Magyar Hírlap, 2009. július (42. évfolyam, 165-178. szám)

2009-07-31 / 178. szám

MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2009. JÚLIUS 31., PÉNTEK Szakértők vizsgálják, hogy a hétfői rajtaütés helyszínén talált humán eredetű fehérje összefüggésbe hozható-e az őssejtbeültetéssel Az őssejtkutatás rögös útján Sóoldatot és humán eredetű fehér­jét találtak a rajtaütés helyszínén a nyomozók, amikor őrizetbe vet­ték az őssejtbotrány gyanúsítottjait. A Nemzeti Nyomozó Iroda a szakértői vizsgálatok eredményére vár, Pákh Imre, a cége révén érintett műgyűjtő azonban üzleti érdekeket sejt az ügy hátterében. Vélhetően soha nem volt még akko­ra érdeklődés Magyarországon az őssejtkutatás iránt, mint a Nemze­ti Nyomozó Iroda munkatársainak hétfői rajtaütése óta, amikor négy embert - egy amerikai, egy ukrán és két magyar állampolgárt - értek tet­ten, amint éppen őssejtbeültető mű­tétre készültek az egyik budapes­ti egészségügyi intézményben bérelt helyiségben. Mint megírtuk, a Budai Központi Kerületi Bíróság négyüket szerdán augusztus 29-ig előzetes le­tartóztatásba helyezte, mégpedig az emberi test tiltott felhasználásának bűntette miatt. Az illegális őssejtkezelési ügyben érintett két cég - a kaposvári Seffer - Renner Magánklinika Kft. és az IRM Magyarország Nemzetközi Biotech­nológiai és Őssejt Központ Zrt. - a Seffer testvérek nevéhez köthető. A magánklinika ügyvezető igazgató­ja Seffer Tibor, az IRM Kft. egyik ve­zetője pedig a jelenleg előzetes le­tartóztatásban lévő ismert plasztikai sebész, Seffer István. A gyanúsítás szerint a kezelésekhez használt őssej­­­teket abortumokból vonta ki az ukrán állampolgárságú Natalija K., a beülte­­­téseket pedig az amerikai állampol­gárságú Yurij V. Baltaytis végezte el. Rajtuk kívül az előzetes letartózta­tásban lévő negyedik gyanúsított egy magyar férfi, az IRM Kft. vezérigaz­gatója, Szabó Sándor. Tegnapi sajtóértesülések szerint azonban a helyszínelők nem talál­tak őssejteket a rajtaütés helyszínén. „A gyanúsítás alapja az, hogy az elő­zetes letartóztatásban lévők 2007 óta rendszeresen végeztek őssejtbeültetést betegek testébe, s erre nem volt enge­délyük” - mondta tegnap lapunknak Bucsek Gábor rendőr őrnagy, a Nem-Szakértőknek kell megállapítaniuk, hogy honnan származik a humán eredetű fe­hérje (fenti képünk illusztráció) FOTÓ: Me­zeti Nyomozó Iroda szervezett bűnö­zés elleni osztályának főosztályveze­tője, aki határozottan cáfolta azokat a sajtóértesüléseket, hogy a rendőrök a hétfői akcióban csak sóoldatot talál­tak a műtőben. „Igen, a helyszínelés során valóban találtunk sóoldatot in­fúzióba töltve, illetve humán eredetű fehérjét is, amiről a szakértők egyelőre nem tudták megállapítani, hogy hon­nan erednek. Ezek vizsgálata több hó­napig is eltarthat” - mondta Bucsek Gábor, s hangsúlyozta, hogy az ered­mények ismerete előtt felelőtlenség lenne arról nyilatkozni, hogy ezek mik lehetnek. Pákh Imre, a külföldön tartózko­dó műgyűjtő az egyik bulvárlapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy meg­döbbent, amikor ismerősei és bará­tai telefonhívásaiból megtudta, hogy Seffer Istvánt, az IRM Magyarország Zrt. résztulajdonosát megvádolták. „Kizártnak tartom, hogy akár ő, akár bárki más a cég részéről törvénybe ütköző dolgot tett volna.” Pákh Im­re nyilatkozatában az aggályainak is hangot adva hozzátette még: „Ko­molyan utána fogunk nézni, hogy mi állhat a háttérben, azt mindeneset­re kétlem, hogy a rendőrségnek bizo­nyítékai volnának”. Kérdésünkre, hogy valójában mi­lyen bizonyítékok alapján járt el a nyomozó iroda az előzetes letartózta­tásba helyezettek ellen, és hogy való­ban vannak-e bizonyítékaik, Bucsek Gábor tegnap azzal az indoklással nem kívánt reagálni, hogy hivatal­ból nem árulhatja el az érintett cégek nevét, válaszával pedig azt a látszatot keltené, hogy valójában Pákh nyilat­kozatát kommentálja. Pákh Imre az őssejtbotránnyal kapcsolatban ko­rábban azt nyilatkozta, hogy felte­vése szerint olyan érzékeny területre léptek, ahol privát, talán kínai üzleti érdekeket sérthettek. ■ megkérdeztük Zamecsnik Péter, Seffer István jogi képviselője: „Hang­■ Forrai Judit docens, a Semmelweis Egyetem orvos­­történeti munkacsoportjának vezetője: „Az orvos­történetben nem ez az első, amikor egy új megoldás heves tiltakozást vált ki. Az újdonságok ellen általá­ban azok tiltakoznak, akik a régi, már bevált módsze­reket alkalmazzák.” A szakember rámutatott, hogy mindig sok időbe telik, míg egy felfedezést átvesznek és a mindennapi gyakorlatban használnak. „Nagyjából ez a helyzet most az őssejtekkel is - mondta -, fon­tos hozzátenni, hogy a módszer alkalmazása