Magyar Hírlap, 2006. július (39. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-03 / 153. szám
MAGYAR HÍRLAP 2006. JÚLIUS 3., HÉTFŐ Kisebb a leépítés a Külügyben Bizonytalan a külügyi reformprogram végrehajtása: kétszáz embert elküldenek ugyan, de ez csak a kétharmada az eredetileg tervezettnek. Göncz Kinga külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában jelentette be, hogy kétszáz dolgozót küldenek el a Külügyből. A leépítések mindenekelőtt a nyugdíjkorhatárhoz közelítőket és a külképviseleteken kiegészítő munkatársként - sofőrként, adminisztrátorként - alkalmazottakat érintik. Az elbocsátandók száma azonban még így is lényegesen kisebb annál, mint amit korábban terveztek. Eredetileg háromszáz főről volt szó: száz külképviseleti és kétszáz minisztériumi munkatársról. (A száz ember a szakszervezetnek köszönheti a megmenekülését.) A külképviseletekről elküldötteknek egyébként nem kell feltétlenül csomagolniuk. Régi gyakorlat ugyanis, hogy a gépkocsivezetői vagy az adminisztrátori állásokat a diplomaták házastársa tölti be. Mivel utánuk amúgy is jár pótlék - a követségen dolgozó férj vagy feleség fizetésének harminc százaléka továbbra is maradhatnak, legfeljebb addigi állásukat vesztik el. Helyükre helyieket vesznek fel, ami Göncz Kinga szerint megtakarítás, hiszen nekik nem kell fizetni a lakást, utazást és más költségeket. A külügyminiszter azt is megerősítette, hogy a leépítések miatt egyetlen külképviseletet sem kell majd bezárni, elképzelhető viszont, hogy egy-egy uniós tagállamban nem lenne szükség egyszerre több képviseletre. Göncz Kinga hangsúlyozta, hogy az utazó nagykövetek és a laptopdiplomaták már működő rendszerét is fenntartják. Lapunk külügyi forrásokból azonban úgy tudja, hogy a tavaly meghirdetett rendszer a mai napig nem működik megfelelően. A Limában, Bogotában, Ulánbátorban, Montrealban és Ho Si Minh-városban megszüntetett képviseletek diplomatáit helyettesítő munkatársak többségét még ki sem nevezték. Magyarország egyetlen laptopdiplomatája jelenleg a podgoricai közös magyar-osztrák képviseleten dolgozik, a latinamerikai térséget képviselő utazó nagykövet pedig még az érintett országoktól szükséges működési engedélyére vár. Nem született még döntés az ázsiai kinevezésekről sem. Közben Iván Gábor, a Külügy új európai uniós igazgatója arról beszélt szintén a távirati irodának: nincs annyi szakértő a közigazgatásban, hogy hazánk képes legyen elvégezni a 2011-es magyar EU-elnökség feladatait. A szakállamtitkár a konvergenciaprogram benyújtását, az Új Magyarország fejlesztési program véglegesítését és a megújított lisszaboni akcióprogram ügyét nevezte a következő fél év legfontosabb feladatának. LV Elnököt választ Mexikó: balra vagy jobbra át? Nem lehetett megjósolni, csatlakozik-e a választás után Mexikó a latinamerikai baloldali táborhoz, vagy hű marad a piacgazdasághoz - így vezette be a Reuters Andrés Manuel López Obrador és Felipe Calderón tegnapi csatáját. Megfigyelők azt remélték, hogy a 71 millió szavazópolgár kétharmada az urnákhoz járul majd a parlamenti és elnökválasztáson. Az elnöki posztra két esélyes volt: az 52 éves baloldali Andrés Manuel López Obrador, Mexikóváros volt polgármestere és a 43 éves Felipe Calderón volt miniszter, a kormányzó konzervatív Nemzeti Akciópárt (PAN) jelöltje. Az államfő nem választható újra, Vicente Fox ezért nem indulhatott. A szavazás kimenetelét senki sem merte megjósolni, olyan szoros volt a verseny: a felmérések kettő-öt százalékos előnyt jeleztek López Obrador javára. Ha ő győz, tovább növekszik a latin-amerikai