Magyar Ifjúság, 1978. május-augusztus (22. évfolyam, 18-34. szám)
1978-05-12 / 19. szám
Teljesítették... Zalaegerszegen lezajlott a II. Express sportnap. Tizenhat vállalat, intézmény indította csapatát mintegy háromszáz fővel. A részvevők tíz sport-, illetve versenyágban teljesítették az Edzett ifjúságért tömegsportmozgalom követelményeit. LÁTTUK Mit kérjünk számon ? A pedagógusképzésről — ennél szürkébb és kifejezőbb címet nemigen olvastam. Izgalmasabb műsort már láttam, mint a Pedagógusok fóruma két héttel ezelőtti adása, a tartalmasságra azonban aligha lehet panasz. Végtére is az került szóba, hogy a pályakezdő tanárokat és tanítókat miként készítették föl a életre. Így, kis kezdőbetűvel, mert kiderült, hogy a megszólaltatottak — voltak vagy hatan — megszabadultak fölösleges illúzióiktól. Nem tagadták, hogy az életnek vannak szépségei és örömei, de a helyzet úgy hozta, hogy mindenekelőtt a gondokat sorjázták. Azt például, hogy még olyan apróságokra sem készítették fel őket a pedagógusképző intézményekben, miként kell kitölteni az osztálykönyvet. Hallgattam a rokonszenves fiatalokat, együttérzéssel bólogattam megpróbáltatásaik okán, de azért eltűnődtem rajta, korántsem tragédia, hogy a főiskolán vagy egyetemen nem tanultak meg osztálykönyvet kitölteni. Elvégre a tanárképzőknek nemcsak és talán nem is elsősorban az a feladatuk, hogy a valóságrészletekre készítsék fel hallgatóikat, hanem az, hogy a valósághelyzetekre. Márpedig ha így van, akkor inkább emberi, szakmai és kulturális nyitottság szükségeltetik, semmint részletkérdésekben való tájékozottság. Persze, túloztam némileg: a kerekasztalhoz ültetettek nem fogalmaztak ennyire mereven. Mindazonáltal elgondolkoztató, hogy a pályakezdő szakemberek olykor olyasmit is számon kérnek a kibocsátó intézményen, amit inkább az életben kéne megtanulni, s olyasmit nem kérnek számon, amit nagyon is érdemes volna követelni — éppen a felkészítőktől. A szemléletről van szó. Arról, amelynek híján legföljebb elszenvedjük a valóságot. Holott — és ez a figyelemre méltó beszélgetés legnagyobb tanulsága — mind több valóságalakítóra volna szükségünk. (zöldi) „Ha táncolsz velem” A népszerű táncdalénekesnővel, Szűcs Judittal készít televíziós filmet Csenterics Ágnes rendező. Judit ezúttal nemcsak énekel, hanem a félórás műsorban — Geszler György koreográfiájára — táncol is. Jó év után Az MSZMP Központi Bizottságának március 15-i határozata a mezőgazdaság helyzetét értékelve elismerően szólt a termelőszövetkezeti parasztság munkájáról. Megállapította: a termelőszövetkezetek a háztáji gazdaságokkal együtt a mezőgazdasági terület háromnegyed részén gazdálkodnak és az árualap több mint kétharmadát adják. A mezőgazdaságban döntő szerepet játszó termelőszövetkezetek az ágazat leggyorsabban fejlődő szektorává váltak. Ezekről a kérdésekről és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tavalyi eredményeiről beszélgettünk Lehoczki Mihállyal, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa főtitkárhelyettesével. — A szövetkezeti dolgozók szervezettebb és jobb munkája, a termelési lehetőségek hasznosítása megteremtette a középtávú tervekben előirányozott feladatok valóra váltásának feltételeit. A szövetkezeti demokrácia széles körű gyakorlásával a munkahelyi közösségek hatékonyan segítették a gazdaságok munkáját. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kibontakozott munkaversenyhez mintegy 10 ezer brigád csatlakozott. Százötvenezer mezőgazdasági szocialista brigádtag csaknem 1,5 milliárd forintos többletteljesítménnyel javította a szövetkezetek eredményeit. Derekasan helytálltak a munkában a fiatalok is, akik egyre inkább megtalálják számításukat a gazdaságokban. Gazdasági feladataink megoldásához a korábbinál sokkal nagyobb támogatást nyújtottak a KISZ-alapszervezetek is. Tavaly az időjárás kedvezett a mezőgazdaságnak, a földek jó termést adtak. Végül is milyen esztendőt zártak a termelőszövetkezetek? — Valóban jó esztendőnk volt. A tavalyi gazdálkodásról 1601 mezőgazdasági szövetkezet, közöttük 1425 termelőszövetkezet készített zárszámadást. A termelési érték növekedése elérte a tíz százalékot, bár a termelőszövetkezetek így sem érték el tervezett nyereségszintjüket. Szép eredmény viszont az, hogy a szövetkezeti gazdaságok gabonatermése megközelítette a kilencmillió tonnát, az ország össztermésének mintegy 75 százalékát. Jól fejlődött az állattenyésztés is, jelentős a tejtermelés növekedése. — Az előző években bizonyos ellátási zavarokat okozott, hogy a szövetkezeti gazdaságok idegenkedtek a zöldség-gyümölcs termesztéstől. — Úgy érzem, hogy ma már a termelőszövetkezetek magukénak vallják a kormány zöldség-gyümölcs programját. Ezt igazolja az 1977-es kiegyenlített, bőséges kínálat Egyaránt elegendő áru jutott a piacokra, a feldolgozó üzemekbe és exportra is. Ennek ellenére bőven vannak teendőink. Mindenekelőtt a zöldség-gyümölcsfélék felvásárlását, forgalmazását és értékesítését kell a korábbinál tervszerűbben, figyelmesebben, átgondoltabban előkészíteni. Az idei szerződések nagy részét már megkötötték. — Miben maradtak adósságaik? — A tervezettnél kevesebb sertés- és szarvasmarha-férőhelyet létesítettek a gazdaságok. Nem vagyunk elégedettek a szőlő- és gyümölcsültetvények gyarapodásával sem. A jövőben arra is ösztönöznünk kell a gazdaságokat, hogy ott és annyi kukoricát termeljenek, ahol arra a legjobbak a feltételek. A gabonatermesztésben a jobb fajtakiválasztás feltétlenül szerepet kap. A vidéket járva a hozzá nem értő is észreveszi: egyre inkább eltűnnek a kis parcellák, helyükbe végeláthatatlan, összefüggő táblák lépnek. Termelőszövetkezeteink többsége tagja valamelyik termelési rendszernek. Nem is lehet másképp, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás alapját ma már ez jelenti. Azonban ha a termelési rendszerek terjedéséről és a hatékonyság kérdéséről beszélünk, a gondokról sem szabad hallgatnunk. A jövőben felülvizsgáljuk a rendszergazdák és a szövetkezetek pénzügyi kapcsolatának alapjait, hogy megteremthessük a jobb együttműködés feltételeit. — Milyen tapasztalatokra jogosít az idei tavasz? — A munkák a naptárhoz képest jó ütemben haladnak. A szövetkezeti gazdaságoktól kapott jelentések szerint a tavaszi teendők jelentős részét már elvégezték, jó minőségben. , Somfai Péter .