Magyar Hírlap, 2016. február (49. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-01 / 26. szám

ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK.ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Ötven éve halt meg Buster Keaton 1966. február 1-jén hunyt el Buster Keaton, a faarcú amerikai filmkomikus, akinek némafilmjei nemcsak a filmrajongókat bűvölték el, hanem a szürrealistákat, köztük Salvador Dalit és Luis Bunuelt is. Joseph Frank Keaton 1895. október 4-én született. A talpraesett gyereket jelentő Buster becenevet Harry Houdinitől kap­ta. Varietészínpadon háromévesen lépett fel először. 1917-től Fatty Arbuckle-lal közösen számos némafilmburleszkben szerepelt. Ahogy hősei a képtelen helyzetekhez alkalmazkodtak, egyfajta édes szo­morúságot kölcsönöztek némafilmjeinek, amelyeket vérbő humor is jellemzett. A navigátor, az 1926-os Generális és a A filmoperatőr a mozi halhatatlanjai közé emelte. (MH) FORRÁS: WIKIPEDIA GARACZI ÚJ KÖTETE ILLESZKEDIK A KORÁBBI VALLOMÁSOKHOZ, DE EL IS TÉR AZOKTÓL Wünsch híd: lemur vagy nem lemur? KOCSIS KATICA Az ÉS-kvartett soron következő be­szélgetésén Garaczi László mára már klasszikus lemur-sorozatának újabb részét, a Wünsch híd című regényt Károlyi Csaba segítségével Bazsányi Sándor, Kálmán C. György és Visy Beatrix véleményezte és értékelte. A kritikusok szerint a szöveg elmoz­dulás a lemur-könyvekhez képest, a Wünsch híd mégis rájátszik arra, mintha azok folytatása lenne. Garaczi László Wünsch híd című írása volt az ÉS-kvartett legutóbbi beszél­getésének témája: a regényről Károlyi Csaba, Bazsányi Sándor, Kálmán C. György és Visy Beatrix folytatott esz­mecserét. Kálmán C. és Bazsányi lel­kendezett e mű kapcsán, és számos előnyét emelte ki, azonban Visy és Károlyi inkább elmarasztalóan szólt a Wünsch hídról. Kálmán C. György és Bazsányi meg­említette, hogy számos kísérleti vonást találtak az olvasás során, illetve azt ta­pasztalták, hogy ez a szöveg erős el­mozdulás a korábbi Garaczi-írásokhoz képest, míg Visy nem érezte ezeket az újdonságokat, számára nem hozott túl sok újítást a Wünsch híd, úgy lát­ja , hogy itt is ugyanazokra a végkövet­­­keztetésekre juthatunk, mint a koráb­bi regények olvasása után. A Wünsch híd kisebb szövegek­ből épül fel, azonban azok nem áll­nak össze egésszé hangsúlyozta Ká­rolyi, hozzátéve, hogy gyakran talá­lunk egymás mellett jó és gyengébb részeket. Úgy látja, a Wünsch híd a lemur-könyvek sorába nem illik, így érthetetlen, hogy a szerző és a kiadó is ráerősít arra, hogy ez a mostani mun­ka mégis azokat folytatja. Károlyi sze­rint sokkal többre tudná értékelni ezt a kötetet, ha egy önálló verseskötetként olvashatná. Kálmán C. György szerint Garaczi egyszerre támaszkodik a korábbi lemurokra, miközben szembe is megy azokkal, hiszen a korábbi humoros lazasággal szemben itt egy szomo­rú hang van jelen. Bazsányi kiemel­te: Garaczinak egyértelmű ambíciója, hogy minden kötet kicsit más legyen, mint az előző. Az irodalomtörténész szerint e kötetnél a hangnem válto­zik: Garaczi beleunt az előző kötetek humorába,­most pedig valami igazán meglepőt próbált ki. Visy is pozitívan értékeli a szöveg kaotikus voltát, szerinte csak azzal van a probléma, hogy ezt a szövegmasszát szigorú formába öntötte, mert a le­írt világszemlélethez képest túl kimó­dolt a forma. Kálmán C. azonban nem lát ilyen szigorú rendet e szövegek kö­­­zött, Batsányi szerint kifejezetten jó, hogy van egy szerkezet, amibe lehet kapaszkodni. Károlyi sem tud rájönni a szigorú kompozíció értelmére. 2016. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ KULTÚRA MAGYAR HÍRLAP Berlinale: a migráció az egyik fő téma A Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) idén is nyitott a társadalmi kérdések­re, az egyik fő téma pedig a migráció lesz - mondta a világ legnagyobb filmes közön­ségfesztiváljának igazgatója pénteken Berlinben. Dieter Kosslick a február 11-én kez­dődő 66. Berlinale programját elemezve kiemelte, hogy az idei fesztivál ugyan nem „menekült-Berlinale”, de megmarad a politizáló jelleg. Az idei Berlinale másik fő té­mája a „boldogsághoz fűződő jog kiharcolása”. A február 21-ig tartó fesztiválra két magyar alkotást hívtak meg: Bucsi Réka LOVE című animációs filmjét és Fliegauf Ben­ce Liliom ösvény című művét. (MH) Magyar alkotás nyerte a trieszti filmfesztivál fődíját A Szerdai gyerek című magyar film nyerte a trieszti filmfesztivál fődíját - tudatta a Magyar Filmunió tegnap az MTI-vel. A Magyar Nemzeti Filmalap és a Filmförderung Hamburg Schleswig-Holstein támogatásával készült alkotás, Horváth Lili első mozi­filmje nyáron Karlovy Varyban elnyerte az East of the West verseny fődíját és a film­­kritikusok FEDEORA-díját. Cottbusban a legjobb rendező díjával, a kalkuttai nemzet­közi filmfesztiválon pedig fődíjjal jutalmazta a zsűri. (MH) Radics Bélára emlékeznek Angyalföldön Ismert rock- és blueselőadók mellett fiatal zenészek emlékeznek Radics Bélára, a hetven éve született gitárkirályra február 6-án, szombaton Angyalföldön, a József Attila Művelődési Központban. A koncerten a zenész szerzeményei és példaképeinek dalai hangoznak el. Radics Béla, aki a magyar rockzene történetének egyik megkerül­hetetlen figurája volt, 1982-ben, mindössze 36 évesen halt meg. (MH) Késő középkori nehézlovassági kardot találtak Késő középkori, minden bizonnyal a 14. században készült nehézlovassági kardot ta­láltak Kengyel határában civil lakosok - közölte a szolnoki Damjanich János Múzeum régésze, hangsúlyozva: rendkívül ritka leletről van szó. Kertész Róbert elmondta: a kard pengéjének hegye letört, a penge és a markolat közötti egyenes keresztvas vi­szont teljes épségben megmaradt, a markolathoz és a nyolcszögű markolatgombhoz hasonlóan. Restaurálás után a nyilvánosságnak is bemutatják a ritkaságot. (MH)

Next