Magyar Hírlap, 2008. május (41. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-30 / 125. szám

MAGYAR HÍRLAP , 2008. MÁJUS 30., PÉNTEK Wi­mm is EGYELŐRE ÖTVENRE TEHETŐ az evangélikus egyház körében azonosítható pártállami ügynökök száma - mondta Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. A zsinat megtárgyalta az egyház ügynökmúlttal foglalkozó bizottságának jelentését. Prőhle szerint a beszervezettek elszenvedői voltak az akkori rendszernek. (mti) Az országos tudásszintfemérés aligha adhat objektív képet Félnek a Befejeződtek az általános iskolákban az idei kompetenciamérések. Az or­szág összes alapfokú oktatási intéz­ményében négy évfolyam diákjainak alapkészségét vizsgálták a tesztfüze­tek segítségével. A kistelepüléseken attól tartanak, hogy a felmérés ered­ményei alapján dönthetnek az újabb intézménybezárásokról. SÁNDOR CSILLA Mit jelent a mikrohitelezés? - erre a kérdésre kellett válaszolniuk többek között a nyolcadik osztályosoknak a kompetenciamérésen egy Nobel-béke­­díjas közgazdászról írt szöveg alapján. A hatodikosok egy rajzfilmcsator­na pályázati felhívását értelmezték, amelyben új szuperhős megalkotására kérték fel a gyerekeket. Az első meg­válaszolandó kérdés az volt, mit nyer­hetnek azok a pályázók, akik a legjobb rajzfilmfigurát alkotják meg. „A szövegértésiek nem, de a matema­tikai példák gondot okoztak a hatodi­kosoknak a debreceni Karácsony Sán­dor Általános Iskolában. A tesztfüzet készítőinek nem sikerült mindig egy­értelműen megfogalmazniuk az uta­sításokat" - mondta lapunknak Czifra Ildikó. A tanárnő szerint ezt a gondot leszámítva a feladatok megoldása már jól ment diákoknak. A nyolcadiko­sok vizsgalapját elküldik az Oktatási Hivatalhoz, a többi évfolyamon több tanár értékeli, hogy minél pontosabb képet kaphassanak a gyerekek felké­szültségéről. Czifra Ildikó hozzátette: „Gyerekenként és feladattípusonként is értékelünk, így egy táblázathalmazt kapunk, amelyből kiolvasható, kinél mit kell fejlesztenünk.” A pedagógusok szakmai szempontból jónak tartják a kompetencia mérést, de szerintük a ka­pott adatokból nem rajzolható objektív kép az intézményről. Sok iskolából a legjobb diákok elmennek két felmérési időszak között, és hatosztályos gimná­ziumban folytatják a tanulmányaikat, így a korábbi jó eredmények törvény­szerűen leromlanak. „Jó, hogy van kompetenciamérés, de veszélyes lenne az adatokból az iskolák működését és az oktatói munka szín­vonalát értékelni” - mondta lapunk­nak Barlai Róbertné, a Független Pe­dagógus Fórum elnöke. Úgy látja, más módszerre lenne szükség a gyerekek indulási helyzetének és a hozzáadott pedagógiai értékek mérésére mint egy kérdőív, amelyben a család anyagi helyzetére, az otthon lévő könyvek, mobiltelefonok, televíziókészülékek számára kérdeznek rá. Lehetséges, hogy a válaszadók szégyellik valódi kedvező­ hát­teret vázolnak fel. „Motiváló eszköz a pedagógusok számára a kompetenciamérés, mert képet kapnak az intézményükről, meg­tudják, hol tartanak másokhoz képest. Az objektivitása azonban megkérdője­lezhető, mert nem biztos, hogy minden­ki ugyanolyan alaposan, becsületesen végzi a felmérést” - mondta lapunknak a Szentkirályi Általános Iskola ma­gyartanára. Katzné Almási Zsuzsanna elárulta, hogy a kistelepülések félnek a kompetencia mérések eredményétől, attól tartanak, ennek alapján bezár­hatják a kisiskolákat. A teszteken a falusi intézmények diákjai általában rosszabbul szerepelnek városi társa­iknál, s a szaktárca ezt hivatkozásként használja az intézmények megszünte­tésének indoklásakor. A tanárnő sze­rint ez nemcsak a nagy szociális kü­lönbségekből adódik, hanem abból is, hogy a kis közösségben élő gyerekek érdeklődésének középpontjában más értékek állnak, mint a városi tanulóké­ban. Hiába kötődnek más értékekhez a falusi diákok, a világ és a kompeten­ciamérés nem erre kíváncsi, hanem például a mikrohitelre, és teszttől a falvak A kérdések inkább a városi gyerekek érdeklődésének felelnek meg fotó:horváth Péter gyula Diákismeretek lakmusza Összesen 422 773 diák töltötte ki szerdán a kompetenciamérés feladat­sorát, 4., 6., 8. és 10. évfolyamosok. A negyedikeseknél az alapkészsége­ket és képességeket térképezték fel, a felső tagozatokon a szövegértésre és az alkalmazható matematikai tudásra helyezték a hangsúlyt a feladatkészí­tők. Az