Magyar Idők, 2016. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-01 / 127. szám
2 BELFÖLD Rejtélyes bevétel az MSZP-nél MTI Háromszázmillió forintos nyereséggel zárta az előző évet az MSZP a Hivatalos Értesítőben megjelent pénzügyi beszámoló szerint. A pártnak 22 millió forint bevétele származott tagdíjból, 427 millió forintot kapott a központi költségvetésből támogatásként, egyéb hozzájárulásból, adományból 106 millió forint érkezett, továbbá 218 millió forint egyéb, nem részletezett bevétele is volt a pártnak. Az MSZP így 774 millió forint bevételhez jutott. A párt ugyanakkor összesen 472 millió forintot költöttt. A Hivatalos Értesítő szerint mintegy 205 millió forint bevétele volt a DK- nak tavaly, míg a kiadások majdnem elérték a 161 millió forintot. A párt által közzétett adatokból kiderült, hogy a tagdíjakból majdnem 26 millió forint bevétele származott az ellenzéki pártnak, a központi költségvetésből pedig 132 millió forintot kapott 2015-ben. A bevételek között tüntették fel a párt tagjainak hozzájárulását, és az adatok között szerepel egy 15 millió forintról szóló kölcsön is. A kiadások között a legnagyobb tétel a működésre fordított összeg, tavaly ez mintegy 78 millió forint volt, a második pedig a „politikai tevékenység” fedezete, amely 76 millió forint volt. A Jobbiknak mintegy 545 millió forintnyi bevétel mellett majdnem 370 millió forint kiadása volt tavaly. Utóbbi tételek közül a legjelentősebb a politikai tevékenységre fordított csaknem 200 millió forint volt. A Lehet Más a Politika (LMP) körülbelül 200 millió forintnyi bevételt és 164 millió forintnyi kiadást könyvelhetett el tavaly. A Párbeszéd Magyarországért (PM) valamivel több mint nyolcmillió forint nyereséget ért el 2015-ben: a bevétel 113,5 millió, a kiadás 105,3 millió forint volt. A Liberálisok pedig több mint négymillió forint többlettel zártak tavaly. Gyurcsány megválik cégeitől Magyar Idők Egy éven belül eladja és felszámolja cégeit Gyurcsány Ferenc - nyilatkozta a Borsnak a DK elnöke. A volt miniszterelnök indoklásul hozzátette: ezután csak politikával foglalkozik majd. A lapnak kifejtette azt is, hogyan képzeli a „menetrendet”. Mint ismert, 2004-ben Gyurcsány Ferencből miniszterelnök lett, de már előtte üzletemberként jelentős cégbirodalmat épített fel. A Demokratikus Koalíció vezetője kijelentette: az Altust már tavaly két részre vágták. A vállalatot felesége, Dobrev Klára irányítja majd, a vagyonátadás jelenleg is zajlik, a tulajdonlás megoszlik majd Dobrev és az alkalmazottak között. Az Altus másik részét az Altus Portfolió Kft.-be szervezték át. Ez jelenleg 100 százalékban Gyurcsány tulajdona. Az Altus Portfolió egyik cégét, a hengergumigyártással foglalkozó Béta-Roll Zrt.-t idén januárban már eladták egy német vállalatnak. A cégcsoport legnagyobb tagját, a Motim Zrt. nevű alumíniumipari vállalatot Gyurcsány egy éven belül szeretné eladni, de lehetséges vevőkről még nem beszélt. A volt kormányfő szerint ami ezek után megmarad az Altusból, a benne lévő vagyon adózás után magánvagyonná válik, amelyet következő évi parlamenti képviselői vagyonnyilatkozatában feltüntet majd. 2016. június 1., szerda Jelentősen csökkent a bűncselekmények száma 2010-hez képest Magyarország nem lehet a leggyengébb láncszem Nem lehetünk a leggyengébb láncszem a terrorelhárításban - hangoztatta Pintér Sándor tegnap az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendészeti bizottságaiban tartott szokásos évi meghallgatásán arra utalva, hogy a magyar rendvédelmi szervezetek komolyan veszik a terrorizmus jelentette fenyegetéseket. A belügyminiszter szerint tavaly az illegális migráció okozta válság kezelése mellett más komoly eredményeket is sikerült elérni a rendvédelem terén. Javult a nyomozások eredményessége, 2015-re a 2010-es szint 60 százalékára csökkent az elkövetett bűncselekmények száma. Vincze Viktor Attila Az Európai Unió déli határainál egyedül Magyarország az, amely a schengeni törvényeket betartja, védi az előírásoknak megfelelően a határait, és biztosítja azt, hogy a menedékért folyamodók benyújthassák kérelmüket - mondta el Pintér Sándor belügyminiszter a bizottságok előtt tett beszámolójában az illegális bevándorlással összefüggésben. Arról is szólt, hogy az idén már mintegy 14 ezer illegális bevándorló lépte át a határt. A belügyminiszter szerint egyértelmű, hogy nem fog csökkenni az Európát érő migrációs áradat, mert délkelet felől sem enyhül a migrációs nyomás, és az Észak-Afrika irányából Olaszországba tartó hajós bevándorlás is újraindult. Kitért rá: ha a parlament megszavazza a tranzitzónáknak az államhatártól számított 60 méterről 8 kilométerre növelését, akkor nem lesz szükség újabb befogadóállomások létesítésére, mert ezen belül tudják tartani a hazánkba jogtalanul érkezőket, illetve ezek segítségével az is elérhető, hogy minél kevesebben jussanak illegálisan