Magyar Hírlap, 2007. május (40. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-15 / 112. szám
16 VELEHÉMRYI VITA E-MAIL: LEVELEZÉS®MAGYARHIRLAP.HU; TELEFON: +36 1-887 3204 (12 ÉS 14 ÓRA KÖZÖTT) Kedves Olvasók! A Magyar Hírlap fenntartja a jogot, hogy a szerkesztőségbe érkező leveleket, illetve meg nem rendelt cikkeket szerkesztett vagy rövidített formában közölje. Kéziratot nem küldünk vissza és nem őrzünk meg. Szombat és vasárnap kivételével 12-től 14 óráig várja hívásukat a rovat szerkesztője: Zayzon Márta (zayzon.marta@magyarhirlap.hu). Ha kéri, visszahívom. Látszatönállóság Tetszett Kovács Emőke történész megemlékezése (Az elfelejtett Barankovics István, MH, máj. 11.). Még gyerekkoromban hallottam Barankovicsról apámtól, hogy tulajdonképpen az 1947. évi választásokon pártja, a Kereszténydemokrata Néppárt szerezte meg a legtöbb szavazatot. Igaz, a kommunisták győztek, de mindenki tudta, hogyan. A szovjet megszállás után kibontakozó kommunista terror végül ezt a kiváló embert is félreállította, pártját feloszlatták. Sajnálatos, hogy a rendszerváltáskor e jobb sorsra érdemes párt, akárcsak a kisgazdapárt, politikai kalandorok kezébe került, és lényegében megszűnt. Barankovicsról 1990 után jóformán nem esett szó. A párt a kezdeti kisebb sikerek után (1994-ben az egyetlen jobboldali párt volt, amely növelte képviselőinek számát) szétesett, ismertebb politikusai eltűntek. Ma a Fidesz fiókpártjaként csak látszatra folytat önálló politikát. RÉVAI GYÖRGY, e-mail Elfogyott a tetanusz A reform újabb halottja még nem jelent meg a médiában, de a cikk már érlelődik, gondolom. A felelős az írás szerint egyértelmű (Rendzavar, MH, máj. 12.). Nem értem, hogy a tetanuszhiánynak a reformhoz mi köze. A szerkesztőség nyilván tudja, remélem, egy másik cikkben olvashatni majd. De van itt más is, ami számomra nem világos. Én úgy hallottam, hogy régen ugyan a mindenféle ellátást felügyelő mindenféle illetékes elvtársakon keresztül mindenért pártunk és kormányunk volt a felelős, de ma már ez nem így van, például a tetanuszt a kórházak és egyéb egészségügyi ellátó központok saját maguk rendelik a készletfogyás figyelembevételével magánkézben lévő nagykereskedőktől. Azaz nem központilag. Akkor hogy jön a kormányzat a képbe? falusi tamás, e-mail Tisztára, csendben Nemrégen Medget Rahimkulovot, az Általános Értékforgalmi Bank tulajdonosát a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete bennfentes kereskedés miatt 250 millió forintra büntette. A hír nem keltett feltűnést. Talán érdekesebb lett volna megvizsgálni azt, hogy hány milliárd forintot és egyéb valutát mostak az eltelt tizenöt évben tisztára, csendben a jelentéktelennek tűnő bankban. Érdekes, hogy egyszer sem akartak vizsgálódni sem jobbról, sem balról a bank tevékenységével kapcsolatosan. Vagy nem is olyan meglepő? TOMASIG KÁROLY, e-mail Plasztik Európa RAXSÁNYI GELLÉRT az Ufi újságírója szerint cukrozott showműsorok helyett Európának élhető valóságra volna szüksége. Van a popnak egy válfaja, amely olyan, mint a pattogatott kukorica: bármennyire is tudod, hogy egészségtelen, tartalmatlan, felfújt zagyvalék, csak beveszed. Aztán zabálod, zabálod, amíg el nem fogy. Később jön az émelygés meg a fogadkozás, hogy legközelebb már nem