Magyar Ifjúság, 1961. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)
1961-08-26 / 34. szám
RAJT ELŐTT 474 érem gazdára vár ♦ Világ és olimpiai bajnokok vetélkedése ♦ Az edénygyárak kívánsága (Folytatás az első oldalról.) A sportolók többségét a város központjától pontosan négy kilométerre levő „Egyetemvárosban” helyezték el, ahol a legnagyobb kényelemben és vendégszeretetben van részük. Az „olimpiai faluban” kisebb sportcsarnokot is építettek, ahol a vívóversenyeket bonyolítják le. Az alagsorban levő huszonöt méteres medencében pedig az úszók gyakorolhatnak kedvük szerint. A vívóterem előkészítésére már tizenöt nappal a versenyek kezdete előtt három magyar szakember érkezett, Ferenc Károly, Gyarmati Mihály és Endrődi András. Az ő irányításukkal szerelték fel a pástokat, ők helyezték el a magyar gyártmányú találatjelző készülékeket és az eredményhirdető táblákat. A magyar szakemberek „keze” látható majd a kosárlabda, röplabda és vízilabda versenyeken. A mérkőzéseket Artex gyártmányú labdákkal játsszák s ezekből bőségesen áll rendelkezésre edzések céljára is. A sajtóirodában tréfásan meg is jegyezte az egyik csehszlovák újságíró: „ Kosárlabdában és vízilabdában igen jók a magyarok s még a hazai labda is segíti őket. A sajtóirodában különben már a hét közepe óta nagy a forgalom. Az ott nyert értesülés szerint mintegy száz újságíró küldi majd tudósításait a bolgár fővárosból. Sok szó esett a mezőnyről is. A Szófiában elterjedt hírek szerint több mint ezerötszáz sportoló verseng majd egymással. Az elsők között érkeztek s a legszorgalmasabbak közé tartoznak a lengyelek. Sikerült egy rövid beszélgetést folytatni Zdislaw Straszakkal, a Lengyel Főiskolás Sportegyesület (AZS) elnökével. " Alaposan felkészültünk a szófiai versenyekre — mondotta —, minden számban szeretnénk az élcsoportban végezni, s természetesen aranyérmeket is várunk. Erős a vívócsapat, a jól ismert versenyzők élén a világbajnok Parulski áll, az atléták sorában Piatkowski és Sidló is megtalálható. Kiderült, hogy röplabdában is erős csapatot vonultatnak fel. A főiskolás csapat szombaton ugyan 3:2-re kikapott a lengyel nagyválogatottól, vasárnap viszont minden különösebb megerőltetés nélkül 3:0-ás revansot vett. Márpedig a lengyel nagyválogatott „valamit” számít a nemzetközi élvonalban... Az érdeklődés középpontjában állnak a szovjet sportolók. Az első csoport Jurij Parfonov a Burevesztnyik sportegyesület elnökének vezetésével már szerdán megérkezett, híres vívókkal és kosárlabdázókkal. Csütörtökön befutottak a mi sportolóink is. Igen kedves házigazdákra leltek. A játékok ideje alatt a Georgi Kirkov-gyár patronálja a magyar sportolókat s természetesen, már a repülőtéren kedves fogadtatást rendeztek. Dimiter Mahmudiev, a gyár igazgatója büszke arra, hogy szoros kapcsolatba kerülnek a magyar sportolókkal. Gazdag programot állítanak össze, kirándulásokat szerveznek, találkozókat rendeznek majd a sportolók és a dolgozók között. A gyár kultúrtermében magyar nyelven köszöntötték fiainkat és leányainkat s mint kiderült, az üzemi fiatalok még két magyar szót tanulnak igen lelkesen, azt, hogy: „Hajrá magyarok”. Az ifjúsági szervezet ugyanis szurkolótábort szervezett s ahogy a „főpróbán” tapasztaltam, a buzdításon nem fog múlni a magyar siker. Mahmudiev igazgatónak két kívánsága van: patronáljaik minél jobban érezzék magukat és az, hogy a