Magyar Ifjúság, 1971. szeptember-december (15. évfolyam, 36-53. szám)

1971-09-03 / 36. szám

BECSENGETTEK KÖRKÉP I­S VAN! NINCS? SZÁMOKRÓL A­, általános és középiskolák után az egyetemi és főiskolai évnyitókra is sor kerül néhány nap múlva , mozgásba jön oktatásügyünk egész gépezete. Most, a start napjaiban érde­mes kissé közelebbről szem­ügyre venni, hogy tulajdonkép­pen milyen is ez a gépezet, mit is jelent a számok, adatok nyelvén, hogy megkezdődött az 1971 72-es tanév. A LAKOSSÁG EGYTIZEDE AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN Bizony, ennyire „ifjú” or­szág vagyunk! A népesség egy­­tizede, sőt, ha pontosak aka­runk lenni, annál is nagyobb része a kisdiákok táborába tartozik. A becsengetés 1 mil­lió 82 ezer általános iskolás lánynak és fiúnak szólt az idén, s a legutóbbi demográ­fiai adatok szerint hazánk la­kóinak száma megközelítően 10 millió 400 ezer. A tanévkez­dés krónikájához tartozik, hogy 126 ezer apróság — hivatalo­san — most lépte át először az iskola küszöbét, most kóstol bele először a diákélet örömei­be és gondjaiba. Az általános iskolák száma öt és fél ezer, a tantermeké pedig — a tavaly óta elkészült új osztály- és műhelytermekkel együtt — :31 520. A tanévnyitó ünnepség sok helyütt egyszersmind is­kolaavató is volt (szeptember elsején az országban összesen 600 új tanterem fogadta a ta­nulókat, a frissen elkészült osztálytermek többségét az ál­talános iskolai hálózat kapta). Persze itt-ott akadtak problé­mák a határidőkkel... A főváros 40 nagytatarozásra „ítélt” iskolája közül jónéhány­­ban nem fejeződött be az első tanítási napra a felújítás, s vi­déken is számos oktatási be­ruházás csak a tervezettnél néhány hónappal később „lép be”. ELŐRETÖR A SZAKKÖZÉPISKOLA A középfokú oktatás berkei­ben az idei tanévben is foly­tatódik az „átrendeződés”, az­az a szakközépiskolák térhó­dítása. A gimnáziumok ugyan még őrzik első helyüket a ta­nulók létszámát illetően, de a „szakosok” már csak orrhosz­­szal vannak r­­ögöttük. Az or­szágos adatok szerint ugyanis 1971/72-ben 228 ezren tanulnak a középiskolák nappali tagoza­tán — közülük 116 ezren gim­náziumban, s 112 ezren szak­­középiskolában. Sőt, a főváros­ban már meg is fordult az arány: a 62 600 középfokú diák közül 33 200 jár szakközépis­kolába, s csak 29 400 „gimi­­be”. (Emlékeztetőül: éppen egy évtizeddel ezelőtt rajtolt a szakközépiskolai oktatási for­ma, nem egészen 3 ezer diák­kal. A fejlődés ütemét jól ér­zékelteti, hogy 1964—65-ben harmincezer, 1966—67-ben öt­venezer, tavaly pedig 96 ezer fiatalt „hódított” el a gimná­ziumoktól.) Hozzátartozik a képhez, hogy a különböző tí­pusú középiskolák első osztá­lyaiba beiratkozott „újoncok” száma 55 800, s részükre ösz­­szesen mintegy 1600 osztály indult. (Már itt is fordult a kocka: a szakközépiskolákban 830, a gimnáziumokban csak körülbelül 800 első osztály raj­tolt). Csaknem 53 ezren viszont végzősök, akiknek tehát lénye­gében az egész idei tanév az érettségi jegyében zajlik majd. Igazán nem ünneprontásként, csak figyelmeztető adatként idézzük, hogy most nyáron 2245 diáknak kellett az érett­ségi „megújrázására” készül­nie, 125-en pedig az egész év megismétlésére