baloldali kormányok száma. Ha viszont Calderón nyer, akkor hatalmon maradhat a PAN, amely 2000-ben Fox győzelmével az Intézményes Forradalmi Párt 71 éves kormányzását törte meg. A választás eredményességének feltétele, hogy a két legtöbb szavazatot elért jelölt szavazataránya közötti különbség elérje az egy százalékot. A 32 szövetségi államban a szövetségi parlament tagjairól is szavaztak. (mh) Obrador elnökesélyes fotó: Reuters A síitákat fenyegeti Oszama bin Laden Az iraki síitákat fenyegette meg a világhálóra szombaton feltett legújabb videoüzenetben Oszama bin Laden, az al-Keida vezetője. Megtorlással fenyegette meg egy iszlám honlapon megjelent hangüzenetében Bin Laden a síitákat, ha folytatják a szunnita városok elleni rohamokat. A terrorista vezér azzal vádolta meg az iraki síitákat, hogy meg akarják semmisíteni a szunnitákat. Iraki fegyvereseinek pedig azt üzente, hogy a muzulmán nemzet győzelmükért imádkozik, és hogy ők „Isten reményei”, akik felszabadítják a nemzetet a „keresztesek rabságából”. A 19 perces üzenetben kitért arra is, hogy az al-Keida fenntartja magának a jogot arra, hogy megbüntesse az Egyesült Államokat a világon, akár amerikai területen is. Szomáliával kapcsolatban hazaárulónak nevezte a kelet-afrikai ország világi elnökét, Abdullah Juszufot, és óva intette Washingtont attól, hogy csapatokat vezényeljen az országba. Üzenetében megerősítette, hogy az Abu Hamza al-Muhadzsir mozgalmi néven is emlegetett Abu Ajjub al-Maszri lett az iraki al-Keida vezetője. Az egyiptomi terroristára az amerikai kormányzat azonnal ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki - közölte Adam Ereli külügyi szóvivő. A vérdíjat Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter engedélyezte a Jutalom az igazságért elnevezésű program keretében. Ennek a programnak az alapján mintegy 62 millió dollárt fizettek ki több mint negyven embernek, akik olyan információkat szolgáltattak, amelyeknek köszönhetően terrorakciókat akadályoztak meg az Egyesült Államokban, vagy feltételezett terroristákat fogtak el. Egy eddig ismeretlen iraki szervezet, a Szunnita Közösség Partizánjai vállalta magára azt a pokolgépes merényletet, amelyben hatvanhatan vesztették életüket és további 114-en sebesültek meg szombaton az egyik bagdadi piacon. A csoport üzenetében úgy fogalmazott, hogy az akció visszavágás volt a szunniták ellen elkövetett síita támadásokra. (mh) A bagdadi piacon autóbomba robbant FOTÓ: REUTERS KARIM RAHIM Titokban temették el Zarkavit Titkos sírban temették el az al-Keida nemzetközi terrorhálózat iraki csoportjának vezérét, Abu Muszab az-Zarkavit, aki júniusban egy amerikai légicsapásban vesztette életét az arab országban - közölte vasárnap Muvafak ar-Rubaje iraki nemzetbiztonsági tanácsadó. Az iraki, az amerikai és a jordániai hatóságok mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy zarándokhellyé váljon a jordániai terrorista sírja. (reuters) A szlovák kormány kivonja csapatait Irakból Aláírta a koalíciós kormány létrehozását rögzítő szerződést tegnap délután a pozsonyi várban Robert Fico, a választáson győztes Irány- Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnöke, leendő szlovák kormányfő, valamint koalíciós partnerei, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke és a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) élén álló Vladimír Meciar. Az eddig ellenzéki Smer és a LS-HZDS, valamint a júniusi választásokon a parlamentbe visszakerült SNS hármasából létrejövő kormányban Fico pártja tizenegy, Slotáé és Meciaré pedig három-három tárcát birtokol majd. Szlovákia