Magyar Hírlap, 2006. július (39. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-03 / 153. szám

MAGYAR HÍRLAP 2006. JÚLIUS 3., HÉTFŐ Kisebb a leépítés a Külügyben Bizonytalan a külügyi reform­­program végrehajtása: kétszáz embert elküldenek ugyan, de ez csak a kétharmada az eredetileg tervezettnek. Göncz Kinga külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában jelen­tette be, hogy kétszáz dolgozót kül­denek el a Külügyből. A leépítések mindenekelőtt a nyugdíjkorhatár­hoz közelítőket és a külképvisele­teken kiegészítő munkatársként - sofőrként, adminisztrátorként - alkalmazottakat érintik. Az elbo­­csátandók száma azonban még így is lényegesen kisebb annál, mint amit korábban terveztek. Eredeti­leg háromszáz főről volt szó: száz külképviseleti és kétszáz miniszté­riumi munkatársról. (A száz ember a szakszervezetnek köszönheti a megmenekülését.) A külképviseletekről elküldöt­­teknek egyébként nem kell feltét­lenül csomagolniuk. Régi gyakorlat ugyanis, hogy a gépkocsivezetői vagy az adminisztrátori állásokat a diplomaták házastársa tölti be. Mi­vel utánuk amúgy is jár pótlék - a követségen dolgozó férj vagy fele­ség fizetésének harminc százaléka továbbra is maradhatnak, leg­feljebb addigi állásukat vesztik el. Helyükre helyieket vesznek fel, ami Göncz Kinga szerint megtakarítás, hiszen nekik nem kell fizetni a la­kást, utazást és más költségeket. A külügyminiszter azt is meg­erősítette, hogy a leépítések miatt egyetlen külképviseletet sem kell majd bezárni, elképzelhető viszont, hogy egy-egy uniós tagállamban nem lenne szükség egyszerre több képviseletre. Göncz Kinga hangsú­lyozta, hogy az utazó nagykövetek és a laptopdiplomaták már működő rendszerét is fenntartják. Lapunk külügyi forrásokból azonban úgy tudja, hogy a tavaly meghirdetett rendszer a mai na­pig nem működik megfelelően. A Limában, Bogotában, Ulán­bátorban, Montrealban és Ho Si Minh-városban megszüntetett képviseletek diplomatáit helyette­sítő munkatársak többségét még ki sem nevezték. Magyarország egyet­len laptopdiplomatája jelenleg a podgoricai közös magyar-oszt­rák képviseleten dolgozik, a latin­amerikai térséget képviselő utazó nagykövet pedig még az érintett országoktól szükséges működési engedélyére vár. Nem született még döntés az ázsiai kinevezésekről sem. Közben Iván Gábor, a Külügy új európai uniós igazgatója arról beszélt szintén a távirati irodá­nak: nincs annyi szakértő a köz­­igazgatásban, hogy hazánk képes legyen elvégezni a 2011-es magyar EU-elnökség feladatait. A szakál­lamtitkár a konvergenciaprogram benyújtását, az Új Magyarország fejlesztési program véglegesítését és a megújított lisszaboni akció­­program ügyét nevezte a következő fél év legfontosabb feladatának. LV Elnököt választ Mexikó: balra vagy jobbra át? Nem lehetett megjósolni, csatlako­zik-e a választás után Mexikó a latin­amerikai baloldali táborhoz, vagy hű marad a piacgazdasághoz - így vezette be a Reuters Andrés Manuel López Obrador és Felipe Calderón tegnapi csatáját. Megfigyelők azt re­mélték, hogy a 71 millió szavazópol­gár kétharmada az urnákhoz járul majd a parlamenti és elnökválasz­táson. Az elnöki posztra két esélyes volt: az 52 éves baloldali Andrés Manuel López Obrador, Mexikóváros volt polgármestere és a 43 éves Felipe Calderón volt miniszter, a kormány­zó konzervatív Nemzeti Akciópárt (PAN) jelöltje. Az államfő nem vá­lasztható újra, Vicente Fox ezért nem indulhatott. A szavazás kimenetelét senki sem merte megjósolni, olyan szoros volt a verseny: a felmérések kettő-öt száza­lékos előnyt jeleztek López Obrador javára. Ha ő győz, tovább növekszik a latin-amerikai