Magyar Hírlap, 2011. június (44. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-01 / 127. szám
MAGYAR HÍRLAP BELFÖLD 2011. JÚNIUS 1., SZERDA Sokan vadásztak a Csepel SC ingatlanjaira BÁN KÁROLY Külföldi ingatlanbefektetők vetették rá magukat a Csepel SC megmaradt ingatlanjaira, ráadásul törvénytelen, a polgári törvénykönyvbe ütköző módon. Emiatt tesz büntetőfeljelentést Németh Szilárd, Csepel fideszes polgármestere, aki ma tárja a nyilvánosság elé bizonyítékait. A Csepel SC Alapítványt 1991-ben alapították közcélból, hogy az élsportot, az ifjúság sportját, a lakosság pihenését szolgálja, ám Podolák György (MSZP), Csepel volt parlamenti képviselője, a kuratórium egykori elnöke a tulajdonosi jogokat 2005-ben átjátszotta a Cs. sziget-Invest Befektető és Termelő Kft. -nek, amelynek egyik tulajdonosa a Belize-szigeteken, míg a másik az Egyesült Államokban, Utah államban található. Az alapítvány kuratóriumában ingatlanokkal foglalkozó üzletemberek és üzlettársak bukkannak fel, így Jelinek Dániel például 156 cégben is érintett. Üzlettársai, Fata Cecília, Titkos Alexandra és Szenes Béla szintén az offshore hátterű céghez kötődnek. Az új kurátorok rafinált módon megpróbálták a közcélok közé besuszterolni az ingatlanok bérbeadását és hasznosítását is, de szerencsére ezt a kérelmet a cégbíró elutasította. A Béke téri sporttelepre, illetve a Hollandi úti kajakos telepre így is nyolcmillió euró (több mint kétmiliárd forint) hitelt vettek fel az alapítvány nevében. „Ezt a szerződést, amelyről azt sem tudjuk, milyen tartalommal és kik írták alá, titkosították - jegyezte meg a polgármester -, holott a hatályos törvény értelmében egy közcélú alapítvány gazdasági tevékenységet is csak az alapvető céljainak a megvalósítása érdekében folytathat.” ■ I CSEPELI KETTŐS GYILKOSSÁG VÁDLOTT)A VÉGRE MEGSZÓLT, ÉS CÁFOLTA CSÁSZÁR MIHÁLY ÁLLÍTÁSAIT Kun az exkapitányra vallott BARANYA RÓBERT Kun Tamás, a csepeli kettős gyilkosság elsőrendű vádlottja azt vallotta a bíróság előtt, hogy a volt csepeli rendőrkapitány személyesen ajánlotta őt az intézmény meggyilkolt vezetőjének. Eddigi szűkszavúságát megtörve tegnap hosszabban is kifejtette véleményét a csepeli kettős gyilkosság elsőrendű vádlottja, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola volt biztonsági őre, Kun Tamás. Kérdésre válaszolva határozottan cáfolta a volt csepeli rendőrkapitány, Császár Mihály állítását, aki korábban azt vallotta, hogy bár ismerte Kunt, nem ő ajánlotta az intézmény vezetőjének, a lelőtt Takács Józsefnek. Kun elmondása szerint Császár hívta fel, hogy menjen be az irodájába, azzal az indokkal, hogy lenne egy munka a számára. A találkozón - amelyen részt vett Takács is - megbeszélték a fizetést, sőt még Kun lehetséges előmenetelét is. Azt is mondták neki, hogy a fizetése egy részét zsebbe kapja majd. A volt biztonsági őr vallomása szerint szó sem volt arról, hogy több ember közül választották volna ki őt az állásra. „Sajnálom, hogy a Misi ilyen amnéziás, de ez az igazság” - mondta Császárra utalva az elsőrendű vádlott, aki megemlítette, hogy még korábbi munkahelyére, az In-Kal Securityhez is a volt főkapitány ajánlotta be. Hozzátette: a főrendőr később többször is felhívta, emlékeztetve őt arra, hogy inyen jó állást szerzett neki. Császár Mihály korábban azt mondta, hogy Takács három jelentkezőt említett neki, és ő Kunt ajánlotta közülük, miután korábbról ismerte. A volt kapitány vallomásának nem ez az egyetlen érdekes pontja. Tóth Mihály és Orosz Ferenc, Csepel egykori MSZP-s polgármestere és alpolgármestere állítása szerint a gyilkosság napjának reggelén náluk járt Takács József, és kijelentette, hogy a következő útja a rendőrkapitányhoz vezet, mert