Magyar Ifjúság, 1967. január-június (11. évfolyam, 1-25. szám)
1967-03-18 / 11. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÖZPONTI LAPJA • ÁRA: 1,50 Ft T ! Holnap kerül sor népünk életének nagyon fontos eseményére, az országgyűlés , szépviselők és a tanácstagok megválasztására. Amikor az állampolgárok megvállasztják a központi és a helyi államhatalmi szervek tagjait, egyben pártunk kipróbált és töretlen politikájára, a nemzeti egység további erősítésére, a szocialista Magyarország teljes felépítésére, a béke megóvására, a népek közötti barátság és együttműködés elmélyítésére szavaznak. A hétmillió választópolgár között mintegy hatszázezren első alkalommal lépnek az urnák elé. Ismét teljes jogú állampolgárrá lett tehát egy nemzedék, amely már a szocialista hazában született, s csak hírből ismeri a régi kapitalista Magyarország tömegeinek és ifjúságának nyomorát és jogfosztottságát. Számukra a szocializmus, a szabadság ma már természetes és magától értetődő, s csak ebben a társadalmi rendben tudják elképzelni és élni az életüket. Éppen ezért, amikor holnap szavazatukat adják a tanácstag- és a képviselőjelöltekre, egyben hitet tesznek népi rendszerünk mellett, arra szavaznak, "hogy gyorsabban haladjunk előre a megkezdett úton, valósítsuk meg az ifjúság szebb életét is szolgáló országépítő terveinket, gazdagítsuk tovább, tegyük még kulturáltabbá társadalmunkat, építsük fel mielőbb teljesen a szocialista hazát. Nem egyszerű feladat, nem könnyű dolog ez! De minden tapasztalatunk alapján bizonyosak vagyunk benne, hogy népünk, ifjúságunk a szocialista haza szeretetétől áthatva — tovább folytatva az eddigi eredményes munkát — legjobb tudása és képessége szerint mindent megtesz e nagyszerű célok eléréséért. A mi demokráciánk nagy ereje nemcsak abban van, hogy mindenki számára egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosít a tanulásra, a munkára és ezzel együtt a nép javát előmozdító közéleti tevékenységre, hanem abban is, hogy mindenkinek jogává és egyben megtisztelő kötelességévé emeli azt is, hogy aktívan kivegye részét annak a programnak és politikának a megvalósításából, amelyre szavazatát adja.v . üdvözlöm a választások napján a magyar ifjúságot. ■ Szeretettel, külön is köszöntöm azokat a fiatalokat, akik először állnak az urnák elé. Kívánok mindannyiuknak a közéletben és a munkában, a tanulásban és a sportban is sok sikert, jó erőt és egészséget, békét és boldogságot! Kedves Fiatal Barátaim! KEDVES LÁNYOK ÉS FIÚK! ■ ■ : , 4'' f ’ A . Örökségem kötelezettbe ! Irta: Méhes lajos Megnyíltak a forradalmi ifjúsági napok E napokban népünkkel együtt ifjúságunk a magyar történelem legragyogóbb fejezeteire emlékezik. Elhelyezzük kegyeletünk virágait a hősök emlékművénél, akik 1848-ban, 1919- ben és 1945-ben hazánk szabadságáért, függetlenségéért, a magyar nép felemelkedéséért vállalták a harcot. Az ünnepi beszédek szólnak e dátumok jelentőségéről, hozzáférhetőek a küzdelem részletes haditudósításai, olvasunk, tanulunk a hűbéri rend, az idegen elnyomás ellen felkelt százados elődeinkről, a magyar tőkés társadalom majd ötven esztendővel ezelőtti megdöntéséről, a magyar proletariátus győzelméről és 1945 áprilisáról, amikor a szovjet katonák vérük áldozatával hozták elvégleg szabadságunkat. Olvasunk, tanulunk, emlékezünk minderről és közben kirajzolódik előttünk annak a szakadatlan harcnak a képe, amelyet a magyarság legjobbjai, forradalmárok, kommunisták, hazafiak vívtak a szabadságért, a társadalmi haladásért. És mi egyszerre lehetünk büszkék és fellelkesültek, amikor a forradalmi múltra visszapillantunk. Ám az ifjúságnak elsősorban tanulnia kell ebből a harcból, megragadni e korok fő tanulságait önmaga számára. A tanulság, hogy az ifjúság akkor írta be nevét a történelem könyvébe, amikor a nagy társadalmi mozgás sodrásába kerülve azonosulni tudott a haladó, forradalmi, társadalmi erőfeszítésekkel. Amikor felfedezte saját, biztosabb, szebb jövőjét a forradalmi zászlókra írt célkitűzésekben. Az ifjúság mindig is keresi helyét a társadalomban. Azzal a reménnyel készül az életre és olyan tervvel kapcsolódik be a társadalom életébe, hogy valami többet, jobbat, tartalmasabbat alkosson. Ez a törekvés minden kor ifjúságára jellemző volt és az ma is, de a harc céljai, módszerei mindig az adott társadalmi viszonyoktól függnek. 