Magyar Hírlap, 2018. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

2018-01-23 / 19. szám

Kultúra Gyász Meghalt Birkás István képzőművész Életének hetvenegyedik évében elhunyt Birkás István Munkácsy-díjas festő- és szob­­rászművész. Kunmadarason született 1947- ben, felnőttként költözött Dunaújvárosba, ahol az ország egyik legemblematikusabb képzőművészévé vált. A Nemzetközi Amatőr Műhely művészeti vezetőjeként tevékenykedett 1972 és 1989 között.­Egyik alapítója volt a dunaújvárosi Acélszobrász Alkotótelepnek, és 1989-1996 között a dunaújvárosi Modern Művészetért Közalapítvány kura­tóriumi elnökeként is tevékenykedett. Művei a régi használati tár­gyak formagazdagságát hangsúlyozzák. Munkásságát Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjjal, Krasner-Pollock-ösztöndíjjal és Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el. (FK) 13 Magyar nyertes Monte-Carlóban Ifj. Richter József kapta az Arany Bohóc-díjat Az Arany Bohóc-díj a cirkuszművészek Oscar-díja, ezért úgy gondolom, hogy ezzel a győzelemmel bevonultunk a cirkusztör­ténelembe - mondta ifj. Richter József, aki feleségével együtt vasárnap megnyerte a 42. Monte-carlói Nemzetközi Cirkusz­fesztivál fődíját. Az artista az MTI-nek felidézte, hogy édesap­ja, Richter József és édesanyja, Karola 1974-ben, az első Monte­­carlói Nemzetközi Cirkuszfesztiválon előadott produkciójukkal Ezüst Bohóc-díjat nyertek, bátyja, Richter Flórián pedig 2008- ban első magyarként Arany Bohóc-díjat hozott el Monte-Carló­­ból. Külön öröm számomra, hogy tíz évvel később ez most nekünk is sikerült - tette hozzá. A Magyar Nemzeti Cirkusz igazgatója­ként is tevékenykedő artista elmondta, hogy az idei seregszemle versenyprogramja január 18. és 21. között zajlott. (OP) 2018. január 23., kedd Gyász Elhunyt Hencze Tamás festőművész Életének 80. évében elhunyt Hencze Tamás Kossuth-díjas festőművész. Az alkotót vasár­nap hajnalban érte a halál. Hencze Tamás Szekszárdon született 1938. március 6-án, 1958 és 1960 között kirakatrendezői iskolában tanult Budapesten, évekig dekoratőrként és grafikusként dolgo­zott. A Zuglói Kör tagja volt 1960-tól, 1966-ban ismerte meg Kor­­niss Dezsőt, akit mesterének tekintett, 1989-ben érdemes mű­vész lett, majd 2004-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Abban az évben választották be a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadé­mia tagjai közé. Számos kollektív és önálló kiállításon szerepelt, 1980-ban részt vett a Velencei Biennálé magyar pavilonjának ter­vezésében. (OP) Balog Zoltán: Az elmúlt évek az infrastrukturális fejlesztések jegyében teltek Közművelődési díjakat adtak át a magyar kultúra napján MH-összeállítás Átadta tegnap, a magyar kultú­ra napján a közművelődési szakmai díjakat Balog Zoltán, az emberi erő­források minisztere és Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Cso­konai Vitéz Mihály-díjban része­sült Wenczel Imre drámapedagógus, mellette az Andor Ilona Baráti Tár­saság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospataki Művelődés Háza Ka­marakórust ismerték el. Azokat hívtuk ide, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy a kul­túra minél több emberhez eljus­son - mondta Balog Zoltán, az em­beri erőforrások minisztere tegnap a Zeneakadémián, ahol átadták a közművelődési szakmai díjakat. Ki­emelte: az elmúlt évek egyik legna­gyobb eredménye, hogy egyre több emberhez jut el a kultúra, nőtt a lá­togatószám a színházakban, a ma­gyar filmeket játszó mozikban, a múzeumokban: míg 2010-ben 25 millióan látogattak el színházak­ba és mozikba, 2016-ban már 32 millióan. Balog Zoltán közölte: az elmúlt évek a kulturális infrastrukturális fejlesztések jegyében teltek: 2017- ben országszerte 54 beruházás volt, több mint 83 milliárd forint érték­ben, e területen 29 kormánydöntés született a jelenleg zajló fejleszté­sek tekintetében, ami 360 milliárd forintot jelent. Ebből a Modern Vá­rosok Programra, vidéki kulturá­lis intézményekre 60 milliárdot, budapesti projektekre 300 milliár­dot fordítanak. Kitért többek kö­zött a Szépművészeti Múzeum, a Ha­gyományok Háza, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Állami Opera­ház, a Magyar Nemzeti Galéria, a Néprajzi és a Közlekedési Múzeum épületének, valamint az Országos Széchényi Könyvtár informatikai rendszerének megújítására is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kocsis Zoltán szellemi végrende­letének megfelelően, 2018 ban 118 pianínót, tankerületenként két­­két hangszert vásárolnak, emellett több milliárd forintos keretből elin­dult az elhasznált hangszerek cseré­je a zeneiskolákban, az iskolai kóru­sok támogatására kiírt programban 61 új kórust alapítottak. A népi kul­túra támogatására 2018-ban ötmilli­árd forintot költenek a Csoóri Sándor Programban. Az MTI tudóítása szerint Hop­pál Péter kultúráért felelős államtit­kár beszédében emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt a Pesti Viga­dóban, az idén pedig a Zeneakadé­mia épületében ünnepelték a ma­gyar kultúra napját és mindazokat, akik az elmúlt években sokat tettek a kultúra felvirágoztatásáért. Ezek az épületek ma arra emlékeztetnek bennünket, hogy a magyar kultúra stabil lábakon áll. „Szimbolikus je­lentősége van annak, hogy egy nem­zet hogyan bánik az emblematikus épületeivel” - hangsúlyozta, hozzá­téve: ahogy ezek az épületek a ma­gyar kultúra stabil bástyái, ugyan­úgy elmondható, hogy kultúránk a magyar nemzet legerősebb védvára. Kiemelte: a kormány a saját és egy­más tiszteletén alapuló értékrendet követi a kultúrpolitikában, immár nyolcadik éve. Vállalták a kulturá­lis közösségek és a nemzeti kultúra megerősítését, ami egyúttal az egész magyar társadalmat is erősíti. Az ünnepségen a Csokonai Vitéz Mihály-díj alkotói kategóriájában részesült Wenczel Imre drámape­dagógus, míg a Csokonai Vitéz Mi­hály-díj közösségi kategóriájában az Andor Ilona Baráti Társaság Kodály Kórusa Egyesületet és a sárospata­ki Művelődés Háza Kamarakórusa tevékenységét ismerték el. Emellett átadták a Közművelődési Minőség Díjat és a Minősített Közművelődési Intézmény címet is. Mindeközben tegnap több mint háromezer könyvtári, múzeumi, le­véltári és közművelődési dolgozó ál­tal aláírt, béremelést követelő pe­tíciót adott át a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szak­­szervezete (KKDSZ) az Emberi Erő­források Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárságának, mi­vel, ahogy írják „az utóbbi években semmilyen bértárgyalás nem zajlott a kulturális szférában”, és a kultu­rális intézményekben dolgozó szak­emberek fizetése messze elmarad az átlagbértől. A KKDSZ azt szeretné, hogy kezdjenek tárgyalásokat. Együtt szavalt a nemzet Pécsett A pécsi Gandhi Gimnázium, Európa első roma nemzetiségi középiskolá­ja volt az Együtt szaval a nemzet kezdeményezés központi helyszíne az idén. A nemzeti összetartozást erősítő kultúra napi program fókuszában ebben az esztendőben a nemzetiségek álltak. A szavalatot hétfő délelőtt Jordán Tamás színművész, színházigazgató vezényelte, több száz diák mondta a verseket. A középiskolások a Himnusz első versszakát, Tóth Krisztina Hálaváltozat és Sar­­kady Sándor Zeneszó zeng című versét mondták el. Idén meglepetésként a Gandhi Gimnázium tanulói József Attila Tiszta szívvel című versét szavalták el magyarul, majd beás és lovári nyelven is. Az Együtt szaval a nemzet elnevezésű programot 2014. január 22-én indította útjára Szőcs Géza kormánybiztos, mi­niszterelnöki főtanácsadó Jordán Tamás Kossuth-díjas színész-rendező szak­mai irányítása mellett. A kezdeményezés célja a magyar kultúra népszerűsíté­se és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon. (PO) Tímár Sándor és Tímár Böske 1993-ban alapította a gyermektáncegyüttest, amelynek ma több mint ezer tagja van Negyedszázadosak lettek a Csillagszeműek Pálffy Lajos Idén, a családok évében ünnep­li fennállásának 25. évfordulóját a Csillagszeműek néptáncegyüttes. A több mint ezerfős társulatban a háromévestől a felnőtt profi tánco­sig minden korosztály képviselte­ti magát. A Tímár Sándor Kossuth-dí­jas koreográfus és felesége, Tímár Böske Magyar Örökség díjas tánc­művész által létrehozott Csillag­szeműek néptáncegyüttes féléves programmal ünnepli megalapításá­nak negyedszázadát az idén. Aho­gyan a jubileumi évadot bemuta­tó közlemény fogalmaz, a Magyar Örökség, Prima Primissima és Eu­rópa Tánc díjas Csillagszeműek Magyarország legnagyobb létszá­mú magántársulata, amely állan­dó támogatás nélkül érte el hazai és nemzetközi sikereit és elismert­ségét. Tímár Sándor, az alapító ott volt a táncházmozgalom kezde­teinél, részt vett az erdélyi gyűjtő­­­utakon, és már a hetvenes években gyermektáncházakat szervezett a Kassák-klubban a Sebő Együttessel. Nejével mindig is vallották, hogy a gyermekeket nem kell elszigetel­ni a felnőttek világától, hanem élje­nek együtt a generációk, mint aho­gyan a régi paraszti társadalomban is volt. Ezt valósították meg a nép­tánc oktatásában is, ez a Tímár­módszer lényege, amelyet ha­zánk mellet 1979-től Japánban és újabban Angliában is oktatnak. A jubileumi évadot beharango­zó, táncbemutatókkal egybekötött sajtótájékoztatón Tímár Böske, a táncegyüttes művészeti igazgató­ja és öt táncos édesanyja emléke­zett a kezdetekre, mikor az Állami Népi Együttesből ötvenen kivál­va, elindították a Csillagszeműeket. Az elnevezés Mészáros Géza festő­művésztől származik. A most induló jubileumi évad alatt júniusig tíz műsorból álló so­rozat indul január 29-én. Az évadnyitó előadást a Csillag­szeműek alapító tagjaiból álló Tímár Együttes adja a MOM Kulturális Központban, az ünnepi félévet záró gálaest június 12-én a Budapesti Er­kel Színházban lesz több mint ezer szereplő részvételével. A jubileumi évad a hónap végén indul Fotó: Bodnár Patrícia

Next