Magyar Hírlap, 2004. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-31 / 203. szám

2004. augusztus 31., kedd • Magyar Hírlap • 5 belföld Buszra ültetik a vidéki kisdiákot A körzetesítés ellenzői szerint a település lassan elhal, ha nincs iskola Egyre több község szánja rá ma­gát arra, hogy iskoláit közösen működtesse a kevés gyerek és kényszerű pénzügyi okok miatt. A holnap kezdődő tanévben több helyen azt a megoldást vá­lasztották, hogy az egymáshoz közeli falvakban külön-külön is­kolát jelölnek ki az elsősöknek vagy a másodikosoknak. A kör­zetesítés ellenzői szerint ez a fal­vak pusztulásához vezet. Joób Sándor-Gyenes Edina Holnap megkezdődik a tanév az általános és középiskolákban, vidéken a kisebb településeken azonban sok diák most nem ab­ba az iskolába indul el, amelyben a nyár elején felírták a Vakációt a táblára. Szép számmal lesznek olyan gyerekek, akik mostantól a szomszéd faluba vagy nagyobb városba buszoznak. Magyarországon az 1686 köz­ségi iskola között 692 olyan van, ahol száznál alacsonyabb a ta­nulók létszáma. Ahol például mindössze tíz gyermek van, és az összevont osztályhoz három pe­dagógust foglalkoztatnak, az ön­­kormányzat csak veszteségek árán tartja fenn az iskolát. A kényszerű megoldás így az, hogy az egymás mellett lévő tele­pülések összefognak, és közösen működtetik az iskolát. Vas me­gyében négy egymástól két-két kilométerre lévő település isko­láját vonták közös irányítás alá a nyáron, miután egyik település sem akart lemondani iskolájá­ról. Szeptembertől az elsősök Csehibe, a másodikosok Csipke­­rekre, a harmadikosok Mikos­­széplakra, a felsősök pedig Cse­­himindszentre járnak majd. Az iskolák központja Csehimind­­szenten lesz, itt lesz a közös men­za is. „Az átalakítással megszűn­tek az összevont osztályok, min­denhol megvan a szükséges osztálylétszám, és határozottan jobbak a feltételek” - mondta la­punknak Fukszberger Imre, Csehimindszent polgármestere. Az eddigi négy igazgató helyett mostantól csak egy lesz. A közelmúltban a Győr-Mo­­son-Sopron megyei Mihályi, Kisfalud és Vadosfa is kénytelen volt összevonni általános isko­láit. Szeptembertől Kisfaludon már csak egy tagiskola, Mihályi­ban pedig a teljes jogú általános iskola működik. „Az intézmények összevonása alapvetően gazdasági kérdés, és csak remélni lehet, hogy emiatt nem romlik az oktatás színvona­la” - véli Balogh István, Kisfalud polgármestere. Kisfaludon ren­geteg terem felszabadult, az alsó tagozatosokra mostantól két számítógép is jut majd, és komo­lyabb nyelvoktatást is terveznek. „A falunak a kevés gyerek miatt nem volt más lehetősége, de azt akarta, hogy legalább az alsó ta­gozatosok helyben járhassanak iskolába” - jelentette ki a polgár­­mester. Végül hosszas vita után mindkét településen egyönte­tűen megszavazták az egyesítést, sikerült megegyezni a tanárok elhelyezéséről, valamint a diá­kok utaztatásáról is. A körzetesítéseket sokan el­lenzik. Az egyik fő érv az, hogy onnan, ahol megszűnt már a posta, az orvosi ügyelet és most iskola sem marad, elvándorol­nak a fiatalok, és a település szép lassan elhal. A körzetesítési vi­tákban az is elhangzott, hogy sok helyütt az iskola a kultúra