Magyar Hírlap, 2016. szeptember (49. évfolyam, 205-230. szám)
2016-09-01 / 205. szám
www.magyarhirlap.hu KÓSA LAJOS: KÖZJOGI KÖVETKEZMÉNYE IS LESZ MAJD AZ OKTÓBERI NÉPSZAVAZÁSNAK Új szakaszban a kvótaügyi tájékoztatás PIMDROCH TAMÁS Megtévesztő és hazug Molnár Gyula MSZP-elnök érvelése, miszerint a kvótareferendumnak uniós tagságunkra is hatása lehet - jelentette ki tegnapi tájékoztatóján Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. Aláhúzta ugyanakkor, a népszavazás eredményét nem lehet majd figyelmen kívül hagyni. Szemben a szocialisták álláspontjával, a magyar kvótanépszavazás helyénvaló, fontos ügyben kérdezi meg a választók véleményét és a közjogi relevanciája is rendkívüli. Aki szerint egy referendum eredményét figyelmen kívül lehet hagyni, az olyan mértékben járatlan a közjogi és demokráciával kapcsolatos kérdésekben, amely teljesen alkalmatlanná teszi bármiféle politikai feladatra - jelentette ki tegnap Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus Molnár Gyula MSZP-elnök brüsszeli kijelentéseire reagált. Elmondta, Molnár a bevándorlást támogató Martin Schulzcal, az Európai Parlament szociáldemokrata elnökével és Gianni Pittellával, a szocialisták frakcióvezetőjével egyeztetett. Felidézte, Schulz korábban azt mondta, abszurd és aljas a magyar kvótareferendum, Pittella szerint pedig veszélyes és kontraproduktív. „Ezzel szemben az nagyon világos és egyszerű kérdésről szól. Arról, hogy a szavazók akarják-e, az Országgyűlés hozzájárulása nélkül az Európai Unió előírhassa nem magyar állampolgárok hazánkba való betelepítését” - mutatott rá. Molnár brüsszeli szavait cáfolva hangsúlyozta, ha a választók elutasítják a betelepítést, akkor ezt az Európai Unió nem teheti majd meg, csak a magyar parlament hozzájárulásával. Hazugságnak, a választók megtévesztésének minősítette az MSZP-elnök azon kijelentéseit, miszerint a népszavazásnak bármilyen következménye lenne az uniós tagságunkra. A Fidesz elkötelezett a magyar tagság mellett, azt semmilyen módon nem kérdőjelezi meg. Erről a választók népszavazáson döntöttek, a Fidesz is a belépés mellett kampányolt és azóta is elkötelezett ebben. Az unió azonban nem a Varsói Szerződés vagy a KGST, így jogukban áll a rossz döntésekkel szemben kifejteni a kritikájukat, és fellépni azok ellen. Szerinte Brüszszel migrációs politikája elhibázott, azt nem fékezni, lassítani kell, hanem megállítani. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára előzőleg a távirati irodának elmondta, új szakaszba lép a kormány népszavazási kampánya, a hirdetések központi üzenete az lesz, hogy „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét, szavazzunk nemmel!” A kormány tájékoztató kiadványokat juttat el minden háztartásba, emellett mind a Magyarországon élők, mind a külhoni magyar állampolgárok kapnak szavazásra buzdító levelet. ■ Kósa Lajos FOTÓ: FIDESZ.HU Nyomdában a szavazólapok BR A határon túliak szavazására szolgáló szavazólapokat már kinyomtatták, jelenleg a magyarországi szavazás szavazólapjait készítik - közölte az októberi kvótareferendum szavazólapjait előállító ANY Biztonsági Nyomdában tartott sajtótájékoztatón Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke. Az MTI beszámolója szerint elmondta, jelen pillanatban 8272589 választópolgár jogosult szavazni október 2-án. A magyarországi szavazólapokat szeptember 20. után kezdik kiszállítani, de ezt megelőzi a papír- és műanyag urnák kiszállítása. Az A5 méretű szavazólapokat többféle biztonsági elemmel védik, egyebek mellett szemmel is látható jelekkel, perforálásokkal. Az NVI-elnök tájékoztatása szerint a belföldi szavazólapok nyomtatásának nettó összköltsége 119 millió forint, vagyis egy szavazólap előállítása 15,1 forintba kerül. Megjegyezte: a 2014-es önkormányzati választáson tizenhét forint volt egy szavazólap költsége, az országgyűlési választásnál p pedig huszonhárom. Szólt