Magyar Idők, 2017. február (3. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-23 / 46. szám
ai magyar idők www.magyaridok.hu • 2017. február 23., csütörtök • III. évfolyam 46. szám • 180 Ft A NATO is részt vehet a balkáni Meghosszabbították a körúti migráció megfékezésében * iowai robbantó előzetesét * 6.oldal 4 Akár száztizenöt év is lehet az emberi élettartam *6.oldal A VESZÉLYT JELENTŐKET TOLONCOLNÁ KI AZ USA Noha a bevándorlókat segítő jogvédők és szakértők szerint az amerikai kormány célja a tömeges kitoloncolás, a Fehér Ház állítja: az országra veszélyt jelentők állnak John Kelly belbiztonsági miniszter rendeleteinek fókuszában. Barack Obama elnöksége idején is évi több százezer törvénytelen bevándorlót toloncoltak ki. Az illegálisan az USA-ban tartózkodók számát 11 millióra becsülik, a felük mexikói. Korábban egy büntetett előéletű, törvénytelen bevándorló ügye azért kavart különösen nagy vihart, mert a mexikói férfi, akit már ötször kitoloncoltak az Egyesült Államokból, de mindig visszatért, San Franciscóban lelőtt egy fiatal amerikai nőt. * 7. oldal AZ ISZLÁM TERJEDÉSÉT PRÓBÁLJÁK GÁTOLNI Több országhoz hasonlóan a bajor kormány is törvényben tiltaná a muszlim nők arcát teljesen vagy részben elfedő ruházat, jelesül a burka és a nikáb viselését közszolgálatot végző helyeken, így például óvodákban, általános és középiskolákban, felsőoktatási intézményekben, közhivatalokban, szavazóhelyiségekben. Joachim Hermann bajor belügyminiszter szerint az arc teljes elfedése ellenkezik a német társadalom hagyományaival. Dániában közben olyan, a muszlimokat célzó törvénytervezetről vitáznak a parlament képviselői, amely szerint a skandináv országban be kell tiltani az oktatási intézmények imahelyeit. 8. oldal BRÜSSZELI ELISMERÉS A MAGYAR GAZDASÁGNAK A magyar gazdaság eredményeit méltatta legújabb országjelentésében az Európai Bizottság. Eszerint a stabilitásnak köszönhetően az idén csökkenő államadósság és munkanélküliség, és a tavalyit jócskán meghaladó gazdasági növekedés várható. A főbb makrogazdasági mutatók alapján a bizottság kedvezőbbre változtatta véleményét a kilátásainkról: 2017-ben a bruttó nemzeti termék 3,5, jövőre pedig 3,2 százalékos növekedését várják. A jelentésből az is kiderül, hogy Brüsszelben nincsenek kételyek a Magyarországon jellemző szigorú költségvetési fegyelmet illetően. * 13. oldal I IDŐJÁRÁS Forrás: QMSZ 1 15’C 6'C -C9' PÉNTEK SZOMBAT : VASÁRNAP /X 11 -0- 7 /*- 1 61 ej' o 1—* M ÁRFOLYAMOK Forrás: MN EURO : SVÁJCI FRANK 307.25 St 288.59 konzervatív közéleti napilejt Budapest visszavonja a 2024-es pályázatot Az ellenzék széttörte olimpiai álmainkat Visszalép a 2024-es budapesti olimpiai pályázattól Magyarország - erre jutott tegnap esti találkozóján a miniszterelnök, a főpolgármester és a Magyar Olimpiai Bizottság vezetője. A döntést azzal indokolták, hogy a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak, miután megszűnt a kandidálás mögötti korábbi konszenzus. Magyarország nem tarthat fenn elhúzódó, az egyetértés hiánya miatt eleve vereségre ítélt pályázatot. Magyar Idők Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt MOB-elnök szerint a legjobb döntés, ha a főváros és a MOB visszalép a pályázattól. A kormány szerdai ülésén határozatba is foglalta erre vonatkozó javaslatát. Ez azt is tartalmazza: „az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli.” Tarlós István főpolgármester azt közölte: a pályázat visszavonásáról szóló határozati javaslatot terjeszt a Fővárosi Közgyűlés elé, a döntést a jövő hét elején rendkívüli ülésen hozhatja meg a testület. Kósa Lajos, a Fidesz országgyűlési frakcióvezetője a párt elnökségének nevében nyilatkozva azt mondta, az ellenzék többször is hazudott mindenkinek az olimpiarendezés ügyében. A politikus szerint ezzel a nyilvánvaló cél az volt, hogy akár árulás révén is egy súlyos nemzetközi presztízsveszteségbe hajszolják bele a fővárost és az országot. Folytatás a 3. oldalon A hazugságok nemzetközi presztízsveszteségbe sodorták volna bele a fővárost és az országot Magyar Idők-illusztráció Parragh László: Másodrangúnak tartják