Magyar Idők, 2017. május (3. évfolyam, 100-125. szám)
2017-05-20 / 116. szám
16 LUGAS BŰNÜGY - Tizenhárom embert ölt meg a móri sorozatgyilkos Sírba vitt titkok Nagy László soha nem ismerte be, hogy bárkit is megölt volna. Vallomásaiban és börtönnaplójában is Radót, a szerb háborús bűnös rablógyilkost nevezi meg mások mellett a móri mészárlás elkövetőjének. A naplóban további gyilkosságokról is szól, ám sok titkot magával vitt, miután cellájában ülve (!) felakasztotta magát a radiátorra. Szemán László János Tíz éve lesz már annak is, hogy Nagy László előzetes letartóztatott július 13-án, pénteken éjszaka nesztelenül lemászott cellájában a priccséről. Leült az ablak alatt lévő radiátor mellé. Nyakába tekerte a lepedőkből titkon hasogatott csíkokból összesodort kötelet. Hirtelen hátradobta a fejét. Recscsent egyet a nyaka, ahogy kitört. Hangtalanul lehelte ki lelkét. Ha volt neki. A 37 éves férfi öt évvel korábban, 2002. május 9-én rendezett vérengzést egy bankfiókban. Nagy László volt a móri mészáros, még ha soha nem ismerte is be förtelmes tetteit. Az Erste Bank móri fiókjában 15 éve nyolc ártatlan ember esett áldozatul magának az ördögnek és szárnysegédjének, Weiszdorn Róbertnek. A vérengzés azonban majdnem megtorlatlanul maradt. Furcsa vádirat Kétezer-kettő május elején a mészárlásnak nyolc halálos áldozata volt, hat embert a gyilkosok még a bankfiókban szó szerint kivégeztek, előbb távolról sorozatot lőttek beléjük, majd közvetlen közelről fejlövéssel végezték ki őket. Két áldozat túlélte a mészárlást. Egyikük, egy ügyfél férfi véres fejjel bolyongott a bankfiókban, amikor riasztották a hatóságokat, és az elsőként kiérkező zászlós betörve egy ablakot, bemászott, és szembetalálta magát a túlélővel. A másik túlélő egy banki alkalmazott hölgy volt. Mindketten a kórházban haltak meg. Néhány órával később a rendőrség két, már korábban is körözött fegyveres rablót gyanúsított meg a gyilkosság elkövetésével, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. Farkas Róbert azóta sem került elő, Horváth azonban tévékamerák előtt feladta magát. Kiderült, a párosnak nem volt köze a történtekhez. Az év július 22-én elfogták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akik a rendőrség szerint alaposan gyanúsíthatók voltak a vérengzéssel és a bankfiók kirablásával. A nyomozás 2003 decemberéig tartott. A vádirat legalábbis furcsa lett. Hajdú Lászlót nem vádolták meg a bűncselekményben való részvétellel, csak bűnsegédlettel, a vádirat szerint ugyanis „ismeretlen időpontban ismeretlen orosz férfitől beszerezte” a mészárlás során használt fegyvereket, majd elrejtette azokat. Kaiser Ede társtettesként az ajtóban állva elküldte az érkezőket, a bent lévőket egy ismeretlen harmadik ölte meg. A bírósági tárgyalás 2004. februártól december 23-áig tartott. A Fővárosi Bíróság életfogytiglani fegyházra ítélte Kaiser Edét, Hajdú László 15 év fegyházbüntetést kapott. A másodfokú eljárásban Kaiser Ede büntetését helybenhagyták, Hajdú László ügyében új eljárást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak az eljárás során mindvégig tagadták, hogy ők követték el a gyilkosságot, viszont több más fegyveres rablást beismertek. E sorok írója Kovács Vince kollégájával közösen 2004. május 9-re elkészült A móri mészárlás című dokumentumkötetével. Ebben a nyílt forrásokból beszerzett információk, lapinformációk és a védelem számára iratismertetéskor átadott több tízezer oldalnyi irat alapján megírtuk, hogy miért nem Kaiser Ede a móri mészáros, és miért nem lehetett a segítője Hajdú László. A könyvet megválaszolatlan kérdésekkel zártuk: 1. Miért történt a vérengzés az Erste Bank móri fiókjában? 2. Ha szimpla rablás volt, miért öltek meg mindenkit? 3. Ha szimpla rablás volt, miért nem nyúltak a legalább 50 milliót tartalmazó páncélterem ajtajához? 4. Ha szimpla rablás volt, a kézikasszában miért hagytak ott hárommilliót? 5. Miért vittek el aprópénzt is? 6. Egy gyilkos hogyan lőhet le nyolc embert úgy, hogy azok három különböző helyiségben tartózkodnak, és egyikük sem sikít vagy védekezik? 