Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)
1792-09-11
plítvo Elölülőié vett tsak ugyan ez úttal magának annyi bátorságot, hogy ellene szegezte magát az említett helytelen kérésnek; de mit tett a’ Párisi Magistrátus ? Nem kérte ő többé a’Nemzet Gyűjtését, engedi, vagy nem engedi azAureliánank Foglyok’ elhozatását ; hanem elindított e’végre két ezer Embert Viureliánum felé. Egyebekben se kérdi ő meg többé a’Nemzet Gyűlését, hanem cselekeszi minden tartalék nélkül, a’mit a’Jakobinusi indúlatok diktálnak néki. Valakik gyanúsoknak tetszenek az ő szemei előtt, nem csak Párásban, hanem a’ szomszéd helyekben is , azokat széldre hányatja tömlöszre ; jószágaikat kótyavetyélteti ’s a’ t. A’ Páris Városáról neveztetett Országosztály’ Fő Kormányszékét, mellytöl igazság szerént függeni kellene nékie, maga fejétől egésszen új formába öntötte. Le teltet.i. annak előbbeni tagjait hivatallyokból, ’s Jakobinus módra gondolkozókat állított elő azok’ helyébe. Ezen vakmerő hatalmaskodásokhoz járól az is, hogy a’ napokban megvisgáltatta, Deputátusai által, az Ország s kintstárját. Egyéb vétek ránts most Parisban, hanem tsupán a’ Jakobinusok’ akaratjának ellenzése, vagy nem telyesítése.— A’ melly köz Katonák, 1791-dik Esztendő’ Septemberének 15 tűkétől fogva Prestomban tartattak azért, mivel a’ Katonai fenyíték ellen vétettek, ’s fenyegették a’ magok Tisztjeiket, most mind szabadon botsáttatta azokat a’ Nemzet Gyűlése. ’S mitsoda fandamentomon? F. Mivelhogy, úgymond, minek 7 után