Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)
2021-10-14 / 239. szám
Törökországból kapta vissza az Egyetemi Könyvtár azt a 14. századi, díszes kódexet, amelyben elsőként került Magyarországra az Isteni színjáték szövege kultus Varga Klára Dante Alighieri halálának hétszázadik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely az Anjou-kori kódex hasonmás kiadásától kéziratokon, Gulácsy és Körösfői- Éries festményein át a városligeti Pokol-körkép terveiig különféle értékes emlékeket, műalkotásokat, könyveket mutat be, amelyek mind Dante és művészete magyarországi hatásához kapcsolódnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum egyik kisebb, bazilikális megvilágítású termében kapott helyet az Isteni színjáték költőjének hazai irodalmi, zenei és képzőművészeti hatását bemutató kiállítás a világszerte ünnepelt Dante 700 keretében. Dante és Magyarország oly módon kapcsolódott össze legelőször, hogy első Anjou-királyunk, I. Károly korán elhunyt apja, (Anjou) Martell Károly és a firenzei költő ismerték egymást, sőt barátok voltak, és a költő a fiatalon elhunyt királyt a Paradicsom VIII. énekében szerepelteti. Az Isteni színjáték szövege velencei dialektusba átírva díszes kódex formájában már Nagy Lajos könyvtárában ott volt. Ez a kódex Mátyás király könyvtárának is éke lehetett még, míg végül az oszmán hódoltság idején Törökországba került, és onnan az Egyetemi Könyvtár kapta vissza. A kiállítás az 1330- as, 1340-es évekre datált kéziratos könyv hasonmás kiadását mutatja be. Dante főművének motívumait Janus Pannonius és Balassi Bálint is felhasználta költészetében, de halála után Dantét a művelt világ több száz évre elfeledte. Magyarországon a Dante-kultusznak a szabadságharc utáni időszak adott nagy lendületet. Arany János Dante című ódája 1852-ben született, ezt a művét 1865-ben, amikor Dante születésének hatszázadik évfordulóját ünnepelték, elküldte Firenzébe is. Liszt Ferenc két zenedarabot is szentelt az itáliai költő emlékének: az Aprés une lecture de Dantét és a Wagnernek ajánlott Dante-szimfóniáját. A millennium idején újra megélénkült a hazai művészek érdeklődése Dante és az Isteni színjáték iránt. Babits Mihály, aki számos más magyar fordító mellett maga is magyarította a számára oly becses alkotást, két Dante-szonettet is írt, amelyek a Nyugatban jelentek meg. A kiállításon a bejárattal szembeni falon az Isteni színjáték összes magyar fordítójának neve sorakozik egymás alatt. A képzőművészeket legalább ennyire foglalkoztatta a firenzei költő alakja és főművének jelenetei, szerelmespárjai. Zichy Mihály az Isteni színjáték több fejezetéhez készített illusztrációt. Molnár Árpád és Trill Géza pedig Gárdonyi Géza útmutatása alapján csinált körképet a Pokolról, amelyet a Városligeti fasor végén lévő építményben állítottak ki. Majd 1908-ban Körösfői-Éries Aladár a Zeneakadémia előcsarnokában elkészítette A művészet forrása című alkotását. A magyar szecesszió jeles alakja, Gulácsy Lajos Dantét is megfestette, amiképp Dante és Beatrice találkozását is, valamint Paolót és Francescát, Dante szerelmespárját. Gulácsy 1906- os Dante-képén a költő és saját arcvonásait vegyítette. A kiállítás alaphangulatát a festőművész hosszú vásznakon kiállított festményei adják meg. Velük szemben látható a Városligeti fasorban kiállított körkép ceruzával megrajzolt tervezete. Mindezeket fogják körbe a művelődéstörténeti eseményeket ismertető tablók, a kéziratok és korábban megjelent Dante-kötetek. Üveg alatt középtájon pedig a kódex hasonmás kiadása látható. A kiállítás, amelynek kurátora Pál József, a Szegedi Tudományegyetem Dante-kutatója, látványtervét pedig H. Kocsis Annamária készítette, december 31-ig tekinthető meg. Az izgalmas kiállítás év végéig várja a látogatókat Fotó: Purger Tamás Átadták a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyát tegnap. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kifejtette, a kormány több mint százmilliárd forintot szán országszerte kastélyok és várak felújítására, azok ugyanis a nemzet kulturális értékeinek markáns részét képezik, az értékmegőrzés pedig fontos az ezeréves nemzet számára. A kiskastélyszárny (amelyet gróf Wenckheim Józsefné Jankovich Stefániáról neveztek el) belső felújítását 2019 októberében kezdték meg, és csaknem egymilliárd forintot költöttek rá. (JMZs) Fotó: MTI/Rosta Tibor Százhúsz férőhelyes játszóhely Színházi kamaratermet avattak Salgótarjánban A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházat évek óta jelentős támogatással segíti a szaktárca, és ennek minden forintja jó helyre került - mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára tegnap, amikor meglátogatta a társulat új játszóhelyét, a százhúsz fős kamaratermet. Az államtitkár látogatásán támogatást ígért a tervezett önálló kőszínházhoz is, és kifejtette: „Az nem lehet, hogy egy 34 ezres városnak, egy megyeszékhelynek ne legyen színháza, és a négyezer bérletes igazolja az igényt.” Fekete Pétert egy arany Zenthe Ferenc-emlékéremmel és egy kitűzővel ajándékozták meg az eseményen. Simon Lajos színházigazgató elmondta, egyelőre próbaüzem van, így minden kedden és csütörtökön tartanak majd előadásokat az új kamarateremben, amely hetvenmillió forintból készült el, az Emmi hozzájárulása 25 millió forint volt. Ezenfelül még 15 millió forintba kerültek a technikai berendezések. (VK) Posztumusz kapta meg a Kossuth-díjat Negyven éve halt meg Huszárik Zoltán rendező, Krúdy Gyula Szindbádjának filmre álmodója Negyven éve hunyt el a legendás rendező, Huszárik Zoltán. A művész 1931. május 14-én született egy domonyi parasztcsaládban, édesanyja egyedül nevelte. A sokoldalú és művelt fiatalember filmrendezőnek készült, de 1952-ben a kuláktörvény miatt eltávolították a főiskoláról. Később, 1957-ben a Hunnia Filmgyárba került ügyelőnek, és Várkonyi Zoltánnak két évvel később sikerült kijárnia, hogy visszavegyék a főiskolára. Ekkor rendezte Játék című, ötperces néma etűdjét, amelyben két rab a börtönablakon besütő napfényt kihasználva a rácsárnyék kockáin rendez sakkpartit kenyérből gyúrt figurákkal. Ötven éve forgatta első játékfilmjét, a Szindbádot, a főszerepben Latinovits Zoltánnal és Dajka Margittal. A rendkívüli képteremtő tehetségű rendező érdeklődött a képzőművészet iránt, színészként szerepelt Szabó István Budapesti mesék, Gaál István Zöldárban és Sára Sándor Holnap lesz fácán című filmjében. Művészetét rendkívüli érzékenység, a leheletfinom effektusok költőisége és a vizualitás iránti különleges affinitás jellemezte. Huszárik Zoltánt 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978- ban érdemes művész címmel tüntették ki, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Emlékére szülőfalujában szobrot állítottak, és a helyi művelődési ház is felvette a nevét. (JMZs) Az alkotó művészetét rendkívüli érzékenység jellemezte Forrás: Fortepan Kultúra 2021. október 14., csütörtök 13 Különleges gyűjtemény A Vadászati Világkiállítás ötven évvel ezelőtti képei Fotóalbum jelent meg az 1971-es Vadászati Világkiállításról. Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára a kedd esti könyvbemutatón elmondta: amikor elkezdték megtervezni a világkiállítást, az a törekvés volt bennük, hogy amilyen nyomot hagyott szakmai értelemben az 1971-es rendezvény, azt próbálják megismételni. L. Simon László a kötet szerkesztője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: egy ismeretlen fotográfus vagy szerkesztő egy példányban fellelt albuma adja a könyv gerincét, ezt egészítik ki a Magyar Távirati Iroda anyagából kiválasztott képek és a Fortepan archívumának anyagai. (JMZI) Kérdésekre is válaszolnak az alkotók Élőben beszélgetnek ma este az Elk*rtuk című filmről Ma 20 órakor az Elkú rtuk hivatalos Facebook-oldalán egy kötetlen élő beszélgetésen várja Helmeczy Dorottya producer és Bendi Balázs forgatókönyvíró az érdeklődőket. Az eseményen bárki közvetlenül kérdezhet tőlük a film ötletének megszületéséről, a kutatómunka során talált nyomozati anyagokról, a forgatókönyv-fejlesztésről, a nemzetközi stáb összeállításáról. A beszélgetésen kiderül az is, hogy vajon tényleg egy még ma is aktív ellenzéki politikus ihlette-e a film feltörekvő közvélemény-kutató főszereplőjét, illetve hogy az alkotók a kutatómunka során szembesültek vele: a politikai elit bűnözőt is felhasznált a krízis megoldásához. A filmet október 21-én mutatják be. (JMZs)