fogod megenni. Nos, valami ilyesmit éreztem a hét végi Eurovíziós Dalfesztivál után is. Véletlenül kapcsoltam rá, de benne ragadtam a műsorban. Ami nem csoda, hiszen ennyire cukros, ragacsos műanyag tévéshow-t még nem láttam, és ez nem kis dolog, mivel érzékszerveim magyar kereskedelmi tévéken edződtek. Kliséparádé Mélykonzervatív, intoleráns énemet a politikai korrektség jegyében ezennel kikapcsolom. Egy tradicionalista filozófus hosszú esszét írhatna az est kapcsán Európa dekadenciájáról, az Óvilág kultúrájának hanyatlásáról. Ahol nőies férfiak és férfias nők váltják egymást a színpadon, kínpadra húzva hallójáratainkat az elmúlt évtizedek legrosszabb diszkó-techno-popkliséinek felmelegítésével. Mindezt az Európai Bizottság támogatásával. Nem is beszélve a legótvarabb nemzeti klisék hozzáadásáról. Ennek megfelelően az ír zenekar zöld fényben, recitáló hangú énekesnővel, a dalon végighúzódó permanens ír furulyaszóval invitált minket smaragd szigetre. A rengeteg balkáni résztvevő összeölelkezve táncolós csujogatódiszkót alkotott. A spanyolok latin szeretőket alakító fiúcsapattal érkeztek, vagy tizenöt évvel lemaradva a trendről. A finnek feketébe öltözött metálbandát küldtek, a svédek abbás diszkórockot játszó, flitterruhás férfiakat szalajtottak a rendezvényre. Az oroszok pajzán lánycsapattal szerepeltek, ők a harisnya és a miniszoknya között kivillanó combjaikkal az egyetlen izgalmas eseményt jelentették a hetero férfitársadalomnak. Futottak még: festett belorusz fiúcska, rózsaszínbe öltözött francia bájgúnárok, román néger. Az ukrán förmedvényről ne is beszéljünk: bohócruhás, kisminkelt, idősödő férfiak ugráltak a német technocsapat, a Scooter kései korszakát is alulmúló, halandzsa nyelven előadott technopopra. És ők lettek a másodikak! Poppolitika Ebből a rózsaszín ködből csak három előadó tűnt ki, aki valódi értéket képviselt. A későbbi győztes szerb Marija Serifovic egy szomorú balladát adott elő, amely egy kopott belgrádi kávéház hátsó udvarán is elhangozhatna. A német dzsesszszving énekes, Roger Cicero hanyag eleganciával könnyed és szellemes számot adott elő dzsesszbandájával arról, hogy a nők irányítják a világot. A Hajós András stílusára emlékeztető, vicces utalásokkal teletűzdelt dal kikacsintott az egész mezőnyből. És persze ott volt Rúzsa Magdi, aki valóban tehetséges énekesnő. De túlértékelni sem szeretném őt, Európa nem omlott a lábai elé. Szerencsére. Személyiségéhez jól illő, mezítláb előadott, egyszerű bluesdala egy csepp valóságot csempészett a műsorba. Ráadásul saját szerzeményét adta elő, ami egyedülálló lehetett ebben a mezőnyben. Gratulálunk a kilencedik helyezéshez. A dicséretet azért is megérdemli Rúzsa Magdi, mert a végeredmény igen kedvező egy rokontalan népnek. A dalfesztivál szavazásának elemzésekor ugyanis az európai társadalmak minden nyomorúsága kiütközik. A szavazatok megoszlásából még egy éles szemű külpolitikai elemző is újabb tudásmorzsákra tehet szert. A ciprusiak a görögöket, a brüsszeli vezetők pedig elkezdhetnek aggódni az uniós egységesülés jövője miatt. A szavazatok ugyanis tömbösödtek, az örményeket és a bolgárokat hozták ki győztesnek, tehát a török nagy testvért megszenvedő sorstársaikkal vállaltak szolidaritást. Az Egyesült Királyságban