Magyar Hírlap, 2021. szeptember (54. évfolyam, 202-227. szám)

2021-09-01 / 202. szám

Belföld 2021. szeptember 1., szerda 3 Gyurcsány jogásza Czeglédy Csabát bűnszervezet létrehozása után most azzal gyanúsítják, hogy ő lehetett az „ördög ügyvédje” A nyomozó hatóság a Gyurcsány Ferenc és a DK ügyvédjeként ismert Czeglédy Csaba szom­bathelyi önkormányzati képviselőt, a DK országgyűlési képviselőjelöltjét kedden ismételten ki­hallgatta Az ördög ügyvédje blog miatt indult büntetőügyben, és a vele szemben korábban közölt gyanúsítását módosította. Megállapították, hogy Czeglédy Csaba az ügyben nem bűnsegéd, ha­nem tettes. A politikus továbbra is tagadja, hogy ő hozta nyilvánosságra a korábbi győri polgár­­mestert kompromittáló videót. Mint a Fővárosi Főügyészség közleménye fogalmaz: a nyomozó hatóság az ügy jogász végzettségű gyanúsítottját tegnap ismételten kihallgatta, és a vele szem­ben korábban közölt gyanúsítást ekkor módosította. A nyomozásban az hozott fordulatot, hogy a nyomozó hatóság jogsegélykérelemmel fordult mind az amerikai, mind pedig a svájci hatósá­gokhoz, miután az oldalt, amely Az ördög ügyvédje blogot készítette, az Egyesült Államokból működtették, a számla pedig, amelyről a hirdetéseket kifizették, svájci volt. Az ördög ügyvéd­jeként elhíresült ügy 2019-ben az önkormányzati választások előtt pattant ki. Az anonimitását megőrző „ördög ügyvédje” Borkai Zsolt akkori győri polgármester és baráti köre adriai hajóútjá­­ról titokban készített videókat tett közzé, és egy korrupciós ügy részleteit is elkezdte csepegtetni. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda - a zsarolás miatt indult ügytől történt elkülö­nítés folytán - a különleges személyes adattal visszaélés vétsége miatt indult ügyben két sze­méllyel szemben folytat nyomozást. Czeglédy Csabával szemben hatmilliárd forintot meghaladó költségvetési csalás és gazdasági csalás miatt is vádat emelt a Csongrád Megyei Főügyészség. A vád szerint Czeglédy és társai cége, a Fluman Operator Zrt. és leányvállalatai fiktív iskolaszö­vetkezetek közbeiktatásával egy olyan számlázási láncot hoztak létre, amelynek révén 6,3 mil­liárd forint személyi jövedelemadót és járulékot nem fizettek meg a költségvetésnek. (BK) A főpolgármester kezdeményezésére ma szavaznak a Fővárosi Közgyűlésben az atlétikai világbajnokság megrendezéséről, bár a viadalt Budapest nem mondhatja le Karácsony titokzatos ötvenmilliárd forintja Sütő-Nagy Zsolt Miközben Karácsony Gergely főpolgármester a kormányt vádol­ja mindennel, a Fővárosi Önkor­mányzat kiadásai megugrottak, és 50 milliárd forintról titkolóz­nak. A Fővárosi Közgyűlésben ma szavazhatnak az atlétikai világ­­bajnokság megrendezéséről, amit Budapest nem mondhat le. Az önkormányzati választás előtt az átláthatósággal és a részvéte­­liséggel kampányoló Karácsony Gergely főpolgármesterként már korántsem ennyire nyitott a fővá­rosiak felé. A számára nem szim­patikus médiumokat nagy ívben kerüli, csak azoknak ad interjút, akiktől nem kell félnie, hogy szá­mon kérik, két év alatt miért is nö­vekedett meg egyharmadával a Fő­városi Önkormányzat kiadása. Helyettesétől, Kiss Ambrustól tudhatjuk, hogy amíg 2019-ben 216 milliárd forintnyi kiadással gazdál­kodott Budapest, addig ez az összeg két esztendő alatt 291 milliárd fo­rintra ugrott. Ha a 2019-es 216 mil­liárd forintnyi kiadást összevetjük az erre az évre tervezett 217 milliár­dos bevétellel, jól látható, hogy ész­szerű gazdálkodás mellett a Tarlós István korábbi főpolgármester ide­jén felhalmozott kétszázmilliárdos tartalékot nem kellett volna felélni. A 75 milliárd forintnyi kiadásnö­vekedésből mindössze 25 milliárd­ra ad Kiss Ambrus magyarázatot a szolidaritási hozzájárulás növeke­désével, ahogy a csaknem félszáz tanácsadó - a kiszivárgott adatok alapján havi átlagosan 750 ezer fo­rintos apanázsa - sem vihet el töb­bet egymilliárd forintnál. Megpróbáltuk megtudni a Fővá­rosi Önkormányzattól, hogy milyen további okokkal magyarázható a ki­adások ugrásszerű növekedése, ám lapzártánkig nem kaptunk választ a kérdésre, azaz 50 milliárd forint­nyi titokzatos pluszkiadás terheli a budapestieket. Mindettől függetlenül tény, hogy Karácsony Gergely jelentős kiadás­sal járó intenzív médiakampányba kezdett a baloldali miniszterelnök - előjelöltek versenyében, megcsap­pant népszerűségének helyreállítá­sa érdekében. Ezt a célt szolgálhatja a Fővárosi Közgyűlés mai rendkí­vüli ülésének egyik napirendi pont­ja. A képviselők arról szavaznak majd, hogy a 2023-as budapesti at­létikai világbajnoksághoz korábban adott támogatásukat visszavon­­ják-e. Minderről Lattmann Tamás nemzetközi jogász már