kosárlabda csapatunk játsszon egy kis edzőmérkőzést a gyár együttesével. Nagy az izgalom, mindenki a rajtra készül. Az ünnepélyes megnyitóra szombaton, délután kerül sor, de előtte márjónéhány sportág képviselői bemutatkoznak, így a vívók, kosárlabdázók, az úszók, vízilabdázók és a teniszezők is. A következő napokban pedig egymás után kapcsolódnak be az atléták, röplabdázók, tornászok, műugrók is a küzdelmekbe. A világ legjobb főiskolás sportolóinak nagy randevúja szombattól ezernyi érdekességet, izgalmat, sportélményt tartogat. Ma még csak a találgatás folyik, kiknek juthat az 1961. évi Universiade négyszázhetvennégy érme. Ma még találgatunk, holnap már győzteseket köszöntünk. 4: Szófiában is nagy szenvedély az aláírásgyűjtés. A fiatalok szinte megostromolják a külföldi csoportokat. Éppen egy indonéz sportoló áll az ,,igénylők“ gyűrűjében A távoli Kuba képviselői az elsők között érkeztek, szabad idejükben Szófiával ismerkednek Múlt vasárnap az I. kerületi Ybl Miklós téren megnyílt az ifjúsági művelődési park. A parkban minden csütörtök-szombat-vasárnap estei 5 órától éjjel 11 óráig az Nebuló-zenekar játszik. A műsorban fellép Sárosi Katalin, Koós János, Szikora Jenő és Herényi Gabriella. Belépő öt forint. MAGYAR IFJÚSÁG A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság. A szerkesztő bizottság vezetője: Szabó Béla. Szerkesztőség: Budapest VIII., Rökk Szilárd u. 2. Telefon: 130—50. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó vállalat. Felelős kiadó: Tóth László. Budapest Vm. Blaha Lujza tér 3. , Szikra Lapnyomda. Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő postahivataloknál Előfizetési díj 1 hónapra 4.30 Ft, negyedévre 12.5 Ft. ORANGSENANG INDONÉZ SPORTOLÓK KÖZÖTT Színhely az Egyetem Város egyik klubhelyisége. Hosszú, zöld asztal mellett indonéz sportolók. Az asztalon sakkfigurák illusztrálják a vízilabda játékosokat. A bábukat őszhajú férfi mozgatja, közben indonéz nyelven magyaráz. A nemrég lejátszott indonéz—bolgár mérkőzés tapasztalatait elemzi Földes László magyar edző, aki öt hónapja a távoli szigetországban él és dolgozik. — Alig, hogy megérkeztünk Szófiába — mondja —, nyomban folytattuk a felkészülést az Universiadera. Már edző mérkőzést is játszottunk a bolgárok ellen. 3:1-re vezettünk, mégis 6:3-ra kikaptunk. Ennek ellenére elégedett vagyok. Földes mester segítségével ismerkedünk az indonéz sportolókkal, ők mesélik, milyen az ország sportélete. Rövidesen teljes részletességgel megtudjuk, hogy Indonézia sportja, különösen az utóbbi években, nagyot fejlődött. Itt is a labdarúgás a legnépszerűbb, évek óta jugoszláv szakember tanítja a fiatalokat. Nem is eredménytelenül. Emlékezetes, hogy válogatottjuk tavaly az olimpiai selejtezőben döntetlenül játszott a Szovjetunióval! Páratlan a tollaslabda-játék népszerűsége. Az országban alig akad olyan helység, ahol ne játszanék. A tollaslabdában értek el először világraszóló sikert, már két alkalommal elnyerték a világbajnoki címet. — Az utóbbi időben minden sportágat tervszerűen fejlesztünk — mondotta Guus Gooscus, az egyik vízilabda játékos. — Új sportlétesítmények épülnek s egy hatalmas sportkombinátot kapunk ajándékba a Szovjetuniótól, százezer nézőt befogadó stadionnal, uszodával és sportcsarnokkal. Az új létesítményekkel még nagyobb lehetőséget kapunk, hogy az ázsiaiak versengésében jobban megállhassuk a helyünket. Az