arról is, a népszavazásnál műanyag urnákra kezdik cserélni a korábban használatos papírurnákat, amelyek könnyen megrongálódtak, illetve beszakadtak. Az NVI-elnök elmondta, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túli szavazók levélcsomagjának kézbesítése hétfőn kezdődött, és akár már a héten megérkezhetnek az első levélszavazatok. Az NVI 221 ezer levélcsomagot küldött ki előbb Romániába, majd a többi európai országba, és végül a tengerentúlra. Pálffy jelezte: negyvenezer olyan levélcsomag van, amelyeket személyesen kívánnak átvenni a választópolgárok a tizenkét kijelölt külképviselet egyikén. Az érintettek szeptember 19- től tehetik ezt meg, a szavazatokat térítésmenetesen postán is visszajuttathatják vagy személyesen is leadhatják, akár Magyarországon is. ■ Biztonsági elemekkel is védik a nyomtatványokat FOTÓ: VARGA IMRE HATÁRHELYZET Elkezdik ma a határvadászok toborzását LMA Ma kezdik toborozni azt a háromezer rendőrt, akit a határőrizet megerősítéséért akarnak szolgálatba állítani - erősítette meg a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Bakondi György elmondta, még nem tud beszámolni arról, hányan vállalnák ezt a munkát, a rendészeti szakközépiskolákba azonban évről évre sokszoros a túljelentkezés, ezért a kormány bízik abban, komoly lesz az érdeklődés, és akadnak alkalmas jelöltek. Úgy fogalmazott, mérhetetlenül nagy a migráció emberi utánpótlása, hiszen tömegek indulnak útnak afrikai és ázsiai országokból, az embercsempészek pedig kiváló lehetőséget látnak ebben. Hangsúlyozta, naponta átlag százan tesznek kísérletet, hogy erőszakkal, tiltott módon Magyarország területére lépjenek. Bakondi György veszélyforrásként említette az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás bizonytalanságát, valamint a líbiai helyzetet, hiszen onnét migránsok ezrei kelnek útra naponta. Aláhúzta, a kabinet megoldást keresett e problémákra, ezért meghosszabbította a migrációs válsághelyzetet. Hozzátette, cél, hogy képesek legyünk megvédeni az unió külső határát. Kapcsolódó hír, hogy honlapja szerint a rendőrség hétfőn kettő, kedden egyetlen illegális bevándorlót tartóztatott le. Tegnap elbúcsúztatták a V4 határrendészeti együttműködés keretében Magyarországon szolgálatot teljesítő szlovák rendőri kontingens tagjait. ■ 2016. SZEPTEMBER 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD MAGYAR HÍRLAP Fanyalgóknak ÁLLÁSPONT Ha Nyugat-Európából éri valamilyen kritika Magyarországot, a hazai belpolitikai és gazdasági folyamatok alakulását, akkor azt a bal- és liberális oldalon szentírásként kezelik. Megvallom őszintén, az esetek túlnyomó részében én is. Úgyhogy most különösen örvendek, hogy a tekintélyes német Frankfurter Allgemeine Zeitung összeállítását szemlézhetem, amely történetesen a magyar kormány sikeres gazdaságpolitikájáról szól. Nyugalom, nyugalom: a Frankfurter Allgemeine Zeitung éppenséggel nem a harmadik Orbán-kormány országimázs központja, kapunk onnét hideget is, meleget is egyaránt. Kein Extra - vagyis nincs ebben semmi rendkívüli. Ám a dicséret éppen ezért erős. Jólesik, úgyszólván illatozik. „A kelet-közép-európai országok, Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia nemcsak a menekültkérdésben előzik meg Európát és Németországot, hanem a gazdaságban is az Európai Unió éllovasai” -olvasható a cikkben, miszerint az unió összesített össztermékének (GDP) a növekedése reálértéken két százalék körül volt 2015-ben, a keleti uniós tagállamoké pedig 3,7 százalékra kerekedett. Közben az Európai Bizottság az idén és jövőre is legfeljebb 1,9 százalékos növekedést vár a huszonnyolc uniós tagország átlagában, a visegrádi országokban pedig a németországi 1,6 százaléknak a duplája lesz a bővülés. Bár a hivatkozott cikk alapján a régió fő hajtóereje Lengyelország, de Magyarország is stabilan növekszik. Átlagosan „szűk” három százalék körül gyarapodunk három esztendő