Magyar Hírlap, 2018. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
2018-01-23 / 19. szám
Kultúra Gyász Meghalt Birkás István képzőművész Életének hetvenegyedik évében elhunyt Birkás István Munkácsy-díjas festő- és szobrászművész. Kunmadarason született 1947- ben, felnőttként költözött Dunaújvárosba, ahol az ország egyik legemblematikusabb képzőművészévé vált. A Nemzetközi Amatőr Műhely művészeti vezetőjeként tevékenykedett 1972 és 1989 között.Egyik alapítója volt a dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepnek, és 1989-1996 között a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány kuratóriumi elnökeként is tevékenykedett. Művei a régi használati tárgyak formagazdagságát hangsúlyozzák. Munkásságát Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjjal, Krasner-Pollock-ösztöndíjjal és Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. (FK) 13 Magyar nyertes Monte-Carlóban Ifj. Richter József kapta az Arany Bohóc-díjat Az Arany Bohóc-díj a cirkuszművészek Oscar-díja, ezért úgy gondolom, hogy ezzel a győzelemmel bevonultunk a cirkusztörténelembe - mondta ifj. Richter József, aki feleségével együtt vasárnap megnyerte a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivál fődíját. Az artista az MTI-nek felidézte, hogy édesapja, Richter József és édesanyja, Karola 1974-ben, az első Montecarlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon előadott produkciójukkal Ezüst Bohóc-díjat nyertek, bátyja, Richter Flórián pedig 2008- ban első magyarként Arany Bohóc-díjat hozott el Monte-Carlóból. Külön öröm számomra, hogy tíz évvel később ez most nekünk is sikerült - tette hozzá. A Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatójaként is tevékenykedő artista elmondta, hogy az idei seregszemle versenyprogramja január 18. és 21. között zajlott. (OP) 2018. január 23., kedd Gyász Elhunyt Hencze Tamás festőművész Életének 80. évében elhunyt Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművész. Az alkotót vasárnap hajnalban érte a halál. Hencze Tamás Szekszárdon született 1938. március 6-án, 1958 és 1960 között kirakatrendezői iskolában tanult Budapesten, évekig dekoratőrként és grafikusként dolgozott. A Zuglói Kör tagja volt 1960-tól, 1966-ban ismerte meg Korniss Dezsőt, akit mesterének tekintett, 1989-ben érdemes művész lett, majd 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Abban az évben választották be a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai közé. Számos kollektív és önálló kiállításon szerepelt, 1980-ban részt vett a Velencei Biennálé magyar pavilonjának tervezésében. (OP) Balog Zoltán: Az elmúlt évek az infrastrukturális fejlesztések jegyében teltek Közművelődési díjakat adtak át a magyar kultúra napján MH-összeállítás Átadta tegnap, a magyar kultúra napján a közművelődési szakmai díjakat Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Csokonai Vitéz Mihály-díjban részesült Wenczel Imre drámapedagógus, mellette az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospataki Művelődés Háza Kamarakórust ismerték el. Azokat hívtuk ide, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a kultúra minél több emberhez eljusson - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap a Zeneakadémián, ahol átadták a közművelődési szakmai díjakat. Kiemelte: az elmúlt évek egyik legnagyobb eredménye, hogy egyre több emberhez jut el a kultúra, nőtt a látogatószám a színházakban, a magyar filmeket játszó mozikban, a múzeumokban: míg 2010-ben 25 millióan látogattak el színházakba és mozikba, 2016-ban már 32 millióan. Balog Zoltán közölte: az elmúlt évek a kulturális infrastrukturális fejlesztések jegyében teltek: 2017- ben országszerte 54 beruházás volt, több mint 83 milliárd forint értékben, e területen 29 kormánydöntés született a jelenleg zajló fejlesztések tekintetében, ami 360 milliárd forintot jelent. Ebből a Modern Városok Programra, vidéki kulturális intézményekre 60 milliárdot, budapesti projektekre 300 milliárdot fordítanak. Kitért többek között a Szépművészeti Múzeum, a Hagyományok Háza, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi és a Közlekedési Múzeum épületének, valamint az Országos Széchényi Könyvtár informatikai rendszerének megújítására is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Zoltán szellemi végrendeletének megfelelően, 2018 ban 118 pianínót, tankerületenként kétkét hangszert vásárolnak, emellett több milliárd forintos keretből elindult az elhasznált hangszerek cseréje a zeneiskolákban, az iskolai kórusok támogatására kiírt programban 61 új kórust alapítottak. A népi kultúra támogatására 2018-ban ötmilliárd forintot költenek a Csoóri Sándor Programban. Az MTI tudóítása