feljelentést akar tenni az iskola volt gazdasági igazgatója, a szintén szocialista Deme Gábor ellen az iskolában tapasztalt pénzügyi visszaélések miatt. Császár vallomása szerint azonban a sorrend fordított volt: Takács valóban járt nála, ám hiába próbálta rávenni a feljelentés megtételére, az intézményvezető azt mondta, hogy még átmegy Oroszhoz a polgármesteri hivatalba. Kun arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy valóban felhívta-e Császárt a gyilkosság után. ■ Kun Tamás (balról) és Deme Gábor: a vád szerint az egyik lőtt, a másik csalt... FOTÓ: HORVÁTH PÉTER GYŰLS Egy hét múlva temetik Mádl Ferencet Jövő kedd délután lesz Mádl Ferenc volt köztársasági elnök temetése a Fiumei úti sírkertben - így döntött a kegyeleti bizottság. A néhai államfő vasárnap, nyolcvanéves korában hunyt el. A halálhír után a Sándor-palotában kialakított emlékhelyen az elmúlt napokban több ezren rótták le kegyeletüket, köztük vezető politikusok, így Schmitt Pál államfő és Orbán Viktor miniszterelnök is. (MH) A kormányfő a rendvédelmisek nyugdíjáról Orbán Viktor szerint a kormánynak meg kell egyeznie a rendvédelmi dolgozókkal, először is abban, hogy nekik mindig a rend oldalán kell állniuk. A miniszterelnök a Tv2-nek adott interjúban elmondta: a nyugdíjszámítást úgy akarják átalakítani, hogy az utolsó tíz, munkával töltött év különösen nagy súllyal essen latba, nagyobbak legyenek a fizetések, hogy az emberek minél tovább akarjanak dolgozni. A kormányfő csütörtökön tárgyal a rendvédelmi szakszervezetek képviselőivel, hogy rendezzék a nyugdíjkedvezményekkel kapcsolatos vitát. Orbán Viktor hangsúlyozta: ha a rendvédelmi dolgozók úgy érzik, hogy az ötvenes éveiket taposva már nem tudják ellátni a feladatukat, mondják meg, milyen más munkát tudnak végezni, és én nagyon szívesen biztosítom ennek a lehetőségét. (MTI) Nem őrzik tovább Bajnai Gordont Vasárnap éjféltől már nem vigyáz Bajnai Gordon volt miniszterelnökre a Köztársasági Őrezred - írta az Index. Az Orbán-kormány megalakulásának, Bajnai leköszönésének első évfordulóján megszűnt az utóbiztosítás, amelyre egy kormányrendelet alapján minden volt miniszterelnök jogosult a tisztsége megszűnését követő egy évig. Bajnai már tavaly önként lemondott arról, hogy munkahelyét őrizze a Köztársasági Őrezred, de budai villáját eddig védték. A volt miniszterelnök a biztonságtechnikai eszközök egy részét további használatra megvásárolta. (Index.hu) Polgármesterek protestálnak Navracsicsnál Nyílt levélben kérte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi minisztertől a 2011. évi várossá nyilvánítási pályázat mielőbbi elbírálását tíz nagyközség polgármestere. Levelükben azt írják: tudomásukra jutott, hogy az idén januárban benyújtott és a kormányhivatalok által befogadott pályázatokat nem bírálja el az illetékes bizottság, helyette új feltételekkel és más időpontban írják ki a pályázatot. A települések vezetői igazságtalannak érzik a döntést, úgy vélik, hogy a városi cím birtokában megvalósíthatóbbá válnának településfejlesztési céljaik. A szaktárca jelezte: vizsgálják az illetékességüket az ügyben. (MTI) HOFFMANN-POKORNI: MÉG TART AZ ELLENTÉT Elmaradt az egyezség CSÓKÁS ADRIENN Nem változott Hoffmann Rózsa szándéka, személyesen akarja tisztázni nézeteltérését Pokorni Zoltánnal. Mint azt lapunk elsőként megírta, az oktatási államtitkár a múlt héten felvetette, hogy etikai vizsgálatot kezdeményez a fideszes politikus ellen, mert az a sajtóban folyamatosan kritizálta az államtitkárság intézkedéseit és tervezeteit. Beadványában Hoffmann Rózsa mellékelte is az általa kifogásolt megjegyzéseket. Egy tegnap nyilvánosságra került Harrach Péter nyilatkozat szerint azonban mégsem kerül