányt adó politikai erők szerint azonban jogszabályellenesek a tervek, s csupán a tizenkét volt, minap privatizált állami gazdaság új tulajdonosi körének kíván földvásárlási lehetőséget adni a kormány. Az állami tulajdonban lévő termőföldet versenytárgyaláson azonnal értékesíteni kell - döntött kedden a kabinet. Ezt a kormányfő azzal indokolta, hogy enyhíteni kell az országosan észlelhető földéhséget, mert a családi gazdaságok és a gazdák fejlődésének korlátja a földhiány. Orbán Viktor kitért arra, hogy ezek a földterületek korábban megkötött haszonbérleti szerződésekkel terheltek, de ennek ellenére is versenytárgyalásra bocsátják őket. A földtörvény és a Nemzeti Földalapról szóló törvény az eljárást világosan rögzíti. Ugyanakkor jogi szakértők szerint erősen kétséges, miként lehet túllépni a Ptk. alapján kötött hatályos és érvényes bérleti szerződéseket. A kormányfő megjegyezte, hogy az elővásárlási jog kedvezményezettjeit külön-külön kell bevonni a versenytárgyalásba, s ennek alapján a családi gazdálkodók, azok rokonai, a helyben lakó gazdák, ezt követően az állami gazdaságokat privatizáló magánszemélyek, szomszédok, és csak utolsósorban a korábbi bérlők juthatnak a versenytárgyalásokon földhöz. Orbán leszögezte: csak úgy védekezhetnek a most alakuló kormány leendő döntései ellen, „ha eladjuk a földeket a gazdáknak, még mielőtt a következő kormány másoknak adná el. Van néhány kérdés, ahol olyan messze van a magyar társadalom jövőjéről alkotott véleményünk, hogy erkölcsi és politikai kötelességemnek érzem, hogy ezeket a döntéseket mégis meghozzam, vállalva az ezzel kapcsolatos vitákat” - jelentette ki Orbán Viktor. A licitekről szóló hirdetményt a jövő héten akarja közzétenni a kormány, s onnantól kezdve a harmincadik, napon lehet megtartani a versenytárgyalást. - Addigra már ajánlatokat fogunk begyűjteni, és olyan elkötelezettségeket fog vállalni az állam, hogy nem lesz lehetetlen, de nagyon nehéz lesz visszalépni ettől a következő kormánynak, nem beszélve ennek társadalmi következményeiről - fűzte hozzá a miniszterelnök. Kuncze Gábor: számos törvényi feltétel hiányzik Az SZDSZ felszólítja a kormányt, hogy ne hozzon jövőt terhelő döntéseket, amelyek nyomán ellenőrizhetetlen módon költik a közpénzeket, hanem készüljön a kormányzati munka átadására. Kuncze Gábor pártelnök megdöbbent a kabinet keddi ülését követően elhangzottakon. Az InfoRádiónak nyilatkozva rámutatott: mindehhez számos törvényi feltétel hiányzik. Nincsen például a Nemzeti Földalap honlapja, pedig ezt jogszabály írja elő. Kellene lennie egy jóváhagyott árverési szabályzatnak, a nyilvánosság számára azonban ez sem létezik. Nincs meg a törvény szerinti működési szabályzat, és azt sem tudni, hogy egyáltalán mekkora vagyonról beszélünk, miközben nem létezik egyelőre a törvény szerinti vagyonnyilvántartás sem - hangsúlyozta Kuncze. Jó, ha mindenki tudja, hogy a főszabály szerint a versenytárgyalást zárt körben tartják, a meghívottak törvényes elővásárlásra jogosultak, ezek között pedig szerepel a tizenkét állami gazdaságot privatizáló magánszemély is. Kuncze elmondta még, hogy szeretnék társadalmi ellenőrzés alá helyezni a földalapot, most ugyanis ez nincsen így. Németh Imre: több tízezer ember megélhetését veszélyeztetik Megdöbbentőnek, etikátlannak és jogszabályba ütközőnek tartom, hogy a kormány utolsó döntéseivel az utolsó - 90 milliárd forint értékű - nagy állami vagyon, a 450 ezer hektárnyi termőfölddel kapcsolatban ilyen lépésre készül - mondta lapunknak Németh Imre. Az MSZP agrárminiszter-jelöltje szerint a döntés több tízezer ember megélhetését veszélyezteti, akik olyan vállalkozásoknál találnak munkát, amelyek az államtól bérelt területek művelésével gazdálkodnak. A miniszterjelölt szerint ezek után érthetővé válik, miért is kell halogatni a választási eredmények kihirdetését. A Fidesz-MPP a Nemzeti Földalap igénybevételével a birtokrendezés mögé bújva a „narancsbárókat”, saját