1848-ban az új világért, a nemzet felemelkedéséért csak úgy lehetett küzdeni, ha először az idegen zsarnokok igáját rázza le magáról népünk. 1919-ben már a tőkés társadalmi rend megdöntésén keresztül vezetett az út a társadalmi haladás felé.. És 1945-ben a német fasizmus elleni harc összefonódott a magyar burzsoá és földbirtokos osztály elleni küzdelemmel, csakis ez biztosíthatta hazánk boldogabb jövőjét. A magyar ifjúság legjobbjai e nagy társadalmi eszményekért folytatott harcban találták meg életük célját, értelmét. 1848 forradalmi ifjúságának bátorsága, hősiessége immár közel 120 éve eszményképe az azóta születő, felnövő ifjú nemzedékeknek. 1918-ban, a magyar polgári forradalom utáni zűrzavaros időben a fiatalok legjobbjai máris a harc folytatásáért küzdöttek, Korvin Ottó, Sallai Imre röpiratokon sürgették a cselekvés óráját, „forradalom kell idő és harc” — írták. Amikor 1918 novemberében megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, hogy élére álljon a proletár forradalomért küzdőknek, az Ifjúmunkások Országos Szövetsége a kommunisták vezetését fogadta el és ifjú titkáruk, Lékai János új életprogramot fogalmazott a megalázott tanoncoknak, a fiatal „bérrabszolgák”-nak: „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!” Ezért a programért tízezrével jelentkeztek vöröskatonának, a Galilei-kör fiataljai testületileg léptek a Vörös Hadseregbe, az újpesti diákok és ifjúmunkások végig sem hallgatták a harcba hívó szónoklatot s fegyvert kértek, hogy megvédjék a Tanács-Magyarországot az ellenforradalmárok, a nemzetközi burzsoázia gyilkos támadásával szemben. A Tanácsköztársaság vérbefojtása után a gyászolók, mártírok helyére új hősök álltak. A „Nem leszünk többé kizsákmányolt proletárok’-jelszó továbbra is életcélja, programja maradt elsősorban a munkásifjúságnak. Ságvári nemzedéke, az illegalitás megannyi fiatal katonája, német szerelvények robbantói, a fasizmus elleni nemzeti összefogás ifjú kovácsolói a szabadságvágy továbbéltétől és harcosai is egyben. Az ő küzdelmük már más nemzetközi erőviszonyok között folyt. Amíg a két forradalom bukásának döntő tényezője a nemzetközi reakciós erők túlsúlya volt, 1945-ben a győzelem biztos előfeltételét a szovjet felszabadító katonák fasizmus felett aratott diadala hozta el. Bár sokan közülük e harc mártír jaivá váltak, áldozatuk nem volt hiábavaló. A mai ifjúság nem hogy nem lesz többé kizsákmányolt proletár, hanem szabad hazában, az épülő szocialista társadalomban született és nőtt fel. Hogyan értékeli az ifjúság az elődök küzdelmét, hogyan követi a legjobbak példáját, hogyan azonosul ma a társadalmi célkitűzésekkel? Mást akar-e ma az ifjúság, mint a korábbi korok hősei? Válaszunk csak az lehet, hogy ugyanazt akarja, csak másként, a „nyugtalan” elődök céljait más módon, más körülmények között valósítja meg. Közvetlenül a felszabadulás után az ifjúságot magával ragadták a párt céljai, hogy le kell rombolni a burzsoá világot, hogy a kizsákmányolásmentes társadalomban végre szabadon dolgozhasson, magának alkothasson a dolgozó nép, hogy az emberek boldogulását ne a származás és a vagyon, hanem a tehetség és a szorgalom döntse el. A felszabadulást követő 22 esztendőnk minden harcában, változásában ott volt az ifjúság is. E harcok eredményeként iparunk 6 és félszer