Magyar Hírlap, 2019. január (52. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-19 / 16. szám
Kultúra Rejtőzködő Magyarország 887. Lesencefalu és Kisapáti Ludwig Emil Tapolcától délre a Szent Györgyhegy szőlőskertjeinek zöldellő lejtőin három kisközség osztozik: az edericsi Meleg-hegy felé néző zsákfalu, Raposka, valamint Hegymagas, a Badacsony felőli oldalon pedig Kisapáti. A hegy keleti, meredek lejtőjén „eldugott” helyen közelíthető meg az a tisztás, ahol a kisapáti templom található. Torony nélküli épület, az egykori öreg és a jelenleg is fenntartott temetőben. A pirosló, cserepes nyeregtető messzire ellátszik, egészen a szomszédos Csobánc-hegy váráig. Titulusa a Szent Kereszt felmagasztalása, amelyet első ízben egy 1245-ben keltezett egyházi okirat említ. Az is lehet, hogy nem erre a templomra, hanem egy közeli, még a középkorban (1422 előtt) elpusztult épületre vonatkozott. A jelenleg is látható és fennálló kistemplom a formajegyei alapján szinte bizonyosan a 13. században épült. Alaprajza és méretei szerint a kicsiny belsejű, téglány formájú hajóhoz keskenyebb, egyenes záródású szentély kapcsolódik. A keleti irányba tájolt apszist eredetileg faragott kőbordás keresztboltozat borította, alatta a román kori oltár fedőkövét láthatjuk. A hajó déli oldalának közepén van a bejárat, fölötte a homlokfalban egy-egy ugyanolyan kőkeretes résablak látható. Jóval később - az 1500-as évek első felében - építették a gyülekezeti terem északi falához a kis méretű sekrestyét. Még ugyanabban az évszázadban Kisapáti népének - és egyházának a török hordák ismétlődő harácsolása miatt el kellett hagynia a honát. A magára maradt épületet a később visszatért lakosság a 18. század végén kijavította; a hivatalos feljegyzések szerint 1772- ben készültek el üvegezett ablakai, valamint a faragott kő bejárat. A falu közepétől kissé félreeső templomot a 19. század vége felé elhanyagolták, teteje beázott, helyenként mészporral tapasztott kőfalai megrepedeztek, romlásnak indultak. 1945 után beroskadt a boltozat is, a tégláit és építőköveit elhordták a helybeliek, végül 1958-ban a műemlékes főépítész, Sedlmayr János (1932-2004) rekonstrukciós terve alapján helyreállították. A Balaton vidékének e varázslatos táján, a Szent Györgyhegyhez kapcsolódó Diskai-hegyen is látható egy kicsiny, fehérre meszelt kápolna, Páduai Szent Antal tiszteletére. Az 1785-ben elkészült első hazai katonai térképen már látható volt a neve és a helye. A Tapolcai-medence nyugati határánál, a 84-es főút közelében, a Lesence-patak mentén fekszik a háromszáznegyven lakosú Lesencefalu. Népessége most jóval kevesebb, mint a 20. század elején (1910-ben), amikor még több mint kilencszáz lelket számláltak össze. Korábbról származó okiratokban Németfaluként vagy Lesencze-Németfaluként szerepelt a neve, utalva a német ajkú középkori telepesekre. A községet 1940 óta nevezik hivatalosan Lesencefalunak. Először 1365-ben bukkant fel levélben, 1516-ban újra jelentkezett, ugyanabban a formában. A középkorban a Tomaj nemzetség birtoka volt a falu, onnan került a Tóti Lengyel család javadalmai közé. Amikor 1564-ben a törökök elfoglalták a szigligeti várbirtokot, a községet és tartozékait, hosszan tartó hódoltsággal gyötörték a jámbor szolgákat. A várjobbágyok még 1629-ben és 1632-ben is kényszeradóztak az oszmánoknak. Aztán 1715-ben életmagra kapott helységként írták össze; újkori földbirtokosai a Károlyiak, Nedeczkyek és Festetichek voltak. Lesencefalut az utóbbi grófi család bírta, egészen 1945-ig. Ami a középkori Németfalu históriáját illeti, egy 1421-ben keltezett okiratban szerepel Péter nevű plébánosa. A templomról csak jóval később esett szó, az elhagyott Isten házát 1745-ban „fenntartott”-nak jelölte meg a vizitáló Padányi Bíró Márton püspök. Akkori patrónusai Szent Péter és Szent Pál apostolok voltak. Kisebb méretű renoválására 1788-ban került sor, végül 1808- 1809-ben jelentősen átépítették. A kései barokk-klasszicista hajó nyugati oldalához kapcsolódó, nyolcszögletes harangtorony szerencsésen megőrizte eredeti formáját, de csupán három, más-más égtáj felé néző, íves ablak nyílik a kőből rakott gúlasisak alatt. Középkori műemlékeket feltáró sorozatunk huszadik évében most befejeztük az Észak-Dunántúl középkori egyházi építményeinek megismertetését a Balaton-vidéktől a Duna partjáig. Tovább folytatjuk az északi, szlovák oldalon a még megmaradt, Duna-vidékeken fellelhető műemlék templomok bemutatását. A kisapáti templom déli oldala a bejárattal és a román kori ablakokkal A szerző felvétele Hírek Nem Gustav Klimt munkája az a Budapesten talált dombormű, amelyet kedden mutattak be a Magyar Belsőépítész Egyesület közgyűlésén, állítja két szakértő. A The