új kormányát Ivan Gasparovic államfő várhatóan kedden nevezi ki. Fico már szombaton megelőlegezte, hogy kormányának szándékában áll kivonni csapatait Irakból. A közszolgálati rádiónak szombaton azt mondta, hogy azonnal elkezdik a menetrend kidolgozását a 104 fős műszaki alakulat kivonására. Ugyanakkor kész megfontolni, hogy Szlovákiában kiképzést szervezzen iraki katonáknak és rendőröknek. A szlovák katonák Hibában állomásoznak lengyel parancsnokság alatt - emlékeztetett jelentésében az amerikai Foxnews. Szlovákiának „nem kellene részt vennie egyetlen olyan tevékenységben sem, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül indítottak - mondta Fico. - A szlovák katonák jelenléte vagy távolléte fikarcnyit sem fog változtatni az iraki biztonsági helyzeten”. A távozó szlovák kabinet még a választások előtt a szlovák katonák Irakban maradása mellett foglalt állást. (mh) KÜLFÖLD 9 Az Európai Unió nyilvánosságra hozná, hogy ki kap támogatást 5 PERCES INTERJÚ JENS NyMAND-CHRISTENSEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FŐTITKÁRSÁGÁNAK IGAZGATÓJA - Miért lenne fontos, hogy nyilvánosságra kerüljön azoknak a neve, akik uniós támogatásban részesültek? - A huszonöt tagállamból tizenegyben már kisebb-nagyobb mértékben nyilvánosságra került a támogatottak köre, hiszen az uniós adófizetők pénzének felhasználásáról van szó. Magyarország is fizet be a közös kasszába, de a támogatások nagy része a német és a holland adófizetőktől érkezik, így jogos lehet az igény, hogy láthassák, kik kapják meg azt a kedvezményezett országokban. A nyilvánosság segíthetne a szabálytalanságok és csalások leleplezésében is.Amikor a britek nyilvánosságra hozták a listákat, kiderült, hogy a legtöbb agrártámogatást arisztokraták kapják. Lehet, hogy a nyilvánosságot ellenzők hasonló visszásságok kiderülésétől tartanak? - Nem hiszem. Az elmúlt években megháromszorozódott a nyilvánosságot választó tagállamok száma, és a többi helyen is vita folyik erről. A listák közzététele nem egyének kipellengérezését szolgálja, hanem az átláthatóságot. - Hallott valóban legitim adatvédelmi indokot a nyilvánosságra hozatal ellen, vagy ez igazából csak álca, amelyet az ellenzők, például Magyarország, használnak? - Most folyik az uniós adatvédelemről szóló vita is. Az már eldőlt, hogy az uniós intézmények nem hozhatnak nyilvánosságra személyes adatokat, például valakinek a nevét, kivéve, ha a titoktartást felülírja a közérdek. Az viszont még kérdéses, mi számít közérdeknek. Az adatvédelem kultúrája, hagyományai eltérők a tagállamokban, ezért nehéz eldönteni, hol mi elfogadható. . - Nem jelenthetne megoldást az adatvédelmi problémára, ha az uniós támogatások elfogadásának feltétele lenne, hogy az illető neve nyilvánosságra kerülhet? - Gyakorlati oldalról ez valóban megoldást jelenthetne, de ehhez előbb mind a huszonöt tagállam egyetértése kellene. - Szeretnék, ha a lobbiszervezetek regisztráltatnák tevékenységi területüket. Hol tart ez a folyamat? - Most arról a javaslatunkról folyik a vita, amelyben első lépésként az önkéntes regisztrációt szeretnénk elérni. Úgy hisszük, a regisztráció alapján világossá válna a kapcsolatrendszer, s kiderülne, kik próbálnak bennünket befolyásolni a jogalkotásban. Sokan bírálnak minket, amiért nem akarjuk bevezetni azonnal a kötelező regisztrációt. Mi azonban úgy véljük, hogy az elsietett lépés lenne, s túl nagy ellenállást kelthetne. Először szeretnénk látni, milyen eredménnyel jár az önkéntes regisztráció, és megpróbáljuk elérni, hogy a lobbiszervezetek elfogadjanak egy magatartási kódexet is. RN