nagyobb, mint 1938-ban, a 8 általános iskolát végzett fiatalok több mint 80 százaléka tanul középfokú oktatásban, a megnövekedett ipar 1 millió embernek ad új munkalehetőséget, ma egy évfolyamon több egyetemista tanul, mint 1938-ban a magyar egyetemeken összesen. Ezek az eredmények jelzik, hogy nem volt hiábavaló a szabadságért és a társadalmi viszonyok megváltoztatásáért folyó hosszú harcokat dolgoztunk eddig e célok valóra váltásáért, de az új társadalomért vívott harc még nem fejeződött be, a szocializmus teljes felépítésén már a legifjabb nemzedéknek is munkálkodnia kell. A párt IX. kongresszusa kidolgozta a cél eléréséhez vezető utat. (Magát a szocializmus teljes felépítését változatlanul nem rövid időszakként fogta fel, de aláhúzta, hogy a felépült szocialista társadalom gyümölcseit már a mai nemzedék is élvezni fogja. Hogy a teljes felépítésén hány esztendőt kell érteni — 8 évet vagy 15 évet — ezen felesleges vitatkozni. A lényeg számunkra abban van, hogy a fiatalok — a mai tizen- és húszegynéhány évesek — a társadalomnak ahhoz a csoportjához tartoznak, amelyeknek mindenképpen saját életcélja lehet a szocializmus teljes felépítése. Nagy célok megvalósítására hívta harcba a párt IX. kongresszusa az egész társadalmat, benne az ifjúságot is. Ugyanolyan állhatatosságra, kommunista elvhűségre van most is szükség, amelynek a nagy elődök példáját adták, de ezeknek párosulniuk kell olyan tulajdonságokkal, mint: nagyobb szakmai hozzáértés és felkészültség, önállóság és bátorság a kezdeményezésben, felelősségtudat minden tevékenységben. Az ifjúság, életkoránál és a társadalom által nyújtott lehetőségeinél fogva, a legjobb feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy elsajátítsa ezeket a tulajdonságokat. Vagyis: az ifjúság a legjobb feltételekkel rendelkezik ahhoz, hogy az új technikai és közgazdasági gondolatok megvalósításáért folytatott harc élvonalában haladjon. A szocializmus teljes felépítése az ifjúság társadalmi és egyéni érdekeit szolgálja, lehetőséget és biztos perspektívát nyújt az alkotáshoz, a társadalmi és egyéni érvényesüléshez egyaránt. Ebben a munkában szerezzen magának az ifjúság olyan érdemeket, mint amilyeneket az előző korok hősei szereztek. Történelmünk legragyogóbb fejezeteire emlékezünk ezekben a napokban. Az ifjúság, amely most hősök emlékműveinél rója le kegyeletét, különösen a majd ötven esztendős kommunista ifjúsági mozgalomból merít példát, erőt, annak a mozgalomnak a harcából, amely tíz esztendeje , újjászerveződött és a KISZ zászlaja alatt megújhódott. A mai KISZ-fiatalok tisztelettel adóznak közvetlen elődeiknek, akik az ellenforradalom rémuralma után elsőként találtak ismét utat a párt eszméihez, és hol veszélyt, hol pedig verejtékes munkát vállaltak a népi demokratikus rend megmentéséből, a konszolidálódás bonyolult tennivalóiból. Azzal az elhatározással mondunk köszönetet harcukért, hogy a KISZ tízesztendős tevékenységéhez hű áldozatkészséget és lelkesedést tanúsítunk elkövetkező feladataink teljesítésében. • Kedden este az Erkel Színházban a Harcban nem szabad megállni című dokumentumoratórium bemutatásával megkezdődtek a forradalmi ifjúsági napok ünnepségsorozatai. A megnyitó ünnepség részvevői nagy tetszéssel fogadták az ünnepi műsort, amely a magyar forradalmi múlt eseményeit, a magyar ifjúságnak a szabadságért, függetlenségért és haladásért folytatott harcát elevenítette meg. (Fotó: Ágoston) -v.__. ~ ■ • .. . ■ - • • • '. ■ ' • • \ • . . \. ' IGEN! A tíz évvel ezelőtt újjászervezett Kommunista Ifjúsági Szövetségről szól összeállításunk. 4—5. oldal Láthatatlan front A fasizmus ellen harcoló hírszerzők tevékenységéről indul új sorozatunk 6. oldal. A Kutatóúton Neptun birodalmában 10. oldal A Magyar Ifjúság kérdez, a kapitány válaszol Interjú Illovszky Rudolffal 12. oldal