indonéz sportolók közkedveltek Szófiában. Nemcsak azért, mert egzotikus öltözetük már messziről felhívja a figyelmet, hanem azért is, mert ilyen vidám embereket ritkán lehet látni. „Orang senang” — indonéz nyelven annyit jelent, hogy vidám emberek. Nem győzik hangoztatni, a vidámság már náluk nemzeti szokássá vált, amióta felszabadultak az évszázados gyarmati uralom alól. Egyébként barátaink jól ismerik a magyar versenyzőket is. Amikor a magyar küldöttség csütörtökön szálláshelyére érkezett, valamennyi vízilabdázó kint állt a folyosón. Kárpáti, Lepres, Konrád — mondták furcsa kiejtéssel, de igen szívesen. Megtörtént a bemutatás — aztán különböző nyelveken máris folyt a terefere. Este a magyar fiúk már kimentek új barátaik edzésére s új „fogásokat’* tanítottak. Valószínű, hoggy rövidesen edzőmérkőzést is játszanak. Az indonéz és magyar vízilabdázók között máris kialakult barátság nem ér véget az Universiadén. A távoli ország fiai európai turnéra utaznak s a Belgrád, Berlin, Prága, Moszkva sorozatból természetesen Budapest sem marad ki. — Nagyon szorgalmas, tehetné feg nép az indonéz — mondotta Föld°s László. — Biztosra vehető, hogy rövidesen az ázsiai sportéletben is jelentős szerepet játszanak. Az a cél, hogy minél előbb utolérjék Japánt, sőt egyes versenyágakban túl is akarják szárnyalni őket. Szép cél. Kívánjuk, hogy minél előbb megvalósítsák. « LEGÚJABB HÍRÜNK SZÓFIÁBÓL A szombati hivatalos megnyitó előtt már pénteken megkezdődtek a küzdelmek a férfi kosárlabdában és a férfi tőrvívásban. A magyar kosárlabda-csapatot — mint a torinói játékok ötödik helyezettjét — kiemelték. A selejtezőben a bolgár, nyugatnémet és holland csapat lesz a magyar fiúk ellenfele s a csoportból az első két helyezett jut a legjobb nyolc köz Az első eredményekről lapzártáig nem érkezett jelentés. Hónapról, hónapra egyre élénkebb hazánkban a vendégjárás. A sokezerre rugó csoportokból természetesen a sportolók sem hiányoznak. Szinte egymásnak adják a kilincset messze földön ismert versenyzők, játékosok. Világcsúcstartókat, kiemelkedő egyéniségeket, márkás csapatokat köszönthetünk. Az érdekes, változatos sportprogram adta az ötletet, hogy megnyissuk lapunk „Vendégkönyvét", amelyben ezentúl helyet kap a hazánkba látogató sportnagyságok véleménye, élménye. A két ellentét Pénteken este a margitszigeti Nagyszállóban, kellemes tánczene mellett ütöttük fel először a vendégkönyv vastag borítólapját s a legnépszerűbb sportág két híressége lett az „avató ember”. John Charles és Omar Sivori kanyarintotta a nevét az első lapra, ők nyilatkoznak először új sorozatunkban. Mielőtt átadjuk a szót, ismerkedjünk. Különösebb bemutatásra nincs is szükség, a walesi, illetve argentin csodacsatár híre megelőzte jöttüket. Charles 1957- ben került Olaszországba s azóta tartja „királyi” rangját. Sivori az 1958. évi svédországi világbajnokságon adta le először névjegyét az európaiaknak s azóta a legelsők között tartják nyilván. A két labdarúgó szöges ellentét. Charles száznyolcvanhét centiméter magas, barnahajú óriás, Sivori pontosan tizenöt centivel alacsonyabb, feketelisjú legény. A középcsatár mozdulatai kimértebbek, alaposan megfontolja válásait s mindig mosolyogva, udvariasan felel a kérdésekre. Argentin társa igazi futballista típus. Zsebredugott kézzel jár fel s alá, állandóan valami tréfán töri a fejét. Mindjárt az első kérdésnél