Magyar Idők, 2018. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
2018-02-01 / 27. szám
2 BELFÖLD 2018. február 1., csütörtök A határkerítést támadta korábban Karácsony Gergely pártja és Vona Gábor is Saját múltbeli nyilatkozataikat tagadják meg az ellenzéki vezetők A Fidesz legújabb plakátkampánya hatására összevissza nyilatkoznak arról az ellenzéki pártok vezetői, hogy korábban milyen álláspontot alakítottak ki a migráció miatt felépített határvédelmi kerítésről. A PM-es Karácsony Gergely szerint ő nem ellenezte, és most nem is akarja lebontani a határzárat. Vona Gábor pedig már magának tudja a műszaki zár ötletét, igaz, két és fél éve még teljesen feleslegesnek nevezte azt. Baranyai Gábor A Fidesz-frakció szerint Karácsony Gergely igazi köpönyegforgató. „Miközben tagadja, hogy le akarja bontani a kerítést, elvállalta annak a szocialista pártnak a miniszterelnök-jelöltségét, amely konkrétan bejelentette a nemzetközi sajtóban: ha hatalomra kerülnek, azon lesznek, hogy mielőbb lebontsák a kerítést” - olvasható a kormánypárt közleményében. Arra is emlékeztettek: a Párbeszéd (PM) azt akarta, hogy ne épüljön fel a határkerítés, és a határzár megépítéséről szóló törvény kihirdetését is meg akarták akadályozni, sőt az ellenzéki párt a mai napig azt is tagadja, hogy Brüsszel kötelező betelepítési kvótát vezethet be. A nagyobbik kormánypárt arra reagált, hogy a MSZP-PM-szövetség miniszterelnök-jelöltje tegnap sajtótájékoztatóján tagadta, hogy győzelme esetén lebontaná a határzárat. Arra a kérdésre, hogy miért változott meg korábbi, a határzárat ellenző álláspontjuk, Karácsony Gergely azt felelte: „Most a vita nem arról szól, hogy meg kell építeni ezt a határzárat, hanem arról, hogy le kell-e bontani.” Hozzátette, tőle biztosan senki sem talál olyan idézetet, amelyben ellenezte volna a határzár felépítését, ahogy olyat sem, amelyikben a kerítés lebontásáról beszél. Annyit azonban elismert: álláspontjuk az elmúlt 3 évben annyit változott, hogy a határzár felépült, és sokan úgy érzik,attól vannak biztonságban. A miniszterelnök-jelöltet tegnap több fórumon is emlékeztették, hogy 2015 májusában a Párbeszéd olyan javaslatcsomagot tett közzé, amelyben azt kérték, majd később felszólították a kormányt, hogy semmiképpen ne épüljön fel a határkerítés. A Párbeszéd rendszeresen „vasfüggönynek” nevezte a déli határon épített kerítést, és ellenezte annak felépítését, mivel szerintük az nyolcszor annyiba kerül a magyar adófizetőknek, mint amennyit az ország évente uniós forrásból a menekültügyre költ. A PM levélben is kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a kerítésépítésről szóló törvényjavaslatot, majd Karácsony Gergely pártja azt is javasolta, hogy az állam üresen álló laktanyák megnyitásával, illetve uniós forrásokból biztosítson megfelelő ellátást és gyors menekültügyi eljárást a migránsoknak. A Párbeszéd menekültügyi konzultációs fórumot is létre akart hozni. A Jobbik közben bejelentette: bírósághoz fordul a Fidesz plakátkampánya miatt, amelyen a párt szerint azt hazudják, hogy a Jobbik elnöke lebontaná azt a kerítést, amit egyébként ők találtak ki, és az ötletet ellopta a Fidesz. A párt úgy fogalmaz: „A Fidesz beengedett 2300 menekültet, a Fidesz lebukott, a Fidesz most menekül.” Ezzel szemben a Jobbik pártelnöke az Echo TV-nek korábban úgy nyilatkozott: „A kerítés még fel sem