Magyar Hírmondó 2. (1792. július-december)
1792-12-07
Huszár Regementek is ki vagynak rendelve, hogy a’ Wurmser, Blankenstein , és Eszterházy nevet viselő, ’s a’ Frantziák ellen olly magyarossan vitézkedő Lovassainknak ditső tetteiket, ’s ezeknél fogva Nemzetünk’ dicsőségét ők is halmozzák. De még ezeknek neveiket most bizonyosan nem írhatjuk. Ha elgondoljuk , hogy a’Német Birodalom száz húsz ezer katonákat ád a’Szímiziák ellen *); a’ mi Fejedelmünk maga, többet száz ezernél ; a’ Prusziai Felség, közel száz ezerből álló Sereget; a ’ Szardiniai Király, hetven ezret; Pápa ő Szentsége is egynéhány ezeret, képzelhetjük már előre is azt a’ roppantt Ármádiát, mellyel meg kell birkózni a’ Franciáknak; ’s látjuk, hogy esztendöre vérbe kell mártani pennánkat: ínért szürnyű ütközetek következnek a’megírásra. — Anna Virosque canemus. Meg*) Megeggyezett t. i. abban Kor. zg dikán a’ Birodalom’ Rendjeinek nagyobb része, a’ minthogy ez eránt végzés is hozatott akkor Regensburgban, hogy triplumot, az az, három annyi Katonákat állíttsanak ki külön külön minden Rendek a’ Franciák ellen, mint szoktak vált rendszerént ki - állítani más közönséges Ellenség ellen. Rend szerint pedig 40 ezeret szoktak kiállítani. Az említett végzéssel mindjárt aznap Kurír küldetett Császár Ő Felségéhez. OSSIS220