Magyar Hírmondó 11. (1797. január-június, 1-52. szám)
1797-05-23 / 41. szám
Landrieux Generáladjutans’ Tsapatja, minekutánna megvették Szálát, két Korpusra osztották fel magokat. Egyik, a’ Szalónai szejjel szórtt Velentei Korpus* maradvánnyait vette űzőbe; a’ másik pedig Peschiera és Verona felé nyomult elő, és széjjel vervén az ellene össze csoportozott Földnépét, már 21-dik Apr. benn, az Athesisnez is érkezett. Pescantina nevű falunál által akart szállani az Athesisenn, de a’ Lakosak ellent állottak. Másutt ugyan tsak által ment, és hogy megbosszúlja a’ Pescantinaiakat, egészszenn el pusztította a’ falujokat. Onnét egyenesen Veronának vette útját, ’s ott S. Georgio nevezetű Külső-várost el foglalván, a’ Sz. Leonhárd’ hegyén bésántzolta magát. Verona’ ellentársasa, rövid ideig tartott; de még is nem kevés veromlást okozott, melynek környülállásairól a’ bővebb Tudósítás meg vagyon ígérve. A’ Velentzei Kormányszék, egy Hirdetményt tett közönségessé Apr. 12-dikén, a’ melyben bizonyítja, hogy O, a’ hadakozó Hatalmasságok eránt fundamentomos állhatatossággal megtartotta mindenkor a neutralitást; és egyszersmind költeménynek hirdeti ki azt az írást, amelyet sok Tudósítások szerint, Rendkivülvaló Igazgató Kommisszárius Battaglia adott ki ,Ápr. 23-dikejtt) Veronában (rrtelget mi is