térségünket Az unió elegánsan félrenéz Magyar Idők Hiába árasztják el silány minőségű élelmiszerekkel a magyar és más kelet-európai piacokat a multik, az Európa Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa szerint nincs lehetőség arra, hogy EU fellépjen a multinacionális élelmiszergyártók ezen gyakorlata ellen. Vytenis Andriukaitis a Magyar Időknek azt mondta: addig, amíg a terméken szereplő információk megfelelnek a valóságnak, nincs jogi alapja annak, hogy uniós szinten kezeljék a kérdést és nem előzhető meg az sem, hogy a gyártók a különböző piacokra szánt termékeiket „a nemzeti ízlésnek vagy a helyi vásárlóerőnek megfelelően” bocsássák áruba. A vásárlókat inkább arra biztatják Brüsszelből, hogy a fogyasztói szervezeteken keresztül adjanak hangot véleményüknek. A magyar kormány és régiós partnerei ezzel szemben azt várják az Európai Bizottságtól, hogy a ma még csupán erkölcsi kérdésként kezelt ügyben találjanak megfelelő választ. Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára lapunknak jelezte: tisztában vannak a jogi akadályokkal, ezért várják el, hogy közösségi szinten szülessen szabály arra, hogy ugyanazt a terméket mindenütt ugyanolyan minőségben lehessen megvásárolni. Nyugaton másodrangúnak tartják térségünket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint ez is kiderül a nemrégiben kipattant élelmiszerbotrányból. Parragh László lapunknak úgy vélekedett, hogy a nagyvállalatok extraprofitra tesznek szert a magyar, a cseh, a lengyel vagy a szlovák piacon a rosszabb minőségű árukkal. A jelenséget szerinte erősíti, hogy a hazai fogyasztóknak ma is sokat számít az ár, ami gyakran erősebb érv a minőségnél. * 11. oldal A Jobbik vendége volt a fegyvernepper Szemán László János A Jobbik tegnap már elismerte, hogy 2016 májusában a Parlamentben vendégük volt a körözött német fegyvernepper, Mario Rönsch és társa, ám leszögezték, a két férfit a frakció asszisztensei fogadták, nem pedig országgyűlési képviselők. Hangsúlyozták, Kai Homilius és Mario Rönsch a német Compact magazin kiadójának vezetőiként érkeztek hozzájuk. A párt közleményében az is olvasható, hogy nem tudtak arról, Rönsch ellen büntetőeljárás folyik Németországban. Ismert, hogy hazájában - német lapértesülések szerint közösség elleni uszítás és állam elleni bűncselekmény gyanúja miatt körözik. A Jobbik szerint „a Magyar Idők állításaival ellentétben Vona Gábor egyáltalán nem ismeri és soha nem is találkozott vele, valamint nem is hagyta jóvá a két német férfi beléptetését”. Lapunk nem állította, hogy a pártelnök találkozott a férfival, azt viszont valóban közöltük, hogy a két férfi parlamenti beléptetését Vona Gábor pártelnök hagyta jóvá. Értesülésünket az Országgyűlés Hivatala tegnap sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta. Szilágyi Zoltán sajtófőnök leszögezte, az ügyben az Országgyűlésről szóló törvény idevonatkozó rendelkezése miatt nem adhat felvilágosítást. * 2. oldal Megtartják a láncok, amit megspórolnak Thurzó Katalin A kötelező béremelések után egyre több helyen derül fény arra, miként trükköznek a nagyvállalatok a társasági adó és a munkáltatói járulékok csökkentéséből származó, büdzséjükben maradó többlettel ahelyett, hogy azt a kormány szándékai szerint a fizetések felzárkóztatására fordítanák. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete a Magyar Időknek azt jelezte, egyes ruházati cikkeket forgalmazó cégek például úgy spórolnak a fizetésemelésen, hogy alapbéresítik a kafetériakeretet, vagyis a korábbi béren kívüli juttatás összegével emelik meg a nettó jövedelmeket, a továbbiakban azonban nem biztosítanak pluszjuttatásokat a munkavállalóknak. Mivel ezt a lépést nem kíséri jelentős alapbéremelés, a munkavállalók végső soron rosszabbul járnak. Úgy tűnik, egyelőre a Tesco áruházláncnál sem számíthatnak kompenzációra azok a régebbi alkalmazottak, akik korábban a minimálbérnél nagyobb öszszeget kaptak kézhez. Holott azok, akik a mostani kötelező emelésekből kimaradtak, az újonnan felvett, sok esetben szakképzettség nélküli munkavállalókhoz hasonló fizetéseket visznek haza. *13. oldal