Magyar Hírlap, 2002. november (35. évfolyam, 255-279. szám)
2002-11-02 / 255. szám
2002. november 2., szombat KÜLFÖLD Sehol sem találják a moszkvai színház több mint száz foglyát - Dánia nem adja ki Zakajev csecsen vezetőt Bászájev: legközelebb nem lesznek túszok Az oroszok Aszlan Maszhadov szakadár csecsen elnököt is körözik, Sámil Bászájev hadúr azonban állítja, ő maga és nem a politikai vezető tervelte ki a moszkvai túszejtést. Mind több jel utal arra, hogy a hatóságok nem készültek megfelelően az akcióval járó mentésre. Több túszt még mindig nem találnak, ráadásul úgy hírlik, a kórházakat sem készítették fel megfelelően. Dánia nem adja ki az őrizetbe vett csecsen vezetőt. MH-összeállítás Elismerte Sámil Bászájev csecsen hadúr, hogy ő állt a moszkvai Dubrovka színház elfoglalásának a hátterében. A Kavkaz-Centr csecsen szakadár internetes honlapon tegnap közzétett nyilatkozatában a hadúr ugyanakkor közölte: Aszlan Maszhadov, a szakadárok politikai vezetője nem tudott a készülő túszejtő akcióról. Ennek alapján a bocsánatát is kérte, illetőleg felmentését sürgette a csecsen szakadár katonai hierarchiában betöltött vezetői posztjáról - írta az MTI. Egyben jelezte: legközelebb már nem ejtenek túszokat, inkább a minél nagyobb pusztítás lesz a cél. A Kreml Bászájev kijelentései dacára is úgy véli, Maszhadovnak szerepe volt a túszejtő akcióban. Mint egy, a Reuters által idézett szóvivő közölte, ezenfelül úgy tudják, legalább százan segítették kívülről a színházba betört terroristákat, s közülük negyvenet őrizetbe is vettek. Hozzájuk a terroristák telefonbeszélgetéseinek értékelése nyomán jutottak el. Moszkva kérte a Dániában őrizetbe vett Ahmed Zakajev, Maszhadov eu-rópai megbízottja kiadását is, ám tegnap esti lapzártánk idején a BBC közölte: Koppenhága meg£ tagadta a kérést. Mihail Adjukov moszkvai főügyész tegnap is azokat a híreket igyekezett cáfolni, melyek szerint számos kiszabadított túsz mintha nyomtalanul eltűnt volna - hozzátartozóik semmit nem tudnak sorsukról. Az orosz NTV televízió viszont tegnap is arról számolt be, hogy 139 túszról még mindig nem tudnak semmit a hozzátartozóik. Érdekesség egyébként, hogy utóbb már Adjukov is másként fogalmazott: szerinte akadtak túszok, akik egyszerűen kisétáltak az épületből. Állandóan változik ugyanakkor a kórházakban fekvők „hivatalos” száma is - a kormányzati jelentések jelenleg 174 sérültről szólnak. Mind több kritika éri a túszok evakuálását is. Mentősök szerint nem volt megszervezve, kiket melyik kórházba vigyenek, és az információhiány miatt több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezésben szenvedők ellátására, inkább meglőtt sérültekre számítottak. A presscentr.ru tudósítója, aki szemtanúja volt a sérültek kórházba szállításának, azt is állítja, hogy sokan nem gázmérgezésben haltak meg, hanem a mentőautókba bezsúfolt testek nyomták őket agyon. Egy csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás szerint egyébként a túszdráma után 10-12 százalékkal esett Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeddig 80 százalék fölötti bizalmi indexe az orosz nagyvárosokban. Egy másik felmérés viszont azt mutatta, hogy az oroszok 86 százaléka támogatja Putyint, 89 százalék pedig az Alfa kommandó bevetésével ért egyet. Putyin - változó rokonszenvindex Oroszország és a Nyugat egyaránt rosszul kezeli a csecsen kérdést, ezért most félő, hogy a moszkvai túszdráma véres kimenetele után a szélsőségesek veszik kézbe a gyeplőt - erre a következtetésre jutott Ivan Ribkin. Az orosz duma volt elnöke, 1996-98 között a nemzetbiztonsági tanács vezetője felidézte a cikkben, hogy Ahmed Zakajev, Maszhadov európai Elszalasztott lehetőségek megbízottja tavaly novemberben Moszkvában tárgyalt Putyin