Magyar Hírlap, 2018. március (51. évfolyam, 51-75. szám)
2018-03-16 / 63. szám
Kultúra Rost Andrea: Most még nagyobb felelősséggel tartozom a munkámért A Magyar Érdemrend középkeresztjét kapta meg a Kossuth-díjas Rost Andrea operaénekes, aki épp Salomé szerepére készül. - Visszaigazolást jelent önnek ez az újabb nagy elismerés? - Mindenképpen,a Kossuth-díj után nagy öröm megkapni egy ilyen kitüntetést. Most még inkább felelősséggel tartozom azért, amit csinálok. Lassan harminc éve vagyok a színpadon, ez nem csak munka, hanem a hivatásom is. Hogy ezt észreveszik és díjazzák, nagy boldogság. - Készül most valamilyen előadásra? - Izgalmas szerepre, Saloméra készülök, júniusban lesz a bemutató a Margitszigeten, előtte a Zeneakadémián Bartók Kékszakállújából Juditot éneklem majd. - Mit tart a legfontosabb alakításának a pályáján? - Alig tudok a nekem kedvesek közt különbséget tenni. A legelső nagy szerepem Júlia volt a Rómeó és Júliából, egy nagy shakespeare-i tragikával kezdtem. Emellett a Rigoletto volt fontos nekem, amivel a Scalában elkezdődött a nemzetközi karrierem. Forgách Kinga Esztergályos Cecília: Szerencsére ma is sokat vagyok a színpadon Több helyen is szerepel párhuzamosan Esztergályos Cecília, a most Kossuth-díjjal kitüntetett színművész örül, hogy sokat játszhat. - Már számos elismerést kapott, mit gondol, a Kossuth-díj nagyobb felelősséggel jár? - Minden este felelősséggel játszom és szerencsére ma is sokat vagyok színpadon. Dörner György, az Újszínház igazgatója három éve szerződtetett le engem, ezen kívül még hat helyen játszom. Csodálatos érzés, hogy ennyire rugalmasak és hogy nem a politikával törődnek, hanem, hogy ki milyen színész. - Mely szerepére a legbüszkébb? - Most egy éve mutattuk be az Újszínházban a Sári bírót, és pont ötven éve, hogy ugyanitt, a Paulay Ede utcai színházban Móricz Zsigmond Csibéjét játszhattam. Nagy öröm ez a csodálatos párhuzam. - Milyen bemutatóra készül? - Jelenleg a Zserbótangó című előadáson dolgozunk Tordai Terivel és Bordán Irénnel. FK Péreli Zsuzsa: Némelyik textilkép elkészítése akár egy évig is eltarthat Kossuth-díjat vehetett át Péreli Zsuzsa textilművész, keramikus, aki szerint a falikárpit-szövés ellentmond ennek az évszázadnak. - Hogyan fogadta a hírt, hogy Kossuth-díjat kap? - Nagyon örültem neki, mert ezek szerint figyelik azt, amit csinálok már elég régóta. - Mit javasol a fiatal alkotóknak? - A falikárpit szövése ellentmond ennek a századnak, amelyben a gyorsaság számít. Mindig tisztán kell csinálni a dolgunkat, nem szabad hagyni, hogy megvezessen a hirtelen eredmény, a csillogás. - Sokan nem tudják, mit csinál egy textilművész, hogyan lehet meghatározni ezt? - Én festőművész vagyok,csak épp fonalakkal festek. Annyira nem ismerik ezt a műfajt, természetes anyagokból készülnek a képek, selyemből, gyapjúból, némelyiket megalkotni akár egy évig is eltart. Negyven éve nagyon türelmes vagyok. Petrovics Gabriella Tordai Teri: Volt siker, gödör és csend is a pályafutásom során Tordai Teri, a most Kossuth-díjjal kitüntetett színművész lapunknak elmondta: nem a sikerért dolgozik, hanem mert szereti ezt a munkát. - Mit jelent önnek a Kossuth-díj a többi elismerése között? - Sok energiával, szeretettel tölt fel, de a munkámat nem a sikerért csinálom, hanem mert szeretem. Ha az ember szereti azt a hivatást, amit csinál, és szorgalommal teszi, akkor mindig vissza tud a helyére ugrani, ha valami baj történik. A hosszú pályám során voltak nagy sikerek, gödrök, utána csendek is. - Melyik szerepére a leginkább büszke? - Kettő is van, amelyek megváltoztatták az életemet: amikor Bujtor István nekem adta A vágy villamosában Blanche