Magyar Hírlap, 2018. február (51. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-23 / 46. szám
Belföld Kitekert „civil” álláspont Furcsa, hogy míg az ellenzék a kormányt azért támadja, mert túl sok embert fogadtunk be, az AI kevesli a számot, mondván, az állam ellehetetleníti a befogadást - mutatott rá lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hangsúlyozta, az igazság középen van, hiszen aki valóban jogosult rá, megkapja a státuszt, a „civilek” által képviselt, kitekert álláspontnak azonban nem ül fel a jogalkalmazás. Vagyis annak, hogy a jobb élet reményében bárkinek joga lenne a befogadáshoz. A kvótaperről szólva megjegyezte, végrehajthatatlan a rendelkezés, más sem tett neki eleget, csak Málta. Egy másik kritika kapcsán pedig rámutatott: ez a kormány könnyítette meg a társadalmi szervezetek bejegyzését, de még a külföldről támogatottakat sem éri megbélyegzés. „A hab a tortán a társadalmi nemek felszámolását jelentő isztambuli egyezmény ratifikációjának sürgetése” - jegyezte meg. (KD) Hírek További vizsgálatot rendelt el a Sándor-palotát tavaly festékkel megdobáló baloldali aktivista, Gulyás Márton ügyében tegnap a Fővárosi Törvényszék - írta meg az Index. Gulyást tavaly első fokon garázdaságért elítélték, de nem egyértelmű, hogy a rendőrök egészsége is veszélyeztetve volt-e a kifröccsenő festékektől, valamint, hogy keletkezett-e valódi anyagi vagy esztétikai kár az épületben. A per április 20-án folytatódik. (PDF) Adatbázisban mutatja be a kommunista állampárt megyei funkcionáriusait a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A NEB tegnap közölte, hogy Párt-Állam-Párt címmel internetes felületet hoznak létre, amely összegyűjti és közreadja a kommunista állampárt - Magyar Dolgozók Pártja, majd Magyar Szocialista Munkáspárt - helyi párttitkárainak és vezetőinek nevét, karriertörténetét. Az adatok a www.panp.hu honlapon lesznek elérhetők júniustól. (KD) Hatszázötvenmillió forintból fejleszti infrastruktúráját az Ökumenikus Segélyszervezet, hogy erősítse regionális jelenlétét, és több hátrányos helyzetű embert érjen el. A 2020. június végéig megvalósuló, Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a költségvetésből finanszírozott projekt keretében közösségi pontokat, fejlesztő központokat alakítanak ki, és bővítik logisztikai és raktározási kapacitásaikat. (PDA) 2 Balos sértettség Egymásnak esett Bokros Lajos és Gyurcsány pártja Egyre jobban elfajul a Bokros Lajos nevével fémjelzett MoMa és a Gyurcsány-féle DK közötti konfliktus. Bokros az ATV-ben tette egyértelművé, hogy mivel a korábban partnernek nevezett balos pártok egy évig hitegették, majd kihagyták az együttműködésből, több választókörzetben is állítanak jelöltet, már gyűjtik is az ajánlásokat. Megjegyezte, van az az ajánlat, amiért hajlandók letenni a tervükről. Egyelőre azonban úgy áll, hogy maga a pártelnök is indul, mégpedig egy körzetben a négy éve éppen hogy mandátumhoz jutó DK-s Oláh Lajossal. A lépés miatt Bokrosékat nem kíméli a balos nyilvánosság. A DK-hoz közeli Nyugati Fény által megkérdezett, a MoMából pár hete kilépett Pusztai Erzsébet károsnak tartja és ellenzi, hogy korábbi pártja ráindítja az embereit az esélyes ellenzéki jelöltekre. (KD) belpol@magyarhirlap.hu Időközi választás Fidesz-KDNP: Márki-Zay Péter csak a gyűlöletet szítja Hódmezővásárhely nem lehet az országos politika játékszere, a város nem válhat a Soros-szervezetek dél-magyarországi központjává - jelentette ki a Fidesz és a KDNP helyi elnöke. Bálint Gabriella a KDNP részéről a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a vasárnapi időközi polgármester-választáson független jelöltként induló Márki-Zay Péter a hatalom érdekében kiszolgáltatja a várost a politikai élet legaljának, gátlástalanul segít minden zavaros hátterű politikai pártot és politikust. A Fidesz városi szervezetét vezető Havasi Katalin kijelentette, Márki-Zay Péter Hódmezővásárhelyt ismét botrányvárossá tette. Az országos sajtó és a közösségi média tele van a várost becsmérlő és a vásárhelyieket sértő, megalázó véleményekkel. Az ellenzéki jelölt csak a gyűlöletkeltést és a megosztást érte el - tette hozzá. (BR) Minket nem érdekel a zsarolás, nem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, a kerítés pedig ott marad, ahol van - jelentette ki Szijjártó Péter Támadásba léptek Soros szervezetei Pálfy Dániel Ábel Az Amnesty International és a Transparency International is élesen kritizálta Magyarországot tegnap közzétett jelentéseiben. A kormány visszautasította a „példa nélküli" támadást. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra hozta éves jelentését, amely szerint Magyarországon leginkább a migránsok elleni jogsértések, a tudományos élet és az egyesülési szabadság sérelme, a felsőoktatási törvény módosítása és a civil szervezetek üldözése miatt aggasztó az emberi jogok helyzete. Sérelmezik még, hogy Magyarország nem ratifikálta az isztambuli egyezményt. Az AI, amely korábban folyamatosan támadta a kormány intézkedéseit, korábban közölte, minden fórumon harcolni fognak a civilekre nézve „életveszélyes” Stop Soros törvénycsomag ellen. Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója szerint a tranzitzónában fogva tartják és esetenként bántalmazzák a menedékkérőket, valamint az illegális határátlépők visszakísérésének lehetőségével törvényesítették a jogellenes visszaküldéseket. Kérdésünkre közölte, nem tartják a menekültek számára biztonságos országnak Szerbiát, mert a hatóságok bánásmódja és az ellátás ott nem megfelelő számukra. Megkérdeztük, szervezetük tesz-e Szerbiában bármit a helyzet javításáért. Válaszukban arra hivatkoztak, hogy ott nincs helyi irodájuk, amely ezért dolgozhatna. A jelentésben kitérnek a röszkei zavargással kapcsolatban terrorizmus vádjával első fokon elítélt Ahmed H. ügyére is. Rákérdeztünk, szerintük elkövetett-e a szír férfi bármilyen bűncselekményt, és ha igen, milyen szankció lenne indokolt. Demeter Áron, az AI emberi jogi szakértője közölte, Ahmed H.-t a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett volna terrorcselekménnyel vádolni és elítélni. Hozzátették, nem tartják ártatlannak, de eldönteni, hogy mit követett el, nem az ő feladatuk, hanem a bíróságé. Megkérdeztük, hogy az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezetként miért nem támogatták a Minority SafePack nevű európai kisebbségvédelmi kezdeményezést. Demeter Áron közölte, bár egyetértenek vele, nem gondolja, hogy az ő feladatuk lenne hasonló akciókat kampánnyal vagy aláírásgyűjtéssel támogatni. Mint ismert, a kezdeményezés többek közt az erdélyi és kárpátaljai magyarok ügyét szolgálná, akiknek a nyelv- és szimbólum használathoz, sőt a biztonsághoz fűződő jogai rendszeresen és súlyosan sérülnek. Egy válaszában Iván Júlia a határzárat a vasfüggönyhöz hasonlította, majd kérdésünkre egyenlőségjelet tesz-e a kettő közé - nemmel válaszolt, és közölte, „mindenkinek az ízlésére és a politikai világlátására van bízva”, hogy ítéli meg a déli határkerítést. Közben egy másik, hazánkat folyamatosan bíráló, Soros György által pénzelt szervezet, a Transparency International (TI) Korrupció Értékelési Indexet adott ki, amelyben a magyarországi korrupciós helyzetet negyvenöt pontra értékelte, hazánkat a hatvanhatodik helyre sorolva. Az uniós tagországok közül így szerintük csak Bulgáriát előzzük meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a Transparency a határkerítés miatt támadja Magyarországot. Ez egy újabb megnyilatkozása a nemzetközi szervezetek Magyarország elleni példa nélküli támadásának, amely kizárólag arról szól, hogy nem értenek egyet az ország migrációs politikájával - fogalmazott Szijjártó. A külügyminiszter kijelentette: „minket nem érdekel sem a zsarolás, sem a nyomásgyakorlás”, ezután sem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, a kerítés pedig ott marad, ahol van. A migránsok törvénysértései az Amnesty Internationalt hidegen hagyják Fotó: Hegedűs Róbert A kormány támadását ígérő képviselő megdicsérte Orbán Viktort Kész Zoltán inkább hallgatott Baranya Róbert Három év alatt mindössze húsz alkalommal szólalt fel a parlamentben Kész Zoltán, aki 2015 februárjában megnyerte a veszprémi időközi országgyűlési választást. A független képviselő akkor olyanokat mondott, hogy a hatalom igazi kritikusa lesz, és egyébként megvan az erejük ahhoz, hogy megváltoztassák a hatalmat. Ez utóbbi biztosan nem teljesült, de Kész a harcos hatalomkritikával is adós maradt. Az Országgyűlés adatai szerint Kész tizenkétszer szólalt fel napirend után, háromszor szólt hozzá egy törvényjavaslat általános vitájához, míg interpellációk során ötször szólalt meg. Több esetben csatlakozott ellenzéki képviselők indítványaihoz, de mindössze egy önálló határozati és egy törvénymódosító javaslatot jegyzett. Ezzel együtt valóban sok írásbeli kérdést tett fel, de ezek zöme időről időre ugyanaz a téma volt: a kormánypárti oldalhoz sorolt médiumokban mekkora összegben hirdetett az állam a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon és partnerein keresztül? A harcos kormánytámadás érdekes fejleménye volt ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök 2016. májusi veszprémi látogatása, amelyre a Modern Városok Program keretében került sor. Kész ekkor azt mondta, hogy ő maga hívta meg a miniszterelnököt a városba, és azzal, hogy ez megvalósult, Orbán Viktor megcáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a baloldali képviselőt megválasztó várost bünteti a kormányzat. A Vehir. hu helyi internetes portál azon kérdésére, hogy mégis mit tett a városért, amit a parlamentben képvisel, a miniszterelnöknek levelek irogatásán kívül, Kész Zoltán azt felelte, hogy nagyon is sokat, de csak titokban.