Magyar Ifjúság, 1982. január-április (26. évfolyam, 1-18. szám)

1982-04-02 / 14. szám

10 1*11111 A MAGYAR IFJÚSÁG OLVASÓSZOLGÁLATA, BUDAPEST VIl., SOMOGYI BÉLA UTCA 6. 1983 AZ ORVOS VÁLASZOL • „VAKARCS?” — kérdezi sértődötten fiatal levélíróm, akivel tanulságos eset történt. Íme, a tájékoztatás: „Két hete lefeküdtem nővéremnek nálam három évvel idősebb barátnőjével, aki is 18 éves. Azelőtt is sokszor beszélgettem vele, egyszer tréfásan megkérdezte: lefeküdnék-e vele? Két nap múlva lefeküdtünk és sajnos némileg közösültem vele. Most mondom, hogy sajnos, mert rájöttem, hogy korai volt. Akkor azt hittem, hogy remekül ment minden és jól éreztem magam és azt mondta a lány, hogy neki is jó volt. De azt hiszem, hazudott, mert két hét múlva megkértem, hogy feküdjön le velem megint, mire ő azt mondta, hogy kopj le, te vakarcs, és otthagyott. Azóta felfordult körülöttem a világ, mindig rá gondolok és arra a délutánra. Kívánom őt, de nemcsak őt, hanem minden klassz alakú nőt vagy lányt. Egyre inkább úgy érzem, hogy szükségem van egy nővel lefeküdni, de nincs kivel. Ha az utcán meglátok egy jó alakú nőt, azonnal megkívánom. Nemegyszer gondoltam arra, hogy ha másképpen nem megy, megerőszakolom az egyik nőt. Félek, hogy ha valami nem történik velem, meg is teszem, már alig tudom türtőztetni magam. Ideggyógyászaton már voltam, igaz, hogy ott nem mondtam el mindent, csak megvizsgáltattam magam, és azt mondták, hogy nincs az idegeimmel semmi baj. Tessék valahogyan segíteni, mert nem szeretnék nemi erőszakot elkövetni.” Az őszinteség sokat segít, ezért azt javaslom, hogy menjen vissza az ideggyógyászati szakrendelésre és a „kifelejtett” szöveget is adja elő. Számíthat megértésükre és segítségükre. • „SOVÁNY VAGYOK” — írja egy levelezőm, akinek eddig már tizenhárom fogát húzták ki, és úgy gondolja, hogy azért nem tud meghízni, mert az ételt nem tudja kellően megrágni. Fogpótlást nem akar, mert az szerinte nem azonos az eredetivel. Tőlem kívánja megtudni, hogy ha hangyaport főtt tojással kever össze, kinőnek-e ettől az elvesztett fogai. Azt sem bánja, ha kinevetem, csak feleljek, tud-e már erről a módszerről a tudomány. Azt is vállalja, beszerzi a csodaszert és neki elég annyi fizetség, hogy kinőnek a fogai, én pedig szabadon árusíthatom a fognövesztőt. Megtisztel, hogy egy ilyen sokat ígérő találmány tulajdonosává kíván tenni, de nem tartok igényt sem a dicsőségre, sem a gyógyítás új módjának „felfedezésére”. Tudomásom van arról, hogy az ó- és a középkorban különböző rovarokat porrá őrölve serkentő szerként használtak, amint erről a Káma Szutra is tájékoztat. Népi forrásokban napjainkban is elhangzik a kőrisbogárpor emlegetése, amelynek ugyancsak szerelemkeltő hatást tulajdonítanak, az orvosi feljegyzések csupán néhány súlyos mérgezést említenek. Sajnos, a kihullt vagy kihúzott fogakat újra kinöveszteni nem lehet, ez hasonlatosan reménytelen vállalkozás, mint gyógyhatású keverékekkel, hajszeszekkel hajat varázsolni olyan bőrre, ahonnan a hajhagymák kipusztultak. Célszerűbb lenne, ha a hangyasav e főtt tojás keverék helyett a fogorvosi szakrendelésen az eredetihez hasonló működést biztosító fogpótlást kérne. • „HÁZI PATIKA” jelige azt is elárulja, hogy a névtelen érdeklődő mire kíváncsi. Gondolom, másokat is érdeklő kérdés ez: mi legyen az otthoni gyógyszertárban? Mindenekelőtt az elsősegélynyújtás eszközei, orvosságai, valamint a krónikus — huzamos ideig tartó — betegségek gyógyszerei. Aki cukorbajban szenved, a házi patikában tartja az előírt injekciókat, tablettákat, aki reumás szívizomgyulladáson esett át, annak a betegség recidivája —, kiújulása — ellen megelőzésként ír elő az orvos antibiotikumot. Csak ebben az esetben szolgálja a gyógyulást e nagyhatású gyógyszer állandó szedése. Téves elképzelés az, hogy a köhögést, a lázat a „Cikinek”, vagy a Maripen gyógyítja. Az antibiotikumok nem otthon tartandó szerek, csak az orvos előírására, az általa megszabott adagban