Magyar Hírlap, 2017. április (50. évfolyam, 77-99. szám)
2017-04-06 / 81. szám
ROVATVEZETŐ: PÉNTEK ORSOLYA, E-MAIL: PENTEK ORSOLYA@MAGYARHIRLAP.HU Europa Nostra-díjjal tüntetik ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót A kulturális örökségvédelem terén legrangosabbnak számító uniós elismeréssel, Europa Nostra-díjjal tüntetik ki Kallós Zoltán erdélyi magyar néprajzkutatót. Az Európai Bizottság és az Europa Nostra tegnap közzétett döntéséről a Romániai Magyar Demokrata Szövetség számolt be. A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudóst Sógor Csaba európai parlamenti képviselő jelölte a kitüntetésre. Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelkedőbb magyar népzenegyűjtőinek. Arra áldozta az életét, hogy megmentse és továbbörökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el - mutatott rá a zsűri. (ZO) FOTÓ: MH HUSZONHÉT ORSZÁG FILMJEI LÁTHATÓK BUDAPESTEN Ma kezdődik a Titanic fesztivál ZO Ma, április 6-án kezdődik és nyolc napon át tart Budapesten a 24. Titanic Nemzetközi Filmfesztivál. Hat kategóriába osztva 27 nemzet 34 alkotását vetítik majd az Uránia Nemzeti Filmszínházban, a Toldi moziban és idén új helyszínként a „Pop-Up Cinema@ Ódry Színpad SZFE” -n, ahol szakmai programok is színesítik a Titanic kínálatát. A fesztivál az Óriás című svéd filmmel nyit és itt lesz látható hazánkban először Török Ferenc új alkotása, az 1945. Hét film versenyez majd a Hullámtörők díjért, amelynek odaítéléséről Frédéric Strauss francia kritikus, Dragomán György író és a zsűri elnöke, Enyedi Ildikó dönt. A Titanic vendégeként hazánkba látogat a Leonard Cohenről készült dokumentumfilm, a Bird on a Wire rendezője, Tony Palmer, A pásztor című versenyfilm rendezője, Jonathan Centual Burley, valamint a Rumble: The Indians Who Rocked the World két producere is. A fesztiválon lesz látható Jim Jarmusch, Koncsalovszkij, Ewan McGregor, Annette Bening és Robert Pattinson új filmje is. A 2005 óta versenyfesztiválként is működő Titanicon idén hét film versenyez, amelyek közül az Egy vezér gyermekkora (The Childhood of a Leader) című angol-magyar-francia drámát Magyarországon forgatták a Filmteam közreműködésével, Robert Pattinson főszereplésével. ■ Megjelent Nádas Péter memoárja Világló részletek című új könyvében Nádas Péter saját és családja élete nyomán egy történelmi korszakról, a közelmúltunkról írt. A kétkötetes, több mint 1200 oldalas memoár szerdán jelent meg a Jelenkor Kiadó gondozásában. Az MTI-nek a szerző azt mondta, művében a főváros ostroma és az 1956-os forradalom közötti időszakot rekonstruálja saját és családtagjai emlékei, valamint történelmi dokumentumok alapján. Munkamódszeréről szólva elmondta, hogy az emlékek egy része, a hozzájuk tapadó érzelmi, szellemi benyomások, az emlékezet általi torzítások szándékosan nem lehívhatók, de a véletlen feltárhatja őket. Alapélménye 1993-as infarktusa, amikor három és fél percet töltött a klinikai halál állapotában. Elmondta, hogy a Párhuzamos történetek című „szövegmonstruma" óta kitért a fikció elől. A könyv borítóján Izland legrégebbi acélhajója, a Garaar BA 64 látható Literáti-Nagy Ferenc felvételén. (PO) Roma világnap a Gödörben A Karavan Família, valamint Jordán Adél és a Puszi együttes ad koncertet szombaton a Gödör Klubban a roma világnap alkalmából. Az autentikus népzenei feldolgozásokat játszó Karavan Família városi folklór együttes, amely az anyanyelvű cigány folklór különféle dialektusait játssza - szerepel a szervezők által az MTI-hez eljuttatott ajánlóban. A Karavan Família programjában cigány népdalok állnak a Balkántól Andalúziáig, saját stílusukra formálva. Zenéjükben a Mississippi blues, a flamenco, a rumba és Balkán cigányzenei elemei egyaránt megtalálhatók. A zenekar különlegessége az egyéni stílus és repertoár, valamint a családi zenekari felállás. Céljuk a cigány kultúra zenei és emberi értékeinek megőrzése és megismertetése. Az ENSZ az 1971-ben tartott első roma világkongresszus