Magyar Ifjúság, 1982. május-augusztus (26. évfolyam, 19-35. szám)
1982-05-28 / 22. szám
kiváltam.. gyarországról. Kinti zenészbarátaim elég hiteles képet tudnak adni az ottani érvényesülésért folyó küzdelemről. Lehet ábrándokat űzni, de ezek nem szerepelnek az elképzeléseimben. Hallottam azonban, hogy talán megnyílik az első menedzseriroda. Ennek örülnék a legjobban. Semmi kedvem nincs ahhoz, hogy a most talpra állítandó zenekarommal kilincselni kezdjek. — Mit gondolsz, miért nem sikerül kitörni külföldre? — Ez a gyökerek kérdése. Amerikában, Angliában a rock and roll teljesen magától értetődő egy gyereknek. Nálunk nem az, s itt kezdődik az egész. — A már említett pletykákat alátámasztotta egy korábban megjelent újságcikk, amelyből megtudhattuk, bírósági eljárás folyik ellened. — Francia feleségem ellen és ellenem vádat emeltek. Azóta azonban megszületett az ítélet, fölmentettek bennünket, erről egy kis hírben az az újság is beszámolt később. „Bennem gyökerező zene lesz...” — Beszélgetésünkben tehát felhagyhatunk a múlttal, de mindez sikerül-e majd neked a színpadon? Vajon nem kísér-e ezentúl levethetetlenül a Piramisimage? — Előző zenekaraimban is igyekeztem jizt csinálni, amit éreztem, de mégiscsak a most születő lesz az első önálló, igazán bennem gyökerező zene. — Milyennek tervezed? — Még nagyon képlékeny. Huszonnyolc éves vagyok, szeretnék elszámolást készíteni zenében és szövegben arról, amit eddig átéltem. Nehéz erről beszélni, kéne egy hangszer, hogy egy-két hangulatot megmutassak neked. —■' S az énekstílusod? — A rocknál minden orientált volt, most azt fogom énekelni, ami ahogy jön. Nem igazak a pletykák, hogy bevérzett a torkom, vagy hogy apám operálta volna olyanra a hangomat, amilyen. — Nem zavar, hogy akadt néhány követője a stílusodnak? — Néha pironkodok, ha ilyet hallok, de nem tartok attól, hogy ez visszaütne. Mindig is a zene határozta meg a megszólalásomat, a mozgásomat, a külsőségeimet. Bízom abban, hogy terveim hatására hangszínben, hangfekvésben is sikerül új oldalról bemutatkoznom. — Rajongóid sikítottak, ha megjelentél a színpadon, anyagi feltételeket diktálhattatok, rengeteg elismerő cikk született rólatok. Huszonévesen szinte mindent elértél, amit egy popzenész valaha is remélhet. Vannak még álmaid? — Ezek a dolgok, amiket most próbálok megvalósítani. Vagy transzcendens értelemben kérdezed? — A csúcson voltál. Előtted lebeg-e még ez, vagy az eltelt egy év olyan változást is hozott, hogy nem célod többé? — Köszönöm, hogy ezt megfogalmaztad, valóban nem vágyom arra, hogy okvetlenül ujjongás övezze azt, amit csinálni fogok. Tíz évig éppen eleget örülhettem annak, s elég terhes volt, hogy például néhány hajszálamért nyaggattak, ha megjelentem valahol. Ha igazán komoly dolgot csinál az ember, akkor aligha érdekelheti a harsogó siker. Persze szeretném, ha tetszenének a dolgaim, de elsősorban az az út érdekel, amelyen elindultam. Rengeteg örömöt sejtet, és következetesen kell járni, hogy igazán nagy tudás birtokosa lehessek. Ez tűnik most még egy álomnak. — Miféle tanulságokkal szolgált az a bizonyos tíz év, ami nagyon kevés fiatalnak adatik meg? — Elsősorban azt tudom javasolni bárkinek, hogy mindennap teremtsen kapcsolatot hosszabb-rövidebb időre önmagával. Angol barátom naponta magára maradt a kertben félegy órára, ezt ma már én is megteszem. Itt a titok. Rengeteget köszönhetek az apámnak, aki sok mély beszélgetésre adott lehetőséget. Ő orvos, és voltak hozzá kérdéseim. Például a halállal kapcsolatban. Most persze egy másik dimenzióban kellene kezdeni a beszélgetést, mert itt jön a dolgok lényege. Én például nem hiszek abban, hogy meg fogunk halni. „Nem leszek szólóénekes” — Ezt meg hogy érted? — Materiális értelemben igen, de a képességeink nem. Itt kezdődnek a titkok, itt jönnek a kérdéseim, amelyekre az előbb említett könyv szerzői igyekeznek választ adni. — De hasznosíthatóak azok a gondolatok egy olyan közegben, mint a show-biznisz, amely kizárólag a racionalitást tartja szem előtt? — Ez az egyéntől függ, aki részt vesz benne. A Pink Floyd példája bizonyította nekem, hogy apró, esetenként akár slágerként is megszólalható tudásmozaikokból hogyan áll össze — pszichoartként — a világról alkotott átfogó zenei portré. — A beszélgetés