Magyar Hírlap, 2002. november (35. évfolyam, 255-279. szám)

2002-11-02 / 255. szám

2002. november 2., szombat KÜLFÖLD Sehol sem találják a moszkvai színház több mint száz foglyát - Dánia nem adja ki Zakajev csecsen vezetőt Bászájev: legközelebb nem lesznek túszok Az oroszok Aszlan Maszhadov szakadár csecsen elnököt is körö­zik, Sámil Bászájev hadúr azon­ban állítja, ő maga és nem a poli­tikai vezető tervelte ki a moszk­vai túszejtést. Mind több jel utal arra, hogy a hatóságok nem ké­szültek megfelelően az akcióval járó mentésre. Több túszt még mindig nem találnak, ráadásul úgy hírlik, a kórházakat sem ké­szítették fel megfelelően. Dánia nem adja ki az őrizetbe vett cse­csen vezetőt. MH-összeállítás Elismerte Sámil Bászájev csecsen hadúr, hogy ő állt a moszkvai Dubrovka színház elfoglalásának a hátterében. A Kavkaz-Centr csecsen szakadár internetes hon­lapon tegnap közzétett nyilatko­zatában a hadúr ugyanakkor kö­zölte: Aszlan Maszhadov, a szaka­­dárok politikai vezetője nem tu­dott a készülő túszejtő akcióról. Ennek alapján a bocsánatát is kér­te, illetőleg felmentését sürgette a csecsen szakadár katonai hierar­chiában betöltött vezetői posztjá­ról - írta az MTI. Egyben jelezte: legközelebb már nem ejtenek tú­szokat, inkább a minél nagyobb pusztítás lesz a cél. A Kreml Bászájev kijelentései dacára is úgy véli, Maszhadovnak szerepe volt a túszejtő akcióban. Mint egy, a Reuters által idézett szóvivő közölte, ezenfelül úgy tud­ják, legalább százan segítették kí­vülről a színházba betört terroris­tákat, s közülük negyvenet őrizet­be is vettek. Hozzájuk a terroris­ták telefonbeszélgetéseinek érté­kelése nyomán jutottak el. Moszk­va kérte a Dániában őrizetbe vett Ahmed Zakajev, Maszhadov eu-­­rópai megbízottja kiadását is, ám­­ tegnap esti lapzártánk idején a­­ BBC közölte: Koppenhága meg­­£ tagadta a kérést. Mihail Adjukov moszkvai fő­ügyész tegnap is azokat a híreket igyekezett cáfolni, melyek szerint számos kiszabadított túsz mintha nyomtalanul eltűnt volna - hozzá­tartozóik semmit nem tudnak sor­sukról. Az orosz NTV televízió vi­szont tegnap is arról számolt be, hogy 139 túszról még mindig nem tudnak semmit a hozzátartozóik. Érdekesség egyébként, hogy utóbb már Adjukov is másként fo­galmazott: szerinte akadtak tú­szok, akik egyszerűen kisétáltak az épületből. Állandóan változik ugyanak­kor a kórházakban fekvők „hiva­talos” száma is - a kormányzati je­lentések jelenleg 174 sérültről szólnak. Mind több kritika éri a tú­szok evakuálását is. Mentősök szerint nem volt megszervezve, ki­ket melyik kórházba vigyenek, és az információhiány miatt több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezésben szen­vedők ellátására, inkább meglőtt sérültekre számítottak. A press­­centr.ru tudósítója, aki szemtanú­ja volt a sérültek kórházba szállí­tásának, azt is állítja, hogy sokan nem gázmérgezésben haltak meg, hanem a mentőautókba bezsúfolt testek nyomták őket agyon. Egy csütörtökön nyilvánosság­ra hozott közvélemény-kutatás szerint egyébként a túszdráma után 10-12 százalékkal esett Vla­gyimir Putyin orosz elnök mind­eddig 80 százalék fölötti bizalmi indexe az orosz nagyvárosokban. Egy másik felmérés viszont azt mutatta, hogy az oroszok 86 száza­léka támogatja Putyint, 89 száza­lék pedig az Alfa kommandó be­vetésével ért egyet. Putyin - változó rokonszenvindex Oroszország és a Nyugat egy­aránt rosszul kezeli a csecsen kérdést, ezért most félő, hogy a moszkvai túszdráma véres ki­menetele után a szélsőségesek veszik kézbe a gyeplőt - erre a következtetésre jutott Ivan Ribkin. Az orosz duma volt el­nöke, 1996-98 között a nemzet­­biztonsági tanács vezetője fel­idézte a cikkben, hogy Ahmed Zakajev, Maszhadov európai Elszalasztott lehetőségek megbízottja tavaly november­ben Moszkvában tárgyalt Pu­­tyin