tiszteletére nyilvánította április 8-át a roma kultúra világnapjává. (OP) Megújul a kőszegi sgraffitós ház Kilencvenhárommillió forintos kormányzati támogatásból megújulhat Kőszeg egyik legismertebb műemléki épülete, a Jurisics téren álló sgraffitós ház - közölte a Magyar Távirati Irodával Básthy Béla, a város kultúráért felelős alpolgármestere. Jelenleg a tervek készülnek, április végéig kiválasztják a kivitelezőt is, és még ebben az évben megkezdődhet a kivitelezés, ami előreláthatólag hat hónapot vesz majd igénybe, a befejezése 2018 január végén várható. Az épületben a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete (IASK) könyvtára kap helyet, az épület tetőterében a tervek szerint pedig ösztöndíjasok és kutatók munkájának elősegítésére kutatószobát és multimédiás termet alakítanak ki. A felújítás leglátványosabb eleme a tizenhatodik században, 1560 körül épült reneszánsz épület fő homlokzatán található egyedi díszítés, a sgraffito restaurálása lesz. (OP) Nőtt az előadó-művészet támogatása Összesen 1,1 milliárd forint állami támogatást nyertek a minősítéssel nem rendelkező előadó-művészeti szervezetek, táncegyüttesek, valamint szabadtéri és nemzetiségi színházak működésük és szakmai programjaik támogatására - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A szaktárca a színház- és táncművészeti előadóművészeti szervezetek számára hirdetett pályázatán összesen 1110,3 millió forint támogatást ítélt meg a minősítéssel nem rendelkező, de a hatóság nyilvántartásában szereplő, többségében független színházak és táncegyüttesek, továbbá a szabadtéri, a nemzetiségi és a befogadó színházak 2017. évi működésének támogatására. (GL) / Elhunyt Bányai Tamás író Tragikus hirtelenséggel elhunyt hétfőn Bányai Tamás író - közölte az MTI. Bányai Tamás 1946-ban született Budapesten. 1972- ben feleségével együtt disszidált, több évtizedig az Egyesült Államokban élt. Első novelláskötete Fortuna tengerén címmel az Alterra kiadónál jelent meg. Mire minden jóra fordul című regényéért (Magyar Napló Kiadó) 2008-ban neki ítélték a Barankovics Alapítvány országos regénypályázatának első díját. 2012-ben az Ab-Art kiadó jelentette meg A vesztes jutalma című novelláskötetét. Bányai Tamás 2008 óta tagja volt a Magyar Írószövetségnek. (ZO) 2017. ÁPRILIS 6., CSÜTÖRTÖKKULTÚRAMAGYAR HÍRLAP AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ NŐI SZEMMEL - SZOVJET KATONÁK KÖZT A VILÁGHÁBORÚBAN OZ A nők a fronton témára építette a Múlt-Kor a tavaszi számát, a negyedéves történelmi magazinban nemcsak Marlene Dietrich viszonylag ismert története - és annak ismeretlenebb részei -, de Andrássy Ilona megrázó sorsa, valamint a szovjet katonanők front alatti élete is megelevenedik. Már a lap nyitó hírei közt is találni olyat, amit máshol nem nagyon lehetett olvasni a magyar médiában: úgy tűnik, sikerül végre megoldani a filiszteusok eredetének kérdését a Bibliában említett népről egy dél-izraeli ásatás nyomán indult új kutatás. A feltalálók sorozatban Bíró Lászlóról, a golyóstoll feltalálójáról olvasható izgalmas cikk, majd Edward Collins értekezik az 1600-as évekbeli francia kivégzésekről, majd Robert-Francois Damiens megöléséről. A király ellen merényletet megkísérlő férfit 1757- ben végezték ki, azonban olyan hosszú volt a haláltusája, hogy nemcsak a nézők ájultak el, de a hóhér is rosszul lett. A vegyes írások után Andrássy Ilona történetével kezdődik a tematikus blokk. Az első világháborúban a férje után a frontra férfiruhában kiszökő Ilona ápolónőként dolgozott. Naplója felhasználásával Kulcsár Ádám rajzolta meg a portréját és elevenítette fel azt a poklot, amit az északi hadszíntéren a katonák átéltek. Andrássy Ilona az öldöklésben elvesztette férjét, Esterházy Pál grófot, aki nem volt hajlandó elfogadni a biztonságos szolgálatot, hanem katonáival harcolt az első sorban, mondván, soha többé nem lenne jó a lelkiismerete, ha nem tenné meg. El is esett. A nő ennek ellenére kint maradt a csatatéren 