Magyar Hírlap, 2018. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

2018-02-23 / 46. szám

Belföld Kitekert „civil” álláspont Furcsa, hogy míg az ellenzék a kormányt azért támadja, mert túl sok em­bert fogadtunk be, az AI kevesli a számot, mondván, az állam ellehetetleníti a befogadást - mutatott rá lapunknak Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Hangsúlyozta, az igazság középen van, hiszen aki való­ban jogosult rá, megkapja a státuszt, a „civilek” által képviselt, kitekert állás­pontnak azonban nem ül fel a jogalkalmazás. Vagyis annak, hogy a jobb élet reményében bárkinek joga lenne a befogadáshoz. A kvótaperről szólva megje­gyezte, végrehajthatatlan a rendelkezés, más sem tett neki eleget, csak Málta. Egy másik kritika kapcsán pedig rámutatott: ez a kormány könnyítette meg a társadalmi szervezetek bejegyzését, de még a külföldről támogatottakat sem éri megbélyegzés. „A hab a tortán a társadalmi nemek felszámolását jelentő isztambuli egyezmény ratifikációjának sürgetése” - jegyezte meg. (KD) Hírek További vizsgálatot rendelt el a Sándor-palotát tavaly festékkel meg­dobáló baloldali aktivista, Gulyás Márton ügyében tegnap a Fővárosi Tör­vényszék - írta meg az Index. Gulyást tavaly első fokon garázdaságért elítél­ték, de nem egyértelmű, hogy a rendőrök egészsége is veszélyeztetve volt-e a kifröccsenő festékektől, valamint, hogy keletkezett-e valódi anyagi vagy esz­tétikai kár az épületben. A per április 20-án folytatódik. (PDF) Adatbázisban mutatja be a kommunista állampárt megyei funkcio­náriusait a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB). A NEB tegnap közölte, hogy Párt-Állam-Párt címmel internetes felületet hoznak létre, amely összegyűjti és közreadja a kommunista állampárt - Magyar Dolgozók Pártja, majd Magyar Szocialista Munkáspárt - helyi párttitkárainak és vezetőinek nevét, karriertörténetét. Az adatok a www.panp.hu honlapon lesznek elérhetők júniustól. (KD) Hatszázötvenmillió forintból fejleszti infrastruktúráját az Ökumenikus Segélyszervezet, hogy erősítse regionális jelenlétét, és több hátrányos helyzetű embert érjen el. A 2020. június végéig megvalósuló, Európai Regio­nális Fejlesztési Alapból és a költségvetésből finanszírozott projekt keretében közösségi pontokat, fejlesztő központokat alakítanak ki, és bővítik logisztikai és raktározási kapacitásaikat. (PDA) 2 Balos sértettség Egymásnak esett Bokros Lajos és Gyurcsány pártja Egyre jobban elfajul a Bokros Lajos nevével fémjelzett MoMa és a Gyurcsány-féle DK közöt­ti konfliktus. Bokros az ATV-ben tette egyértelművé, hogy mivel a korábban partnernek nevezett balos pártok egy évig hitegették, majd kihagyták az együttműködésből, több választókörzetben is állítanak jelöltet, már gyűjtik is az ajánlásokat. Megjegyezte, van az az ajánlat, amiért hajlandók letenni a tervükről. Egyelőre azonban úgy áll, hogy maga a pártelnök is indul, mégpedig egy körzet­ben a négy éve éppen hogy mandátumhoz jutó DK-s Oláh Lajossal. A lépés miatt Bokrosékat nem kíméli a balos nyilvánosság. A DK-hoz közeli Nyugati Fény által megkérdezett, a MoMából pár he­te kilépett Pusztai Erzsébet károsnak tartja és ellenzi, hogy korábbi pártja ráindítja az embereit az esélyes ellenzéki jelöltekre. (KD) belpol@magyarhirlap.hu Időközi választás Fidesz-KDNP: Márki-Zay Péter csak a gyűlöletet szítja Hódmezővásárhely nem lehet az országos politika játékszere, a város nem válhat a Soros-szer­vezetek dél-magyarországi központjává - jelentette ki a Fidesz és a KDNP helyi elnöke. Bálint Gab­riella a KDNP részéről a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a vasárnapi időközi polgármester-válasz­táson független jelöltként induló Márki-Zay Péter a hatalom érdekében kiszolgáltatja a várost a politikai élet legaljának, gátlástalanul segít minden zavaros hátterű politikai pártot és politikust. A Fidesz városi szervezetét vezető Havasi Katalin kijelentette, Márki-Zay Péter Hódmezővásár­helyt ismét botrányvárossá tette. Az országos sajtó és a közösségi média tele van a várost becs­mérlő és a vásárhelyieket sértő, megalázó véleményekkel. Az ellenzéki jelölt csak a gyűlöletkeltést és a megosztást érte el - tette hozzá. (BR) Minket nem érdekel a zsarolás, nem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, a kerítés pedig ott marad, ahol van - jelentette ki Szijjártó Péter Támadásba léptek Soros szervezetei Pálfy Dániel Ábel Az Amnesty International és a Transparency International is éle­sen kritizálta Magyarországot teg­nap közzétett jelentéseiben. A kor­mány visszautasította a „példa nélküli" támadást. Az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet tegnap nyilvánosságra hozta éves jelentését, amely szerint Magyar­­országon leginkább a migránsok el­leni jogsértések, a tudományos élet és az egyesülési szabadság sérelme, a felsőoktatási törvény módosítása és a civil szervezetek üldözése mi­att aggasztó az emberi