megbízottjával, Viktor Ka­­zancev tábornokkal. A mérsékelt csecsen vezetők akkor már a szélsőségesek nyo­mása alá kerültek, ezért Zaka­jev példátlan ajánlatot tett a tá­bornoknak: a csecsenek elfo­gadják a nagyfokú autonómiát, aminek a bevezetéséig közvet­len moszkvai kormányzás alá kell helyezni a körzetet. Az orosz kormány sajnos nem rea­gált az ajánlatra - állítja Ribkin. Sőt tudomása van arról, hogy a csecsenek még februárban is ké­szek lettek volna tárgyalni, de Putyin akkor sem reagált, majd Maszhadov küldöttei hiába ki­lincseltek Washingtonban is, hogy Amerika bírja rá a tárgya­lásokra Putyint, ott senki sem akarta most ingerelni Moszkvát. Moszkva előrelépést lát a BT Irak-vitájában Mind több amerikai fegyvert küldenek az öbölbe Miközben az orosz külügyminisz­ter szerint közelednek az álláspon­tok az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak államai között egy Irakkal kapcsolatos határozattervezetről, a Szaddám Huszein elleni táma­dást leginkább szorgalmazó Egye­sült Államok és Németország kö­zött továbbra is ellentétek vannak a kérdést illetően. Amerika keres­kedelmi hajókkal szállít fegyvere­ket a térségbe. MH-összeállítás Az orosz külügyminiszter úgy lát­ja: közeledtek az álláspontok az ENSZ Biztonsági Tanácsában az iraki fegyverzet-ellenőrzésről szó­ló határozattervezetről, de to­vábbra is komoly nézetkülönbsé­gek vannak az öt állandó tag kö­zött. Igor Ivanov szerint a BT tag­jai mindenekelőtt abban nem ér­tenek egyet, hogy Iraknak milyen következményekkel - így esetleg háborúval - kell szembenéznie, ha az ellenőrök munkájuk során ne­hézségekbe ütköznének vagy Bagdad megsértené a határozatot. Az orosz külügyminiszter tegnap Moszkvában újságíróknak el­mondta: egyes kérdésekben sike­rült közelíteni a felek álláspont­jait, de részleteket nem közölt. Oroszország továbbra is ragaszko­dik ahhoz, hogy csak ENSZ-hatá­­rozat alapján lehessen erőt alkal­mazni Irak ellen - mondta Ivanov. Az Egyesült Államok viszont nagyobb mozgásteret óhajt ma­gának, hogy katonai hadművele­tet indíthasson Bagdad ellen, ha az nem működne együtt a világ­­szervezettel - tette hozzá a Reu­ters. Elképzelhető tehát, hogy a döntést a legfelső szinten hozzák meg. Az Interfax orosz hírügy­nökség szerint elképzelhető ugyanis, hogy november harma­dik hetében találkozik Vlagyimir Putyin orosz államfő és George Bush amerikai elnök. A hírszol­gálati iroda jól értesült moszkvai forrásra hivatkozott. A két elnök múlt szombaton találkozott volna a mexikói regionális csúcson. Pu­tyin azonban a moszkvai túszdrá­ma miatt nem utazott el a kö­zépamerikai országba. (Putyin egyébként lemondta november 13—14-ei hollandiai útját is, de ezt nem indokolták.) Az iraki kérdésnek kulcsszere­pe van Washington és Berlin kap­csolatrendszerében is. A német­­országi választások táján kifeje­zetten hűvössé vált viszony ugyan valamelyest enyhült, a két ország közötti ellentétek egy része meg­maradt. Joschka Fischer német külügyminiszter szerint hazája és az Egyesült Államok barátok és szövetségesek maradnak, de Né­metország nem támogatja az Irak elleni katonai fellépést, és nem vesz részt benne. Fischer mindezt azután fejtette ki, hogy fogadta őt Washingtonban Colin Powell amerikai külügyminiszter. Ez volt az első ilyen szintű egyezte­tés a két ország között azóta, hogy a német szociáldemokrata­zöld koalíció megnyerte a parla­menti választásokat - mégpedig részben éppen annak köszönhe­tően, hogy Schröderék bírálták Amerika taktikáját Irakkal szemben. Mindkét külügyminisz­ter konstruktívnak nevezte tár­gyalásukat, sőt Powell utalt rá: az amerikai elnöknek és a német kancellárnak a NATO november 21-22-ei csúcstalálkozója alkal­mat nyújthat arra, hogy megvi­tassák a nézeteltéréseket. Az amerikai haditengerészet olyan kereskedelmi