egyetlen hordozója - ott van könyvtár vagy számítógép, s ott szervezik a nemzeti ünnepeken a megemlékezéseket is. Felvetik, hogy az egyesített mamutisko­lákban kevesebb figyelem jut a gyermekekre. A Fidesz gyakran hangoztatja, hogy az előző kor­mány idején olyan finanszírozá­si rendszert vezettek be, amely a kistelepüléseken lehetővé tette az óvoda és az alsó tagozat meg­tartását. „A kis létszámú iskolákban költik a legtöbbet a gyerekekre, ezek az intézmények mégis rosszul felszereltek, gyakran összevont osztályokkal működ­nek, és a legkevésbé szolgálják a diákok érdekét - felelte lapunk kérdésére Magyar Bálint okta­tási miniszter. - A gyermekek esélyegyenlőségét éppen az szolgálja, hogy így jobb körül­mények közé kerülhetnek és magasabb színvonalú oktatást kapnak” - tette hozzá. Azzal kapcsolatban, hogy emiatt sok kisdiák buszozni kénytelen, Magyar Bálint azt mondta: sok nagyvárosi gyereknek is gyak­ran fél-háromnegyed órát kell utazni az iskolájáig. A politikus úgy véli, változatlanul fontos, hogy a kistelepülések is kapja­nak olyan állami támogatást, amelyet saját céljaikra használ­hatnak, de egyetért az önkor­mányzatok társulását ösztönző pénzügyi eszközökkel is. Az ok­tatás minőségi javítását célozza a Belügyminisztérium pályáza­ta, amelynek eredményét egy hete hirdették ki. Hetvenöt kistérségi társulás kapott 20- 50, illetve 80-120 milliós támo­gatást ahhoz, hogy a települé­sek közösen oldják meg a gyer­mekek iskoláztatását, szociális, egészségügyi ellátását. A pályá­zat 1557 önkormányzatot és több mint 3,5 millió embert érint. „Azon, hogy ki hova születik, nem tudunk változtatni” - véli Búzás Péter, Makó polgármes­tere. A Makóhoz tartozó kistér­ség, amelybe 26 ezer ember és tizenhat település tartozik, 120 millió forintot nyert a pályáza­ton. A kistelepülések iskoláiba térképeket, új oktatási eszközö­ket vásárolnak, s megszervezik, hogy minden községi gyerek bejárhasson úszótanfolyamra Makóra. Cikkgyűjteményünk a témáról: www.magyarhirlap.hu/oktatas Kis létszámú általános iskolák* Érvek a körzetesítésről Mellette: • költséghatékony megoldás • jobb feltételek a diákoknak • a pedagógusok tudásának koncentrálása Ellene: • az iskola bezárásával el­sorvad a falu • a diákoknak többet kell utazniuk • kevesebb figyelem jut a gyerekre A Zengő helyett a Tenkesen épülhetne a NATO-lokátor Ne védett természeti területen építsék meg a NATO által igényelt radarállomást. Információink szerint ez a legfontosabb megálla­pítása a helyszín kiválasztását cél­zó tanulmánynak. A dokumentu­mot holnap vitatja meg a Med­­gyessy Péter felkérésére megala­kult szakértői bizottság. Szilágyi A. János A Tenkes hegy lehet az eredeti­leg a Zengőre tervezett radarál­lomás új helyszíne. Az elkészült szakértői tanulmány alapján er­re lehet következtetni. A doku­mentum készítői elsősorban ter­mészetvédelmi megfontolások­ból és a társadalom többségének elutasító véleménye miatt azt ajánlják, ne védett területen épüljön a lokátor. Két helyszín alkalmasságát vizsgálták a Zen­gőn kívül: a Hármashegyet és a Tenkest. Úgy tudjuk, a pénzügyi és a műszaki érvek inkább az utóbbi mellett szólnak. A dokumentumot szerdán vi­tatja