szerint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszédében emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a Pesti Vigadóban, az idén pedig a Zeneakadémia épületében ünnepelték a magyar kultúra napját és mindazokat, akik az elmúlt években sokat tettek a kultúra felvirágoztatásáért. Ezek az épületek ma arra emlékeztetnek bennünket, hogy a magyar kultúra stabil lábakon áll. „Szimbolikus jelentősége van annak, hogy egy nemzet hogyan bánik az emblematikus épületeivel” - hangsúlyozta, hozzátéve: ahogy ezek az épületek a magyar kultúra stabil bástyái, ugyanúgy elmondható, hogy kultúránk a magyar nemzet legerősebb védvára. Kiemelte: a kormány a saját és egymás tiszteletén alapuló értékrendet követi a kultúrpolitikában, immár nyolcadik éve. Vállalták a kulturális közösségek és a nemzeti kultúra megerősítését, ami egyúttal az egész magyar társadalmat is erősíti. Az ünnepségen a Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában részesült Wenczel Imre drámapedagógus, míg a Csokonai Vitéz Mihály-díj közösségi kategóriájában az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospataki Művelődés Háza Kamarakórusa tevékenységét ismerték el. Emellett átadták a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet is. Mindeközben tegnap több mint háromezer könyvtári, múzeumi, levéltári és közművelődési dolgozó által aláírt, béremelést követelő petíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának, mivel, ahogy írják „az utóbbi években semmilyen bértárgyalás nem zajlott a kulturális szférában”, és a kulturális intézményekben dolgozó szakemberek fizetése messze elmarad az átlagbértől. A KKDSZ azt szeretné, hogy kezdjenek tárgyalásokat. Együtt szavalt a nemzet Pécsett A pécsi Gandhi Gimnázium, Európa első roma nemzetiségi középiskolája volt az Együtt szaval a nemzet kezdeményezés központi helyszíne az idén. A nemzeti összetartozást erősítő kultúra napi program fókuszában ebben az esztendőben a nemzetiségek álltak. A szavalatot hétfő délelőtt Jordán Tamás színművész, színházigazgató vezényelte, több száz diák mondta a verseket. A középiskolások a Himnusz első versszakát, Tóth Krisztina Hálaváltozat és Sarkady Sándor Zeneszó zeng című versét mondták el. Idén meglepetésként a Gandhi Gimnázium tanulói József Attila Tiszta szívvel című versét szavalták el magyarul, majd beás és lovári nyelven is. Az Együtt szaval a nemzet elnevezésű programot 2014. január 22-én indította útjára Szőcs Géza kormánybiztos, miniszterelnöki főtanácsadó Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendező szakmai irányítása mellett. A kezdeményezés célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon. (PO) Tímár Sándor és Tímár Böske 1993-ban alapította a gyermektáncegyüttest, amelynek ma több mint ezer tagja van Negyedszázadosak lettek a Csillagszeműek Pálffy Lajos Idén, a családok évében ünnepli fennállásának 25. évfordulóját a Csillagszeműek néptáncegyüttes. A több mint ezerfős társulatban a háromévestől a felnőtt profi táncosig minden korosztály képviselteti magát. A Tímár Sándor Kossuth-díjas koreográfus és felesége, Tímár Böske Magyar Örökség díjas táncművész által létrehozott Csillagszeműek néptáncegyüttes féléves programmal ünnepli megalapításának negyedszázadát az idén. Ahogyan a jubileumi évadot bemutató közlemény fogalmaz, a Magyar Örökség, Prima Primissima és Európa Tánc díjas Csillagszeműek Magyarország legnagyobb létszámú magántársulata, amely állandó támogatás nélkül érte el hazai és nemzetközi sikereit és elismertségét. Tímár Sándor, az alapító ott volt a táncházmozgalom kezdeteinél, részt vett az erdélyi gyűjtőutakon, és már a hetvenes években gyermektáncházakat szervezett a Kassák-klubban a Sebő Együttessel. Nejével mindig is vallották, hogy a gyermekeket nem kell elszigetelni a felnőttek világától, hanem éljenek együtt a generációk, mint ahogyan a régi paraszti társadalomban is volt. Ezt valósították meg a néptánc oktatásában is, ez a Tímármódszer lényege, amelyet hazánk mellet 1979-től Japánban és újabban Angliában is oktatnak. A jubileumi évadot beharangozó, táncbemutatókkal egybekötött sajtótájékoztatón Tímár Böske, a táncegyüttes művészeti igazgatója és öt táncos édesanyja emlékezett a kezdetekre, mikor az Állami Népi Együttesből ötvenen kiválva, elindították a Csillagszeműeket. Az elnevezés Mészáros Géza festőművésztől származik. A most induló jubileumi évad alatt júniusig tíz műsorból álló sorozat indul január 29-én. Az évadnyitó előadást a Csillagszeműek alapító tagjaiból álló Tímár Együttes adja a MOM Kulturális Központban, az ünnepi félévet záró gálaest június 12-én a Budapesti Erkel Színházban lesz több mint ezer szereplő részvételével. A jubileumi évad a hónap végén indul Fotó: Bodnár Patrícia