hajók szol­gálatait kívánja igénybe venni, amelyek nagy mennyiségben szállítanak lőszert és fegyveral­katrészeket az Arab-öbölbe no­vember és december hónapban. A Reuters brit hírügynökség bir­tokába jutott dokumentumok szerint az amerikai flotta olyan parancsot is kiadott, hogy szállít­sanak bizonyos mennyiségű lő­szert különböző öböl menti kikö­tőkbe. Ez azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok előre akarja tolni pozícióit, amint az ENSZ- ben közelinek látszik egy új hatá­rozat elfogadása Irak lefegyver­zéséről. Az iraki fővárosban eközben negyvenkilenc ország részvételé­vel nemzetközi vásár nyílt. A bör­zén számos európai és ázsiai or­szág képviselteti magát, köztük Szaúd-Arábia is, amely a tizenkét évvel ezelőtti öbölháborúban még az Irak-ellenes koalíció tagja volt. A megnyitón Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök kijelen­tette, hogy a nagy nemzetközi ér­deklődés az országának szóló tá­mogatást jelzi. Cenzúragyanús pontok az orosz sajtótörvényben Az orosz törvényhozás alsó­háza tegnap harmadik olva­satban is megszavazta a sajtó­­törvény módosítását, amely megtiltja a terroristák szere­peltetését, illetőleg nézeteik propagálását a médiában. A jogszabály-módosítás értel­mében tilos lesz információk közreadása a hasonló túszsza­badító akciók részleteiről is. Sajtóvélemények szerint ez azt jelenti, hogy például a mé­dia a mostani helyzettől elté­rően nem foglalkozhatna az eltűnt túszok ügyével. A már a túszdráma előtt a törvényho­zás elé került előterjesztést néhány kivételtől eltekintve nem támogatta a kommunista és a liberális ellenzék sem. Szergej Jusenkov liberális honatya szerint a módosítás visszaállítja a cenzúrát Orosz­országban, de aggályokat fo­galmazott meg a Kreml-párti Borisz Reznyik, a törvényho­zás sajtóbizottságának az alelnöke is. MTI Többszörös jugoszláv embargósértés Jugoszláviából nemcsak Irakba, hanem az ugyancsak ENSZ-em­­bargóval sújtott nyugat-afrikai Li­bériába is eljutottak illegálisan fegyverek. Az ENSZ tájékoztatá­si hivatala közzétette a BT elé ter­jesztett szakértői jelentést, amely szerint az idén júniusban, július­ban és augusztusban Jugoszláviá­ból hat teherszállító repülőgép több mint 200 tonna fegyvert és lő­szert szállított Libériába. A ENSZ-embargót sértő ügy­letet egy belgrádi fegyverkereske­dő vállalat bonyolította le. Az ille­gális ügylet ellenére a jugoszláv hatóságokat nem terheli felelős­ség, mert a hamis szállítmányozá­si papírokon nem Libéria, hanem Nigéria volt feltüntetve célállo­másként. Az ENSZ-jelentés sze­rint a jugoszláv hatóságok együtt­működtek az ügy kivizsgálásában. Zoran Zivkovic jugoszláv bel­ügyminiszter közölte: a hatósá­goknak tudomásuk van arról, hogy augusztusban egy fegyver­szállítmány indult útnak Libériá­ba, de az ENSZ-jelentésben emlí­tett többi szállítmányról nincse­nek információi. Szerinte a szállít­mányozási papírokat a nigériai vé­delmi minisztérium állította ki, és a dokumentumokon Nigéria volt megjelölve célállomásként, s csak később tudódott ki, hogy Libériá­ban kötöttek ki a fegyverek. Weid Beyz washingtoni fegyverellenőr a BBC-nek azt mondta, ideális esetben minden kormánynak meg kell győződnie arról, hogy a cím­zett valóban a papírokon szereplő ország-e, de - tette hozzá - ezt leg­többször a nyugat-európai orszá­gokban sem teszik meg. Belgrád­iján azt csütörtökön elismerték: az országból hadiszállítmányok in­dultak Bagdadba. MH/MTI Magyar Hírlap . Guantánamo: svéd és francia kérés A párizsi külügyminisztérium megerősítette, hogy francia terü­leten kívánja felelősségre vonni a guantánamói amerikai haditá­maszponton összegyűjtött afga­nisztáni terroristák között lévő hat francia állampolgárt, amennyiben a nekik felrótt bűn­­cselekmények francia törvények­be ütköznek. A francia