7. Miért lőtték szét a fiúk hírközpontját? 8. Kaiser és Hajdú elfogása után miért hagyták félbe a többi verzió vizsgálatát? 9. Ha nem Hajdú és Kaiser az elkövető, kik és miért öltek Móron? Három év múlva kiderült, igazunk volt. 2007. február 17-én Tatabányán a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói elfogták a helybéli Nagy Lászlót, akit a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsítottak meg. A lakásán tartott házkutatás során megtalálták a pisztolyt, amellyel a postást lelőtték. Nagy László már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a móri bankrabláshoz. Azt kérdezte: a móri Scorpiót ugye megtalálták? Kihallgatói nagyot néztek, amikor kiderült, a mini géppisztoly, amellyel lemészárolták a móri bankfiókban lévőket, ott lapul Nagy lakásán, a ruhásszekrény alsó részében kialakított rejtekhelyen. Ott volt, ahol a gyanúsított mondta. Nagy László azonban arról hallani sem akart, hogy ő bent lett volna a bankfiókban, arról meg végképp nem, hogy ő mészárolt volna odabent. Vallomása szerint a gyilkosságokat egy Radó nevű szerb háborús bűnös maffiózó követte el, aki bűntársukkal, Weiszdorn Róberttel együtt ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként oda-, majd elszállította őket. A szintén tatabányai Weiszdorn viszont azt vallotta, hogy a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt a bankfiók ajtajába, és elküldte az időközben a fiókba betörni akarókat. Eközben Nagy a fiók ügyfélterében agyonlőtte a további hét embert. Nagy militáns volt, különös vonzódást érzett a lőfegyverek iránt. Börtönőrként dolgozott, majd egy festékboltban volt eladó, árubeszerző. 1998- ban szerződéses katonaként szolgált az 1. Honvéd Tűzszerész és Aknakutató Zászlóaljnál is. Tíz embert bizonyítottan megölt, ám ennél több ember élete száradhatott a lelkén. Nagy László első gyilkosságát még 1997-ben követte el, a dunakeszi belügyi objektum fegyvermesterét lőtte le, akiről biatorbágyi eltűnését követően tíz évig semmit sem lehetett tudni. Az áldozat elásott holttestét Nagy elfogását követően és az ő vallomása alapján találták meg a rendőrök 2007 őszén, Páty külterületén. 2002. május 9-én következett Már nyolc áldozattal. 2003. június 24- én Veszprémben, egy panelház földszintjén hidegvérrel agyonlőtte a postást a nála lévő kikézbesítendő pénzért. Halálos beismerés A megrögzött rablógyilkos a pénzek egy részéből tartozásait fizette ki. A móri bankrablást követően elkérte Weiszdorn Róbert cipőjét és pár ruháját, mondván: ő majd eldugja azokat. Később pedig azzal a mesével, hogy festeni akar, tovább ruhákat kért kölcsön tőle. Nagy előre számolva a lebukás veszélyével Weiszdorn ruhájában követte el a postásgyilkosságot, hogy a szagminta Róberthez vezesse el a nyomozókat. Nagy László öngyilkosságának másnapján felhívtam telefonon Kovács Lajost, az ORFK „döglött ügyek osztálya” vezetőjét, aki akkor még nem tudta, hogy Nagy kiszabta magára a halálos ítéletet, amelyet végre is hajtott. Az ezredes csak annyit mondott: ezzel beismerte, hogy ő ölt Móron és Veszprémben. Nagy azonban még halála után is tudott meglepetést okozni. A börtönben naplót írt, amelyet az öngyilkossága előtti napokban a hatóságok tudta nélkül, levélben küldött ki a feleségének. (A kéziratból Nothoff Ingrid bűnügyi újságíró írt könyvet, amely 2008 júliusában jelent meg.) Nagy László további négy emberölésről tesz említést a naplójában. A közel száz, sűrűn teleírt oldalt olvasva kiderül: legalább 13 gyilkosság írható a számlájára. Egy drogdíler pár megöléséről és a holttestek Sopron környéki elásásáról, valamint egy üzleti vita miatt meggyilkolt férfiról és vidéken történt elhantolásáról is írt. Azt pedig már tudjuk, hogy 1997-ben ő gyilkolta meg és ásta el Páty határában K. Pétert, a dunakeszi belügyi objektum fegyvermesterét is. Fegyverek bűvkörében A naplóban Nagy László ragaszkodik a kettős személyiségéből fakadó fedőtörténethez, és mindent a nem létező szerb háborús bűnös Radó és csapata számlájára ír. Azt állítja, hogy ő tulajdonképpen a szerb Radó vezette banda fegyvermestere volt, feladata mindössze annyi volt, hogy hangtompítókat gyártott a bandának, amiért jól megfizették. A gyilkosságokat azonban Radóék követték el. „2004 eleje néhány gyilkosság miatt volt emlékezetes... A kábítószerüzlet elején Radóékat átverte egy ostoba díler ... elrabolták, lelőtték, elásták. De a díler barátnője látta Radót, úgyhogy... egy erdős részen vannak elásva. Pech” - írja Nagy a naplójában, amelyet így folytat: „Egy másik fickót meg a ...