kitűnt, hogy a chilei világbajnokság esélyeivel kapcsolatban sem egyeznek. Mi várható a VB-n? — Sajnos, én nem leszek ott a világbajnokságon — mondotta Charles — Wales ezúttal nem tudta biztosítani a döntőbe jutást. Még kacérkodom azzal a gondolattal, hogy magánutazóként kimegyek, hiszen nagyon érdekelne, mi történik a chilei színpadon. Az esélyeket illetően csatlakozom minden előző nyilatkozóhoz: nem lehet kétséges a brazilok győzelme. A további helyezésekért annál nagyobb harc lesz, s az olaszok valamint az angolok előkelő helyre törhetnek. Ha Sivori és Angelilla megfelelő formában lesz, Olaszország döntő szerepet k°ap. — Mindenki nagy tévedésben van a brazilokkal — vette át a szót Sivori — Kétségtelen, művészei a labdarúgásnak, de szívesen fogadok arra, hogy Chilében nem jutnak a legjobb négy közé. Tapasztalatból tudom, hogy a brazilok Amerikában közel sem játszanak olyan jól, mint Európában. Rájuk különösen érvényes az a mondás, hogy senki sem próféta saját hazájában. Chilében nincsenek olyan jó pályák, mint Európában s a technikailag igen jól képzett brazilok gépezete akadozni fog. ők felére épülnek. Nyilvánvalóan minden ellenfél nagy gondot fordít majd a kiváló játékos semlegesítésére s ha ez sikerül, máris baj van. Az én tippem az első négy helyre Argentína, Chile, Uruguay és Olaszország. Európából még az VENDIG KÖNYVE angolokkal, szovjetekkel és magyarokkal kell számolni. Kíváncsiak voltunk, hogyan barátkoztak meg új hazájukkal? — Az én hazám továbbra is Wales maradt — válaszolta Charles — s annak ellenére, hogy Olaszországban nagyszerűen éreztem magam, már vágyom arra, hogy ismét otthon futballozzak. Valószínűleg még ebben az esztendőben, de legkésőbb a bajnoki év végén visszatérek Angliába. Huszonkilencedik évemben vagyok, még négy-öt évig játszani szeretnék, utána tapasztalataimat edzőként akarom hasznosítani. — Én már olasz vagyok — így Sivori — s a tizenhatszoros Argentin válogatottság mellett háromszor már az azzuri csapatban is szerepeltem. Már szembe kerültem a pályán az argentinokkal s semmi gátlást nem érzek, ha a chilei világbajnokságon esetleg én rúgom a győztes gólt az argentin kapuba. . Sivori bravúros lövése 1m 1i Charles családi körben Az elmúlt napokban különös érdeklődéssel figyeltük a Moszkvából, Poznanból és Prágából érkező sporthíreket. Mindhárom városban igen népszerű sportág kiemelkedő versenyét bonyolították le s világ-, illetve Európabajnoki címekért folyt a küzdelem. A nagy csaták már lezárultak, elégedetten összegezhetjük az eseményeket. A világ legjobb öttusázóinak és a kontinens kiemelkedő női evezőseinek, valamint kajak-kenu versenyzőinek idei nagy találkozóján a magyar sport kitűnően vizsgázott. A sikert nemcsak a három városban szerzett összesen öt aranyig Szöllősi,Fábián-pár kétszer, Parti, valamint a Czink, Petróczi, Lován, Ürögi négyes és evezésben Papp Jenőnél négy ezüst- és négy bronzérem fémjelzi. Az eredmények között olyan páratlan bravúrokkal találkozhatunk, amelyek dicséretétől hangos az egész sportvilág. Papp Jenőné, Balczó, Török dr. és a többiek nevét sűrűn említik a különböző nyelvű sportlapok. Ezek a kiemelkedő tudású versenyzők nemcsak képességeikkel csillogtak, hanem példának állítható helytállásukkal, küzdőszellemükkel is. Papp Jenőné három európa-bajnoki győzelemmel s egy kellemetlen, elég hosszadalmas betegséggel a háta mögött utazott a