hatósá­gok korábban többször az ameri­kai illetékesek tudomására hoz­ták: ha a szóban forgó eset áll fenn, ragaszkodnak ahhoz, hogy hazai földön folytassák le az eljá­rást az elfogott franciák ellen. Kiadatási kérelemmel viszont Pá­rizs egyelőre nem fordult Wa­shingtonhoz. A külügy helyettes szóvivője szerint a foglyok egyelőre nem részesülnek konzu­li védelemben, mert jogi státusuk kérdése nyitott. Amerikai részről ugyanis továbbra sem hajlandók őket a genfi egyezményekkel összhangban hadifogolynak te­kinteni. Anna Lindh svéd külügyminiszter ugyancsak azt követelte, Amerika engedje el a guantánamói svédeket (MTI) George W. George W.-nek kam­pányolt­­ Bush amerikai elnök tegnap Pennsylvania államban kampányolt a jövő heti törvény­hozási választásokat megelőző, 15 államot érintő körútja második napján. Az elnök, aki önmagát is sokszor George W.-ként emlege­ti, ezúttal egy másik George W. mellett korteskedett. Pennsylva­niában ugyanis a republikánusok George W. Gekast indították. A választások különösen fonto­sak - a republikánusok visszasze­rezni próbálják a szenátusi több­séget, a demokraták viszont a képviselőházban remélik ugyan­ezt. E pozíciók különösen fonto­sak a 2004-es elnökválasztás előtt. Bush részvétele tehát érthető, mi­ként az is, hogy kampányelem­ként „megjelent” a zászló színei­be öltöztetett gyerek. (Reuters) Fotó: Reuters A Human Rights Watch szerint Arafatot politikai felelősség terheli az öngyilkos merényletekért Ariel Saron segítséget kért Benjamin Netanjahutól is Szélsőjobboldali pártok bevoná­sával igyekszik megoldani a költ­ségvetési viták miatt kirobban kormányválságot Ariel Saron. A miniszterelnök Benjamin Ne­tanjahuval találkozott, hogy fel­kérje külügyminiszternek. MH-összeállítás A Háárec című izraeli lap beszá­molója szerint Ariel Saron meg­próbálta még meggyőzni Simon Peresz külügyminisztert, hogy csatlakozzon kabinetjéhez, a vete­rán munkapárti politikus azonban nemet mondott, kitartott pártja további öt politikusa mellett, akik elhagyták a kormányt. Saron ezután fordult Saul Mofazhoz, aki csütörtökön tanácsadója útján je­lezte, hogy vállalja a védelmi mi­niszteri posztot, ám ő maga nem nyilatkozott, így izraeli elemzők azt sem zárták ki, hogy végül ne­met mond. Mofaz júliusig a hadse­reg vezérkari főnöke volt, a tábor­nok támogatta Jasszer Arafat ha­talomból való kiszorítását is. Ki­nevezésének lehetősége ezért ko­moly tiltakozást váltott ki a pa­lesztinok között, egy brit ügyvéd pedig felszólította hazája kormá­nyát, hogy háborús bűnök elköve­tése miatt emeljen vádat Mofaz el­len. Imran Khan ügyvéd állítása szerint Mofaz korábbi posztján megsértette a genfi emberjogi egyezményt. A brit belügyminisz­térium a Scotland Yardhoz továb­bította vizsgálat céljából az ügy­véd levelét. A Saron vezette koalíciónak a 120 fős parlamentben, a knesszet­ben csak 55 képviselője maradt, a miniszterelnök mégsem nem akar előrehozott választásokat. Ezért még egy különös lépésre szánta el magát: a Reuters beszámolója sze­rint bejelentkezett pártbéli riválisá­hoz, Benjamin Netanjahu egykori kormányfőhöz is, hogy felkérje a külügyi tárca irányítására. A hír­­ügynökségek úgy vélték, a Bibinek becézett Netanjahu igent mondhat. A Human Rights Watch embe­ri jogi szervezet szerint Jasszer Arafat palesztin elnököt súlyos politikai felelősség terheli az izrae­li polgári személyek elleni öngyil­kos merényletek miatt, amelyek elkövetői és segítői „háborús bű­nösök”. Arafatot felháborította a jelentés, és a megszállást kárhoz­tatta a „történésekért”. Palesztin ima egy hebroni drótkerítés mögött. Saron szerint új kabinetje nem akadályozná lépéseivel Amerika Irak-ellenes terveit. Ehhez azonban óvatosan kell lépnie az olyan kényes helyeken is, mint Hebron Fotó: Reuters - Nayef Hashlamoun

Next