baloldali kormányok száma. Ha viszont Calderón nyer, akkor hatalmon maradhat a PAN, amely 2000-ben Fox győzelmével az Intézményes Forradalmi Párt 71 éves kormányzását törte meg. A választás eredményességének feltétele, hogy a két legtöbb szavazatot elért jelölt szavazataránya közötti különbség el­érje az egy százalékot. A 32 szövetsé­gi államban a szövetségi parlament tagjairól is szavaztak. (mh) Obrador elnökesélyes fotó: Reuters A síitákat fenyegeti Oszama bin Laden Az iraki síitákat fenyegette meg a világhálóra szombaton feltett legújabb videoüzenetben Oszama bin Laden, az al-Keida vezetője. Megtorlással fenyegette meg egy iszlám honlapon megjelent hang­üzenetében Bin Laden a síitákat, ha folytatják a szunnita városok el­leni rohamokat. A terrorista vezér azzal vádolta meg az iraki síitákat, hogy meg akarják semmisíteni a szunnitákat. Iraki fegyvereseinek pedig azt üzente, hogy a muzulmán nemzet győzelmükért imádkozik, és hogy ők „Isten reményei”, akik felszabadítják a nemzetet a „ke­resztesek rabságából”. A 19 perces üzenetben kitért ar­ra is, hogy az al-Keida fenntartja magának a jogot arra, hogy meg­büntesse az Egyesült Államokat a világon, akár amerikai területen is. Szomáliával kapcsolatban hazaáru­lónak nevezte a kelet-afrikai ország világi elnökét, Abdullah Juszufot, és óva intette Washingtont attól, hogy csapatokat vezényeljen az országba. Üzenetében megerősítette, hogy az Abu Hamza al-Muhadzsir moz­galmi néven is emlegetett Abu Ajjub al-Maszri lett az iraki al-Keida ve­zetője. Az egyiptomi terroristára az amerikai kormányzat azonnal ötmillió dolláros vérdíjat tűzött ki - közölte Adam Ereli külügyi szó­vivő. A vérdíjat Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter engedé­lyezte a Jutalom az igazságért elne­vezésű program keretében. Ennek a programnak az alapján mintegy 62 millió dollárt fizettek ki több mint negyven embernek, akik olyan in­formációkat szolgáltattak, ame­lyeknek köszönhetően terrorakció­kat akadályoztak meg az Egyesült Államokban, vagy feltételezett ter­roristákat fogtak el. Egy eddig ismeretlen iraki szer­vezet, a Szunnita Közösség Par­tizánjai vállalta magára azt a po­kolgépes merényletet, amelyben hatvanhatan vesztették életüket és további 114-en sebesültek meg szombaton az egyik bagdadi pia­con. A csoport üzenetében úgy fo­galmazott, hogy az akció visszavá­gás volt a szunniták ellen elkövetett síita támadásokra. (mh) A bagdadi piacon autóbomba robbant FOTÓ: REUTERS KARIM RAHIM Titokban temették el Zarkavit Titkos sírban temették el az al-Keida nem­zetközi terrorhálózat iraki csoportjának vezérét, Abu Muszab az-Zarkavit, aki jú­niusban egy amerikai légicsapásban vesz­tette életét az arab országban - közölte vasárnap Muvafak ar-Rubaje iraki nemzet­­biztonsági tanácsadó. Az iraki, az amerikai és a jordániai hatóságok mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy zarándokhellyé váljon a jordániai terrorista sírja. (reuters) A szlovák kormány kivonja csapatait Irakból Aláírta a koalíciós kormány létre­hozását rögzítő szerződést tegnap délután a pozsonyi várban Robert Fico, a választáson győztes Irány- Szociáldemokrácia (Smer-SD) el­nöke, leendő szlovák kormányfő, valamint koalíciós partnerei, Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke és a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) élén álló Vladimír Meciar. Az ed­dig ellenzéki Smer és a LS-HZDS, valamint a júniusi választásokon a parlamentbe visszakerült SNS hár­masából létrejövő kormányban Fico pártja tizenegy, Slotáé és Meciaré pedig három-három tárcát birtokol majd. Szlovákia új kormányát Ivan Gasparovic államfő