Magyar Hírlap, 2021. október (54. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-14 / 239. szám

Törökországból kapta vissza az Egyetemi Könyvtár azt a 14. századi, díszes kódexet, amelyben elsőként került Magyarországra az Isteni színjáték szövege kultus Varga Klára Dante Alighieri halálának hét­­századik évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely az Anjou-kori kódex hasonmás kiadásától kéz­iratokon, Gulácsy és Körösfői- Éries festményein át a városligeti Pokol-körkép terveiig különféle értékes emlékeket, műalkotáso­kat, könyveket mutat be, amelyek mind Dante és művészete magyar­­országi hatásához kapcsolódnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum egyik kisebb, bazilikális megvilágítású termében kapott helyet az Isteni színjáték költőjének hazai irodal­mi, zenei és képzőművészeti hatá­sát bemutató kiállítás a világszerte ünnepelt Dante 700 keretében. Dante és Magyarország oly mó­don kapcsolódott össze legelőször, hogy első Anjou-királyunk, I. Ká­roly korán elhunyt apja, (Anjou) Martell Károly és a firenzei költő is­merték egymást, sőt barátok voltak, és a költő a fiatalon elhunyt királyt a Paradicsom VIII. énekében szere­pelteti. Az Isteni színjáték szövege velencei dialektusba átírva díszes kódex formájában már Nagy Lajos könyvtárában ott volt. Ez a kódex Mátyás király könyvtárának is éke lehetett még, míg végül az oszmán hódoltság idején Törökországba ke­rült, és onnan az Egyetemi Könyv­tár kapta vissza. A kiállítás az 1330- as, 1340-es évekre datált kéziratos könyv hasonmás kiadását mutat­ja be. Dante főművének motívumait Janus Pannonius és Balassi Bálint is felhasználta költészetében, de ha­lála után Dantét a művelt világ több száz évre elfeledte. Magyarországon a Dante-kul­­tusznak a szabadságharc utáni idő­szak adott nagy lendületet. Arany János Dante című ódája 1852-ben született, ezt a művét 1865-ben, amikor Dante születésének hatszá­zadik évfordulóját ünnepelték, el­küldte Firenzébe is. Liszt Ferenc két zenedara­bot is szentelt az itáliai költő em­lékének: az Aprés une lecture de Dantét és a Wagnernek ajánlott Dante-szimfóniáját. A millennium idején újra meg­élénkült a hazai művészek érdek­lődése Dante és az Isteni színjáték iránt. Babits Mihály, aki számos más magyar fordító mellett maga is magyarította a számára oly becses alkotást, két Dante-szonettet is írt, amelyek a Nyugatban jelentek meg. A kiállításon a bejárattal szembeni falon az Isteni színjáték összes ma­gyar fordítójának neve sorakozik egymás alatt. A képzőművészeket legalább ennyire foglalkoztatta a firenzei költő alakja és főművének jelene­tei, szerelmespárjai. Zichy Mihály az Isteni színjáték több fejezeté­hez készített illusztrációt. Molnár Árpád és Trill Géza pedig Gárdo­nyi Géza útmutatása alapján csi­nált körképet a Pokolról, ame­lyet a Városligeti fasor végén lévő építményben állítottak ki. Majd 1908-ban Körösfői-Éries Aladár a Zeneakadémia előcsarnokában el­készítette A művészet forrása cí­mű alkotását. A magyar szecesszió jeles alakja, Gulácsy Lajos Dantét is megfestette, amiképp Dante és Beatrice találkozását is, vala­mint Paolót és Francescát, Dan­te szerelmespárját. Gulácsy 1906- os Dante-képén a költő és saját arcvonásait vegyítette. A kiállítás alaphangulatát a festőművész hosszú vásznakon kiállított fest­ményei adják meg. Velük szemben látható a Városligeti fasorban kiál­lított körkép ceruzával megrajzolt tervezete. Mindezeket fogják körbe a művelődéstörténeti eseményeket ismertető tablók, a kéziratok és ko­rábban megjelent Dante-kötetek. Üveg alatt középtájon pedig a kódex hasonmás kiadása látható. A kiállítás, amelynek kurátora Pál József, a Szegedi Tudomány­­egyetem Dante-kutatója, látvány­tervét pedig H. Kocsis Annamária készítette, december 31-ig tekint­hető meg. Az izgalmas kiállítás év végéig várja a látogatókat Fotó: Purger Tamás Átadták a gyulai Almásy-kastély Stefánia-szárnyát tegnap. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parla­menti és stratégiai államtitkára ki­fejtette, a kormány több mint száz­­milliárd forintot szán országszerte kastélyok és várak felújítására, azok ugyanis a nemzet kulturális értékeinek markáns részét képe­zik, az értékmegőrzés pedig fontos az ezeréves nemzet számára. A kis­­kastélyszárny (amelyet gróf Wenck­­heim Józsefné Jankovich Stefániá­ról neveztek el) belső felújítását 2019 októberében kezdték meg, és csaknem egymilliárd forintot költöttek rá. (JMZs) Fotó: MTI/Rosta Tibor Százhúsz férőhelyes játszóhely Színházi kamaratermet avattak Salgótarjánban A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színházat évek óta je­lentős támogatással segíti a szaktárca, és ennek min­den forintja jó helyre került - mondta Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára tegnap, amikor meglátogatta a társulat új játszóhelyét, a százhúsz fős kamaratermet. Az államtit­kár látogatásán támogatást ígért a tervezett önálló kő­színházhoz is, és kifejtette: „Az nem lehet, hogy egy 34 ezres városnak, egy megyeszékhelynek ne legyen színháza, és a négyezer bérletes igazolja az igényt.” Fekete Pétert egy arany Zenthe Ferenc-emlékérem­­mel és egy kitűzővel ajándékozták meg az eseményen. Simon Lajos színházigazgató elmondta, egyelőre próba­üzem van, így minden kedden és csütörtökön tartanak majd előadásokat az új kamarateremben, amely het­­venmillió forintból készült el, az Emmi hozzájárulása 25 millió forint volt. Ezenfelül még 15 millió forintba ke­rültek a technikai berendezések. (VK) ­ Posztumusz kapta meg a Kossuth-díjat Negyven éve halt meg Huszárik Zoltán rendező, Krúdy Gyula Szindbádjának filmre álmodója Negyven éve hunyt el a legendás rendező, Huszárik Zoltán. A művész 1931. május 14-én született egy domonyi parasztcsalád­ban, édesanyja egyedül nevelte. A sokoldalú és művelt fiatalember filmrendezőnek készült, de 1952-ben a kuláktörvény miatt eltávo­lították a főiskoláról. Később, 1957-ben a Hunnia Filmgyárba ke­rült ügyelőnek, és Várkonyi Zoltánnak két évvel később sikerült ki­járnia, hogy visszavegyék a főiskolára. Ekkor rendezte Játék című, ötperces néma etűdjét, amelyben két rab a börtönablakon besü­tő napfényt kihasználva a rácsárnyék kockáin rendez sakkpar­tit kenyérből gyúrt figurákkal. Ötven éve forgatta első játékfilmjét, a Szindbádot, a főszerepben Latinovits Zoltánnal és Dajka Margit­tal. A rendkívüli képteremtő tehetségű rendező érdeklődött a kép­zőművészet iránt, színészként szerepelt Szabó István Budapesti mesék, Gaál István Zöldárban és Sára Sándor Holnap lesz fácán című filmjében. Művészetét rendkívüli érzékenység, a leheletfi­nom effektusok költőisége és a vizualitás iránti különleges affini­tás jellemezte. Huszárik Zoltánt 1971-ben Balázs Béla-díjjal, 1978- ban érdemes művész címmel tüntették ki, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. Emlékére szülőfalujában szobrot állítottak, és a helyi művelődési ház is felvette a nevét. (JMZs) Az alkotó művészetét rendkívüli érzékenység jellemezte Forrás: Fortepan Kultúra 2021. október 14., csütörtök 13 Különleges gyűjtemény A Vadászati Világkiállítás ötven évvel ezelőtti képei Fotóalbum jelent meg az 1971-es Vadászati Világkiállításról. Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos, Magyarország kor­mányzati kommunikációért felelős államtitkára a kedd esti könyvbemutatón elmondta: amikor elkezdték megtervezni a világkiállítást, az a törekvés volt bennük, hogy amilyen nyomot hagyott szakmai értelemben az 1971-es ren­dezvény, azt próbálják megismételni. L. Simon László a kötet szerkesztője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: egy ismeretlen fotog­ráfus vagy szerkesztő egy példányban fellelt albuma adja a könyv gerincét, ezt egészítik ki a Magyar Távirati Iroda anyagából kiválasztott képek és a Fortepan archívumának anyagai. (JMZI) Kérdésekre is válaszolnak az alkotók Élőben beszélgetnek ma este az Elk*rtuk című filmről Ma 20 órakor az Elkú rtuk hivatalos Facebook-oldalán egy kötetlen élő beszélgetésen várja Helmeczy Dorottya producer és Bendi Balázs forga­tókönyvíró az érdeklődőket. Az eseményen bárki közvetlenül kérdezhet tő­lük a film ötletének megszületéséről, a kutatómunka során talált nyomozati anyagokról, a forgatókönyv-fejlesztésről, a nemzetközi stáb összeállításáról. A beszélgetésen kiderül az is, hogy vajon tényleg egy még ma is aktív ellen­zéki politikus ihlette-e a film feltörekvő közvélemény-kutató főszereplőjét, illetve hogy az alkotók a kutatómunka során szembesültek vele: a politi­kai elit bűnözőt is felhasznált a krízis megoldásához. A filmet október 21-én mutatják be. (JMZs)

Next