sor az eljárásra, mert az államtitkár meggondolta magát. A KDNP frakcióvezetője egy háttérbeszélgetésen azt mondta: Hoffmann Rózsa visszavonta korábban benyújtott kérelmét. A Pokorni Zoltánnal való vitáról szóló, lapunkhoz eljuttatott közleményben Hoffmann Rózsa hangsúlyozza, szándéka változatlan, de az ellentétet a nyilvánosság kizárásával kívánja tisztázni. Mendrey Lászlóval, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnökével való egyeztetése után megtartott keddi sajtótájékoztatóján Hoffmann Rózsa közölte, nem tartja indokoltnak a szakszervezetek június 5-re tervezett demonstrációját. Mint mondta, nincs rá szükség, mert a kabinet és az érdekvédők között eddig is voltak és a jövőben is folytatódnak a konzultációk. A megbeszélésről eltérő véleményt fogalmaztak meg a felek: míg az államtitkár szerint nincsenek súlyos ellentétek közte és a szakszervezeti vezető között, Mendrey azt mondta, bizonyos részletekben továbbra sem értenek egyet. „A pedagógusok munkaidejének szabályozásával és az intézmények fenntartásával kapcsolatban továbbra is komoly ellentéteink vannak” - jelentette ki. Hozzátette, maradtak kérdések, amelyekre a konzultáción sem kapott választ. Mendrey - aki csak harmadszorra fogadta el Hoffmann meghívását - hangsúlyozta azt is, hogy nem állnak el a vasárnapi megmozdulástól, mert azt nem csak az egyeztetések hiánya miatt szervezték meg. ■ ROVATVEZETŐ: PETÁN PÉTER, E-MAIL: PETAN.PETER@MAGYARHIRLAP.HU Az egykék maradnak Számos megkeresés érkezett, hogy azok a települések, ahol több oktatási intézmény működik, szeretnék valamelyiket egyházi fenntartásba adni. Ugyanez a szándék nem jellemző ott, ahol csak egyetlen iskola van - mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Aáry-Tamás Lajos. Az oktatási jogok biztosa szerint át kell tekinteni, hogy az eljárás nem sért-e alkotmányos jogokat. (MH) Kormányprogram: 44 százalékban teljesültek a célkitűzések MH A kormány a megalakulása utáni egy év alatt 44 százalékban teljesítette a Nemzeti Együttműködés programjának célkitűzéseit - állapította meg a Nézőpont Intézet tegnapi elemzésében, amelyben kilencvenkét célkitűzés teljesülését értékelte. Ez alapján a kormányprogram demokratikus normák fejezete 69 százalékban teljesült. Hatvanegy százalékos a rend ígéretének teljesülése, megerősödött az állam legitim erőszak-monopóliuma, hatályban van az egyenruhás bűnözés elleni szabályozás, bővült a rendőrség létszáma, viszont a létszámnövelést egyelőre nem kísérte a fizetések emelése. A szociális biztonság fejezet 42 százalékos teljesítési aránnyal rendelkezik, a leglátványosabb eredmény a gyes folyósításának kettőről ismét három évre emelése, illetve a családi adókedvezmények jelentős növelése. Nagy átalakulást jelent, hogy megszüntették a kötelező magán-nyugdíjpénztári pillért. Az egészségügyben 39 százalékos a kormányprogram teljesülési mutatója. A területet a párbeszéd jellemezte, és készülőben van a Semmelweisterv és az egészségügyi kataszter. Azonban a GDP-arányos részesedésnövekedés, a gyógyszerkassza kiadáscsökkentése, az egészségügyi életpályamodell, a méltó bérezés kidolgozása még várat magára. Mindössze 36 százalékos teljesítési mutatóval rendelkezik a gazdaság: elindult az Új Széchenyi-terv, és bővült a Széchenyi-kártya felhasználási köre, de az átfogó, ötszázmilliárd forintos bürokráciacsökkentő csomag még körvonalazódik. A legtöbb teendő az építőipar „beindításával” és a vállalati körbetartozás megszüntetésével kapcsolatban maradt. A Nézőpont szerint kiterjedtebb az igazságszolgáltatás függetlensége a legfőbb ügyész interpellálhatóságának megszüntetésével, és fontos előrelépés a korrupciós ügyekre specializált ügyészségi csoport kialakítása. ■