Magyar Hírlap, 2006. október (39. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-12 / 240. szám
— kultúra EGY MONDATBAN Az év lakóháza egy mohácsi gazdaság központi épülete lett (tervező: Bártfai István), míg az építészeti kultúráért járó díjat egy bólyi banknak ítélték oda (tervező Viczencz Ottó); az elismeréseket tegnap adták át Pécsett. (mti) Brindusa Armancát nevezték ki a Román Kulturális Intézet élére; az új igazgató a tervei között megemlítette, hogy évente két nagy rendezvénnyel kívánja népszerűsíteni a román kultúrát. (mti) Al Gore-nak, az Egyesült Államok volt alelnökének ítélték oda az NBC tévécsatorna és a Red Business Information Kiadó által 2005-ben létrehozott Quills Awards irodalmi díjat a Kényelmetlen igazság (An Inconvinient Truth) című művéért; a díjazottak között van még Maya Angelou költőnő és Nora Roberts író. (mti) Megkerült az a gyanúsított, aki szeptember elején a sárospataki Iskolakertből ellopta Bessenyei György bronz mellszobrát, az alkotásnak nyoma veszett. (mti) b!Zil M\ Budapesti ■ Őszi ■ Fesztivál WWW.« Kedvezményes előfizetési díj CCT CO 1 évre 15 500 Ft Megrendelhető a szerkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) | f Q (j LO M I Telefon: 21°-5149 210-5159 ^| Fax:303-9241 irodalmi ÉS POLITIKAI HETILAP e-mail: es@es.hu Radnóti Sándor: Válasz Kis Jánosnak és Tamás Gáspár Miklósnak * Halmai Gábor: Az alkotmányos konszenzus vége? * Hanák András és Széky János írása * Interjú Adam Michnikkel (Pályi András) * Fleck Zoltán: Ki védi meg a bírákat? * Rajnai Attila riportja: Ferihegyi haszonlesők (V.) Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg vagy keresse a hírlapárusoknál! HIRDETÉS HÍREK Rockopera a forradalom évfordulójára Egyetemisták előadásában mutatják be hétfőn a Szegedi Nemzeti Színházban Tábori György, Kocsák Tibor és Miklós Tibor 1956-ban játszódó Utazás című rockoperáját. Az előadás célja, azon túl, hogy bemutatkozási lehetőséghez jutassa a magukban tehetséget érző egyetemistákat, az, hogy megismertesse a közönséggel az elfeledett darabot. (mti) Indiai születésű írónőé az idei Booker-díj Az eddigi legfiatalabb női kitüntetettnek ítélték oda az angol nyelvű irodalom legragosabb elismerését, a Booker-díjat, amelyet az idén a 35 éves, indiai születésű Kiran Desai vehetett át. Az ötvenezer font (húszmillió forint) pénzjutalommal járó elismerést az írónő második, The Inheritance of Loss (A vereség öröksége) című regényével nyerte el. Kiran Desai első nekifutásra megkapta a díjat, most először került fel ugyanis a Booker végleges jelöltlistájára. Ezzel saját édesanyját, a szintén író Anita Desait is lekörözte. A Booker-díjat, amely az alapító brit élelmiszer-importőr cégről kapta nevét, első ízben 1969- ben adták át, s azóta olyan szerzők nyerték el, mint Nadine Gordimer, Kingsley Amis, Salman Rushdie, Margaret Atwood, Iris Murdoch, William Golding és Ian McEwan. A pénzjutalom mellett azonnali nemzetközi irodalmi hírnévvel is járó kitüntetést Nagy-Britannia, Írország és a Nemzetközösséghez tartozó országok azon állampolgára kaphatja, akinek regényét az adott évben a legjobbnak ítéli a szakmai zsűri. (mti) FOTÓ: REUTERS A legfiatalabb női kitüntetett _________________MAGYAR HÍRLAP 2006. OKTÓBER 12., CSÜTÖRTÖK rovatvezető: F. Tóth Benedek, e-mail: stoth.benedek@magyarhirlap.hu Kétségek olimpiája „Olimpiának indult...” - végül sokkal több lett belőle. Soha magyar sportolókra nem nehezedett olyan nyomás, mint a magyar küldöttségre az 1956-os melbourne-i olimpián. Megrázó ez a háromrészes televíziós film. Megrázó annak a generációnak, amely a forradalmat átélte, s emlékeiben megőrizte az akkori sportidolokat. És megrázó lehet a mai fiatalnak is, ráeszmélhet: ’56 nem csupán a tankokat, a szétlőtt házakat s egy politikai rendszer válságát jelentette, hanem az egyén legsúlyosabb vívódását is. Az utcai harcok, a politikai vezetés összeomlása, a szovjet haderők látszólagos kivonulása, a nyugati országhatár megnyitása mindenkiben óhatatlanul kérdések sorozatát vetette fel. Hitet tenni vagy elítélni? Harcolni vagy félreállni? Menni vagy maradni? E dilemmák