Art Newspaper online művészeti folyóiratban Alfred Weidinger művészettörténész, a Lipcsei Szépművészeti Múzeum igazgatója cáfolta, hogy a domborműnek köze lehetne Klimthez. Mint mondta, elég gyakran tulajdonítanak műveket Klimtnek, a dolog nem is érdemel több vizsgálódást. Peter Weinhäupl, a bécsi Klimt Alapítvány igazgatója szintén kifejtette, a domborműnek nincs köze Klimthez, a relief minősége ugyanis nem mutat meggyőző hasonlóságot a művész rajzaival - írta az MTI. (GP) Lemondott tagságáról a Svéd Akadémián a költő Katarina Frostenson, aki többször is idő előtt kiszivárogtatta az irodalmi Nobel-díjasok nevét. A költő és férje, a decemberben szexuális erőszakért börtönbüntetésre ítélt Jean-Claude Arnault állt a botrányok középpontjában. (PG) Megvásárolta Munkácsy Mihály Poros út I. című festményét 500 millió forintért a Magyar Nemzeti Bank a műkincsek visszavásárlását célzó Értéktár programjában. Az 1874-es képet Svájcból vették meg, az EU-s közbeszerzési értesítő szerint, még karácsony előtt - írta tegnap a 24.hu portál. A festményt a holokauszt során megölt eredeti tulajdonosának örökösei 2002-ben igényelték vissza, majd aukción rekordáron értékesítették. Most letétként a Magyar Nemzeti Galériába kerül, ahol későbbi változata, a Poros út II. is látható. (PO) Szvoren Edina író kapta az idei Mészöly Miklós-díjat, amelyet tegnap adtak át Mészöly szülővárosában, Szekszárdon. A Mészöly Miklós Egyesület az MTI jelentése szerint a szerző 2018-ban a Magvető Kiadónál megjelent Verseim című novelláskötetéért ítélte oda az elismerést, amelyet Szörényi László irodalomtörténész, az egyesület elnöke nyújtott át. (SK) 13 2019. január 19., hétvége A hercegi alapítvány csak új szerződést kíván Nem akarják elperelni az Esterházy-kincseket Zsiray-Rummer Zoltán Bár a magyar sajtó egy részében az jelent meg az elmúlt napokban, hogy az ausztriai Esterházy Alapítvány elperelné a magyar államnál letétben lévő úgynevezett Esterházy-kincseket, a szervezet egyik vezetője az osztrák közmédia tudósítása alapján nem erről beszélt a minap. Karl Wessely az ORF burgenlandi portálja szerint csak anynyit közölt, hogy a jelentős értékű műgyűjteményről új megállapodást szeretnének, de továbbra is letétben hagynák. Az alapítvány ugyanis kifogásolja, hogy a tárgyak egy nagy részét a fertődi Esterházy-kastélyba szállíttatta a kormányzat az Iparművészeti Múzeumból, és mivel nem készült el az ottani kiállítás, továbbra sem kutathatók és láthatók a kincsek, holott ezzel a szándékkal hagyták Magyarországon. A Fővárosi Törvényszékhez azért nyújtott be keresetet az alapítvány, mert szeretnék, ha a gyűjtemény darabjai visszakerülnének az Iparművészeti Múzeumba, valamint ha a tulajdonjogot a régi letéti szerződés helyett új dokumentumban világosabban lefektetnék. Wessely szerint ők optimisták, és a következő tárgyalási forduló február 22-én lesz tájékoztatása szerint. Az évszázadok alatt a hercegi család által összegyűjtött műkincskollekciót - például tálak, serlegek, textilek, ékszerek és díszfegyverek - száz éve kettébontotta a família, az értékesebb része Budapestre került. A később az Iparművészeti Múzeumban elhelyezett tárgyakat a második világháború alatt a család várbeli palotájába vitték, itt az ostromban megsérültek, évtizedek alatt restaurálták őket. A kormányzat néhány éve vitette át egy részüket Fertődre. Magyar hírlap Egy igaz, hiteles és színvonalas napilapra vágyik? Fizessen elő a Magyar Hírlapra! A Magyar Hírlap konzervatív, keresztény és polgári értékeket képvisel. Minden nap hiteles történetek, tiszta beszéd és igaz hírek várják. A kedvezményes előfizetési díjainkon felül a nyugdíjasoknak további jelentős kedvezményeket biztosítunk. Ne hagyja ki ezt a lehetőséget! Fizessen elő most napilapunkra! Engedmény nélkül Előfizetőknek Nyugdíjasoknak* 1 hónapra 3660 Ft 3455 Ft□ 2980 Ft □ 3 hónapra 10 975 Ft 9900 Ft□ 8580 Ft □ 6 hónapra 21950 Ft 18480 Ft□ 16140 Ft □♦ 12 hónapra 43900 Ft 33060 Ft□ 30540 Ft □ Név (cégnév):...............................................__ Irányítószám:................................Település: Utca, házszám:_______________________ E-mail:..................................................................... dátum ........Tel.:............................................................. aláírásNyugdíjas kedvezménnyel postai kézbesítőn keresztül nem lehet előfizetni. Az előfizetési megrendelőlapot faxon, e-mailben vagy postai úton kérjük eljuttatni a kiadónak. Lapunk megrendelhető: E-mail: elofizetes@magyarhirlap.hu Telefon: (06 1) 887 3200 Fax: (06 1) 887 3203 Kérjük a megrendelőlapot az alábbi címre küldje: Magyar Hírlap Kiadói Kft. ELŐFIZETÉS 1145 Budapest, Thököly út 105-107. 1 Mi tartjuk az irányt!