Magyar Hírlap, 2009. július (42. évfolyam, 165-178. szám)

2009-07-16 / 165. szám

www.magyarhirlap.hu Továbbra is szárnyal a Fidesz, eltűnik az SZDSZ Háromszoros előnnyel vezet a Fidesz az MSZP előtt a Szonda Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása sze­rint. A legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága a biztos szavazó pártválasztók között 67 százalékos, míg a szocialistáké csak 21. Az összes megkérdezett körében hasonló az arány, ebben a kategóriában 40:13-ra vezet a Fidesz az MSZP előtt. A jelenlegi adatok szerint egy mostani választáson rajtuk kívül csupán a Job­bik jutna be a parlamentbe, amely az első vizsgált szegmensben kilenc, míg utóbbiban hat százalékon áll. A többi párt nem éri el az ötszázalékos küszöböt: az MDF két-, a Lehet Más a Politika és a lassan szinte telje­sen eltűnő SZDSZ egy-egy százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. (BR) 65 ____________________ 60 Pártpreferenciák a biztos szavazó pártválasztók körében 40 (százalék) 3. FORRÁS: SZOND* IPSOS 20­21­­.................. .................................................................. 10 .....­­............. ■■..........­........­9.................. Fidesz MSZP MDF SZDSZ Jobbik LMP Összefogás a kilakoltatások megelőzéséért LÁNCZI RICHARD Az Otthonvédők a Fidesszel egyeztettek, hogy politikai segítséget kérjenek a tömegessé vált kilakoltatások azonnali leállításához és a közüzemiszámla-el­maradásaik miatt bajbajutottak megsegítéséhez. A probléma súlyos, tizenkét­ezer családot érint, és az adatok szerint számuk napról napra nő. A Bajnai Gor­don vezette kormány korábbi megkereséseik után is elzárkózott attól, hogy segítséget nyújtson a kritikus helyzetben lévőknek. Az otthonvédők július 4-én fordul­tak Orbán Viktorhoz, a Fidesz elnö­kéhez, közölve, hogy korábban pe­tícióval, később pedig személyes egyeztetéseken is ismertették a kor­mánnyal a hazai bajbajutottak lesújtó helyzetét. Tizenkétezer családot érint a fizetésképtelenség miatti kilakolta­tás, valamint közüzemiszámla-tar­tozásaik miatti végrehajtás. A civil­­szervezetek szerint Bajnai Gordon kabinetje egyértelműen a pénzügyi körök kormánya, kizárólag a bankok érdekeit tartja szem előtt, és a hely­zet súlyosságának ellenére sem nyúj­tott segítséget a krízishelyzetben lévőknek. A Fidesz személyes találkozóra hívta a civileket, ahol az otthonvé­dők arra kérték az ellenzéki pártot, hogy politikailag nyújtson segítséget a tömeges kilakoltatások leállításához és a közüzemiszámla-elmaradásaik miatt bajbajutottak megsegítéséhez. Szeretnék elérni, hogy Franciaor­szághoz hasonlóan itthon is bevezes­sék a lakhatási jogot, azaz aki önhi­báján kívül vált fizetésképtelenné, azt ne lehessen kilakoltatni. Kérést fogalmaztak meg az ellenzéki párt fe­lé, miszerint az ország nagy részében fideszes vezetésű önkormányzatok dolgoznak, így velük egyeztetve ne hajtsák végre a kilakoltatásokat. „Támogatjuk és javasoljuk egy szociális bank létrehozását, amely a bedőlt hiteleseket segítené, valamint az Otthonvédőkhöz tartozó Vállalko­zások Érdekvédelmi Szövetségének (VÉSZ) szociális lakásprogramját, ami a fiatalokat és a szociálisan rászo­­­rulókat segítené” - jelentette ki la­punknak Simó Endre, a Magyar Szo­ciális Fórum - Szociális Kerekasztal vezetője. A Fidesz az egyeztetésen kijelen­tette, prioritásként