Magyar Horgász, 1957 (11. évfolyam, 3-12. szám)

1957. március-április / 3-4. szám

2 A tilalmi renddel A Magyar Közlöny 1957. március 13-i 30. számában megjelent a Föld­művelésügyi Minisztérium 7/1957. számú rendelete a halászati és hor­gászati tilalmak újabb megállapítá­sáról. A rendelet lényegesebb intéz­kedései a következők: A Balatonon és vízrendszerén áp­rilis 25. napjától május 25. napjáig a halászat és horgászat tilos. Ezen a területen április 1. napjától május 25. napjáig süllőt, kósüllőt és ragadozó ónt, április 1. napjától június 10. napjáig pontyot, május 1. napjától június hó 30. napjáig 10 kg-nál ki­sebb súlyú harcsát kifogni nem sza­bad. A Kis-Balaton természet­védelmi területén a halászat és horgászat egész éven át tilos. A balatoni akadó­kon, továbbá az elzárt balatoni be­­folyók torkolatánál a Balatonon 150 m átmérőjű körzeten belül és a befo­lyókon április 1. napjától április hó 24. napjáig sem szabad halászni és horgászni. Az összes többi természetes vizekre vonatkozóan — kivételt tehát csak a Balaton és vízrendszere képez — a tilalmi idők a következők: süllőre és kősüllőre április 1-től április 30-ig, kecsegére, pontyra és márnára május 1-től június 21-ig, 10 kg-nál kisebb súlyú harcsára május 3-tól május 28-ig, sebes- és szivárványos piszt­rángra október 1-től április 30-ig. Ezek a fajlagos tilalmak az ország­határt képező vizekre nem vonatkoz­nak. A kíméleti tereken március 18. napjától június hó 28. napjáig tilos a halászat és horgászat. A kijelölést ki kell hirdetni és a kíméleti teret a ha­lászatra jogosult köteles táblával­­ megjelölni. A Soroksári Dunaágon harcsát minden méretben egész éven át sza­bad fogni. A mesterséges haltenyésztéshez szükséges tejes és ikrás tenyészha­­laknak kifogása — az illetékes me­gyei mezőgazdasági osztály engedélye alapján — nem esik tilalom alá. A kifogott halakat az ivartermékek mesterséges elvétele után — a múlt évi tilalmi rendelettől eltérően — ér­tékesíteni szabad. Az ez évi rendelet a ragadozó önre — a Balaton kivételével — tilalmi időt nem állapít meg. A törvényes méretek azonosak a múlt éviekkel. értesítés. A Csepel Autógyár vezetősé­ge értesíti mind a soroksári dunaági, mind a nagydunai horgászegyesületek tagságát, hogy az egyesület tassi horgász­tanyáját a jövőben — ennek zsúfoltsága miatt — csak a Csepel Autó ÍR. E. tag­jai vehetik igénybe. MEGALAKULT a Horgász Szövetség és Horgász Szövetkezet MSZMP alapszerve­­zete, amelynek titkárává Karlik Bélát vá­lasztották meg. ÉRTESÍTJÜK A HORGÁSZTÁRSAKAT, hogy a „Halászat” című lap ismét meg­jelent. Előfizetni lehet a Posta Központi Hírlapíródénál, Budapest, V., József ná­dor tér 1. Az októberi események, az ellenforradalom véres napjai még élénken élnek mindanynyiunk emlé­kezetében. Óriási károkat szenvedett ezekben a napokban, hetekben az­­ország, anyagi javakban és szellemi, erkölcsi értékekben egyaránt. Úgy látszott, hogy az ellenforradalom hulláma elönti, elsodorja mindazt, amit 12 év fáradságos munkájával létrehoztunk, semmivé válnak szocialista vívmányaink, s ismét a kapitalista kizsákmányolás rabságába, az impe­rializmus zsoldjára jut az ország. Tudjuk, nem ez történt. Nem történhetett meg, mert ez ellenkezett volna a történelmi fejlődés megváltoztathatatlan irányával, meghazudtolta volna a szocialista világrendszer létezésének tényét, a kommunizmus, a szocializmust építő országok testvéri közössége­­nek segítőkészségét. Ez a segítőkészség bámulatos arányokban bontakozott ki. Az októberi események óta öt hónap telt el, öt hónap nemcsak történelmi viszonylat­ban elenyésző, de egyetlen ember életében is kicsi idő. Mégis elegendő volt arra, hogy a Magyar Szocialista Munkás Párt vezetésével újjászerve­ződjenek a szocializmus erői, meginduljon a termelőmunka, normalizálód­jék az ország élete, s az ellenforradalom fegyveres megsemmisítése után most már ideológiai síkon is megvívjuk harcunkat a becsületes, de meg­tévesztett emberek megnyeréséért, a reakciós, soviniszta nézetek ellen. Mindezt pedig a Szovjetunió, Kína és a többi­­testvéri népi demokrácia