Magyar Ifjúság, 1973. január-március (17. évfolyam, 1-11. szám)

1973-03-09 / 10. szám

KIPCHOGE KEINO lUILlUflM NYÁRON A PROFI ATLETAK? Hírlik, hogy az egy évtizeddel ezelőtt lecsapott labdáit máig sem ásták elő a kaliforniai homokból... Bitangul kemény munkával ütötte be magát a válogatottba, százmérföldes sebességgel küldte lecsapásait az ellenfél térfelére, s neve bekerült az amerikai „Röplabdázók Dicső Fejcsarnokába”. * Michael O’Hara közeledvén negyvenedik életévéhez, még mindig olyan sovány, mint egy gerely, s manapság lényegesen ismertebb a sportvilágban, mint közel hétéves válogatottsága idején volt. Egyike volt az Amerikai Kosárlabda Szövetség alapító tagjainak — 1967-ben —, a Kentucky Colonel csapatának társtulajdonosa, de alapítója volt a Jégkorong Világszövetségnek (W. H. A.), is. Társával együtt huszonötezer dollárt fizetett azért, hogy San Franciscónak legyen profi jégkorongcsapata, s ő adta az ötletet Jack Kramernek egy hivatásos teniszező-körút beindítására is (egy évvel később Lamar Hunt valósította meg). Most minden eddiginél nagyobb, s mindeddigieknél bizonytalanabb üzletbe vágott: megalapítója és egyik részvényese a legkisebb profivállalkozásnak, az International Track Associationnak (Nemzetközi Atlétikai Egyesület). „HOL ÍRJAM ALÁ" Lassan kialakul a „versenyistálló”, jóllehet hétről hétre újabb atléták írják alá a profiszerződést. O’Hara már évek óta készül a sorozat elindítására . Észak-Amerika és Nyugat-Európa százhárom (!) stadionjába látogatott el, versenyrendezésekről tárgyalt, s a szerzett adatokat rendszerezte. Mindenféle hírveréstől óvakodott, sőt az amerikai olimpiai küldöttekkel csak a müncheni versenyek után tárgyalt. Még sohasem fordult elő, hogy egy ilyen jellegű vállalkozás túljutott volna az első próbatételen, s ezért is okozott hatalmas meglepetést a New York-i bemutatkozás (a Nemzetközi Atlétikai Egyesület központja Los Angelesben van). A négy világhírű alapítótag, Jim Ryan (világcsúcstartó, illetve volt világcsúcstartó 880 yardon, 1500 méteren és mérföldön), Lee Evans (világcsúcstartó, a 400 méteres síkfutás mexikói olimpiai bajnoka), Bob Seagren (világcsúcstartó rúdugrásban, a mexikói olimpia bajnoka és a müncheni ezüstérmes) és Randy Matson (a súlylökés világcsúcstartója és a mexikói olimpiai bajnok) mellett több ismertebb atléta szerződését is ismertették New Yorkban. A vágtázó Warren Edmonson, a százméteres síkfutás mexikói olimpiai bajnoka, Jim Hines, a távolugró Henry Hines, a gátfutó Richmond Flowers (a közelmúltban a New York Giant rögbicsapatának erőssége volt), az ausztrál hosszútávfutó, Tony Benson, az afrikai vágtázó Jean-Louis Ravelomanantson és még egy sor korábban ismert, ma már egy kicsit megkopott nevű atléta. Mike O’Hara fáradhatatlanul kergette a kiszemelt atlétákat, elutazott Münchenbe, s onnan egészen Nairobiig üldözte az olimpiai bajnok Kipchoge Keinót. Két hétig tartott arábeszélés, s végül a kenyai atléta ígéretét, miszerint az első amerikai fedettpályás verseny után dönt, magnószalagra vette. Keino betartotta szavát, döntött , aláírta a szerződést. A sikeresnek vélt „üzletkötések” közepette egyre több csalódás is érte a profiatlétikai vállalkozás részvényeseit. Elsőként a rúdugrás új fedettpályás világcsúcstartója (5,49 méter) Steve Smith utasította vissza a két évre szóló húszezer dolláros szerződést, majd a világhírű középtávfutó, Marty Liquori következett, aki aláírta — de nem, mint atléta. „Profiként akarok közvetíteni, de amatőrként futni” — mondta Liquori, aki sérülése miatt az ABC televízió vezető riportereként vett részt a müncheni olimpián, s aki azóta megszerezte a villanovai egyetemen a televízióbemondói diplomáját. Eddig állta a szavát — az amerikai fedettpályás bajnokságon megnyerte az egymérföldes síkfutást. — Nekem az volt az első gondolatom, hogy hol írjam alá — mondta Jim Ryan. — Sajnálom, hogy barátom és nagy ellenfelem, Liquore így döntött, bár nekünk ez még jól jöhet. O’Hara szerint az egész vállalkozás a televízió-közvetítésektől függ. Ha nem közvetítik a találkozókat, akkor... Ryan befejezetlen mondatát a későbbiekben O’Hara egészítette ki: „Ráfizetünk. De a másik célunkat elérhetjük, nevezetesen azt, hogy az atlétikát ismét a legnagyobb sportággá fejlesszük.” Ez