ellen eti­kai kifogások merülnek fel.” Emlékeztetett arra is, hogy régebben a sebészetben alkalmazott új, mérnöki szem­léletet sem fogadták el. Ez alatt azokat a műszaki meg­oldásokat kell érteni, amelyek nélkül ma már elkép­zelhetetlen lenne egy korszerű műtő. „Az őssejtekhez hasonlóan szintén etikai kérdés volt régebben a szerv­­átültetés. Az ötvenes években a szakma is nehezen tudta feldolgozni, hogy beteg emberi szívet egy ponto­san illeszkedő sertésszívvel helyettesítsenek. De említ­hetném a fogimplantátumok hőskorát is - tette hoz­zá Forrai Judit -, amikor a waterloo-i csatában elesett fiatal katonák fogait kiszedték, majd másoknak beül­tették. Akkor ez a módszer váltott ki sokakban ellenér­zést. Összességében elmondható, egy új, meghökkentő módszer mindig akkor válik elfogadottá, amikor valamit finomítanak rajta. Az ókori egyiptomiak fogamzásgát­lóként az anyaméhbe elhelyezett kavicsot használtak, ennek a finomított változata például a napjainkban is használt spirál. (BM) Ember István, a Pécsi Tudományegyetem közegészség­tani intézetének vezetője: „A világon mindenütt nagy port ver föl az őssejtkutatás." Ennek legfőbb oka, hogy a szó hallatán a legtöbb embernek elsőként az emb­riókból nyerhető őssejtek, azzal együtt pedig a művi abortusz jut az eszébe, és az sokak érzékenységét sérti. Emlékeztetett rá: Obama amerikai elnök is csak a közel­múltban engedélyezte az őssejtek kutatását az Egyesült Államokban. Ember István szerint az őssejtkutatásban és -terápiában óriási tudományos lehetőség rejlik, hi­szen szinte korlátlan távlatok nyílnak nemcsak a gyó­gyítás és a megelőzés, hanem a szervezet regenerálása terén is. Ez viszont anyagi érdekeket sérthet, és főként a gyógyszergyártóknak okozhat jelentős veszteséget a jövőben. „Még rengeteg vizsgálat hátravan az őssejtek­kel és felhasználhatóságukkal kapcsolatban” - mondta a professzor, hozzátéve: viszonyulás kérdése, hogy eze­ket támogatják vagy gátolják egy adott országban. Az új terápiára ma még szinte elképzelhetetlenül fényes jövő vár, ezért az őssejtkutatókra sajátos nyomás, az elvárá­sok és az ellenérzések kettőssége nehezedik. Mivel még a legszűkebb kört érintő kutatásnak is mindig vannak ellenlábasai, nem csoda, hogy a regeneráló orvoslás le­hetőségeit egyesek már az elején, a kutatási fázisban fokozottan próbálják kisajátítani, s a saját körükön kí­vül esőket elgáncsolni. „Sajnos mindig ez történik, ha a tudósok valami újszerűt alkotnak, vagy új összefüggé­seket fedeznek föl. Csúnya történetek ezek" - mondta Ember István. Végezetül hozzátette: mint minden más orvosi területen, itt is elengedhetetlenek a szigorú, eti­kus és tudományos alapú vizsgálatok. Minden terápiás eljárás esetében a veszélyességet kell tesztelni, vagy a veszélytelenséget igazolni. Az embrionális őssejtek ma­gukban hordozzák egy potenciális daganat kialakulá­sának lehetőségét. A veszélyek kimutatására megfelelő módszerek állnak rendelkezésre nálunk is. (NIC) súlyozom, hogy az előzetes letar­tóztatásról szóló bírósági végzés nem jogerős, arról majd a másod­fokú bíróság dönt, erre akár már a jövő héten sor kerülhet.” Az ügyvéd hozzátette, hogy Seffer együttmű­ködő volt, és a jövőben is minden­ben segíteni fogja a nyomozást, az összes szükséges iratot a hatóságok rendelkezésére bocsátja. Zamecsnik Péter végül kiemelte, védencének minden engedélye megvolt az általa végzett tevékenységhez. Az ügyvéd­nek nincs tudomása arról, hogy képviselője pénzt kért volna a beavatkozásért. (BM) AZ OLDAL ÍRTÁK: BALCZÓ MÁTYÁS, KACSÓH DÁNIEL, NICZKY EMŐKE, SZABÓ PALÓCZ ATTILA Egyházi nem A katolikus egyház határozott állás­pontja, hogy az emberi élet megmenté­se és minőségének javítása nem etikát­lan, ezért az emberi szervezetben jelen lévő őssejtek kinyerése és tenyészté­se támogatható. Az embrionális erede­tű, vagyis osztódásnak indult petesej­tekből kinyert őssejtekkel való kutatás azonban nem megengedett. Ez az eljá­rás az embrió pusztulásához vezet, ami az abortuszhoz hasonlóan elfogadha­tatlan az élet védelmét középpontba he­lyező egyházi tanítás szerint. „Az em­beri embrió személy, illetve személyi méltóság illeti meg, aki úton van afelé - amennyiben ebben nem akadályozzák meg -, hogy emberként világra jöjjön. Ennek megfelelően nem lehet vele mint nyersanyaggal, laboratóriumi egységgel bánni, így lefagyasztani vagy adni-ven­­ni” - írja a győri egyházmegye lapjában Németh Gábor. Az egyház szerint nem kielégítő és hibás a kutatást támogatók érvelése, hogy az embrió nem érez fáj­dalmat, nincs személyisége. Semmiféle pozitív cél nem igazolhatja egy ártatlan emberi élet megsemmisítését. (KD)

Next