megbízottjával, Viktor Kazancev tábornokkal. A mérsékelt csecsen vezetők akkor már a szélsőségesek nyomása alá kerültek, ezért Zakajev példátlan ajánlatot tett a tábornoknak: a csecsenek elfogadják a nagyfokú autonómiát, aminek a bevezetéséig közvetlen moszkvai kormányzás alá kell helyezni a körzetet. Az orosz kormány sajnos nem reagált az ajánlatra - állítja Ribkin. Sőt tudomása van arról, hogy a csecsenek még februárban is készek lettek volna tárgyalni, de Putyin akkor sem reagált, majd Maszhadov küldöttei hiába kilincseltek Washingtonban is, hogy Amerika bírja rá a tárgyalásokra Putyint, ott senki sem akarta most ingerelni Moszkvát. Moszkva előrelépést lát a BT Irak-vitájában Mind több amerikai fegyvert küldenek az öbölbe Miközben az orosz külügyminiszter szerint közelednek az álláspontok az ENSZ Biztonsági Tanácsának államai között egy Irakkal kapcsolatos határozattervezetről, a Szaddám Huszein elleni támadást leginkább szorgalmazó Egyesült Államok és Németország között továbbra is ellentétek vannak a kérdést illetően. Amerika kereskedelmi hajókkal szállít fegyvereket a térségbe. MH-összeállítás Az orosz külügyminiszter úgy látja: közeledtek az álláspontok az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iraki fegyverzet-ellenőrzésről szóló határozattervezetről, de továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak az öt állandó tag között. Igor Ivanov szerint a BT tagjai mindenekelőtt abban nem értenek egyet, hogy Iraknak milyen következményekkel - így esetleg háborúval - kell szembenéznie, ha az ellenőrök munkájuk során nehézségekbe ütköznének vagy Bagdad megsértené a határozatot. Az orosz külügyminiszter tegnap Moszkvában újságíróknak elmondta: egyes kérdésekben sikerült közelíteni a felek álláspontjait, de részleteket nem közölt. Oroszország továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy csak ENSZ-határozat alapján lehessen erőt alkalmazni Irak ellen - mondta Ivanov. Az Egyesült Államok viszont nagyobb mozgásteret óhajt magának, hogy katonai hadműveletet indíthasson Bagdad ellen, ha az nem működne együtt a világszervezettel - tette hozzá a Reuters. Elképzelhető tehát, hogy a döntést a legfelső szinten hozzák meg. Az Interfax orosz hírügynökség szerint elképzelhető ugyanis, hogy november harmadik hetében találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfő és George Bush amerikai elnök. A hírszolgálati iroda jól értesült moszkvai forrásra hivatkozott. A két elnök múlt szombaton találkozott volna a mexikói regionális csúcson. Putyin azonban a moszkvai túszdráma miatt nem utazott el a középamerikai országba. (Putyin egyébként lemondta november 13—14-ei hollandiai útját is, de ezt nem indokolták.) Az iraki kérdésnek kulcsszerepe van Washington és Berlin kapcsolatrendszerében is. A németországi választások táján kifejezetten hűvössé vált viszony ugyan valamelyest enyhült, a két ország közötti ellentétek egy része megmaradt. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint hazája és az Egyesült Államok barátok és szövetségesek maradnak, de Németország nem támogatja az Irak elleni katonai fellépést, és nem vesz részt benne. Fischer mindezt azután fejtette ki, hogy fogadta őt Washingtonban Colin Powell amerikai külügyminiszter. Ez volt az első ilyen szintű egyeztetés a két ország között azóta, hogy a német szociáldemokratazöld koalíció megnyerte a parlamenti választásokat - mégpedig részben éppen annak köszönhetően, hogy Schröderék bírálták Amerika taktikáját Irakkal szemben. Mindkét külügyminiszter konstruktívnak nevezte tárgyalásukat, sőt Powell utalt rá: az amerikai elnöknek és a német kancellárnak a NATO november 21-22-ei csúcstalálkozója alkalmat nyújthat arra, hogy megvitassák a nézeteltéréseket. Az amerikai