-ban ástak el, szintén egy balul sikerült üzlet miatt.” A díler párt egyébként azonosították Nagy naplója alapján, eltűntként keresték már őket, ám a holttestük azóta sem került elő. A Nagy említette harmadik áldozatot nem sikerült azonosítani, holttestét sem találták meg a Nagy által a naplójában megjelölt helyen. A mindössze negyvenévesen meghalt K. Péter fegyvermesterrel Nagy László 2007 nyarán beszélt a nyomozóknak, mondván: Radó egy vadászfegyverért megölt egy „ürgét”, akit elásott Páty mellett. A nyomozás megállapította: K. Péter apróhirdetést adott fel a vadászfegyveréről, pechjére Nagy László jelentkezett. Biatorbágy határában találkoztak, ezután a Páty melletti erdőben Nagy kipróbálta a vadászpuskát, utána pedig megölte K. Pétert, majd elásta. A naplóját feldolgozó Notthof Ingrid kiderítette, hogy Nagy a móri mészárlás után vette el párját. Nagy László 2000. szeptember 2-tól élt együtt a TÜNDÉR-rel, ahogy naplójában nevezi párját, Zsókát, ám feleségül csak 2004. szeptember 4-én vette el több mint két évvel a móri vérengzés után. Az asszony együttlétük hét éve alatt soha nem vett észre semmilyen negatívumot Naggyal kapcsolatban. Nem ismerte a másik énjét, és ami a legfontosabb, soha nem hallott Radóról és csapatáról. Nagy László fegyverimádatának eredetére is fény derült. 1994-95- ben Tatán és Győrben szolgált sorállományú katonaként; felderítőraj-parancsnokként szerezte meg a fegyvereket. 1998-ban a tűzszerészeknél is szolgált, ahol a robbanóanyagokkal ismerkedett meg. Később börtönőr lett, és egyik börtönőr társa, „Sipi”. S. Zoltán később már rendőrként eladott neki több fegyvert, közte a Móron használt Scorpiót is. S. Zoltán a fegyverkereskedelem miatt hét év fegyházat kapott. Kétezernyolc decemberében az elsőfokú bíróság Weiszdorn Róbertet életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, az elítélt legkorábban harminc év letöltése után bocsátható szabadlábra. Az ítéletet 2010 december 9-én a másodfokú bíróság súlyosította, negyven évre emelte a minimálisan letöltendő büntetést. Weiszdorntól elvált a felesége, és három gyerekükkel külföldre költözött, új családi nevet felvéve. A Fővárosi Bíróság 2009. november 6-án Kaiser Edét felmentette a móri bankrablás vádja alól, de egyéb bűncselekmények miatt 18 év börtönbüntetésre ítélték. Weiszdorn Róbert vádlott a Fejér Megyei Bíróságon 2008 szeptemberében. Negyven évre emelték a minimálisan letöltendő büntetését Fotó MTI rendőráldozat Engel Zoltán a móri ügy nyomozása közben került a zsaruk látókörébe, mint aki kapcsolatban állhatott Farkas Róberttel, valamint csepeli bűnözőkkel. Ők mind Kaiser és Hajdú ismerősei. 2003. május 13-án körbevették a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói Engel lakását, ám a bűnöző nem volt otthon. Egy órával később riasztást rendeltek el. Lehallgatták Engel telefonjait, így kiderült, hogy Tabányi Mihály tangóharmonikás budai otthonába készül betörni. A nyomozók azonnal indultak, golyóálló mellény nélkül. Engelt beszorították, aki megadást színlelve előjött, és lelőtte Borsos József századost. A tiszt halála előtt leterítette Engelt, megmentve kolléganője életét. Borsos halála nyomán derült ki: tízezer golyóálló mellény hiányzott a rendőrségen, és a kommandó „mozdulása” akár negyven perc is lehet. A hivatalos verzió szerint Borsosék azért nem vettek fel védőmellényt, mert Tabányi élete veszélyben volt, így nem volt idő kivételezni azt a fegyverszobából. Egy informátor azonban elkotyogta: „Még hogy nem volt idő, ugyan! Egyáltalán nincs golyóálló mellény!” 2017. május 20., szombat