baráti és üzleti körét akarja földbirtokosokká vagyonosítani. Németh úgy véli, hogy az igazi cél a tizenkét volt állami gazdaság új tulajdonosainak kistafírozása: míg az előtérbe állított családi gazdaságok még egymilliárd forintos hitelösszeghez sem férhettek hozzá, addig a tizenkét privatizált gazdaságnak 17 milliárd forint hitel jutott. Nagy Tamás, a legnagyobb agrárlobbista csoport, a MOSZ elnöke úgy véli, hogy Orbán Viktor változatlanul ragaszkodik ahhoz a tévhitéhez, miszerint a magyar mezőgazdaság centrumába a földbirtok-politikát kell állítani, a miniszterelnök még mindig nem jött rá arra, hogy jelenleg a legfontosabb kérdés a magyar mezőgazdaságban a jövedelempolitika, ezt kell helyreállítani. Ezzel szemben Jakab István, az eddigi kormányhoz közelálló - s anyagilag és erkölcsileg is támogatott - Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke európai megoldásnak nevezte és támogatandónak ítélte az állami tulajdonban lévő termőföldek eladására vonatkozó keddi kormánydöntést. A leendő földbirtokosok köre Az állam kezében lévő földek egy része az utóbbi hetekben került át az ÁPV Rt.-től és a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól a Nemzeti Földalap Kht.-hoz. Várhatóan 440-450 ezer hektárról van szó, de erről hivatalos adatokat még nem közölt a földalap. Ahogy arról sem, hogy ebből hány hektár a szabad földalap, azaz a bérleti szerződésekkel le nem kötött, értékesítésre, földcserére, birtokrendezésre használható terület. Meg nem erősített hírek szerint azonban csak néhány ezer hektárra tehető a szabadon felhasználható parcellák nagysága. (Az állami vagyonkezelők ugyanis az elmúlt években, hónapokban okszerűen gazdálkodtak, és bérbe adták a földek többségét.) Amennyiben a kormány valóban le akarja bonyolítani a földárveréseket, úgy 90 milliárd forint bevételre számíthat, ha a szokásos hektáronkénti 200 ezer forintos árral számolunk, s a miniszterelnök kiOrbán Viktor és Méhes Zsolt, „az első családi vállalkozó” a Zala megyei Gősfán február 3-án bemosakszik a birtok megtekintéséhez. A kormányfő elismerte, hogy az állami földek eladásával kész helyzetet akarnak teremteni Fotó: MTI-archív Czika László A FIDESZ ÜDVÖZLI a kormány keddi döntését. Deutsch Tamás alelnök elmondta: a döntés mögött az a szándék húzódik meg, hogy a földéhség enyhítésével további fejlődési lehetőséget biztosítanak a magyar gazdáknak, a családi gazdaságoknak. A döntés nyomán az érvényes jogszabályok adta keretek között, a jogszabályok maradéktalan betartásával a magyar gazdák válnak a magyar termőföld tulajdonosaivá. A MIÉP ELKÉSETTNEK TARTJA és némileg pótcselekvésnek tekinti a leköszönő kormány tervét, hogy az állami földeket a gazdák számára áruba bocsátja. „A legalább szerény haszonnal való gazdálkodás reménye nélkül, az értékesítés és támogatási rendszer megfelelő kiépítése nélkül, a biztosítékok rendszere nélkül nem sok család mer földet vásárolni, különösen akkor nem, amikor négy évre, egy hamis választás eredményeként, egy olyan kormány rendezkedik be, amelyik nem fogja a gazdáknak ezeket a feltételeket szavatolni - fogalmaznak állásfoglalásukban. VONZA ANDRÁS CÁFOL. A földművelésügyi miniszter szerint a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-hez a családi gazdaságoktól összesen 68 milliárd forintnyi hitelkérelem érkezett be, ami május végére elérheti a 100 milliárd forintot. A miniszter MTI-nek adott nyilatkozatában cáfolta Németh Imre, az MSZP agrárminiszterjelöltjének állítását, miszerint a családi gazdaságok még egymilliárd forintos hitelösszeghez sem jutottak hozzá, míg a tizenkét állami gazdaságnak 17 milliárd forint jutott. Már az országgyűlési választásokat megelőzően is 40 milliárd forint kölcsön iránti kérelem érkezett az MFB-hez. Szólt arról, hogy a Nemzeti Földalap Kht. kezelésében több mint 450 ezer hektár állami földtulajdon van. MAGYAR BÁLINT AZ ÁLLAMI VAGYON ELHERDÁLÁSÁRÓL A magyar gazdák földéhségénél