kényszerülnek. A szociális juttatásokról elő­zetesként annyit, hogy közép­­iskolásaink közül körülbelül 40 ezren kapnak helyet diák­otthonokban, illetve kollégiu­mokban, s a tanulószobások száma is megközelíti a 40 ez­ret. A tanácsok — s most már egyre inkább a vállalatok, üze­mek, gyárak is — nagy erő­feszítéseket tesznek a kollégiu­mi hálózat bővítésére. Nyír­egyházán például 216 szemé­lyes modern diákotthon kerül rövidesen tető alá, Hajdúbö­szörményben pedig a tanév­kezdésre megnyitotta kapuit a társadalmi összefogással létre­hozott, berendezett munkás­­paraszt kollégium. ÚJDONSÁGOK A FELSŐOKTATÁSBAN­­ Hetvennégy felsőfokú tanin­tézet (18 egyetem, 18 főiskola, 13 képző, 24 felsőfokú techni­kum és 1 felsőfokú szakiskola) várja az évadnyitást. (A szá­mok néha csalókák: négy-öt évvel ezelőtt még 90-nél több intézményt emlegettünk — a számszerű csökkenést az össze­vonások, átszervezések magya­rázzák). A felvételi vizsgákon mintegy 15 ezren jutottak túl sikerrel, így a következő na­pokban nappali tagozaton ösz­­szesen 54 ezer leendő diplo­más kezdi meg a tanévet. Az esti és levelező tagozatokon 8 ezer, illetve 19 ezer a létszám, együttesen tehát az idén 81 ezren vesznek részt felsőfokú képzésben. A három tagozatot együttesen figyelembe véve a „gólya-statisztika” szerint 25 ezer fölött jár az első évfolya­mosok száma. Ugyanakkor mintegy 18 ezren finiselnek, azaz az oktatási év végén eny­­nyien vehetik át a friss diplo­mát — ha semmi „zavaró mo­mentum” nem jön közbe. A tanév egyébként a képzés tartalmában és formájában egyaránt tartogat néhány új­donságot a hallgatóknak. Íze­lítőül: a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemen minden hallgatót bevonnak a számítástechnikai alapképzés­be, függetlenül attól, hogy ki milyen szaktárgyat választott. Emellett megkezdik számító­gépek specialistáinak képzését is. Székesfehérvárott, a Kandó Kálmán villamosipari műsza­ki főiskola kihelyezett számí­tástechnikai szakán — nappali és esti tagozaton — szintén megkezdődik a számítástech­nikai szakemberek képzése. A Debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetemen és a Sze­gedi József Attila Tudomány­­egyetemen az alkalmazott ma­tematikus szakon bevezetik az esti képzést. Pécsett, a Pollack Mihály műszaki főiskolán — nappalin — magas- és mély­építési, továbbá műszaki ta­nárképző szak indul. Újdonság, hogy a Színház- és Filmművészeti főiskolán operett szakon megkezdődik az esti képzés, s változást je­lent az is, hogy a bölcsészka­rok nappali tagozatain úgyne­vezett A-szak lesz a könyvtá­ros és a népművelési, azaz va­lamelyik más szaktárggyal együtt főhivatásnak választha­tó. A rendszeres állami támoga­tásban részesülők száma a ta­valyihoz hasonlóan minden bi­zonnyal 45 ezer, a társadalmi tanulmányi ösztöndíjasoké pe­dig 4­ 5 ezer körül lesz. A diákotthoni ellátást immár a hallgatók mintegy 50 százalé­kának biztosítják, a kedvez­ményes étkeztetés pedig — a kollégistákkal együtt — a fel­sőfokú intézmények diákjainak körülbelül 70 százalékára ter­jed ki. És mi a helyzet az üzletek­ben? Erre kerestünk választ lapzárta előtti körsétánkon, Budapesten. Kossuth Lajos u. 2., a főváros