meg a zengői radarbizott­ság. Az ülésen várhatóan javasla­tot tesznek a lokátorállomás vég­leges helyszínére. Lapunk kér­désére Láng István akadémikus, a testület elnöke közölte: való­ban elkészült a döntés-előkészí­tő tanulmány. „A légtérbiztonsá­gi, természetvédelmi, közigazga­tás-eljárási, pénzügyi és a beru­házás lakossági megítélését mér­legelő dokumentum nem nevez meg első számú jelöltet” - tette hozzá Láng professzor, aki a ta­nulmányból levont következte­téseinket nem kívánta kommen­tálni. Azt viszont megerősítette: döntő, de minden bizonnyal nem utolsó ülését tartja holnap a bizottság. Medgyessy Péter miniszterel­nök idén márciusban azt köve­tően határozott egy kormánytól független szakértői bizottság összehívásáról, hogy a környe­zetvédők megakadályozták a mecseki Zengőre tervezett radar építésének megkezdését. A zöl­dek szerint számos fa mellett a világritkaságnak számító, foko­zottan védett bánáti bazsarózsa is áldozatává válna a terület megbolygatásának. „Nem folytatjuk az ellenállást, ha nem védett területen épül meg a radar” - hangsúlyozta Vay Márton, a tiltakozás szervezői közé tartozó Védegylet képvise­lője. A zöldek bíznak abban, hogy a leendő miniszterelnök tartja magát elődje ígéretéhez, és a szakértői jelentést mérlegelve dönt. Megkerestük a beruházó honvédelmi tárcát is. „A HM to­vábbra is abban bízik, hogy nem egy, hanem valamennyi szem­pont figyelembevételével hatá­roznak a kérdésben” - közölte Bocskai István kommunikációs igazgatóhelyettes. Cikkgyűjteményünk a témáról: www.magyarhirlap.hu/zengo lakátokkal toboroz újabb tagokat Budapesten ► zunk. Meg fog ismerni minket: zöld ing lesz rajtunk és nyilaske­resztes karszalag. Keressen en­gem, Bácsfi testvér vagyok. Ki­tartás ! Éljen Szálasi! ” (A főváro­si helyszínt nem propagáljuk - a szerk. megjegyzése) Bácsfi testvér egyébként nő­vér - a Magyar Jövő Csoport ne­vében ugyanis egy női hang vá­laszolt szerkesztőségünk „nem egészen őszinte” érdeklődésére. Bácsfi Diána civilben 26 éves egyetemi hallgató, összehason­lító vallástörténész, mítoszku­tató. Verseit, tanulmányait ko­rábban több rangos folyóirat, például az Egyháztörténeti Szemle is közölte. Vallástörté­neti tanulmányait tartalmazó kötetét a Fiatal Írók Szövetsége (FISZ) jelentette meg. Egyete­mi tanárai tehetséges kutató­ként ajánlották a FISZ könyv­sorozat-szerkesztői figyelmébe. A szövetség, amint tudomást szerzett Bácsfi Diána hungaris­ta nézeteiről és azok nyílt hirde­téséről, közleményben határo­lódott el tőle. A FISZ sajnálja, hogy egykori szerzőjük „a ma­gyar történelem egyik legkárté­konyabb alakját választotta pél­daképéül”. A hungarista szervezet veze­tője a MIÉP ifjúsági tagozata országos elnökségében sem ta­lált kedvező fogadtatásra. Sze­rintük Bácsfi Diána „műhunga­rista hölgy, aki mumus akar lenni, goebbelsi idézetekkel vagdalkozik, s szavait a látvá­nyosság kedvéért gyakorta kar­lendítésekkel kíséri. Hitleri re­torikájával táptalajt ad a Ma­gyarországon dúló végtelen an­tiszemitizmus véresszájú hí­­resztelői számára” - olvasható a szervezet honlapján. A Fővárosi Közterület-fenn­tartó Rt. tegnap délután eltávo­lította a Szent István körútról a