az olimpiai válogatott tagjait sem kerülték el. ’56 nyarán még minden idők legsikeresebb olimpiájának eufóriájában készülődtek Melbourne-be. A cél legalább húsz aranyérem megszerzése volt. Minden esélyük megvolt rá, hogy ezt elérjék. Október 23-a után az is kétségessé vált, hogy a csapat elindul-e. Az események megosztották a sportolókat is. Voltak, akik részt vettek volna a felkelésben, mások épp azt értelmezték küldetésként, hogy a körülmények ellenére is helytálljanak a versenyeken. Amikor a küldöttség mégis nekivágott az útnak, a kétszáz fős keret létszáma 172- re csökkent. Az utazók pedig nap mint nap szembesültek a kérdéssel: hazatérni vagy kint maradni? S csak most, az Olimpiának indult... című dokumentumfilmből értjük meg igazán a személyes tragédiák mértékét, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy „csupán” kilenc aranyat nyertünk. Tagadhatatlan, ezt a filmet már évtizedekkel ezelőtt el kellett volna készíteni. Hallgatás, feledés, később érdektelenség vette körül a történteket. Egy fiatal rendező, Zoltán János Péter két évvel ezelőtt, egy kávéházi sörözés közben kapta az ötletet, hogy kihámozza az ’56-os olimpia igaz történetét. Társrendezőjének megnyerte Dobor Dezső ismert sportriportert és sporttörténészt. Három földrészen száz interjút rögzítettek csaknem hatezer percnyi filmszalagon. Telitalálat Bornai Tibor zenéje, a főmotívumot a szerző adaptálja a szerint, ahogy a cselekmény átlebeg országokon. Palya Bea háttérhangja kitűnően illik hozzá. Szavak nélkül is honvágyat ébreszt. A végeredmény három, egyenként ötvenperces film, az első rész ma este az M1-en lesz látható. SOMO Olimpiának indult... M1, ma, 19-én és 26-án, 20.05 Zoltán János Péter és Dobor Dezső három filmjéből az elsőt ma vetíti a Magyar Televízió forrását. Ma nevezik meg az irodalmi Nobel-díjast Ma délután nevezi meg a Nobel-díj bizottság, hogy ki kapja december 10-én az irodalmi Nobel-díjat. A világ legrangosabb irodalmi elismerésének odaítélésben az alapító okirat szerint semmilyen politikai szempontnak nem szabad szerepet játszania, mégis a díjazandó megnevezése előtt rendre előkerülnek vélt vagy valós szempontok, például olyanok, hogy egészséges-e az illető, melyik nemhez tartozik, mely földrész kapott utoljára díjat, vagy hogy épp ki az, akinek politikai szerepvállalásai nagy visszhangot váltottak ki az utóbbi időben. Az elmúlt években a legtöbben az Adonis néven publikáló, szír-libanoni Ali Ahmad Saidot vélték a legesélyesebbnek, ami érthető: az iszlám világból még csak egyetlen díjazott volt, ráadásul őt tartják az arabok legnagyobb ma élő költőjének. Esélyeit az is növeli, hogy többször felszólalt a kisebbségek és a nők szabadságjogaiért, valamint az iszlám szélsőséges dogmái ellen. Szintén esélyes lehet Orhan Pamuk török író is, mert politikai megnyilvánulásai miatt gyakran került az újságok címlapjára: támogatja a kurd nép küzdelmét, s ő volt az első muzulmán értelmiségi, aki annak idején kiállt a fatvával sújtott Salman Rushdie mellett. Ráadásul Pamukot tavaly ilyenkor még hároméves börtönbüntetés fenyegette egy svájci lapnak adott interjúja miatt, amelyben kijelentette hazájában senki sem mer beszélni a harmincezer kurd és a mintegy egymillió örmény lemészárlásáról. Esélyüket növeli, hogy az elmúlt két év nyertesei, Harold Pinter és Elfriede Jelinek után kevéssé valószínű, hogy akár nyugat-, akár kelet-európai szerző kapná meg a Nobelt. (Bár tegyük hozzá, valószínűleg kisebb vihart váltana ki Umberto Eco, John Updike, Thomas Tranströmer neve, mint a legutóbbi díjazottaké.) Ha hiszünk a földrajzi szempontoknak, bátran tippelhetünk a Magyarországon nem ismert Ko Un dél-koreai íróra vagy az egyik dél-amerikai sztárszerzőre, Mario Vargas Llosára. Továbbra is esélyes Joyce Carol Oates amerikai bestselleríró, valamint Philip Roth és Paul Auster, bár a bizottság mintha nem kedvezne a népszerű művek szerzőinek - így valószínűtlen az is, hogy Milan Kundera legyen a kiválasztott. A találgatások valóságalapját jelzi azonban, hogy az elmúlt két évben olyan szerzők kapták meg a Nobelt, akikre senki sem számított. MG