épült, de már nyilvánvalóvá vált, hogy alkalmatlan Magyarország megvédésére.” A 2015. augusztus 26-i híradásban Vona Gábor személyi felelősség megállapítását is követelte a szerinte a migránsok feltartóztatására alkalmatlan kerítés kapcsán. A jobbikos vezető politikai akciónak nevezte a határvadász alakulatok felállítását, kerítés helyett pedig a honvédség bevetését és a határőrség újjáalakítását hangoztatta. A Jobbik perrel való fenyegetése kapcsán a Fidesz közölte: az Allahot és az iszlámot dicsőítő Vona Gábor megakadályozta a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítást, a Jobbik a Soros-hálózattal együtt támadta a bevándorláspárti szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt és a nemzeti konzultációt. A Fidesz kedden bemutatott plakátján a milliárdos-spekuláns Soros György, Karácsony Gergely, a Párbeszéd és az MSZP közös miniszterelnök-jelöltje, Vona Gábor Jobbik-elnök, Szél Bernadett LMP-s társelnök és Gyurcsány Ferenc DK-elnök látható drótvágóval a kezében, a felirat pedig: „Együtt bontanák le a határzárat.” A Fidesz szerint köpönyegforgató politika jellemzi a szocialistákat és a Jobbikot Fotó: mti/Soós Lajos KILÉPHETÜNK A MIGRÁCIÓS TÁRGYALÁSBÓL Az ENSZ migrációs csomagja kapcsán született New York-i deklaráció és főtitkári nyilatkozat alapállása ellentétes Magyarország álláspontjával és érdekeivel, mert azok a migrációt jó és megállíthatatlan jelenségként írják le. Fia az ügyben nem lesz elmozdulás, akkor elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján. A tárcavezető hangsúlyozta: a migrációról a 2016-ban elfogadott deklaráció alapján kellene kormányközi tárgyalássorozatnak kezdődnie februárban, és az év végén kellene elfogadni a csomagot, de annak ellenére, hogy még meg sem indult a tárgyalás, a főtitkár máris kihirdette az eredményt. Szijjártó Péter kifejtette: a New York-i deklaráció és a főtitkári nyilatkozat alapállása, hogy a migráció jó, dekriminalizálandó, emberi jogi kérdés és megállíthatatlan jelenség. - Magyarország szerint viszont a migráció komoly biztonsági kockázatokat jelent és megállítható - mutatott rá. A külügyminiszter úgy vélte, a deklaráció és a nyilatkozat célul tűzi ki, hogy a migrációban nem érintett országokban is programok induljanak a migránsok befogadására, ami a probléma szűkítése helyett még súlyosabbá teszi a kihívást. Halmai Gábor tizenöt éve elmondta, miként befolyásolja a milliárdos a magyar közéletet Leleplező interjú Soros György emberétől Bár az ellenzék és a fundamentalista jogvédők makacsul tagadják a Soros-hálózat létét és azt, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns célja pénzének politikai befolyásra váltása, egy régebbi interjúban Halmai Gábor, a Soros Alapítvány akkori vezetője egyértelműen igazolja a kormány mostani állításait. Nagy Áron kendőzetlen őszinteséggel beszélt a Soros-hálózatról és annak befolyásáról egy mára elfeledett, 2003-as lapinterjúban Halmai Gábor, akkoriban a nemzetközi tőzsdespekuláns magyarországi alapítványának vezetője. 