kezeli az ügyet, szeptember 14-én pedig képvise­lői törvényjavaslatot nyújtanak be a fizetésképtelen hitelesek megsegí­tésére, és erről a civilekkel is egyez­tetnek. Mészárosné Győrvári Bella, a VÉSZ elnöke elmondta, a miniszté­riumokkal folytatott korábbi egyez­tetéseken világosan kiderült, a kor­mányzat nincs tisztában a helyzet súlyosságával. Szöőr Anna, az Ok­tóber 23. Bizottság vezetője szerint a kormány érzéketlen az emberek problémái iránt. Az Otthonvédők to­vább folytatják kampányukat. ■ Az Otthonvédők tegnap a Fidesz képviselőivel egyeztettek FOTÓ: BURGER ZSOLT Baka: Az igazságszolgáltatásnak újra meg kell határoznia független helyét A korhoz kell igazítani a bíróságokat BARANYA RÓBERT A leghatározottabban vissza kell uta­sítani az igazságszolgáltatást és a bí­rói függetlenséget kétségbe vonó tá­madásokat, de nyitottnak kell lenni a jogos bírálatok meghallgatására és el­fogadására - jelentette ki tegnap a bí­róságok napján Baka András, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke. Elengedhetetlennek tartja a bíróság szervezetének átalakítását és a jelen korhoz való igazítását a Legfelsőbb Bí­róság június végén megválasztott el­nöke. A bíróságok napján megtartott ünnepségen Baka András kitért ar­ra, hogy meg kell kezdeni a közpon­ti igazgatás átalakítását, az igazgatási döntések egyértelmű döntés- és fe­lelősségi viszonyainak kialakítását. Emellett egyszerűsíteni kell a bírósági rendszert, és hatékonyabban kell ki­használni az informatika által nyúj­tott lehetőségeket. A változtatásokat azonban csak a bírósági önigazgatás­­rendszer megőrzésével lehet végre­hajtani. Baka szerint az igazságszol­gáltatásnak újra meg kell határoznia független helyét, társadalmi szerepét, tevékenységének garanciáit és hatá­rait, a bíróságok tagjainak szigorúan tartaniuk kell magunkat hivatásrend­jük erkölcsi mércéjéhez. „Miközben a leghatározottabban vissza kell uta­sítanunk a különböző oldalakról ér­kező, az­ igazságszolgáltatást, a bí­rók függetlenségét és pártatlanságát kétségbe vonó megnyilvánulásokat, méltatlan támadásokat, a szakmai dilettantizmuson alapuló kritiká­kat, aközben nyitottnak kell lennünk a jogos bírálatok meghallgatására és megfogadására. Ez minden előrelépés és változás alapvető követelménye” - fűzte hozzá az LB elnöke. Ennek hiányában méltatlan hely­zet vár a bíróságokra, kisszerű belső és külső vitákba bonyolódhatnak, és hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az or­szágban ne a várt stabilitás, ne a rend és a tisztesség uralkodjék. Baka mind­ezek mellett kijelentette: szilárdan hisz abban, hogy a bíróság, a bírósá­gi rendszer alkalmas a feladatellátás­ra, és az ítélkezés függetlenségének megőrzésével arra, hogy a jogállami­ság garanciája legyen.­­ „Nyitottnak kell lennünk a jogos bírálatok meghallgatására” FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYULA Br« r«j| a« j »««• tfv MAGYAR HÍRLAP 3 316 - 273 álláspont Nem matematikai képtelenség, ez a magyarországi bankok hi­telezési gyakorlata: a devizahitelesek azt várták volna, hogy a márciusi 316 forintos euró után, amikor 273 forintra erősödik a magyar fizetőeszköz, akkor a bankok ugyanolyan vehemenciá­val csökkentik a törlesztőrészletet, mint amikor emelni kellett. Hát tévedtek! A részletek nem csökkentek, s aki nem tudja fi­zetni jelentősen felduzzadt