hatalmas anyagi és erkölcsi támogatása tette lehetővé. Hogyan is kerülhettük volna el az inflációt, honnan pótolhattuk volna a termelésben keletkezett többhónapos kiesést, ha a magunk gyönge ere­jére utalva, egyedül­­kellett volna szembenéznünk az óriási nehézségekkel. Mindenki előtt világos, hogy a tartós gazdasági anarchiától, az ellen­­forradalmi erők megújuló rombolásától a szocialista tábor, s elsősorban a Szovjetunió testvéri áldozatkészsége mentette meg­­az országok Most rajtunk áll, hogy a legjobban éljünk a segítséggel, kijavítsuk a múltban elkövetett gazdasági és politikai hibákat, s az ország minden becsületes dolgozójának egyetértő támogatásával, áldozatkész együttműködésével, eszmei megalkuvás nélkül folytassuk a szocialista építőmunkát. Sokan kifejtették már felfogásukat arról: mi történt volna, ha győz az ellenforradalom. A Magyar Horgász hasábjain rá szeretnénk mutatni ennek a kérdésnek a horgászokat érintő vonatkozásaira. Elképz­elhető-e, hogy az ellenforradalom meghagyta volna virágzó Szövetségünket, amely a felszabadulás után a munkásegyesületek­­harcának eredményeként jött létre, s amelynek negyvenötezres tagsága természetesen most is túlnyomórészt munkás? Vajon­­az egyszerű dolgozók kezében maradhattak volna azok a létesítmények, amelyeket a Szövetség tagjainak közös erőfeszítése terem­tett meg? Mi történt volna a Soroksári Dunaággal és más, hor­gászkezelés­­ben lévő vízterületekkel? Minderre nem nehéz a válasz. A horgászat a felszabadulás előtt jórészt „úri passzió” volt. Emlékezhetünk a Boros -professzorokra, s másokra, akik­­négyen-öten uralkodtak a legjobb vízterületeken, s közönséges halan­dónak nemhogy horgász­engedélyt­­nem adtak, de még a környékről is el­üldözték. A meglévő néhány horgászegyesület is gondosan megválogatta tagjait, s — tisztelet a­­kivételnek — csak „úriember”-t fogadott soraiba. Ennek az állapotnak a visszatérését egyöntetűen elveti, s mindig is elvetette a Létszámában és politikai öntudatában megerősödött horgász­­közösség. Bebizonyosodott ez az októberi események során is. Nem lehet véletlen, hogy ebben a szomorú időszak­ban, amikor annyi jószándékú ember tisztánlátását zavarta meg a nyugati propaganda, a Szabad Európa rádió hazug hírverése — egyetlen horgászegyesületi vezető sem állt az ellenség oldalára, nem vett részt ellenforradalmi cselekményekben. Október tanulságai világosak. S iha so­k nehézséget kell is még legyőz­nünk, az út, a felemelkedés, a szocializmus építésének széles útja nyitva áll előttünk. Rajta akarunk járni. A DÉLI HATÁRVIZEK HORGÁSZAIHOZ A déli határvizeken horgászó horgász­­társaink, de egyesületeik vezetői is méltán illették bírálatukkal a Szövetsé­get, mert a sok beadvány és személyes kérés ellenére sem tudtuk a déli határ, vizeken a horgászat ügyét megfelelően rendezni. A Szövetség vezetősége többször jut­tatott el kérést a Földművelésügyi Mi­nisztériumhoz, azonban ezt az ügyet nem sikerült elintéznünk Időközben ugyanis megalakult az állami kísérleti halászüzem a HAK1 keretében (elektro­mos halászat) és ennek az üzemnek te­rületet kellett biztosítani, a Földműve­lésügyi Minisztérium a határzárak fel­oldásával felszabadult nyugati és déli határvizeket, valamint a Zala folyó víz­­rendszeréhez tartozó vizeket is az újon­nan alakult vállalatnak adta használatra. 1957 tavaszán végülis sikerült e­lyessé­­get kötni. Eszerint egységes területi je­gyeket adnak ki, amelyek a vállalat összes vizein való horgászatra jogosíta­nak. Utólagos elszámolásra átadják a Szövetségnek a területjegyeket, hogy az a tagegyesületeknek bizományban to­vább adhassa, így tehát a Szövetség anyagi szavatosságával minden egyes tagegyesület megkapta már — ha kissé késve is — a drávai területjegyeket, amelyek az összes vállalati felezésben lévő vizek horgászatára jogosítanak.. A horgászathoz természetesen az egye­sületeknek, illetve az egyes horgászok­nak, „ott, ahol az egyesületek azt intéz­ményesen nem tudják elintézni", meg kell szerezni, ahol a folyó határszakaszt képez, a határ megközelítési engedélyt is.

Next