Magyar Hírmondó 3. (1793. január-május)
1793-03-26
dekretálgatás (szóval való határozgatás), más pedig a’ valóságos végre hajtás. Egyéb tudósításokból is úgy olvassuk, hogy 3 száz ezer hijjával volt még mostanában , az öt száz ezeren fellyül srekretáltt Serege Frantia Országnak. — Maga megvallotta a’ II. Gyűlés Mártz. 5-dikén, hogy a’ tenger - széleken fekvő Departementokban COrszág-osztályokban) , mellyekbe száz Ostalionok dekretáltattak, csupán 37 Batok a’óniának; ugyan erre nézve azt dekretálta, hogy valamennyi Volontérok (szabad akaratú, vagy magok jó szánttokból való Katonák ) vagynak Párisian , az említett Országosztályokba valók: haladék nélkül visszatérjenek magok helyeikre. A Chirubieu nevű Deputatus, olly végzést is kivánt volna hozatni, hogy általájában minden zsoldos katonák küldettessenek el Párisból az ízélekre, hanem mások, rossz következésü lépésnek átélték ezt, úgymint a’ mellynél fogva könnyebben támadhatnának ezentúl új zenebonák. — »Ela, úgy mondának , Katonaság nem lett vólna közelebb is készen a’ Városban, bizonyossan nem tsak nádmézet, és szappant prédáit volla az Öszve - tódúltt sokaság hanem egyrebet is. Tüzen öszveszállalkozások lettek. A’ Hallgatók kipits’zegették az olyan Tagjait a’ Gyűlésnek, a’ kik nem az e tények szerint beszéllettek. Eleget tsengetett a’Prézes, hogy szakadna vége a’ lármának ; de tó nem tsillapíthatta azt egyébképpen, hanem szokás szerint bésed le, és eltakarta magát, mely cselekedetét minekutánna csendesség követte volna .