haditengerészet olyan kereskedelmi hajók szolgálatait kívánja igénybe venni, amelyek nagy mennyiségben szállítanak lőszert és fegyveralkatrészeket az Arab-öbölbe november és december hónapban. A Reuters brit hírügynökség birtokába jutott dokumentumok szerint az amerikai flotta olyan parancsot is kiadott, hogy szállítsanak bizonyos mennyiségű lőszert különböző öböl menti kikötőkbe. Ez azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok előre akarja tolni pozícióit, amint az ENSZ- ben közelinek látszik egy új határozat elfogadása Irak lefegyverzéséről. Az iraki fővárosban eközben negyvenkilenc ország részvételével nemzetközi vásár nyílt. A börzén számos európai és ázsiai ország képviselteti magát, köztük Szaúd-Arábia is, amely a tizenkét évvel ezelőtti öbölháborúban még az Irak-ellenes koalíció tagja volt. A megnyitón Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök kijelentette, hogy a nagy nemzetközi érdeklődés az országának szóló támogatást jelzi. Cenzúragyanús pontok az orosz sajtótörvényben Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap harmadik olvasatban is megszavazta a sajtótörvény módosítását, amely megtiltja a terroristák szerepeltetését, illetőleg nézeteik propagálását a médiában. A jogszabály-módosítás értelmében tilos lesz információk közreadása a hasonló túszszabadító akciók részleteiről is. Sajtóvélemények szerint ez azt jelenti, hogy például a média a mostani helyzettől eltérően nem foglalkozhatna az eltűnt túszok ügyével. A már a túszdráma előtt a törvényhozás elé került előterjesztést néhány kivételtől eltekintve nem támogatta a kommunista és a liberális ellenzék sem. Szergej Jusenkov liberális honatya szerint a módosítás visszaállítja a cenzúrát Oroszországban, de aggályokat fogalmazott meg a Kreml-párti Borisz Reznyik, a törvényhozás sajtóbizottságának az alelnöke is. MTI Többszörös jugoszláv embargósértés Jugoszláviából nemcsak Irakba, hanem az ugyancsak ENSZ-embargóval sújtott nyugat-afrikai Libériába is eljutottak illegálisan fegyverek. Az ENSZ tájékoztatási hivatala közzétette a BT elé terjesztett szakértői jelentést, amely szerint az idén júniusban, júliusban és augusztusban Jugoszláviából hat teherszállító repülőgép több mint 200 tonna fegyvert és lőszert szállított Libériába. A ENSZ-embargót sértő ügyletet egy belgrádi fegyverkereskedő vállalat bonyolította le. Az illegális ügylet ellenére a jugoszláv hatóságokat nem terheli felelősség, mert a hamis szállítmányozási papírokon nem Libéria, hanem Nigéria volt feltüntetve célállomásként. Az ENSZ-jelentés szerint a jugoszláv hatóságok együttműködtek az ügy kivizsgálásában. Zoran Zivkovic jugoszláv belügyminiszter közölte: a hatóságoknak tudomásuk van arról, hogy augusztusban egy fegyverszállítmány indult útnak Libériába, de az ENSZ-jelentésben említett többi szállítmányról nincsenek információi. Szerinte a szállítmányozási papírokat a nigériai védelmi minisztérium állította ki, és a dokumentumokon Nigéria volt megjelölve célállomásként, s csak később tudódott ki, hogy Libériában kötöttek ki a fegyverek. Weid Beyz washingtoni fegyverellenőr a BBC-nek azt mondta, ideális esetben minden kormánynak meg kell győződnie arról, hogy a címzett valóban a papírokon szereplő ország-e, de - tette hozzá - ezt legtöbbször a nyugat-európai országokban sem teszik meg. Belgrádiján azt csütörtökön elismerték: az országból hadiszállítmányok indultak Bagdadba. MH/MTI Magyar Hírlap . Guantánamo: svéd és francia kérés A párizsi külügyminisztérium megerősítette, hogy francia területen kívánja felelősségre vonni a guantánamói amerikai haditámaszponton összegyűjtött afganisztáni terroristák között lévő hat francia állampolgárt, amennyiben a nekik felrótt bűncselekmények francia törvényekbe