versenyre. Indulása szinte az utolsó pillanatig bizonytalan volt. Nem készülhetett rendesen, sok edzést kihagyott, formája így nem is lehetett a legjobb. Egy azonban nem változott: hihetetlen akaratereje, győzni akarása. S az otthoni környezet előnyét élvező csehszlovák Poslova és a favorit szovjet Rakickája „torpedója” előtt másodpercekkel előbb ért célba. A női evezés történetében páratlan bravúrt ért el négy egymásutáni győzelmével. S itt vannak az öttusázók. Csendes, szerény, szorgalmas sportemberek többhónapos kemény, áldozatkész munkáját úgy látszott, már az első nap keresztülhúzta. Németh balszerencsés sérülése olyan helyzetet teremtett, amire még nem volt példa az öttusa történetében. Mindenki eltemette a csapatot, csak éppen a versenyzők gondolkodtak másként. Török dr. árkon-bokron keresztül, több mint egy kilométert futott, hogy csak úgy „szőrén” megülhesse a lovat. Olyan feladatra vállalkozott, amit a moszkvai nyilatkozatok szerint — mások aligha teljesítenek. Török dr-ért és a magyar csapatért szurkolt akkor mindenki s ez méginkább szárnyakat adott a magyar fiúknak. A lovára azonban sajnos, nem volt hatással. Ötvenkét pontot szerzett s ezzel a magyar válogatott mintegy ezer pont előnyt adott a világ legjobbjainak. Az olimpiai bajnok együttes nem kerülhet az első hat közé — ez volt a vélemény s aztán mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte azt a gigászi harcot, amit versenyzőink vívásban, lövészetben, úszásban és futásban folytattak. A szív ereje meghozta a maximumot s a Moszkvától harminc kilométerre levő Planyernaján az öttusa VB , eredményhirdetésekor fiainkat dübörgő taps köszöntötte, amikor a második helyet jelentő dobogóra léptek. „Csak” ezüstérem lett a jutalmuk, de ők lettek az akarat bajnokai. Balczó, Nagy Imre és Török dr a világbajnokságon sporthősökké váltak, dicsőségük nagyobb, mint Róma után volt. Moszkvában, Prágában, Poznanban új bajnokaink, új sporthőseink születtek. Gratulálunk! Pappná és az öttusázók bravúrjából mások is tanulhatnak. ÚJ SPORTHŐSÖK születtek Többé nem lépek fel... Charlesről az a hír is járta, hogy időnként felcsap táncdalénekesnek is. Mi az igazság? — Hát megpróbálkoztam azzal is — mondja. — Nem azért, mintha olyan kiváló lenne a hangom. Hívtak, nyilván a futballban szerzett népszerűségem alapján, s én elmentem. Négy felvételt készítettek s körülbelül huszonötezer lemezem fogyott el. Ezenkívül a nyári szünetben tizenöt napig énekeltem egy táncos helyen. Sikerem volt, de biztos vagyok abban, hogy a taps inkább a futballistának, mint az énekesnek szólt. Egy biztos: többé nem látnak ilyen szerepkörben. Sivorinak van valamilyen kiegészítő „foglalkozása?” — Számomra csak a futball létezik — mondotta — Az én hangommal nagy bátorság kiállni a porondra. Ilyenre nem is gondoltam. Általában mindent szeretek, csak a repülőtől irtózom. Vonaton jöttem Budapestre, a közeli hetekben így utazom Tel Avivba és Athénbe is. Már most fő a fejem, mi lesz a Chilébe utazással. De erre jobb nem is gondolni. A nyilatkozat végére, — mint ahogy az a vendégkönyvnél szokás — budapesti tapasztalataikat mondták el. „Közös közleményt” adtak: — Érdemes volt eljönni a szép város megismeréséért és a jó mérkőzésért is. Emlékezetes marad a rövid budapesti tartózkodás, meg a kiváló jobbszélső, Sándor parádés fejesgólja. A vendégkönyv első lapja ezzel betelt. Boskovics Jenő