egyik legnagyobb tanszerüzle­te. Karsics Atilláné, a bolt ve­zetője : — Még ma is kevés a vásár­lónk, úgy látszik, szeptember első napjaiban mindenki egy­szerre fogja megvásárolni a taneszközöket. Nagy a raktár­­készletünk, nem félünk attól, hogy bármi is hiányzik majd, de a tumultus kellemetlensé­geitől nem tudjuk megmente­ni a vásárlókat. Népköztársaság útja 3., tan­szerbolt, Mohi Lászlóné bolt­vezető: — Három hiánycikkünk van. A kisiskolásoknak nem tu­dunk számolókorongot és betű­tartót, a középiskolásoknak pe­dig fél­éves rajztáblát adni. Hogy ezen kívül mi hiányzik még, az majd az igazi csúcs­­forgalom idején, szeptember első napjaiban derül ki. A ta­nárok ugyanis akkor kérik majd sok speciális taneszköz beszerzését. Tornacipő? Van. Persze — legalábbis a Lottó Áruházban — nem minden nagyságban és minőségben. A 95 forintos fe­hér magasszárú tornacipő min­den méretben kapható, de az olcsóbb, 37 forintos torna-fél­cipőből 39-es a legnagyobb méret. Hogy mit csináljon az, akinek 40-es, vagy még annál is nagyobb a lába? Hordjon ki­sebb lábat! Ha ez esetleg nem sikerülne, járja végig a többi cipőboltot. A Lenin körúton ne fáradjon, mert ott benéz­tünk néhány tornacipőket áru­sító boltba, és mindenütt ha­sonló volt a kérdésünkre adott válasz. KÉSIK! Budán, a Mártírok útja 29- ben viszont pontosan fordított a helyzet. Magasszárú torna­cipőt nem árulnak, de félcipő minden színben, méretben és mennyiségben kapható. Hogy miért nincs ez is, az is, itt is ,­­ ott is? Talán, mert nem akarják, hogy elkényelmesed­­jék a vásárló. A kereskedelem is támogatja a kocogó­ mozgal­­mat. A Lottó Áruház gyermekru­ha osztályán az iskolaköpe­nyeket árusító pultnál Szérin­­ger Éva eladó kínálgatja a portékát. Van iskolaköpeny praktilonból 240 forintért és vászonból 75 forintért. Ezen belül két variáció létezik: gal­lérral vagy anélkül. A lányok részére forgalomba hoztak né­hány fajta — pettyes gallérral vagy különféle mintákkal — díszített­­ köpenyt, amelyek azonban nem a legjobban si­kerültek. A Lottó Áruház el­adói szerint szinte egyáltalán nincs vásárlójuk. Gond még, hogy 17—18-as méretnél nagyobb köpenyeket egyáltalán nem lehet kapni. Látom lelki szemeimmel: sok mama lesz kénytelen nekilátni a házi köpenyvarrásnak. Az előzetes híradásokból ki­derül: négyezer tonna papírt használtak az idén tankönyvek céljára, összesen kétezerféle iskolakönyv és jegyzet jelent meg. Múzeum körút 3. Pedagógus könyvesbolt. Kékes Árpádné boltvezető helyettes: — Nem panaszkodhatunk, nálunk már huszonötödike kö­rül elkezdődött a csúcsfor­galom. A vásárlók nem várják szeptember elsejét. Sokkal ke­vesebb a hiánycikk, mint az előző években. A középiskolá­soknak mégsem tudunk német W m . AZ ANYAGOKAT ÍRTÁK: BAJNOK ZSOLT, HEGEDŐS LÁSZLÓ, G. SZABÓ JUDIT, KEREKES GÁBOR FOTÓK: HEGEDŰS GYÖRGY, KOTROCZÓ ISTVÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DOSZTANYI IMRE 71/364MAGYAR IFJÚSÁG SZRJ-n A XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium és Kollégium igaz­gatója már hetekkel ezelőtt SOS jelzésekre kényszerült. A tanévnyitó iránt érdeklődő ta­nárokat, diákokat ugyanis szo­morú kép fogadta: az osztály­­termek