Magyar Hírlap, 2008. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-30 / 125. szám
MAGYAR HÍRLAP , 2008. MÁJUS 30., PÉNTEK Wimm is EGYELŐRE ÖTVENRE TEHETŐ az evangélikus egyház körében azonosítható pártállami ügynökök száma - mondta Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. A zsinat megtárgyalta az egyház ügynökmúlttal foglalkozó bizottságának jelentését. Prőhle szerint a beszervezettek elszenvedői voltak az akkori rendszernek. (mti) Az országos tudásszintfemérés aligha adhat objektív képet Félnek a Befejeződtek az általános iskolákban az idei kompetenciamérések. Az ország összes alapfokú oktatási intézményében négy évfolyam diákjainak alapkészségét vizsgálták a tesztfüzetek segítségével. A kistelepüléseken attól tartanak, hogy a felmérés eredményei alapján dönthetnek az újabb intézménybezárásokról. SÁNDOR CSILLA Mit jelent a mikrohitelezés? - erre a kérdésre kellett válaszolniuk többek között a nyolcadik osztályosoknak a kompetenciamérésen egy Nobel-békedíjas közgazdászról írt szöveg alapján. A hatodikosok egy rajzfilmcsatorna pályázati felhívását értelmezték, amelyben új szuperhős megalkotására kérték fel a gyerekeket. Az első megválaszolandó kérdés az volt, mit nyerhetnek azok a pályázók, akik a legjobb rajzfilmfigurát alkotják meg. „A szövegértésiek nem, de a matematikai példák gondot okoztak a hatodikosoknak a debreceni Karácsony Sándor Általános Iskolában. A tesztfüzet készítőinek nem sikerült mindig egyértelműen megfogalmazniuk az utasításokat" - mondta lapunknak Czifra Ildikó. A tanárnő szerint ezt a gondot leszámítva a feladatok megoldása már jól ment diákoknak. A nyolcadikosok vizsgalapját elküldik az Oktatási Hivatalhoz, a többi évfolyamon több tanár értékeli, hogy minél pontosabb képet kaphassanak a gyerekek felkészültségéről. Czifra Ildikó hozzátette: „Gyerekenként és feladattípusonként is értékelünk, így egy táblázathalmazt kapunk, amelyből kiolvasható, kinél mit kell fejlesztenünk.” A pedagógusok szakmai szempontból jónak tartják a kompetencia mérést, de szerintük a kapott adatokból nem rajzolható objektív kép az intézményről. Sok iskolából a legjobb diákok elmennek két felmérési időszak között, és hatosztályos gimnáziumban folytatják a tanulmányaikat, így a korábbi jó eredmények törvényszerűen leromlanak. „Jó, hogy van kompetenciamérés, de veszélyes lenne az adatokból az iskolák működését és az oktatói munka színvonalát értékelni” - mondta lapunknak Barlai Róbertné, a Független Pedagógus Fórum elnöke. Úgy látja, más módszerre lenne szükség a gyerekek indulási helyzetének és a hozzáadott pedagógiai értékek mérésére mint egy kérdőív, amelyben a család anyagi helyzetére, az otthon lévő könyvek, mobiltelefonok, televíziókészülékek számára kérdeznek rá. Lehetséges, hogy a válaszadók szégyellik valódi kedvező hátteret vázolnak fel. „Motiváló eszköz a pedagógusok számára a kompetenciamérés, mert képet kapnak az intézményükről, megtudják, hol tartanak másokhoz képest. Az objektivitása azonban megkérdőjelezhető, mert nem biztos, hogy mindenki ugyanolyan alaposan, becsületesen végzi a felmérést” - mondta lapunknak a Szentkirályi Általános Iskola magyartanára. Katzné Almási Zsuzsanna elárulta, hogy a kistelepülések félnek a kompetencia mérések eredményétől, attól tartanak, ennek alapján bezárhatják a kisiskolákat. A teszteken a falusi intézmények diákjai általában rosszabbul szerepelnek városi társaiknál, s a szaktárca ezt hivatkozásként használja az intézmények megszüntetésének indoklásakor. A tanárnő szerint ez nemcsak a nagy szociális különbségekből adódik, hanem abból is, hogy a kis közösségben élő gyerekek érdeklődésének középpontjában más értékek állnak, mint a városi tanulókéban. Hiába kötődnek más értékekhez a falusi diákok, a világ és a kompetenciamérés nem erre kíváncsi, hanem például a mikrohitelre, és teszttől a falvak A kérdések inkább a városi gyerekek érdeklődésének felelnek meg fotó:horváth Péter gyula Diákismeretek lakmusza Összesen 422 773 diák töltötte ki szerdán a kompetenciamérés feladatsorát, 4., 6., 8. és 10. évfolyamosok. A negyedikeseknél az alapkészségeket és képességeket térképezték fel, a felső tagozatokon a szövegértésre és az alkalmazható matematikai tudásra helyezték a hangsúlyt a feladatkészítők. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a gyerekeknek életszerű szituációkba helyezett feladatokat és a mindennapi életből vett szövegekhez kapcsolódó kérdéseket kellett megoldaniuk. Az első ilyen felmérést 2001-ben végezték. Bebiciklizett a Gyurcsány-kormányba A postakerékpártender-botrány kirobbanása után Balsai István (Fidesz) ajánlotta Szabó Pál miniszternek, hogy kerekezzen el a kormányból. Azóta nyilatkozott a pályázatot elbíráló közbeszerzési bizottság elnöke, akit azért hibáztatnak, mert sérült az eljárás semlegessége. Gergyely László - akit azóta már elbocsátottak a postától - elmondta, hogy a döntéseket postai vezetők hozták, ám őt egyedüli felelősnek állítják be, és szerinte ez nem független attól a ténytől, hogy Szabó Pálból miniszter lett. Répássy Róbert a jelenlegi közlekedési tárcavezetőnek, a Magyar Posta volt vezérigazgatójának a felelősségét firtatta a biciklitender ügyében. A Fidesz képviselőjének véleménye szerint az 1,1 milliárd forintos közbeszerzés körülményeiről a posta akkori vezetőjének tudnia kellett. Ha nem tudott róla, akkor ez a tény komolyan felveti Szabó alkalmatlanságát. Répássy Róbert hangsúlyozta, hogy a tender kiírása arcátlanság volt. „Gyurcsány Ferencnek semmi sem drága a hatalom megtartásáért, ezért összetákolt kormányába olyan embert is beválogatott, aki elfogadhatatlan módon pazarolta az emberek pénzét egy állami cég élén” - jelentette ki a Fidesz képviselője. Répássy Róbert szerint az, ami a postásbiciklik körül történt, hű tükre a Gyurcsány-kormány gyakorlatának. A Fidesz két hete arra szólította fel a posta mai vezérigazgatóját, Szűts Ildikót, hogy a kerékpárbeszerzéssel kapcsolatban nyilvánosságra került szabálytalanságok miatt tegye meg a szükséges büntetőfeljelentést. Ez eddig nem történt meg. LB Néma vádlottak a székházperben Az eljárás további vádlottjainak meghallgatásával folytatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Magyar Televízió székházának 2006. szeptember 18-i megostromlása miatt indított büntetőper tárgyalását. A közérdekű üzem működésének megzavarása, lopás, rongálás, hivatalos személy elleni erőszak és más bűncselekmények miatt eljárás alá vont 39 vádlott közül eddig tizenhárman nyilatkozhattak a vádiratban foglaltakról, de közülük csak ketten ismerték el, hogy részben felelősség terheli őket a történtekért. A tegnap bíróság elé állt terheltek többsége nem kívánt vallomást tenni, és fenntartotta a nyomozás idején tett, a bűnösségét tagadó nyilatkozatát. Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc 2006. május 25-én, a balatonőszödi kormányüdülőben, az MSZP zárt frakcióülésén elmondott hazugságbeszédét máig ismeretlenek szeptember 18-án hozták nyilvánosságra. A szokatlanul trágár szöveg elhangzása után a fővárosi Kossuth téren összegyűlt tömeg a kormány távozását követelte, és egy csaknem negyventagú csoport a köztévében akarta beolvastatni a tiltakozók petícióját. Mivel nem jártak sikerrel, az összegyűlt demonstrálók megtámadták az épületet és a székház védelmére siető rendőri egységet is, amely utóbb utat engedett a tüntetőknek. A rendbontók - sokan közülük az eljárás során ismeretlenek maradtak - felgyújtották az épület bejáratát és több ott parkoló autót, majd betörtek a székházba, s ezzel, a vádirat szerint, 29 millió forint kárt okoztak az MTV-nek. A per, újabb vádlottak meghallgatásával, június 3-án folytatódik. (mh) A rétestészta-szindróma Túl régóta irányítják túl nagyra nőtt fővárosunkat ugyanazok az emberek. Az egy munkahelyen, ugyanazon beosztásban eltelő évek általában nem tesznek jót az ember munkateljesítményének. Elkényelmesedünk, időérzékük torzul, fegyelmezetlenebbek vagyunk az erőforrások felhasználása során, miközben az időközben elkövetett hibáink kezdenek áthatolhatatlan falat húzni körénk. Nem csoda, ha ilyenkor egyre feszültebbé válunk. Sőt, ha úgy érezzük, nemsokára kiesünk kényelmes, jól fizető állásunkból, és el kell számolnunk addigi munkánkkal, teljesítményünkkel, akkor pánikba eshetünk. Ez történt a budapesti városvezetőséggel is. Miután a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy szigorúan ellenőrzik majd a korábbi években felhasznált közpénzeket, a főpolgármester és a szocialisták egy szólamban horgadtak fel a számukra valamiért rossz hír