és Németországban viszont a törökök nyertek, nyilván az ott dolgozó vendégmunkások szavazataival. Spanyolországban a román produkció nyert, szintén a milliónyi bevándorló románnak köszönhetően. A brüsszeli vezetők pedig elkezdhetnek aggódni az uniós egységesülés jövője miatt. A szavazatok ugyanis tömbösödtek. A skandinávok az északi országokat támogatták, a keleti népek is hódoltak a pánszlávizmus eszméjének. Végül a „sok lúd disznót győz” elve érvényesült a dalfesztiválon. A popzenei nagyhatalomnak bajosan nevezhető Szerbia, Ukrajna és Oroszország győzött a versenyben, hiszen kéttucatnyi szláv országból várhatták a szavazatokat. A pop szülőhazájának számító Anglia ugyanakkor utolsó előttiként végzett a versenyben, John Lennon forog a sírjában. Rúzsa Magdi egyedül Szerbiában lett első, innen csókoltatjuk a serényen szavazó vajdasági magyarokat. Énekesnőnk a házigazda Finnországban pedig a második lett, ami szintén nem rossz eredmény. Mit jelent az Upor? Sugárúti kávéház a régi fényében című cikkükhöz (MH, máj. 11.) fűzöm az alábbi, köz- és várostörténeti adalékként talán nem érdektelen kiegészítést. A négy utcára terjedő épület a Drechsler-palota nevet viselte. Feltehetőleg az építtető tulajdonosról nevezték el. A mai Callas helyén működött az Upor kávéház, bizonyára a kávésról kapta a megszüntetéséig viselt nevét. 1945-ben az épületben kapott helyet a Veres Péter által vezetett Nemzeti Parasztpárt, ott volt a párt központja. A kor népszerű rajzos vicclapjainak egyikében, a Szabad Szájban rajz jelent meg. A karikatúra azt ábrázolta, amint két vidéki atyafi megáll a Magyar Kommunista Párttal szoros együttműködésben lévő Parasztpárt székháza előtt. Az egyik felnéz a homlokzaton látható feliratra: NEMZETI PARASZTPÁRT, és az alatta látható, a kávéház bejárata fölött lévő, szintén csupa nagybetűs UPOR feliratra. Ez mit jelent? - kérdezi. Mire a másik: rövidítés: Urunk Péter, Oltalmunk Rákosi. Ez még nem sokkal a háború után, 1946-47-ben történt. Később egyáltalán nem lett volna lehetséges. Akkor már sem nyomtatásban, sem a valóságban szabad száj nem volt. DR. DEL medico IMRE, Budapest Pattogatott kukorica Főleg azért, mert a látottak alapján kész csodának számít, hogy a finnek egyáltalán szavazni voltak képesek. Ugyanis valószínűleg minden helsinki utcabálozó elnyalhatott egy bélyeget a koncert előtt, mert a közönség elejétől a végéig eksztázisban tombolt, kölcsönzászlókat lobogtatva a légtérben. Bármi szólt is, vagy épp szünet volt, őrjöngtek. Jó buli volt, legalábbis nekik. Megszületett a plasztik Európa. Ha ez a valóság, amelyet a kontinens mutat magáról, nem sok sanszot adok a következő évszázadnak. De talán megnyugodhatunk: Európa bennünk van, ahogy Esterházy Péter írta. Akkor vackoljunk magunkba egy biedermeier álmot a polgári óvilágról, ahol gótikus székesegyházak tövében korzóznak a kisasszonyok és az úrfiak, tiszták az utcák, élhetők a városok, és kiadós csokiöntetet kapunk a vaníliás puding tetejére. Pattogatott kukorica helyett. ■ MAGYAR HÍRLAP | 2007. MÁJUS 15., KEDD | Baj van a magánbiztosítókkal Robert Fico nyilvánvalóan úgy utálja az előző - figyelem, az MKP által is fémjelezett - kormány kreálta egészségbiztosítási rendszert (is), mint a bűneit meg a kommunizmus