törlesztőrészletét, az mehet a híd alá vagy a Dunának. Egyes pénzemberek pedig lesben állva várják, hogy fél-, harmad- vagy akár negyedáron jussanak hozzá a föl­dönfutóvá vált honfitársaink otthonához. Európa messze van! Az öreg kontinens egyes államaiban lé­tezik irányadó kamatszint vagy kamatplafon, amelyet a keres-­­ kedelmi bankoknak figyelembe kell venniük a hitelezésükben. A szerződésekben ezt kötelesek rögzíteni, s attól nem tér­hetnek el. Magyarországon a kamatszintet a forrásköltségekhez kell igazítani, ám ennek meghatározása - főleg válság idején - ne­hezen ellenőrizhető, így nyitva a kiskapu, a banki kaszálásnak szinte semmi sem szab határt. Augusztustól hatályba lép ugyan egy törvénymódosítás, amely véget vethetne a pénzintézetek egyoldalú szerződés­­másításainak, ám ez sem fog átütő sikert hozni. Irányadó ka­mat nem lesz - ami az ügyfelek elsődleges érdeke lenne -, csak azt kell közölniük a pénzintézeteknek, milyen külső körülmé­nyek miatt emelnek. Okot pedig találnak bőven. A napokban egymillió adós kap levelet, amelyben a bankok közlik velük, hogy a jövőben gyakorlatilag az összes költségüket és kockáza­tukat rájuk terhelhetik. Rengeteg feltételt sorolnak fel, így pél­dául a későbbiekben akkor is változtathatnak a szerződésen, ha a bank működési feltételeinek biztosításában változások követ­keznek be. E homályos, mindenre ráhúzható passzus alá sorol­ják a technikai eszközök használatának, valamint a postai költ­ségeknek a drágulását. Ide tartozik az internethasználat díjának és az irodaszerek árának emelkedése, a bankok közötti elszá­molás költségeinek változása, sőt a munkatársaik fizetésének emelése is! Mindezek alapján egyértelmű: kockázata egyedül csak az ügyfélnek van. Úgy tűnik, az emberek csak és kizárólag ad­dig fontosak a hitelintézetek számára, amíg megkötik velük a szerződést. Emlékezetes, gyakran maguk a bankok beszélték rá az ügyfeleket, hogy ne forintban, hanem euróban vagy inkább svájci frankban adósodjanak el, mert az „kedvezőbb”. Aztán amikor többek között a hiteltelen kormányzás miatt bedőlt a forint, azzal együtt buktak a magyar családok házi pénztárai is. Persze aki devizahitelt vesz fel, az számoljon az árfolyam­­kockázattal is. Ám itt már nem csak arról van szó, hogy a pénz­intézetek az árfolyamváltozás miatt emeltek. De talán nem is a bankokra kell haragudni. Ők pont addig mennek el, addig tekintik prédának és nem ügyfélnek a ma­gyarokat, amíg azt a kormány, a politika hagyja, s a jogszabá­lyok megengedik. Túl sokat azonban nem érdemes várnunk e téren egy olyan országban, ahol a magyar érdekek képvisele­te helyett hét éve abban versenyeznek a kormányok egymás­sal, hogy melyikük tudja jobban megsütni saját pecsenyéjét, s százmilliós saját vagyonokat menekítenek és menekíttetnek külföldre. A devizabuktát megúszhattuk volna, ha már euróval fizet­nénk. Csak úgy emlékeztetőül, a Fidesz-kormány idején a kö­zös uniós fizetőeszköz bevezetésének várható dátuma 2007 volt, a pesszimistább verzió 2008-cal számolt. Aztán egymás­nak adták a „szakértői” szocialista kormányok a kilincset és a bársonyszéket, s regnálásuk éveinek számával egyenes arány­ban távolodtunk attól, hogy Magyarországon is euróval fizes­sünk. Ma pedig már céldátum sincs, így marad a kockázat - na persze, nem a bankoknak... CSÁKÓ ATTILA csákó, attilam magyarhirlap. hu

Next