átlagában, nagyon alacsony költségvetési hiány és jegybanki alapkamat mellett. Utóbbiakról nem árt leszögezni, hogy ezek bizony a fejlett nyugati gazdaságokban is „eladható” értékek. Nem beszélve arról, hogy köszönhetően a sok-sok hatékony intézkedésnek, az adóbevételek „ömlenek”, és a pénzügyi újságok is arról tudósítanak, hogy a forint stabil. A pozitív folyamatoknak tulajdoníthatóan a Fitch Ratings - öt év után - májusban visszaemelte a befektetésre ajánlott kategóriába Magyarország államadós besorolását. A másik két nagy hitelminősítő - ugyancsak pozitív - verdiktjére még várunk. S hogy mit érez a makrogazdasági gyarapodásból az átlagpolgár? Ha az adósságráta csökkenését nem is, azt minden bizonnyal igen, hogy a munkanélküliség csökken, a bérek dinamikusan emelkednek, így a gazdasági növekedést mindenekelőtt a belföldi fogyasztás hajtja. Nem is csoda, hogy lassan két éve elképesztően pörög a budapesti piac, amelynek hatása lecsorog vidékre is. Szinte hihetetlen: a diskurzus az üzleti élet szereplői között arról folyik, hogyan is lehetne orvosolni a munkaerőhiányt, hiszen három új hatalmas gyárbővítés várható a közeljövőben. A Mercedes nemrégiben bejelentette, hogy új üzemet épít Kecskeméten, míg az Audi Spanyolországból telepíti át gyárát. De óriási fejlesztés kezdődik a Samsungnál is. Kapásból csak három olyan tételt említünk, amelyekért a világ bármelyik pontján letérdepelnének. Bármilyen meglepő, kedvelnek bennünket a befektetők. Pedig éveken keresztül másról sem szólt a fáma, minthogy az Orbán-kormány „vissza akarja” szerezni az országot, elűzve innen a külföldi beruházókat. De ha ezt akarná, akkor miért is kötött stratégiai megállapodásokat a multinacionális vállalatokkal, a világcégek itteni képviselőivel? Aki pedig a „normális” gazdasági folyamatokat hiányolja, nos, a reálgazdaság teljesítménye mellett a magyarországi bankok még soha nem értek el akkora nyereséget, mint az első fél évben (pénzpiaci oldal), a részvényvásárlási kedv (tőkepiaci oldal) pedig megugrott; jelenleg az EU-ban egyetlen más tőzsdének sem megy olyan jól, mint a budapesti börzének, amely fejlesztés közben van. A Frankfurter Allgemeine Zeitung cikkére rímel a Coface globális pénzügyi szolgáltató friss elemzése is, de tovább már nem is ragozzuk, mert még a kormány és a Magyar Nemzeti Bank illetékesei is belepirulnak a sikerekbe. Szó se róla, bőven akad tennivaló az országban, hiszen a rendszerváltoztatás egyik célját - az osztrák fejlettséget - még nem értük el. S az a minimális elvárás a döntéshozók felé, hogy az őszi újabb, növekedésserkentő csomag hatásai mielőbb érezhetők legyenek. Néha persze hátra lehetne egy kicsit dőlni, megnyugodni, esetleg újratervezni azt, ami nem úgy jött össze, ahogyan megálmodtuk, értelmes témákról társadalmi vitát nyitni. A hazai közélet azonban nem ilyen. Rózsadomibelvárosi, nagyképű balliberális „elitünk” továbbra is fújja a mantrát, hogy nincs jogállam, és becsődölt a gazdaság. Miközben az érintett hölgyek letipegnek a budai hegyek tetejéről, és imitt-amott reklámlátogatást tesznek, hogy elmondhassák: élhetetlen ez az ország, majd visszatérnek kényelmes budai otthonukba, addig az érintett urak szétkürtölik a világban, hogy itt bizony diktatúra van, a magyarok pedig rasszisták, kirekesztők. Üzenjük a fanyalgóknak: hiteltelen, ha olyanok vezetnek éhségmeneteket, akiknek titokban százmilliók lapulnak az osztrák bankszámláin. Róka fogta csuka ez: a rózsadombi-belvárosi értelmiség továbbra sem akar szembesülni az igazsággal, és nagyon szeretné megmondani, hogy mit kellene tennie a kormánynak, vagy éppen a nagyon is valósághoz szokott magyar lakosságnak. Mindezt abban a hiszemben, hogy joguk van hozzá. Ajánljuk a fanyalgóknak: olvasgassák a Frankfurter Allgemeine Zeitung rólunk szóló cikkét. Hiszen minden megy rendben a maga útján. • SZAJLAI CSABA szajlai. csabarui magyarhirlap. hu