kifestetlenek voltak, a szertárak szemléltető eszközei a padok között porosodtak. Négy terem teljesen hasznave­hetetlen, aládúcolt, inkább ha­sonlít csatatérhez, mint tante­remhez. Illyés Gyula, a XVI. kerüle­ti tanács építési vállalatának műszaki vezetője­. — Valóban nem tudunk el­készülni a tanévkezdésre az osztálytermek egy részével — mondta. — Ennek az a fő oka, hogy egész nyáron alig tud­tunk a hegesztéshez szükséges oxigént és dissousgázt szerez­ni. A tantermekben ugyanis födém megerősítést kell végre­hajtanunk, és ehhez rengeteg vastartót kell szétvágnunk, il­letve összehegesztenünk. A gázhiány országos probléma, a gázgyár nem volt hajlandó a szerződött mennyiségnél több palackot adni. Ennek ellenére amit tudtunk, megcsináltuk. Különben is, erre a munkára még szerződésünk sincs. Én május 15-én kerültem ide, az elődeim csak úgy baráti ala­pon, segítségképpen vállalták e­l a munkát. Kovács Dénest, az iskola igazgatóját a lakásán sikerült megtalálnunk. Nagyon elkese­redetten ismertette a helyze­tet: — A nyáron másfél hónapra se szó, se beszéd, eltűntek az építők az iskolából. Mi min­dent előkészítettünk, kipakol­tunk az osztálytermekből, hogy dolgozhassanak. Amikor gázhiányról panaszkodtak, gondnokunk az iskola költsé­gén, taxin hozott hegesztőgázt. Ennek ellenére semmit sem dolgoztak másfél hónapig. — Az építők műszaki veze­tője azt mondta, hogy még szerződés sincs az iskola tata­rozásáról. — Ez hihetetlen. A gimná­zium nem magániskola, költ­ségvetésünk van, amelynek alapján a tanács finanszírozza a felújítást, és természetesen már tavaly ősz óta van szerző­désünk. Ráadásul május 28-án jegyzőkönyvet is készítettünk a tanácsnál, amelyben a festő részleg vállalta, hogy ha az építészeti munkákat augusztus 10-ig befejezik, akkor elkezdik a festést. Nem tartották be vállalásukat. Azokban a tan­termekben is csak augusztus 23-án kezdtek festeni, ame­lyekben az építészeti­­munkák már befejeződtek. — Mi a megoldás? — Azt mi is szeretnénk tudni. Pillanatnyilag úgy néz ki, hogy talán szeptember kö­zepére elkészülnek tanter­meink. Szeptember 1-én az első és a negyedik évfolyam­nak a jelenleg kifestetlenül álló, de azért használható ter­mekben megkezdjük a tanítást. A másodikosok és a harmadi­kosok közben a Budapesti Kon­zervgyárban elvégzik az amúgy is kötelező munkát. A gimnázium és kollégium egy szürke, hétköznapi, befe­jezetlen építkezés látványát mutatta. A szépséghiba csak az volt, hogy mindez augusz­tus 26-án reggel 8 órakor tör­tént. Fent az emeleten néhány ta­nárral és építőmunkással ta­lálkoztunk. Szabó József mér­nök-tanár : — Fantasztikus összegeket költöttek már erre az iskolára. Kilenc évvel ezelőtt hatmillió forintért rekonstruálták, hét éve körülbelül hárommillióért újra tatarozni kellett, most pedig kiderült, hogy az 1964- es tatarozás során salak-beton födémeket építettek be, és mivel ezek tönkrementek, min­dent kezdhetünk elölről. Gazsó József, az építők bri­gádvezetője , Szabó József mérnök-tanár: „Fantasztikus összegeket köl­töttek már erre az iskolára" Csak augusztus 23-án kezdtek festeni Szomorú kép fogadta a tan­évnyitó iránt érdeklődő taná­rokat, diákokat Hi Hhi­­m

Next