2003 fordulópont volt az alapítvány életében, hiszen az uniós csatlakozással, tehát a rákövetkező évben támogatási programjainak zömét lezárta, s a továbbiakban szinte kizárólag a politikára koncentrált. Ezért hozták létre az Eötvös Károly Intézetet (Ekint), amelyről Halmai a következőket mondta a Magyar Narancsnak 2003-ban: „Elsődleges célja, hogy megpróbálja befolyásolni [...] a hivatalos közpolitika irányát, az emberi jogoktól az oktatásig, a legkülönbözőbb területeken.” Halmai ugyanakkor elpanaszolta, hogy a Soros Alapítványt beskatulyázták (ami nem túl meglepő, hiszen tele volt SZDSZ-esekkel - a szerk.), majd lényegében azzal folytatta, hogy az elszigeteltségből a Majtényi László gondjaira bízott „független intézet” felállításával akarnak kitörni. A folytatás előtt fontos leszögezni - és erről a Soros Alapítványt irányító Halmai Gábor is nyilatkozott a lapnak -, hogy a nemzetközi tőzsdespekuláns 2002-es budapesti látogatása alkalmával személyesen határozta meg azt az irányt, amelyet a szervezetnek követnie kell. Eszerint a Soros-hálózat - ez a meghatározás Halmai Gábortól származik - fő tevékenysége a jövőben az lesz, hogy intézményi támogatást nyújt bizonyos civil szervezeteknek. „Olyan civil szervezetekről van szó, amelyek léte elengedhetetlen minden demokrácia működése szempontjából” - fogalmazott az interjúban. Azt is elmondta, hogy az „úgynevezett demokráciaszolgáltatást végző, tehát emberi jogi, polgárjogi stb. szervezetek külföldi támogatottsági függősége 74 százalék”. Mindezt valamivel később két fontos megjegyzéssel egészítette ki. Halmai világossá tette egyfelől, hogy Soros nem jótékonykodni akar, nem a nehéz anyagi helyzetük, hanem politikaformáló képességük miatt hajlandó finanszírozni a jogvédők munkáját, és ezt erősítette meg azzal, amikor kimondta: „Nagyon fontos lenne az is, hogy a civil szféra hatékonyan tudjon lobbizni az itthoni törvényhozásban és Brüsszelben is.” Halmai szavaiból kiderült, hogy Soros György támogatásából csak azok részesülhetnek, akik a milliárdos szekerét tolják. „Még legutóbb is osztottunk pénzt lapoknak, azzal a feltétellel, hogy például tényfeltáró írásokat közölnek olyan témákról, amelyekkel kapcsolatos programjaink voltak, mint például (az ellenzék körében ma is slágertémának számító - a szerk.) korrupció.” Azt - tette hozzá gyorsan - sosem mondták meg, mit írjanak az újságírók, ám csak azok részesülhettek a támogatásban, aki a Soros Alapítványnak fontos témákkal foglalkoztak, ami viszont, Halmai fordulatával élve, „egyfajta függőséget hoz létre”. Nyilatkozata végén Halmai Gábor még egyszer világossá tette: a nemzetközi tőzsdespekuláns és a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának végső célja a magyar közélet saját szolgálatába állítása. „A Soros Alapítvány egyik legfontosabb eredménye az elmúlt húsz évben talán éppen a kulturális és művészeti életben látszik: hozzájárult egy olyan szellemi kapacitás, a nyílt társadalom értékeit képviselő értelmiségi bázis kialakulásához, amire mindannyian büszkék lehetünk” - vallott erről a szervezet vezetője. Halmai - csakúgy, mint a Soros Alapítvány számos munkatársa - a volt SZDSZ holdudvarához tartozott. 1990 és 1996 között tanácsadó volt az Alkotmánybíróságon, közben Soros egyetemén, a Közép-európai Egyetemen beindította az emberi jogi programot. 2001-től, amikor az alapítvány élére került, az általa irányított szervezet minden korábbinál nyíltabban segítette az MSZP-t és a szabad demokratákat, akik aztán az Országos Választási Bizottság elnökhelyettesi székébe juttatták 2006-ban. Nyíltan beszélt a spekuláns magyarországi alapítványának egykori elnöke a hálózat céljairól, módszereiről és eredményeirőlFotó: MTI/Koszticsák szilárd