és időközönként szabad beszedni, kevesebb belőle éppen úgy káros lehet, mint a több. Visszatérve az antibiotikumok köhögéscsillapító és lázcsökkentő hatására, meg kell jegyezni, hogy ha az antibiotikum az orvos által meghatározott módon kifejti a hatását, elmúlhat az olyan betegség is, amelynek a köhögés és a láz is tünete lehetett, de az orvosságtól nem a tünet múlt el, hanem a tünetet kiváltó betegség. A lázcsillapítók se hiányozzanak a házi patikából. Az Istopyrin, vagy a Kalmopyrin régóta bevált, kitűnő hőcsökkentő orvosság, hatóanyaguk szalicilsav. Gyenge sav, de ha víz nélkül vesszük be, akkor a gyomor nyálkahártyájára tapadhat, a tabletta fekélyt, vérzést okozhat. Ez sem veszélytelen gyógyszer, felnőtt sem szedhet belőle többet naponta 4—5 tablettánál. ■ Ugyancsak hatékony lázcsillapító a fájdalomcsillapítóként is használt Algopyrin. Sokan érzékenyek rá, nem ajánljuk! Ha szedése után csalánkiütések jelentkeznek, azonnal forduljunk orvoshoz! A lázcsillapítók alapanyagai között szerepel az amidazofén és a fenacetin. Huzamos szedés után veszélyessé válhatnak. Koffeinnel kombinálva több fájdalomcsillapítóban is megtalálhatók. Ilyen például az Antineuralgica, a Karil és a Salvador. Sokan e három gyógyszert csupán egyik összetevőjének, a koffeinnek hatása miatt szedik. Az olyan fejfájást, amit érgörcs okoz, a koffein az említett két másik károsító anyag nélkül is oldhatja. Ilyen esetekben egy erős dupla többet ér, mint egy-egy fájdalomcsillapító tabletta. Gyermekek lázát jól csökkentheti a Germicid kúp. Ha hatására a láz nem szűnik meg, feltétlenül keressük fel az orvost. A házi patika gyógyszerei közé tartoznak az altatók is. Nem szabad rendszeresen szedni ezeket, de ha választani kell az éjszakai nyugtalan forgolódás és a pihentető alvás között, akkor vállaljuk az orvos által előírt altatót. Az altatók mérgek, ennek megfelelően kell az illetéktelenek elől elzárni. A házi patika ne legyen mindenki által hozzáférhető helyen, és elhelyezésénél arra is gondoljunk, hogy több gyógyszer már16 °C-nál kémiai változást szenved. A megfázásos idők gyakran használt, jó hatású orvossága a mixtúra pectoralis. Hidegen kell tartani és nem szabad vele a gyermekeket megkínálni, számukra mérgező hatású lehet! A házi patika gyógyszerei közé tartoznak a fájdalomcsillapítók is. Az említetteken kívül ide tartoznak a görcsoldók, például a Nospa, a Papaverin, a Meristin. Ez utóbbi különösen a menstruációs görcsök ellen hatékony. A Ridol nem való a házi patikába! Dr. Veres Pál A JOGÁSZ VÁLASZOL Üzemi baleset BÉRCZES LAJOSNÉ budapesti olvasónk férjé ügyében kér tanácsot. „Férjemet február 11-én kisebb baleset érte a munkahelyén. Egy szerszám a lábára esett és kisebb horzsolás keletkezett férjem lábán. Akkor nem ment orvoshoz, mert semmilyen különösebb baja nem volt. Csak öt nap múlva ment el, mert akkor vette észre, hogy a seb genynyesedik. Azóta is betegállományban van, de nem kap 100 százalékos táppénzt, az üzem elutasította az erre való igényét. Mit lehet tenni?” Alapvetően az a baleset az üzemi baleset, amely munkavégzés közben éri a dolgozót. A dolgozó kötelessége, hogy ha balesetet szenvedett, nyomban jelentse a közvetlen vezetőjének, annak pedig kötelessége intézkedni a baleseti jegyzőkönyv felvételére. Sajnos, levélírónk férje mulasztást követett el, amikor a baleset bekövetkeztét nem jelentette nyomban. Még akkor is jelentenie kellett volna, ha nem érzett fájdalmat és csak horzsolás érte. Az adott esetben utólag felvenni a baleseti jegyzőkönyvet körülményes, mert a jelek szerint öt nappal később jelentkeztek a panaszok és bizony ilyen esetben arra is hivatkozhat a munkáltató, hogy a dolgozó otthon sérült meg. Természetesen, ha voltak tanúi a balesetnek, akkor kérheti az utólagos jegyzőkönyvfelvételt is. Ez esetben férje forduljon a szakszervezeti bizottság munkavédelmi felügyelőjéhez vagy a vállalat balesetvédelmi megbízottjához. Egyedülálló juttatásai ORBÁN ZSUZSA