csak a Fidesz vagyonéhsége nagyobb - nyilatkozta Magyar Bálint. A leváltott kormány a hátralévő napjaiban az állami vagyon és a közpénzek milliárdjait teszi zsebre, illetve folyatja el. Ismertetése szerint az állami földek gyorsított eladásával, ha egy 300 hektáros birtokot nézünk, néhány éven belül több mint 200 millió forint nyereséghez kívánják juttatni baráti köreiket és áttételesen magukat is. Eközben nemzeti szólamokkal és néhány ezer birtoktulajdonos bevonásával kívánják politikailag visszafordíthatatlanná tenni a törvényesen több mint megkérdőjelezhető akciót. jelentését komolyan vesszük, miszerint minden földet eladnak. Csakhogy a földek többségét ma bérleti szerződések miatt jogszabályba ütköző lenne eladni. Vagyis e földeket a licitek első körében nem lehet a várható bírósági perek miatt értékesíteni. Egyedül a 12 állami gazdaság esetében van esély az új magántulajdonosok és a Nemzeti Földalap közötti szerződések felbontására. Ráadásul a liciteken az agrárcégek új vagyonos tulajdonosai - 17 milliárdnyi, az MFB által rendelkezésre bocsátott hitellel a háttérben - vesznek nagyobb eséllyel részt, s nem a helyben lakó gazdák. A földalap ráadásul saját belátása szerint dönthet arról is, hogy kinek, milyen támogatással adjon el földterületeket, akár van licit, akár nem. Inkább a klientúra helyzetbe hozása látszik járhatónak, mivel a 450 ezer hektárnyi föld liciten történő értékesítése nem bonyolítható le néhány nap vagy hét alatt. A kárpótlási földárverések legalábbis hét évig tartottak, s ekkor 2,3 millió hektár talált gazdára. Egy lehetséges modell Flier János, aki autóvillamossági szerelőből avanzsált 1999-ben a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. (HKG) menedzsmentjébe, több mezőgazdasági földterülettel rendelkezik a térségben. Főként kárpótlásból származó telkeket vásárolt Alcsútdobozon, Felcsúton, Bicskén. Ezek szolgáltathatnak alapot ahhoz, hogy Flier családi gazdaként akár részt vehessen a versenytárgyaláson azoknak az állami földeknek a megvásárlásáért, amelyeknek bérleti jogáról ugyanaz a Flier a HKG Rt. menedzsmentje tagjaként „lemond”. Erre annál is inkább van esély, mert Bognár Sándor, a HKG Rt. igazgatója szintén rendelkezik földtulajdonnal a térségben, többek között övé a lovarda Felcsúton, Herceghalmon pedig több területet szerzett meg az elmúlt években, így várhatóan ő is a HKG Rt.-nek a meglévő földbérleteiről való lemondására voksol. Ezzel ugyanis „tiszta” jogi helyzet teremtődik, s az állami tulajdonú földek megvásárlása elől az utolsó akadály is elgördül. Az Orbán Viktor által bejelentett, már a jövő héten versenytárgyalásra kínált földek ügyében a Nemzeti Földalap Kht. dönt. A földalap elsőséget biztosít a vásárlásnál a családi gazdaságoknak. A földalap felügyelőbizottságába Orbán által kinevezett Zachariás József - aki tulajdonosa és közgazdasági igazgatója is a HKG Rt.-nek - a garancia arra, hogy a kormányhatározattal az ÁPV Rt.-től az MFB-nek ingyenesen átadott 12 agrárcég egyike, a HKG Rt. által bérelt területek sorsa a kormányzati szándéknak megfelelően alakuljon. Ez esetben a földek átmehetnek a menedzsment által működtetett családi gazdaság birtokába. Vagyis az Orbán-kormány koreográfiája - amelynek szlogenje a dolgozók tulajdonhoz juttatása volt - így teljesedik ki, és lesz a 12 állami gazdaság privatizációjának története az állami földek megszerzésének történetévé. Így vették ki a kormány vezényletével a földet a gazdaságokból és teszik át „családi” kézbe. A Felcsút SE körül bábáskodó Flier és Bognár személyes kapcsolatot tart fenn a miniszterelnökkel, és mindketten, valamint Zachariás is tulajdonosa a HKG Rt.-t privatizáló részvénytársaságnak. A hitelre megvett társaság részvényei két éven belül még a tulajdonosok között sem adhatókvehetők, ám a privatizáló cég részvényeinek mozgása lehetséges. Akárkinek a zsebében is kiköthetnek. Az oldalt készítette: D. Horváth György és Ferenczi Krisztina