jogok helyze­te. Sérelmezik még, hogy Magyar­­ország nem ratifikálta az isztambuli egyezményt. Az AI, amely korábban folyamatosan támadta a kormány intézkedéseit, korábban közölte, minden fórumon harcolni fognak a civilekre nézve „életveszélyes” Stop Soros törvénycsomag ellen. Iván Júlia, az AI Magyarország igazgatója szerint a tranzitzóná­ban fogva tartják és esetenként bán­talmazzák a menedékkérőket, va­lamint az illegális határátlépők visszakísérésének lehetőségével tör­vényesítették a jogellenes vissza­küldéseket. Kérdésünkre közölte, nem tartják a menekültek számá­ra biztonságos országnak Szerbiát, mert a hatóságok bánásmódja és az ellátás ott nem megfelelő számukra. Megkérdeztük, szervezetük tesz-e Szerbiában bármit a helyzet javítá­sáért. Válaszukban arra hivatkoztak, hogy ott nincs helyi irodájuk, amely ezért dolgozhatna. A jelentésben kitérnek a röszkei zavargással kapcsolatban terroriz­mus vádjával első fokon elítélt Ah­med H. ügyére is. Rákérdeztünk, szerintük elkövetett-e a szír fér­fi bármilyen bűncselekményt, és ha igen, milyen szankció lenne in­dokolt. Demeter Áron, az AI emberi jogi szakértője közölte, Ahmed H.-t a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem lehetett volna terror­­cselekménnyel vádolni és elítélni. Hozzátették, nem tartják ártatlan­nak, de eldönteni, hogy mit köve­tett el, nem az ő feladatuk, hanem a bíróságé. Megkérdeztük, hogy az emberi jogok védelmével foglalkozó szer­vezetként miért nem támogatták a Minority SafePack nevű európai ki­sebbségvédelmi kezdeményezést. Demeter Áron közölte, bár egyet­értenek vele, nem gondolja, hogy az ő feladatuk lenne hasonló akciókat kampánnyal vagy aláírásgyűjtés­sel támogatni. Mint ismert, a kezde­ményezés többek közt az erdélyi és kárpátaljai magyarok ügyét szolgál­ná, akiknek a nyelv- és szimbólum használathoz, sőt a biztonsághoz fűződő jogai rendszeresen és súlyo­san sérülnek. Egy válaszában Iván Júlia a határ­zárat a vasfüggönyhöz hasonlította, majd kérdésünkre­­ egyenlőségje­let tesz-e a kettő közé - nemmel vá­laszolt, és közölte, „mindenkinek az ízlésére és a politikai világlátá­sára van bízva”, hogy ítéli meg a déli határkerítést. Közben egy másik, hazánkat fo­lyamatosan bíráló, Soros György ál­tal pénzelt szervezet, a Transparency International (TI) Korrupció Érté­kelési Indexet adott ki, amelyben a magyarországi korrupciós helyze­tet negyvenöt pontra értékelte, ha­zánkat a hatvanhatodik helyre so­rolva. Az uniós tagországok közül így szerintük csak Bulgáriát előz­zük meg. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint a Trans­parency a határkerítés miatt támadja Magyarországot. Ez egy újabb meg­nyilatkozása a nemzetközi szerve­zetek Magyarország elleni példa nél­küli támadásának, amely kizárólag arról szól, hogy nem értenek egyet az ország migrációs politikájával - fo­galmazott Szijjártó. A külügymi­niszter kijelentette: „minket nem érdekel sem a zsarolás, sem a nyo­másgyakorlás”, ezután sem fogunk egyetlen illegális bevándorlót sem beengedni Magyarországra, a kerítés pedig ott marad, ahol van. A migránsok törvénysértései az Amnesty Internationalt hidegen hagyják Fotó: Hegedűs Róbert A kormány támadását ígérő képviselő megdicsérte Orbán Viktort Kész Zoltán inkább hallgatott Baranya Róbert Három év alatt mindössze húsz alkalommal szólalt fel a parlamentben Kész Zoltán, aki 2015 februárjában megnyerte a veszprémi időközi országgyűlési választást. A független képviselő akkor olyanokat mondott, hogy a hatalom igazi kritikusa lesz, és egyébként megvan az ere­jük ahhoz, hogy megváltoztassák a hatalmat. Ez utób­bi biztosan nem teljesült, de Kész a harcos hatalomkri­tikával is adós maradt. Az Országgyűlés adatai szerint Kész tizenkétszer szólalt fel napirend után, háromszor szólt hozzá egy törvényjavaslat általános vitájához, míg interpellációk során ötször szólalt meg. Több esetben csatlakozott ellenzéki képviselők indítványaihoz, de mind­össze egy önálló határozati és egy törvénymódo­sító javaslatot jegyzett. Ezzel együtt valóban sok írásbe­li kérdést tett fel, de ezek zöme időről időre ugyanaz a té­ma volt: a kormánypárti oldalhoz sorolt médiumokban mekkora összegben hirdetett az állam a Nemzeti Kom­munikációs Hivatalon és partnerein keresztül? A harcos kormánytámadás érdekes fejleménye volt ugyanakkor Orbán Viktor miniszterelnök 2016. májusi veszprémi­ látogatása, amelyre a Modern Városok Prog­ram keretében került sor. Kész ekkor azt mondta, hogy ő maga hívta meg a miniszterelnököt a városba, és az­zal, hogy ez megvalósult, Orbán Viktor megcáfolta azo­kat a híreszteléseket, amelyek szerint a baloldali képvi­selőt megválasztó várost bünteti a kormányzat. A Vehir. hu helyi internetes portál azon kérdésére, hogy mégis mit tett a városért, amit a parlamentben képvisel, a minisz­terelnöknek levelek irogatásán kívül, Kész Zoltán azt fe­lelte, hogy nagyon is sokat, de csak titokban.

Next