budapesti olvasónk az egyedülálló anya részére járó juttatásokról érdeklődik. „Gyermekem 1980 novemberében született. Nem élek együtt az apával, tehát egyedülálló vagyok, és így egy gyermekre is kapok 400 forint családi pótlékot. Másoktól úgy hallottam, hogy nekem több járna. Sőt az egyik munkatársam, aki szintén egyedülálló két gyerekkel, havonta 1320 forint családi pótlékot kap. Első kérdésem, hogy mennyi jár? A második kérdésem az, igaz-e, hogy az egyedülálló szülőnek betegség esetén nem 75 százalékos, hanem magasabb táppénz jár?” A közölt adatok szerint olvasónk helyes összegben kapja a családi pótlékot, mert egy gyermek után a jelzett esetben valóban 490 forint családi pótlék jár. Az igaz, hogy két gyermek esetében egyedülálló dolgozónak már 1320 forint jár. Nem csapták be levélírónkat. A táppénzzel kapcsolatos értesülés is téves. Üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetében jár a 100 százalékos táppénz, egyéb esetben csak 75 vagy 65 százalék a táppénz mértéke. Valószínűleg azzal téveszti össze olvasónk, hogy kórházi ápolás idején mint családfenntartó, ennek a táppénznek a 90 százalékára jogosult. Ugyanis akinek nincs eltartott gyermeke, az az említett táppénz 70 százalékára jogosult a kórházi ápolás ideje alatt. Olvasónk arra is választ kért, hogy ha 1982-ben táppénzes állományba került, akkor a jelenlegi alapbére szerint állapítják-e meg a táppénzét. Nem, mert a táppénzt a megbetegedést megelőző naptári évben elért keresetből kell megállapítani. Tehát ha az idén betegállományba megy, akkor a tavalyi keresetéből. Kártérítés SZEGEDI ERNŐ budapesti olvasónk a kártérítési felelősségről érdeklődik. „Munkahelyemen elismervény ellenében egy értékes gépet, kéziszerszámot vettem át. Amikor nem volt rá szükség, mindig elzártam. Egyik alkalommal siettem, elöl hagytam a gépet, reggelre eltűnt. Munkahelyemen a teljes érték megfizetésére köteleztek. Ez jogos volt?” A törvény előírása szerint a dolgozó a munkaviszony keretében általában korlátozott kártérítési felelősséggel tartozik, és csak vétkessége esetén. Ez azt jelenti, hogy csak akkor tartozik felelősséggel, hogy ha a kárt szándékosan vagy gondatlanul okozta, és gondatlan károkozás esetében sem a teljes kárt kell megfizetnie. Ettől eltérően a dolgozó vétkességére tekintet nélkül teljes anyagi felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiányért, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. Ez a felelősség akkor terheli, ha a dolgot (szerszám, termék, áru, anyag, üzemanyag stb.) jegyzék vagy elismervény alapján vette át- Levélírónk tehát mindenképpen a teljes kárért felel, ráadásul elkövette azt a hibát, hogy nem zárta el a szerszámot, pedig módja lett volna rá. Nyelvtudási pótlék GOTTWALD LÁSZLÓNÉ győri olvasónk is férje ügyében érdeklődik. „Férjem tavaly júniusban német nyelvből sikeres középfokú nyelvvizsgát tett. Még tavaly augusztusban kérte munkáltatójától, hogy a neki járó nyelvtudás pótlékot állapítsa meg. Hosszú ideig nem történt semmi, majd idén január 1-től kapta meg a nyelvpótlékot. Kérdésem az, hogy mikortól kellett volna megkapnia?” Nyelvtudás pótlék annak a dolgozónak jár, aki a jogszabályban előírt nyelvvizsgával vagy annak megfelelő más végzettséggel rendelkezik és munkakörének ellátásához az idegen nyelvet rendszeresen használja. Azt a kérdést, hogy szükséges-e az idegen nyelv rendszeres használata vagy sem, a munkáltató dönti el. Tény, hogy olvasónk férje csak tavaly júniusban szerezte meg a nyelv-, tudási pótlékhoz szükséges végzettséget igazoló okiratot. Ezt megelőző időre tehát semmiképpen nem jár. Kérdés azonban az, hogy ezt követően szükséges volt-e munkakörének ellátásához az idegen nyelv rendszeres használata. A közölt adatokból úgy látjuik, hogy a vállalat megítélése szerint csak az idén január 1-től volt szükséges az idegen nyelv rendszeres használata, tehát csak ettől az időponttól kezdve lehetett megállapítaná a nyelvtudási pótlékot.