szerepét, a másik pedig A kőszívű ember fiaiban Baradlayné. - Milyen darabokban lép fel a közeljövőben? - Pataki Éva, Mészáros Márta alkotótársa írt egy könyvet, Nőkből is megárt... címmel, ennek adaptációját a Bethlen Téri Színházban mutatják be, a lányommal, Horváth Lilivel játszunk benne. Emellett Esztergályos Cecíliával a Zserbótangóra készülünk, április 6-án lesz a premier az Újszínházban. PG 13 2018. március 16., péntek Az 1848-as forradalom kultusza - Hogyan vált az egyik legnagyobb nemzeti ünneppé március 15-e? Tavasz, fiatalok, szabadság Forgách Kinga Március 15-e a fiatalok érzelmi megmozdulása volt, amelynek a mai napig megvan az ereje, ilyenkor a saját szabadságunkról emlékezünk meg - mondták el történészek a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A Jelen vagy múlt? - 1848 kultusza című kerekasztal-beszélgetésen arról is szó esett, miként alakult ki a nemzeti ünnep. A Károlyi palota mint helyszín, maga is kapcsolódott a szabadságharchoz - idézte fel Galambos Ádám teológus kedd estre a Petőfi Irodalmi Múzeumban, ahol kerekasztalbeszélgetéssel emlékeztek meg az 1848-as forradalom százhetvenedik évfordulójáról. A centrális helyen lévő arisztokratikus palota valóban részese volt a reformmozgalmaknak, maga Petőfi is járt itt, Batthyány Lajost pedig itt fogták el - tette hozzá Kalla Zsuzsa irodalomtörténész, az intézmény gyűjteményi igazgatója. Csorba László történész pedig arról beszélt, hogy az épület pont arra az útvonalra esik, ahol március 15-én a tömeg is vonulhatott, hiszen a Länderer és Heckenast nyomdához itt vezetett a legrövidebb út. A Jelen vagy múlt? -1848 kultusza című eseményen Hermann Róbert a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta Európa történetében ez volt az egyetlen nagy forradalmi hullám, amely Párizstól Romániáig végigsöpört az egész kontinensen, s a korabeli magyar politikai elit ebben látta meg a lehetőséget. A történész kiemelte, az események katalizátora a térségben Kossuth felirati beszéde volt, ennek hatására tört ki Bécsben, majd Budapesten is a forradalom. Hozzátette azonban, hogy a szervezkedés kezdetben petíciós mozgalomnak indult, a legtöbben nem akartak erőszakot, a forradalom amiatt alakult ki, hogy a hatalom kivezényelte a katonákat. Csorba László a pozsonyi országgyűlés szerepét emelte ki, ahol ekkor már készen álltak arra, hogy megteremtsenek egy modern, polgári országot, s ahol sikerült is elfogadni Kossuth javaslatát. Mint mondta, Petőfiék voltaképpen Kossuth beszédét népszerűsítették Pesten, s a 12 pont valójában annak kivonata volt. A történész arra is rámutatott, hogy a március 15-i események szerkezetét már előző este kitalálták, hiszen egy látványos akcióval akarták megteremteni a szabad sajtót. Ugyanakkor azt már nem gondolták végig, hogy a következő lépés a hatalmi épületek elfoglalása lesz. Kalla Zsuzsa hozzátette, a márciusi ifjak zöme radikális volt, s nem csak egy erős szimbólumrendszert teremtettek meg, hanem kialakítottak egy elbeszélést is arról, hogy mi történt. Az irodalomtörténész szerint maga a Nemzeti dal is performatív gesztus volt, s a vers „nagy trükkje”, hogy interaktív, bevonja a hallgatóságot is. A résztvevők arról is beszéltek, hogyan vált nemzeti ünnepé a forradalom és szabadságharc. Csorba László elmondta, az első megemlékezést 1849. március 15-én tartották Debrecenben, s az ünneplést maga Kossuth is jóváhagyta, aki felismerte, hogy az a nap az egész küzdelem szimbóluma. Kalla Zsuzsa hangsúlyozta, ’48 mély nyomot hagyott a nemzeti emlékezetben, minta lett, amelynek elemei visszatértek a kiegyezéskor, valamint az ’56-os forradalomkor is. 1848 a mai napig alkalmas arra, hogy ennek