ütköznek. A francia hatóságok korábban többször az amerikai illetékesek tudomására hozták: ha a szóban forgó eset áll fenn, ragaszkodnak ahhoz, hogy hazai földön folytassák le az eljárást az elfogott franciák ellen. Kiadatási kérelemmel viszont Párizs egyelőre nem fordult Washingtonhoz. A külügy helyettes szóvivője szerint a foglyok egyelőre nem részesülnek konzuli védelemben, mert jogi státusuk kérdése nyitott. Amerikai részről ugyanis továbbra sem hajlandók őket a genfi egyezményekkel összhangban hadifogolynak tekinteni. Anna Lindh svéd külügyminiszter ugyancsak azt követelte, Amerika engedje el a guantánamói svédeket (MTI) George W. George W.-nek kampányolt Bush amerikai elnök tegnap Pennsylvania államban kampányolt a jövő heti törvényhozási választásokat megelőző, 15 államot érintő körútja második napján. Az elnök, aki önmagát is sokszor George W.-ként emlegeti, ezúttal egy másik George W. mellett korteskedett. Pennsylvaniában ugyanis a republikánusok George W. Gekast indították. A választások különösen fontosak - a republikánusok visszaszerezni próbálják a szenátusi többséget, a demokraták viszont a képviselőházban remélik ugyanezt. E pozíciók különösen fontosak a 2004-es elnökválasztás előtt. Bush részvétele tehát érthető, miként az is, hogy kampányelemként „megjelent” a zászló színeibe öltöztetett gyerek. (Reuters) Fotó: Reuters A Human Rights Watch szerint Arafatot politikai felelősség terheli az öngyilkos merényletekért Ariel Saron segítséget kért Benjamin Netanjahutól is Szélsőjobboldali pártok bevonásával igyekszik megoldani a költségvetési viták miatt kirobban kormányválságot Ariel Saron. A miniszterelnök Benjamin Netanjahuval találkozott, hogy felkérje külügyminiszternek. MH-összeállítás A Háárec című izraeli lap beszámolója szerint Ariel Saron megpróbálta még meggyőzni Simon Peresz külügyminisztert, hogy csatlakozzon kabinetjéhez, a veterán munkapárti politikus azonban nemet mondott, kitartott pártja további öt politikusa mellett, akik elhagyták a kormányt. Saron ezután fordult Saul Mofazhoz, aki csütörtökön tanácsadója útján jelezte, hogy vállalja a védelmi miniszteri posztot, ám ő maga nem nyilatkozott, így izraeli elemzők azt sem zárták ki, hogy végül nemet mond. Mofaz júliusig a hadsereg vezérkari főnöke volt, a tábornok támogatta Jasszer Arafat hatalomból való kiszorítását is. Kinevezésének lehetősége ezért komoly tiltakozást váltott ki a palesztinok között, egy brit ügyvéd pedig felszólította hazája kormányát, hogy háborús bűnök elkövetése miatt emeljen vádat Mofaz ellen. Imran Khan ügyvéd állítása szerint Mofaz korábbi posztján megsértette a genfi emberjogi egyezményt. A brit belügyminisztérium a Scotland Yardhoz továbbította vizsgálat céljából az ügyvéd levelét. A Saron vezette koalíciónak a 120 fős parlamentben, a knesszetben csak 55 képviselője maradt, a miniszterelnök mégsem nem akar előrehozott választásokat. Ezért még egy különös lépésre szánta el magát: a Reuters beszámolója szerint bejelentkezett pártbéli riválisához, Benjamin Netanjahu egykori kormányfőhöz is, hogy felkérje a külügyi tárca irányítására. A hírügynökségek úgy vélték, a Bibinek becézett Netanjahu igent mondhat. A Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint Jasszer Arafat palesztin elnököt súlyos politikai felelősség terheli az izraeli polgári személyek elleni öngyilkos merényletek miatt, amelyek elkövetői és segítői „háborús bűnösök”. Arafatot felháborította a jelentés, és a megszállást kárhoztatta a „történésekért”. Palesztin ima egy hebroni drótkerítés mögött. Saron szerint új kabinetje nem akadályozná lépéseivel Amerika Irak-ellenes terveit. Ehhez azonban óvatosan kell lépnie az olyan kényes helyeken is, mint Hebron Fotó: Reuters - Nayef Hashlamoun