utóbbi némely este sántít. A müncheni olimpia fényesen igazolta az atlétika rangját, méltóságát. A PIKÁNS WELCH Az eddigi legnagyobb szabású profi atlétikai vállalkozás első versenye márciusban, az amerikai fedettpályás versenysorozat végén, Albuquerque-ben lesz. Ezt követi az igazi bemutatkozás, Los Angelesben, március 23—24-én. Az alapgondolat szerint (sokféleképpen változhat a televízióadások miatt) harminckét-negyvennyolc atlétikai találkozóra kerül sor Kanadában és az Egyesült Államokban, majd a június hatodikai Madison Square Garden-i (New York) búcsúfellépés után a „versenyistálló” átköltözik Európába. Mindegyik versenyen hozzávetőleg ötven atléta, tizenegy versenyszámban rajtol ,(60, 440, 880 yard, egy- és kétmérföldes síkfutás, rúdugrás, súlylökés, magasugrás, távolugrás és két női futószám). — A tizenkettedik? Nos, látványosabb dolgok is kellenek a televíziónézőknek. Éspedig : Los Angelesben Elke Sommer és Racquel Welch futóversenyét tervezik. Racquel nyomban közzétette észrevételeit: — Jó buli. Fürdőruhában vagy pikánsabban ... Hogy mit értett a pikánsabb alatt Welch, nehéz eldönteni (őszintén szólva nem is igen merjük eldönteni), de a fürdőruha után már csak a lobogó haj jöhet számításba. Mellesleg, az előbbi jelzőt O’Hara is használta: „Talán nem eléggé pikáns nevekből áll a csapat" — mondta az egyik sajtótájékoztatón. Nos, elsősorban a „hőshiány” miatt jósolják a szakemberek a profivállalkozás bukását. SZÜRKÜLŐ CSILLAGOK A sztárok kiválasztása nem a legszerencsésebb, hiszen Ryan két olimpián is elbukott, Seagren „ráfizetett” a csodarudakra és póruljárt a hollywoodi színészszerep-vállalásokkal, Matson pedig Eugenéban még az olimpiai kiküldetést sem tudta kiharcolni. — Indulásnak nem a legjobb, hírverésnek viszont kifejezetten rossz — mondta a névsorra Jim Elliott, a villanovai egyetem atlétacsapatának vezetőedzője. — Két lehetőség van, az egyik csekély, a másik szinte semmi... Akadnak persze ke-,evésbé borúlátó észrevételek, de a túlzott jóslással inkább várjunk — legalábbis az idei sorozat végéig. Kétségtelen, hogy a jelenkor legtöbbet vitatott s a legtöbbet emlegetett, a sportvilágot érzékenyen érintő kérdése került ismét reflektorfénybe. Valóban nagyon nehéz olcsón megrendezni egy amatőr atlétikai versenyt, de vajontette fel a bölcs keresztkérdést Vemn Wolfe, az USC, az egyik délkaliforniai egyetem atlétacsapatának neves edzője) miből fizetik a vállalkozók az atlétákat — a szerződéseken túl az egyes versenyek helyezettje 500, 250, 100 és 50 dolláros jutalomban részesülnének —, a felszerelést, a pályadíjakat és a közel hetven tagú, a versenyrendezéshez szükséges bírótársulatot. Tengernyi az aggályoskodó, de szép számmal akadnak olyan amerikai szakemberek is, akik szurkolnak a vállalkozás sikeréért. A rajt előtti percekben csak az látható kristálytisztán, hogy a profiatléták (bár nagyon ismertek, nagyon szép múlttal büszkélkedhetnek) aligha válthatják meg az atlétikavilágot (semmi szüksége a megváltásra!), avagy aligha emelhetik úgymond a „régi rangjára”. Mert, bár ragyogó nevek, de szürkülő csillagok ... T. András Emil UUUtlCNI Keinet V Az első csoportkép... Elöl O'HARA, a sokat emlegetett csekkszámlával. Mögötte balról: JIM HINES, HENRY HINES, EDMONDSON. Következő sor: balról: RAVELOMANANTSON, JIM RYAN, BOB SEAGREN és hátul: VAN RYDEN RANDY MATSON kizuhant az eugenes válogatón BOB SEAGREN... csak nem kapott gyomorrontást?! MARTY LIQUORI, még amatőr futóként, de profi riporterként ' RACQUEL WELCH: „Fürdőruhában vagy pikánsabban ...” MAGIAR POSTAI IRÁNYÍTÓSZÁM: 1983 A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség központi lapja. Főszerkesztő: Szabó János. Főszerkesztő-helyettes: Gyulai Ferenc, Király Ernő. Felelős kiadó: dr. Petrus György. Szerkesztőség: Budapest Vill., Somogyi Béla u. 6. Tel.: 130-460. Kiadja: Ifjúsági Lapkiadó Vállalat, Bp. VI., Révay u. 16. Tel.: 116-660. Készült a Zrínyi Nyomdában (73.2339-2/10) ofszet rotációs eljárással, Ultraset 72-es gépen. Felelős vezető: Bolgár Imre. Kéziratot, rajzot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Bp. V., József nádor tér 1. sz.) Előfizetési díj: negyed évre 30,- Ft, fél évre: 60,- Ft,egy évre: 120,- Ft. Index: 25 538 73/1024MAGYAR IFJÚSÁG JIM RYAN: „Hol írjam alá"