hallatán. Demszky Gábor máris bocsánatkérésre szólította fel Orbán Viktort, mert a Fidesz-elnök szerint egy következő kormánynak kötelessége kivizsgálni: hogyan eshet meg az, hogy egy 300 milliárdos beruházásnak a vége 500-700 milliárd forint. A város vezetőinek tehát a józan ésszel megérthető, a költségvetést súlyosan terhelő beruházás pénzügyi tisztázását célzó megjegyzés vágott ennyire az elevenébe. Pedig fel lehetne sorolni a többi fővárosi nagyberuházást is, amelyek várható átadása és végső költségvetése is úgy nyúlik, mint a rétestészta. Ezek a projektek már szinte szindrómaként bénítják meg a Budapest hosszú távú fejlesztését célzó terveket. Lassan két évtizede épül a Budapestet elkerülő M0-s gyorsforgalmi út, és még mindig bizonytalan, mikor mentesül végre a teherforgalomtól a belváros. A 4-es metró szörnyberuházása miatt hosszú évek óta késik több más, igen fontos közlekedési fejlesztés is. Az 1-es villamos Budára való átvezetése, a budai felső rakparti villamos vonalának meghosszabbítása, a rengeteg lerobbant busz cseréje mindmind várólistán van egy teljesen bizonytalan óriásberuházás miatt, és nemrég kiderült, hogy a gyalázatos állapotban lévő Margit híd , /Lucián fusifata/. éi, A halasztást nem tűrő felújítása is késést szenved. Minden késésben van, mégis minden egyre több pénzbe kerül, miközben alapvető információkat nem osztanak meg a város lakóival. A megoldatlan feladatok garmadáját maga előtt görgető városvezetőség viszont továbbra is a helyén van, és minden bonyodalomért a hat éve ellenzékben lévő pártot és politikusait okolja. Kérdés, hogy hol van a határa az alkalmatlanságnak, amelyet a látszatra ügyelő kommunikáció és a propaganda már ideig-óráig sem képes eltakarni. Az utolsó ülésen dönt a Ház a népszavazásról Az Országgyűlés várhatóan június 9-én dönt az Albert házaspár által kezdeményezett egészségbiztosítási népszavazás kiírásáról - jelentette be tegnap Szili Katalin. A parlamentnek el kell rendelnie a referendum megtartását, ám Szigeti Péter OVB-elnök levelében felhívta a képviselők figyelmét az Alkotmánybíróság egyik áprilisi határozatára, amely szerint „eldöntendő kérdés hiányában, pusztán a népszavazásról szóló törvényben szereplő hároméves moratórium biztosítása céljából nincsen helye népszavazás kezdeményezésének”. Mivel a parlament visszavonta a pénztártörvényt, elképzelhető, hogy utóbb megtámadható a népszavazás. Az alkotmányügyi bizottság várhatóan készít egy határozati javaslatot az ügyben. (mh) Menekülőutak Távozik posztjáról Váradi Balázs. A kormányfő gazdasági főtanácsadójának döntését Daróczi Dávid szóvivő fáradtsággal magyarázta. A Hvg.hu tegnap megismételte azokat a korábbi értesüléseket, miszerint menekülési útvonalként javasolják a kormányfőtől szabadulni vágyó szocialisták Gyurcsány Ferencnek, hogy foglalja el Kovács László 2009 őszén megüresedő uniós biztosi posztját. (mh) 3 Nullához közelít a liberális párt támogatottsága Nem változtatott a politikai erőviszonyokon a koalíciós szakítás a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint, bár az SZDSZ társadalmi támogatottsága már a nullával határos. A teljes népességet tekintve a Fidesz 37, az MSZP 16 százalékon áll, míg a biztos szavazó pártválasztók körében az ellenzéki párt 68 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött, a szocialisták pedig csupán 24 százalékosat - derül ki a Szonda Ipsos legújabb felméréséből. Az SZDSZ eközben a mélypontra zuhant: mindkét említett kategóriában egy százalékon áll (a Medián dupla ekkora támogatottságot mért esetükben mindkét kutatási szegmensben). Az MDF a Szonda felmérésében eléri a parlamentbejutáshoz szükséges öt százalékot. A biztos szavazó pártválasztók esetében a kutatások megegyező különbséget mutatnak a két nagy párt között, de a Medián a Fidesznél és az MSZP-nél is egy százalékkal magasabban támogatottságot mért, mint a Szonda. A teljes népesség arányában a Fidesz 35, az MSZP 14 százalékon áll a Mediánnál, amelynek elemzéséből kiderül: folyamatosan gyarapszik az előre hozott választásokat támogatók aránya, s már 56 százalékra nőtt. A kutatás arra is kitér, hogy a rendszerváltás óta készített felmérések egyikében sem mondták ilyen sokan (82 százalék), hogy az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok. BR