1916- ig, s dokumentálta a sebesült katonák szenvedését és a mindennapi életet. Marlene Dietrichről Adam Hensley írt: kevéssé ismert tény, hogy a nácik elől Amerikába menekülő színésznő kétségek közt vívódott a háború alatt, hogy mit mondhat a sajtóban a német helyzetről vagy Hitlerrel való viszonyáról, mivel rettegett attól, hogy otthon maradt családtagjait megkínozzák - a német kormány burkoltan egyébként meg is fenyegette ezzel. A szovjet katonanőkről - akiknek jelenléte az összes visszaemlékezés szerint felkavarta a magyarokat is a háború végén, Márai is említi őket a Föld, földben Paul McEvans ír. A jó fotóanyaggal ellátott cikkből kiderül, hogy csaknem nyolcszázezer (!) nő vett részt a hadműveletekben, java részük nővérként vagy híradósként. Az iraki kurd női harcosokról Czakos Gergő írt, majd a tematikus blokk után éles váltással az ókori Rómába érünk: Corneliáról, a Gracchusok anyjáról Hegyi W. György jegyez cikket. Érdekes Szécsényi András írása a magyarországi önkéntes munkaszolgálatról, amely 1935-44 ig létezett, részben párhuzamosan az 1939-ben bevezetett kötelező munkaszolgálattal (itt is kiemelnénk a képanyagot). A lap utolsó negyedének írásai közül kiemelnénk Mészáros Mártonét, aki Nádasdy Borbála grófnő életéről írt - a kitelepítés évei után 1956-ban menekült Nyugatra, s rövid német filmes karrier után Franciaországba költözött, ahol balettmesterként ment nyugdíjba. ■ Marlene Dietrich Múlt-Kor, 2017. tavasz FORRÁS: WIKIMEDIA Erdélyi tallérok Magyarországon PÁLFFY LAJOS A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban látható a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának részeként megvásárolt 220, az Erdélyi Fejedelemségből származó ezüsttallér. A királyok koronázóvárosából induló Fejedelmi kincsek vándorkiállításról a tárlat kurátora, Tóth Csaba beszélt a Magyar Hírlapnak. A német területekről Csehországon keresztül hozzánk is eljutó nagyobb értékű ezüstpénzt, a tallért 1553-ban verték először Körmöcbányán, Erdélyben pedig már János Zsigmond idejében megjelent, és egészen a fejedelemség végéig forgalomban is maradt - mondta lapunknak Tóth Csaba, a Székesfehérváron látható, tallérokból álló kiállítás kurátora. A Szent István Király Múzeumban látható tárlat alapját adó ezüstpénzeket a gyűjtőtől, Törő Istvántól vette meg a Magyar Nemzeti Bank 1,1 milliárd forintért az értéktár-programban. A Fejedelmi kincsek című kiállítás ezután Szombathely, Szeged, Pécs, Eger és Nyíregyháza városában látható majd. A helyi bányákból vagy beolvasztásból származó ezüstből leghosszabb ideig Nagyszebenben és Kolozsváron vertek tallérokat, de készültek ilyen pénzek Nagybányán, Fogarason, Nagyenyeden és Brassóban is. A kiállításon ez utóbbi városból származó verőtövek is szerepelnek, amelyek Tóth Csaba elmondása szerint egy bűneset folytán kerültek elő. A brassói városházán az 1870-es évek végéig 45 ilyen történelmi verőtő porosodott különféle fejedelmek idejéből. Ezeket szerezte meg egy helyi ötvös, és maga kezdte hamisítani az ezüsttallérokat, de lelepleződött. A verőtövek pedig Budapestre, részben a Magyar Nemzeti Bankba kerültek. Az MNB jelenleg egy 51 ezer darabot számláló, 1974-től induló gyűjteménnyel rendelkezik. Köztük van az a 48 most kiállított aranypénz is, ami szintén az erdélyi fejedelmekhez köthető. Mert a tallérok mellett János Zsigmondtól Apafi Mihályig szinte minden fejedelem veretett aranypénzt is, amik szintén nagy értékkel bírnak a műtárgypiacon. A műgyűjtő, Zsolnay porcelánokat és képeket is vásároló Törő István által most eladott 220 darab tallért még a nagyapja kezdte el gyűjteni. A fejedelmi ezüsttallérokból, mivel jórészt adók formájában kikerültek az országból, kevés van a piacon. A leggyakrabban előforduló, egyik oldalán a fejedelem mellképét, a másikon pedig a családi címerével kombinált Erdély-címert mutató darabokért is háromezer eurót kérnek, a ritkább, különlegesebb érmék pedig akár százezerért is elkelhetnek a műtárgypiacon. ■