kifejtet­te, hogy a főpolgármesternek nincs hatásköre ebben az ügyben, a kor­mány a főváros nélkül is meg tud­ja rendezni az atlétikai vb-t, mivel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség a kormánnyal állapodott meg a ren­dezésről. A baloldali többség várha­tóan kiáll a főpolgármester mellett, ugyanakkor több szakértő is felhív­ta a figyelmet arra, hogy a buda­pesti kerületek sokat veszthetnek, de semmit nem nyernek egy ilyen döntéssel. Ahogy Pikó András, Jó­zsefváros polgármestere is utalt rá, a támogatás visszavonásával sok milliárd forintnyi egészségügyi fej­lesztést tesznek kockára a képvise­lők. A kormánnyal kötött megálla­podás szerint ugyanis az atlétikai vb támogatása ellenében az Egészsé­ges Budapest Program keretében tízmilliárd forint felhasználására minden évben Budapest tehet ja­vaslatot. A fővárosi dugók okozta népszerűtlenséget egy politikai blöffel próbálja el­lensúlyozni a kapkodó baloldali városvezető Fotó: Papajcsik Péter Bán Károly újságíró Gyurcsány Ferencet az MSZP-ben az idő tájt, ami­kor még a párt elnöke volt. Puccsistának becézték - persze a háta mögött. Egy későbbi szocialista párti elnököt pedig Whiskysnek szólítottak. A becenevek­ben az a jó, hogy általában őszinték és találóak. Gyur­­csányé például szinte telitalálat. Maga Medgyessy Pé­ter megpuccsolásával lett ugyebár miniszterelnök. Na jó, kicsit az Apró-klán is besegített. Kormányfő­vé választása, miután sportminiszterként lemondott, és nem volt már a kormány tagja, puccsnak tekint­hető alkotmányjogi szempontból. Hatalmon mara­dása az őszödi beszéd - egyébként minden bizonnyal általa történt - kiszivárogtatása után igazi puccs volt Magyarországgal szemben, hiszen a lakosság megfél­említésével, a rendőrségi törvény sárba tiprásával, a büntető törvénykönyvbe ütköző terrorcselekménnyel történt. Gyurcsány Ferenc tizenhárom év után stró­manként próbál visszatérni a hatalomba. Strómanját előválasztásnak hazudott komédiában állítják ki. Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök egyéb­ként nem csekély brüsszeli hátszéllel, trükkök szá­zaival gyűrte maga alá a végelgyengülésben szenvedő ellenzéket, aminek - most már nem is titkoltan - a ve­zetője lett, a múlt héten pedig utcai harcokat vizionált 2022 re. Egész pontosan arra az esetre, ha nem men­ne végbe békésen a kormányváltás. Az, hogy a Gyur­­csány-show forgatókönyvében ez ösztönös megérzés a részéről vagy már előre kimunkált terv, még nem tudható. Az viszont igen, hogy anno 2006-ban a tévé­székház ostroma, illetve az október 23-i lovasroham és szemkilövetés egyáltalán nem a véletlen műve volt. Az évszázad legnagyobb hazudozójának sorozatos fenyegetőzését ezért komolyan kell venni - ez 2006 egyik tanulsága is. Néhány, a közvélemény előtt ke­véssé ismert tényből, amelyeket a Balsai-jelentés, il­letve rendőrségi dokumentumok tartalmaznak, egy­értelmű például az, hogy 2006 őszén a tévészékház „megtámadása” megszervezett akció volt. Az ostrom kezdetekor csak In-Kal Security-sek „védték” az épületet. Ugyanakkor rejtély, hogy az emeleti stúdi­ók előtt álló gépfegyveres rebiszesek mikor és hogyan jutottak oda.­­ Rejtély, hogy a székházba behatoló „csőcselék” so­raiból senkit nem igazoltattak, mindössze egyetlen személy elszállításához kértek gépkocsit. A rendőr­ség szolgálati rádiójában elhangzottakról szó szerinti jegyzőkönyv készült, hogy a Kossuth téren állomáso­zó budapesti rendőrfőkapitányt, Gergényi Pétert fi­gyelmeztették: az MTV Nádor utcai kapuja nyitva van, mégsem rendelték el az őrzését. A Zoltán utca és Ná­dor utca sarkán álló rendőrségi mikrobuszban őrizet­lenül hevert tizenkét géppisztoly és az éles lőszerek. Mindezt a műveletirányító tiszt a parlamenti vizsgáló­­bizottság ülésén tanúként is megerősítette. Gyurcsány egyébként azt állította, hogy ő Gergényit minden tör­vényes eszközzel utasította a védelemre. Ám a Vas­prefektus a jelentős rendőri túlerő ellenére sem adott parancsokat. Valaki tehát nem mond igazat. Ha Gyurcsány vélet­lenül ezt tenné, amit persze nehéz elképzelni is, akkor Gergényi nem tett eleget az utasításának. Rejtély az is, hogy a budapesti rendőrfőkapitány hogyan rendelke­zett a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat kommandósai­nak helyszínre vezényléséről, ha ehhez joga sem volt az erőszakszervezet rendje szerint. A Gyurcsány-show ma a Fővárosi Közgyűlésben folytatódik az atlétikai vb megfúrásának tervével. A baloldal vezetőjének bábja, Karácsony Gergely újabb szélmalomharcba kezd majd. Az eredményt előre borítékolhatjuk, és azt is, utóbb mit fog majd monda­ni Gyurcsány. Úgy tűnik, Gergő mögül megint kiment az erő. A Puccsista

Next