Oktatási Hivatal tájékozta­tása szerint a gyerekeknek életszerű szituációkba helyezett feladatokat és a mindennapi életből vett szöve­gekhez kapcsolódó kérdéseket kellett megoldaniuk. Az első ilyen felmérést 2001-ben végezték. Bebiciklizett a Gyurcsány-kormányba A postakerékpártender-botrány ki­robbanása után Balsai István (Fidesz) ajánlotta Szabó Pál miniszternek, hogy kerekezzen el a kormányból. Az­óta nyilatkozott a pályázatot elbíráló közbeszerzési bizottság elnöke, akit azért hibáztatnak, mert sérült az el­járás semlegessége. Gergyely László - akit azóta már elbocsátottak a postától - elmondta, hogy a döntéseket postai vezetők hozták, ám őt egyedüli fele­lősnek állítják be, és szerinte ez nem független attól a ténytől, hogy Szabó Pálból miniszter lett. Répássy Róbert a jelenlegi közlekedési tárcavezetőnek, a Magyar Posta volt vezérigazgatójának a felelősségét firtatta a biciklitender ügyében. A Fidesz képviselőjének vé­leménye szerint az 1,1 milliárd forintos közbeszerzés körülményeiről a posta akkori vezetőjének tudnia kellett. Ha nem tudott róla, akkor ez a tény komo­lyan felveti Szabó alkalmatlanságát. Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy a tender kiírása arcátlanság volt. „Gyurcsány Ferencnek semmi sem drága a hatalom megtartásáért, ezért összetákolt kormányába olyan embert is beválogatott, aki elfogadhatatlan módon pazarolta az emberek pénzét egy állami cég élén” - jelentette ki a Fidesz képviselője. Répássy Róbert szerint az, ami a postásbiciklik körül történt, hű tükre a Gyurcsány-kormány gyakorlatá­nak. A Fidesz két hete arra szólította fel a posta mai vezérigazgatóját, Szűts Ildikót, hogy a kerékpárbeszerzéssel kapcsolatban nyilvánosságra került szabálytalanságok miatt tegye meg a szükséges büntetőfeljelentést. Ez eddig nem történt meg. LB Néma vádlottak a székházperben Az eljárás további vádlottjainak meg­hallgatásával folytatta a Pesti Közpon­ti Kerületi Bíróság a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-i megostromlása miatt indított bünte­tőper tárgyalását. A közérdekű üzem működésének megzavarása, lopás, rongálás, hivatalos személy elleni erő­szak és más bűncselekmények miatt eljárás alá vont 39 vádlott közül eddig tizenhárman nyilatkozhattak a vád­iratban foglaltakról, de közülük csak ketten ismerték el, hogy részben fele­lősség terheli őket a történtekért. A teg­nap bíróság elé állt terheltek többsége nem kívánt vallomást tenni, és fenn­tartotta a nyomozás idején tett, a bű­nösségét tagadó nyilatkozatát. Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc 2006. május 25-én, a balatonőszödi kormányüdülőben, az MSZP zárt frak­cióülésén elmondott hazugságbeszédét máig ismeretlenek szeptember 18-án hozták nyilvánosságra. A szokatla­nul trágár szöveg elhangzása után a fővárosi Kossuth téren összegyűlt tö­meg a kormány távozását követelte, és egy csaknem negyventagú csoport a köztévében akarta beolvastatni a til­takozók petícióját. Mivel nem jártak sikerrel, az összegyűlt demonstrálók megtámadták az épületet és a székház védelmére siető rendőri egységet is, amely utóbb utat engedett a tüntetők­nek. A rendbontók - sokan közülük az eljárás során ismeretlenek maradtak - felgyújtották az épület bejáratát és több ott parkoló autót, majd betörtek a székházba, s ezzel, a vádirat szerint, 29 millió forint kárt okoztak az MT­V-nek. A per, újabb vádlottak meghallgatá­sával, június 3-án folytatódik. (mh) A rétestészta-szindróma Túl régóta irányítják túl nagyra nőtt fővárosunkat ugyanazok az emberek. Az egy munkahelyen, ugyanazon beosztásban eltelő évek általában nem tesznek jót az ember munkateljesítményének. Elké­­nyelmesedünk, időérzékük torzul, fegyelmezetlenebbek vagyunk az erőforrások felhasználása során, miközben az időközben elkövetett hibáink kezdenek áthatolhatatlan falat húzni körénk. Nem csoda, ha ilyenkor egyre feszültebbé válunk. Sőt, ha úgy érezzük, nemsokára kiesünk kényelmes, jól fizető állásunkból, és el kell számolnunk ad­digi munkánkkal, teljesítményünkkel, akkor pánikba eshetünk. Ez történt a budapesti városvezetőséggel is. Miután a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy szigorúan ellenőrzik majd a korábbi években fel­használt közpénzeket, a főpolgármester és a szocialisták egy szólam­ban horgadtak fel a számukra valamiért rossz hír