az ország területére. A terrorizmus elleni harcot komolyan kell venni, ami szerinte a kormány és a belügyi tárca erőfeszítéseiben tükröződik is. Több mint 2 milliárd forint pluszforrást biztosítottak erre a feladatra: fejlesztették a Terrorelhárítási Központot, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is, és az AH fejlesztésének eredményeképpen ma már pontosabb válaszokat tudnak adni a felmerülő problémákra - mondta el Pintér Sándor, aki szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a terroristák a nagy létszámú rendezvényeket próbálják célba venni, és az öngyilkos merénylettől a dróntámadásokig mindenféle elkövetési módra készülnek. A párizsi és brüsszeli terrortámadások intő jelek az Európai Unión belüli terrorcselekmények sorában, és ha nem is konkrét célpont egy ország, de a leggyengébb láncszem mindig veszélyben van - tette hozzá a miniszter. Éves beszámolójában a belügyminiszter elmondta, hogy jelentősen javultak tavaly a bűnügyi statisztikák. 2010-ben 428 ezer bűncselekményt regisztráltak, 2015-ben ez a szám 267 ezerre csökkent. Emellett javult a nyomozások eredményessége, 46-ról 58,6 százalékra. Az ellenzéki képviselők kérésének eleget téve Pintér Sándor beszámolt a filmipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos nemzetbiztonsági átvilágításának eredményéről is, közölve, hogy Andy Vajna személye nem jelent semmilyen biztonsági kockázatot Magyarországra nézve. A minisztert kérdezték a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes intézkedési csomagjáról is, amelynek elfogadása egyes hírek szerint amiatt akadt el, hogy a kormányon belül vitát váltott ki az újonnan létrejövő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) felügyelete. Erre válaszolva Pintér Sándor visszautasította a felvetést, jelezve: a javaslat már a parlament előtt van, és hamarosan megszületik a döntés. A szocialista képviselők arra vonatkozó kérdésére, hogy Soros György magyarországi civil szervezeteknek nyújtott támogatásai kapcsán lehetnek-e titkosszolgálati információgyűjtések, a belügyminiszter azt felelte: a magyar törvényi szabályozás alapján egyetlen ember sincs, akit törvényes körülmények között ne lehetne megfigyelni, lehallgatni, felderíteni tevékenységét. Egyetlen panasz sem érkezett viszont, hogy a rendőri vagy titkosszolgálati szervek - akiknek erre jogosultságuk van - törvényt sértettek volna - mondta a miniszter. Pintér Sándor Kontrát Károly államtitkárral érkezett az ülésre, a terrorizmus elleni harcról is szó volt Fotó: Havran Zoltán A belügyminiszter cáfolta a szocialista képviselők feltételezését Nem volt államtitok a kurd harcosok itthoni gyógykezelése Magyar idők Egyértelműen cáfolta a parlamenti szakbizottsági meghallgatásán Pintér Sándor a szocialista képviselők felvetését, hogy lapunk államtitkot sértett volna, amikor megírta, a budapesti Honvédkórházban olyan kurd pesmerga harcosokat kezelnek, akik az Iszlám Állam elleni harcokban sebesültek meg. A belügyminiszter úgy fogalmazott: nem is történhetett volna államtitoksértés, mivel a sebesült kurd katonák kezelésére vonatkozó magyar felajánlás és a gyógyítás megkezdése soha nem állt titokvédelem alatt, nem volt titkos információ. Magyar és külföldi állami hírforrásokban és a sajtó tudósításaiban számos ezzel kapcsolatos hír látott napvilágot - hangzott el a nemzetbiztonsági, illetve a honvédelmi és rendvédelmi bizottság ülésén is. Pintér Sándor azt is hangsúlyozta: a pesmerga harcosok budapesti gyógykezelése már csak azért sem növelhette a terrorfenyegetettség mértékét a Honvédkórházra nézve, mert a genfi egyezmény értelmében még a háborús ellenfelek is kötelesek biztosítani az esetlegesen hozzájuk került sérült ellenséges katonák gyógykezelését. A kurd katonák magyarországi kezeléséről 2015 októbere és 2016 májusa között számos magyar és nemzetközi sajtóhír is beszámolt. A legtöbb alkalommal és a legrészletesebben a kurd regionális kormány hivatalos weboldala, valamint többek között a kurd Bas- News és a Kurdistan24 hírportálok, illetve a kurd NRT TV is hírt adott a pesmerga harcosok számára felajánlott magyar gyógykezelésről. A tudósítások főként a kurd területek vezetőinek és Szijjártó Péter magyar külügyminiszternek a tárgyalásairól tudósítva részletesen leírták, hogy Magyarország számos sérült pesmerga egészségügyi kezelését vállalta. Ugyanakkor az ATV Világhíradó extra műsorában Novák András riporter Hazsar Omár Izmail pesmerga dandártábornokkal, a kurd védelmi minisztérium nemzetközi együttműködési igazgatójával készített interjújából is tájékozódhattak a pesmergáknak felajánlott gyógykezelésekről. „A budapesti Honvédkórházba nemsokára kurd pesmerga katonák fognak érkezni, az első körben tíz sérült katonát küldünk” - nyilatkozta akkor a magyar csatornának az iraki kurd katonai vezető. Pesmerga fegyveresek küzdenek az Iszlám Állam ellenFotó: Reuters