Magyar Hírmondó 19. (1801. január-június, 1-52. szám)
1801-01-13 / 4. szám
vagy mibe mártogatva. — A’ Levélitek értelme ez : Kadix Nov. 25-dikén : — „ Már sok esztendőktől fogva itt élősködőm, többnyire a’ nemes lelkeknek reám ruházott jó,tételeiből. Ügyefogyott állapotomhoz járul egésségtelenségem, és annak szomorú előre való látása, hogy szegény sorsomat jobb karba nem tehetem. Az Egek még nagyobb tsapások által is próbára akarták tenni állhatatosságomat, midőn ezen Városba záródtam , mellyben a’ múlt Augustustul fogva rettentő dög-halál uralkodott három hónapig, olly szörnyü módon , hogy ennek hetven ezer Lakossal közzűl, közel tizenhat ezeren elhullottak, azok között az én legjobb esmérőib és nagy lelkű jeltévőim. Ez az Irtóztató pestis, én rajtam, és kis Famíliámon is volt, de az isteni megmentette mégis életemet, hogy talán hamvaim nem ezen az idegen földön , hanem Magyar Hazámban temetődjenek el; a’ hová a jövő tavaszkor az Egek segítségével vissza térek, a’ Közép tengeren keresztűl; ’s szándékozom vagy a’ Triesti, vagy a’ Fiumei Kikötőhelyekben ki szállani. Alig várom , hogy megcsókolhassam Hazám földjét; a’hol 35 esztendeig éltem , birtokaimnak szép jövedelmeikből. Magyar Ország, Csabáról, (Buda mellől) Dec. 30 dikán. Ezen hónapnak 12-dikén indúlt ki a’ Zemplin Vármegyei Nemes Sereg, Királyi Kamarás és Tanátsos Okolicsányi János Úrnak, a’ ki egyszersmind Zereplényi Vice-Ispán ’s az Eperjesi D 2