Magyar Hírmondó 20. (1801. július-december, 1-52. szám)
1801-09-11 / 21. szám
sem leszsz, sem jószágaik nem confiskáltainak. — Nem fog egy Egyiptomi lakos is, ki a’ Franciákkal el akar menni, akármicsoda Vallása legyen, sem maga személlyében, sem jószágában egy újjal is bántatni, azért a* Franciákkal való szoros egygyetértésért, mellybe talám azokkal lehetett, míg Egyiptomban múlattak.— A’ betegek, kiket hajóra nem lehet ültetni, Ispotályban maradnak , hol Frantia Orvosok viseljenek reájok gondot, míg meg gyógyúltaik. — Az Ispotályra való költséget, az egygyesült hatalmasságok fogják tenni, de úgy, hogy a* Franczia Kormányszék azután vissza fizesse. —Minekutánna az említett városokat és erősségeket oda hagyják a’ Frantiák , Kommiszáriusok neveztetődnek ki, kik az ágyúkat, magazinumokat, írásokat, és más efféléket, mellyeket t. tartoznak a’ Frantiák az egygyesűlt hatalmasságoknak oda hagyni, által vegyék. — Az egygyesúlt hatalmasságok egy hajót rendelnek ki , melly egy Frantzia Katona Tisztet egy Kommitzáriussal egygyütt, hirtelen vigyen által Toulonba , hogy azok, ezt a’ békességes alkut közöljék a’ Frantzia Kormányszékkel. — Mihelyt ez a’ békessége? alku meg erőssítődik, minden Kairóban lévő Anglus és Török fogjok adódjanak vissza. Az egegyesült hatalmasságok is , azonnal szabadon bocsátanak, minden Önállok lévő Francia hadi fogjokat.— Ezt a békességes alkut, vigye el egy Francia Tiszt Alexandriába Menounak , hogy ez mellé, mind maga, mind a’ vele lévő katonaság, ha tetszik áljon mellé; mégpedig ennek vétele után, két nappal tartozik szándékát tudtára adni.