révén beszéljünk a problémáinkról - fogalmazott Csorba László, aki szerint az ifjúság, a tavasz és a szabadság voltak a hívószavai az eseményeknek. Galambos Ádám elmondta, március 15-e 1928-ban vált hivatalosan is nemzeti ünneppé, s mint ilyen, komoly hatással volt számos népi motívum létrejöttére, valamint zenei és képzőművészeti alkotásra. Hermann Róbert úgy vélte, a forradalom évfordulóján a nép a saját szabadságára emlékezett, ezért március 15-e még a tekintélyelvű rendszerekben is megmaradt forradalmi ünnepnek. A szakértők szerint ezért is történhetett meg, hogy később, például 1956-ban mintának használták. Mint rámutattak, a nagy közös emlékezetben még mindig Petőfi számít a mozgalom fő alakjának, ahogy az a kép is beégett a köztudatba, hogy a Nemzeti Múzeumnál elszavalta a Nemzeti Dalt, ami valószínűleg nem igaz. Csorba László elárulta, 1900 -ban még egy táblát is elhelyeztek a múzeum falán ennek emlékére, ugyanakkor ez pár hónapja lezuhant és ripityára tört. Mint mondta, komoly dilemmába kerültek, hogy vajon kell-e rekonstruálni egy tévedést, amely ugyanakkor a kultusz fontos része. Restaurálták Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréját is Átadták a felújított Csonkatornyot Po Áder János köztársasági elnök nyitotta meg az Arany János-emlékév alkalmából felújított nagyszalontai Csonkatornyot és az átalakított Arany-kiállítást szerdán a partiumi városban. A kétszáz éve született Arany János a közép-európai kultúrkincs része, nemcsak a magyaroké, hanem a románoké és a szlovákoké is - mondta Prőhle Gergely, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója Nagyszalontán, ahol szerdán átadták a felújított Csonkatornyot és az átalakított Arany-kiállítást. A felújítást a PIM irányította, de a közgyűjtemény megújításában is közösen vettek részt a magyar és román szakemberek. Bár a torony felújításának gondolata négy éve merült fel először, azt az emlékév kezdetekor, az Arany János Emlékbizottság megalakulása után, tavaly tavasszal határozták el. Szavai szerint az emlékév a tudományos, művészeti, irodalmi élet, közgyűjtemények és a közoktatás összefogásával az egész nemzeti közösséget megszólító évvé vált - mondta Prőhle az MTI tudósítása szerint. Török László, Nagyszalonta polgármestere elmondta, hogy március 14-e kiemelt nap Nagyszalonta történelmében. Bocskai István erdélyi fejedelem 1606-ban ezen a napon írta alá azt az adománylevelet, amellyel 300 hajdút telepítettek ide. A Csonkatorony Bocskai idejében őrtoronynak épült -tette hozzá. Az Arany János relikviáit őrző múzeumnak helyt adó Csonkatornyot egy évig tartó munka során újították fel. A torony renoválásával egy időben megújult az Arany János Emlékmúzeum kiállítása, az előző tárlat ugyanis 1975-ben nyílt meg. Az új, interaktivitásra is törekvő, Honnan és hová elnevezésű kiállítás feladata az Arany Jánossal kapcsolatos legújabb irodalomtörténeti kutatások eredményeinek és azoknak a relikviáknak a bemutatása, amelyeket a 200 éve született költő még személyesen adományozott szülővárosának a múzeum létrehozásakor. Budapesten a PIM szakemberei restauráltak 25 tárgyat, így például Arany Jánosnak a Nők Országos Szövetségétől kapott íróasztalát, két barna mintás, ripszbevonatú foteljét, amelyek közül az egyikben ülve elhunyt, Kányádi Sándor által is megénekelt kalapját, valamint a Petőfi Sándortól kapott kávéfőzőjét. Emellett Barabás Miklós 1856-ban a költőről festett portréja is megújult, amelyről sokáig azt gondolták, hogy szovjet katonák rongálták meg, valójában még a költő életében egy férfi okozott nagyméretű hasadást a vásznon, aki karddal támadt a városházán a portréra. Az új tárlat már látogatható.