hallatán. Demszky Gábor máris bocsánatkérésre szólította fel Orbán Vik­tort, mert a Fidesz-elnök szerint egy következő kormánynak köte­lessége kivizsgálni: hogyan eshet meg az, hogy egy 300 milliárdos beruházásnak a vége 500-700 milliárd forint. A város vezetőinek tehát a józan ésszel megérthető, a költségve­tést súlyosan terhelő beruházás pénzügyi tisztázását célzó meg­jegyzés vágott ennyire az elevenébe. Pedig fel lehetne sorolni a töb­bi fővárosi nagyberuházást is, amelyek várható átadása és végső költségvetése is úgy nyúlik, mint a rétestészta. Ezek a projektek már szinte szindrómaként bénítják meg a Budapest hosszú távú fej­lesztését célzó terveket. Lassan két évtizede épül a Budapestet elkerülő M0-s gyorsforgal­mi út, és még mindig bizonytalan, mikor mentesül végre a teherfor­galomtól a belváros. A 4-es metró szörnyberuházása miatt hosszú évek óta késik több más, igen fontos közlekedési fejlesztés is. Az 1-es villamos Budára való átvezetése, a budai felső rakparti villamos vo­nalának meghosszabbítása, a rengeteg lerobbant busz cseréje mind­mind várólistán van egy teljesen bizonytalan óriásberuházás miatt, és nemrég kiderült, hogy a gyalázatos állapotban lévő Margit híd , /Lucián f­usifata/. éi, A halasztást nem tűrő felújítása is késést szenved. Minden késésben van, mégis minden egyre több pénzbe kerül, mi­közben alapvető információkat nem osztanak meg a város lakóival. A megoldatlan feladatok garmadáját maga előtt görgető városve­zetőség viszont továbbra is a helyén van, és minden bonyodalomért a hat éve ellenzékben lévő pártot és politikusait okolja. Kérdés, hogy hol van a határa az alkalmatlanságnak, amelyet a látszatra ügyelő kom­munikáció és a propaganda már ideig-óráig sem képes eltakarni. Az utolsó ülésen dönt a Ház a népszavazásról Az Országgyűlés várhatóan június 9-én dönt az Albert házaspár által kezdeményezett egészségbiztosítási népszavazás kiírásáról - jelentette be tegnap Szili Katalin. A parlamentnek el kell rendelnie a referendum megtar­tását, ám Szigeti Péter OVB-elnök leve­lében felhívta a képviselők figyelmét az Alkotmánybíróság egyik áprilisi határozatára, amely szerint „eldönten­dő kérdés hiányában, pusztán a nép­szavazásról szóló törvényben szereplő hároméves moratórium biztosítása cél­jából nincsen helye népszavazás kez­deményezésének”. Mivel a parlament visszavonta a pénztártörvényt, elkép­zelhető, hogy utóbb megtámadható a népszavazás. Az alkotmányügyi bi­zottság várhatóan készít egy határoza­ti javaslatot az ügyben. (mh) Menekülőutak Távozik posztjáról Váradi Balázs. A kormányfő gazdasági főtanácsadó­jának döntését Daróczi Dávid szóvivő fáradtsággal magyarázta. A Hvg.hu tegnap megismételte azokat a koráb­bi értesüléseket, miszerint menekülési útvonalként javasolják a kormány­főtől szabadulni vágyó szocialisták Gyurcsány Ferencnek, hogy foglalja el Kovács László 2009 őszén megürese­dő uniós biztosi posztját. (mh) 3 Nullához közelít a liberális párt támogatottsága Nem változtatott a politikai erőviszo­nyokon a koalíciós szakítás a legfris­sebb közvélemény-kutatások szerint, bár az SZDSZ társadalmi támogatott­sága már a nullával határos. A teljes né­pességet tekintve a Fidesz 37, az MSZP 16 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók körében az ellenzéki párt 68 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, a szocialisták pedig csu­pán 24 százalékosat - derül ki a Szonda Ipsos legújabb felméréséből. Az SZDSZ eközben a mélypontra zuhant: mindkét említett kategóriában egy százalékon áll (a Medián dupla ekkora támogatott­ságot mért esetükben mindkét kutatási szegmensben). Az MDF a Szonda fel­mérésében eléri a parlamentbejutáshoz szükséges öt százalékot. A biztos szavazó pártválasztók ese­tében a kutatások megegyező különb­séget mutatnak a két nagy párt között, de a Medián a Fidesznél és az MSZP-nél is egy százalékkal magasabban támo­gatottságot mért, mint a Szonda. A tel­jes népesség arányában a Fidesz 35, az MSZP 14 százalékon áll a Mediánnál, amelynek elemzéséből kiderül: folya­matosan gyarapszik az előre hozott választásokat támogatók aránya, s már 56 százalékra nőtt. A kutatás arra is ki­tér, hogy a rendszerváltás óta készített felmérések egyikében sem mondták ilyen sokan (82 százalék), hogy az or­szágban általában véve rossz irányba mennek a dolgok. BR

Next