bukását - írta a pozsonyi lapban Barak László publicista. Az egészségügyi magánbiztosítókkal alapvetően az a baja, hogy puszta létezésük miatt kénytelen kevesebb pénzzel gazdálkodni az ország egyetlen állami egészségbiztosítója, mint előtte. Konkrétan az „általánosról" van szó, amelyből most lazán osztogathatna a méltán elégedetlen egészségügyi dolgozóknak, s kényekedve szerint dotáltathatná az állami klinikák, kórházak napról napra dagadó adósságállományát. Vagyis megkísérelhetné teljesíteni választási ígéreteit. E szándék azonban már akkor vaskos ostobaság volt, amikor Ficónak még eszébe sem jutott - írta Barak László. A magánegészségbiztosítók állam általi megsarcolásának, majd a rendszerből történő kiiktatásának szándéka a következőket jelenti: amit az „állam" a bal kezével a „népnek" adna, azt a jobb kezével vissza kellene vennie. Ha Fico fedezetlen béremelésekkel akarná befogni az orvosok egyre pörösebb száját. Nyilvánvaló hát, ez esetben épp a „bal kéz" a jóságos, s nem tudná, mit kellene akut esetben csinálnia a jobbnak. Ugyanez vonatkozik az MKP bizonyos politikusaira is. Mert mit is mondanak vajon mostanában? Pontosan annak az ellenkezőjét, amit kormánypárti státusból mondtak, mi több, cselekedtek. Pontosan úgy ágál mostanában, például egy Hugyivár nevű vidéki körzeti orvos - az önmagát mindig is tántoríthatatlan jobboldaliként megjelenítő Csáky Pál elnök újdonsült alelnök kollégája, „egészségügyi szakpolitikusa" mint a fehéren-feketén baloldali, sőt kommunista gazdasági délibábokat vizionáló Robert Fico. Ugyanis a magánbiztosítók Hugyivár szerint is azért nem forgathatnak, nem forgatnak vissza elég pénzt az egészségügyi büdzsébe, mert eléggé el nem ítélhető módon csak a saját nyereségükre összpontosítanak. Ettől a rossz dumától aztán már csak egy lépésre van az a Magyarországon immár járványként terjedő népbutító agyrém, hogy épp a magánbiztosítók, s persze klienseik miatt az ügyeletes ellenzéki rizsa szerint csakis az utálni való gazdagok lehetnek azok - halnak majd nyakló nélkül a szegény, szerencsétlen magyar emberek, vagyis enyészik el a nemzet - írta az Új Szó. LAPVILÁG ÚJ SZÓ__________________05. 14. Magyar hírlap Főszerkesztő: Gazsó L. Ferenc Főszerkesztő-helyettesek: Dippold Pál, Erdei Tamás, Faggyas Sándor Lapszerkesztők: Kiss László, Lépesfalvi Zoltán Művészeti vezető: Salát Zalán Péter Fotórovat-szerkesztő: Sárközy György Főmunkatársak: Makai József, Szajlai Csaba Szerkesztőség és kiadó: 1145 Budapest, Thököly út 105-107. Telefon: 887-3230, fax: 887-3253 Kiadja: Magyar Hírlap Kiadói Kft. Ügyvezető: Szeredi Pál Kiadóigazgató: Pölöskei Gábor Lapmenedzser: Markovics Mara Hirdetés: Rising Star Kft. Ügyvezető igazgató: Baráth Maya Hirdetésfelvétel: telefon/fax: 260-8404, hirdetés @ risingstar.hu Előfizetéses terjesztés: MédiaLOG Fiege Zrt., 1784 Budapest Megrendelés: e-mail: előfizetés@medialogfiege.eu Reklamációk fogadása: telefon (ingyenesen hívható zöldszám): 06-80-106-000, fax: (06-1) 207-8207, e-mail: reklamáció@medialogfiege.eu Kiadói előfizetés és reklamáció: telefon (ingyenesen hívható zöldszám): (06-80) 636-336, (06-1) 887-3200, fax: (06-1) 887-3203, e-mail: elofizetes@magyarhirlap.hu Készült: ADOC-Interprint Nyomda Kft., +36-1-260-6182 HU ISSN 1786-478 X