várhatóan ked­den nevezi ki. Fico már szombaton megelőle­gezte, hogy kormányának szándé­kában áll kivonni csapatait Irakból. A közszolgálati rádiónak szombaton azt mondta, hogy azonnal elkez­dik a menetrend kidolgozását a 104 fős műszaki alakulat kivonására. Ugyanakkor kész megfontolni, hogy Szlovákiában kiképzést szervezzen iraki katonáknak és rendőröknek. A szlovák katonák Hibában állomá­soznak lengyel parancsnokság alatt - emlékeztetett jelentésében az ame­rikai Foxnews. Szlovákiának „nem kellene részt vennie egyetlen olyan tevékenység­ben sem, amelyet az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának határozata nélkül in­dítottak - mondta Fico. - A szlovák katonák jelenléte vagy távolléte fi­karcnyit sem fog változtatni az iraki biztonsági helyzeten”. A távozó szlo­vák kabinet még a választások előtt a szlovák katonák Irakban maradása mellett foglalt állást. (mh) KÜLFÖLD 9 Az Európai Unió nyilvánosságra hozná, hogy ki kap támogatást 5 PERCES INTERJÚ JENS NyMAND-CHRISTENSEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG FŐTITKÁRSÁGÁNAK IGAZGATÓJA - Miért lenne fontos, hogy nyilvános­ságra kerüljön azoknak a neve, akik uniós támogatásban részesültek? - A huszonöt tagállamból tizen­egyben már kisebb-nagyobb mér­tékben nyilvánosságra került a tá­mogatottak köre, hiszen az uniós adófizetők pénzének felhasználásá­ról van szó. Magyarország is fizet be a közös kasszába, de a támogatások nagy része a német és a holland adó­fizetőktől érkezik, így jogos lehet az igény, hogy láthassák, kik kapják meg azt a kedvezményezett orszá­gokban. A nyilvánosság segíthetne a szabálytalanságok és csalások lelep­lezésében is.­­Amikor a britek nyilvánosságra hozták a listákat, kiderült, hogy a legtöbb agrártámogatást arisztokra­ták kapják. Lehet, hogy a nyilvános­ságot ellenzők hasonló visszásságok kiderülésétől tartanak? - Nem hiszem. Az elmúlt években megháromszorozódott a nyilvános­ságot választó tagállamok száma, és a többi helyen is vita folyik erről. A listák közzététele nem egyének ki­­pellengérezését szolgálja, hanem az átláthatóságot. - Hallott valóban legitim adat­védelmi indokot a nyilvánosságra hozatal ellen, vagy ez igazából csak álca, amelyet az ellenzők, például Magyarország, használnak? - Most folyik az uniós adatvéde­lemről szóló vita is. Az már eldőlt, hogy az uniós intézmények nem hoz­hatnak nyilvánosságra személyes adatokat, például valakinek a nevét, kivéve, ha a titoktartást felülírja a közérdek. Az viszont még kérdéses, mi számít közérdeknek. Az adatvé­delem kultúrája, hagyományai el­térők a tagállamokban, ezért nehéz eldönteni, hol mi elfogadható. . - Nem jelenthetne megoldást az adatvédelmi problémára, ha az uniós támogatások elfogadásának feltétele lenne, hogy az illető neve nyilvánosságra kerülhet? - Gyakorlati oldalról ez valóban megoldást jelenthetne, de ehhez előbb mind a huszonöt tagállam egyetértése kellene. - Szeretnék, ha a lobbiszervezetek regisztráltatnák tevékenységi terü­letüket. Hol tart ez a folyamat? - Most arról a javaslatunkról fo­lyik a vita, amelyben első lépésként az önkéntes regisztrációt szeretnénk elérni. Úgy hisszük, a regisztráció alapján világossá válna a kapcsolat­­rendszer, s kiderülne, kik próbálnak bennünket befolyásolni a jogalkotás­ban. Sokan bírálnak minket, amiért nem akarjuk bevezetni azonnal a kötelező regisztrációt. Mi azonban úgy véljük, hogy az elsietett lépés lenne, s túl nagy ellenállást kelthet­ne. Először szeretnénk látni, milyen eredménnyel jár az önkéntes regiszt­ráció, és megpróbáljuk elérni, hogy a lobbiszervezetek elfogadjanak egy magatartási kódexet is. RN

Next