alapján nem valószínű, hogy slágereket fogsz gyártani. De vajon örülnek-e ennek a lemezgyárban? — Voltak olyan élményeim, amelyek valóban eléggé befelé forduló darabokat hoztak elő, de meggyőztek, hogy ez olyan zene, amit az ember otthon játszik magának. Most úgy néz ki, hogy sikerült megtalálni azt a hangot, amelyben összeegyeztethető az igazán mélyről jövő és a kommersz. — Mit lehet tudni már a zenekarodról? — Szó sincs arról, hogy szólóénekes legyek, mert nagyon szeretem a csapatmunkát. De az évi egy lemez, s a koncertek nem feltétlenül kötnek le egy állandó zenekart, nem is ilyet akarok létrehozni és fenntartani. A zenészek valószínűleg más produkciókban is részt fognak vállalni. A mindenkori produkcióhoz fogok válogatni. — Erre vannak reális feltételek? — Ha az önálló esteket is adó Szakcsi el tud menni kísérni Katona Klárit, az azt mutatja, hogy igen. Ez csak időpont-egyeztetés kérdése. — Na meg az érdekeké... — Elsősorban én szeretném megadni a készülő dalok fő karakterét, de ha ebben a világban tud valaki alkotni, lehetősége lesz rá. A dobos és a billentyűs megvan, én pedig elég komolyan kezdtem foglalkozni a gitárral. Ennyien már tudunk is dolgozni, sőt, az év végén szeretnénk megjelenni a nagylemezzel. — Anélkül, hogy előtte egyetlen koncertet is adnátok? Ez rendhagyó dolognak ígérkezik! — Nemcsak tőlem függ, de igyekszem véghezvinni. Mert ezt így álmodtam meg. (mola) y ke mellett. A B oldalon található a Nem sikerül kikúrálni magam, amely a maga nemében tökéletes alkotás. Precízen állít elénk egy élethelyzetet, groteszk fintort mutatva, és egyúttal el is andalítja a hallgatót. Ez a kettősség a KFT „titka”. Ha ilyen színvonalú, enynyire ötletes nótákkal jelentkezne minden új hullámos zenekar, akkor nem lángolnának a viták. Mert, ismerjük el, sokakban kelt ellenérzéseket az új hangzás. (Antitézis.) Például a zenészek egy része nem szeretheti túlságosan — mégha elbújva, otthonában tanul is belőle — az új hullámot. Az ő véleményüket öntötte az elektronikus új hullámtól kölcsönzött zenei formába — hát nem kész ellentmondás ez a tartalom és a forma között? — a V’Moto-Rock. Újév című számuk egyszerre hitvallás a bevált mellett és ars poetica egy határozott zenei ízlés védelmében is: „Tagadom, tagadom, hogy elveimet feladom” — énekli meggyőző erővel Demjén Ferenc. Hiszek neki. Bár érzem, hogy erre az álllásfoglalásra bizonyos mértékig a konkurrenciától való félelem bírta rá. Mindamellett az ő és társai eddigi pályafutása bizonyíthatja, hogy azért nem szükséges mindenáron ilyesfajta hűségnyilatkozatokat tenni. Kevésbé rokonszenves a V’Moto-Rock érvelése általánosságában az új hullám ellen. Szerintük „Leporolunk néhány régebbi dalt / Ez a new wave / Leutánzunk néhány régebbi arcot / Ez a new wave”. Ismerősen csengő és néhány helyen már megcáfolt sorok ezek. Nem baj, az a jó, ha folytatódik a vita és a megújulás is. Talán lesz a V’Moto- Rock „tartós hulláma” és az új hullám között közeledés ... (Szintézis.) ...valamikor lesz? Gyárfás Péter SLÁGER LISTA A MAGYAR RADIO ÉS A MAGYAR IFJÚSÁG KÖZÖS MŰSORA A SZERKESZTŐK AJÁNLATA SZÓLISTÁK Bágya—Szenes: VAN ILYEN (Kovács Kati) Novai-Heilig: EGY LÁNY MONDJA EL (Eszményi Viktória) Balázs-Bradányi: NINCS SEMMI MÁS (Sasvári Annamária) Presser—Sztevanovity D.: JÁTSSZ MÉGI (Kovács Kati— Sztevanovity Zorán) Delhusa-Schöntál: TÍZ CENTIRE A TÉRKÉPEN (Szűcs Judit) Schöck—S. Nagy: ÚJRA ÉN VAGYOK (Koós János) Ihász: SZERELMES A LÁNYOM (Ihász Gábor) Máté-S. Nagy: REPTÉR (Korda György) Nagy-Bradányi: AZ IDŐ PÁLYAUDVARÁN (Karda Beáta) Bornai: MAGASFÖLDSZINT (Ács Enikő) EGYÜTTESEK Menyhárt—Herpai: BOSZORKÁNYÉJ (V'Moto-Rock) Galy: CSAK AZ A BIZTOS, HA TELE A HAL (Fórum) Nagy-Kiss: ROLLI (Kati és a Kerek Perec) Szigeti: REQUIEM (Karthago) Berkes: MAJD A VÁROSBAN (Lobogó) Pataki: VIDÉKI FIÚ LEVELE (Spóra) Németh—Rátai: A SZIVEDET NE ZÁRD EL (Apostol) Papp: A FOLYÓPARTON ÜLVE (Skorpió) Solaris együtes: LEGYŐZHETETLEN (Solaris) Balogh-Új-Bergendy: EGYEDÜL (Új-Bergendy) A Magyar Rádióval közösen készített Slágerlistánkra minden héten szerdán 12 óráig lehet szavazni. A címek? Magyar Rádió Könnyűzenei Rovata, Budapest 1800 Magyar Ifjúság szerkesztősége, Budapest, Somogyi Béla u. 6. 1983 Kérjük, a borítékra Írják rá: SLÁGERLISTA 45 V_______/