nyilas plakátokat. A XIII. kerü­leti rendőrkapitányságon pedig azon tanakodtak, hogy indíthat­nak-e büntetőeljárást, miután lapunktól (is) értesültek az ak­cióról. A plakáton látható nyí­­laskereszt színe, formája ugyan­is eltér az eredetitől, így nem biztos, hogy alkalmazható rá az önkényuralmi jelképek tilalmá­ról szóló törvény. Megkeresésünkre a titkos­­szolgálatok névtelenségbe bur­kolózó illetékese azt közölte, hogy a szolgálatok - törvényi feladatuknak megfelelően - adatokat gyűjtenek minden olyan szélsőséges szervezetről, amelyek veszélyeztethetik az al­kotmányos rendet. Az illetéke­sek szerint azonban e szerveze­tek mögött nem áll számottevő társadalmi bázis, ah­no­vz Órákon át senki nem távolította el a láthatóan jó minőségű plakátokat a fővárosban Egy évet késnek a 4-es metróval A rossz hír: a korábban ter­vezettnél egy évvel később, 2009 végére készülhet el a 4-es metró Keleti pályaud­var-Kelenföldi pályaudvar közötti és 2010 végére a Ba­ross tér-Bosnyák tér közötti szakasza. Ezt Gulyás László, a beruházó cég, a BKV DBR Metro projektigazgatója a fővárosi önkormányzat szakbizottságának tegnapi ülésén közölte. A jó hír: a felújítás után a 2-es metró szerelvényei tegnaptól már a Blaha Lujza térnél (fotón­kon) és a Kossuth térnél is megállnak. (mh) Tanévkezdés változó BKV-menetrenddel A tanévkezdés miatt holnap­tól változik a BKV menet­rendje, a járatok többsége 10-25 százalékkal gyakrab­ban közlekedik. Ismét közle­kedik a 2A villamos és a piros 66-os busz. Már nincs szük­ség a metrót pótló buszokra. A Volvo buszokat a 7-es és a 7A, illetve a 9-es vonalán ál­lítják forgalomba. A 7-es vo­nalán közlekedő Ikarus 435- ösöket kisebb felújítás után külvárosi járatokra csoporto­sítják át. A BKV-nak így lehe­tősége lesz leselejtezni az ott járó legrégebbi buszokat. A cég honlapján máris kínál­nak 17 darab, 1986-87-es év­járatú járművet, lejárt mű­szaki vizsgával. (mh) Az ügyészeknél a nőgyógyász ügye Befejezte a nyomozást a Bu­dapesti Rendőr-főkapitány­ság a MÁV kórház korábbi szülész-nőgyógyász szakor­vosával, H. Szabolccsal szemben. A rendőrség vád­­­emelési javaslattal továbbí­totta az ügyet az ügyészség­nek. Kiderült, hogy az orvos évi 450 szülést vezetett le, ügyeleti idejére 9-11 szülés esett, amelyet szakértői véle­mények alapján a szülő nők veszélyeztetése nélkül nem lehet levezetni. (origo) fotó: Kovács Katalin •1 mondatban • Huszonnégy órán belül elolthatják a zalaegerszegi hűtőháznál a tüzet, a mun­kák egy hete kezdődtek - je­lentette be tegnap délután a védelmi bizottság. (mti) A Magasból mentő tűzoltó­autó beszerzésére ad be pá­lyázatot Salgótarján önkor­mányzata, mivel a mentés­nek ez a formája sem a me­gyeszékhelyen, sem a kör­nyező településeken nem megoldott. (mti) • Lakópark épül a Somogy megyei Hetesen; a 160 millió forint értékű beruházásához 65 millió forintot a Széchenyi terv folytatásaként meghir­detett pályázaton nyert el az önkormányzat. (mti) • Vádat emelt az ügyészség áru hamis megjelölése és kü­lönösen nagy vagyoni hát­rányt okozó iparjogvédelmi jogok megsértésének bűntet­te miatt a szegedi Florin Rt. és a kaposvári Szenna Pack Kft. egyes vezetői ellen. (mti)

Next