Magyar Ipar, 1904. július-június (25. évfolyam, 27-52. szám)
1904-07-03 / 27. szám
vakvágás alkalmazását a nyersbőrök lefejtésénél. A kamarák szakirodalmi pályadíjának kitűzésére nézve a kamara javaslatba hozta az önálló vámterület megvilágításának ügyét és a boszniai tanulmányutat. A kamara és a vidéki városok közt létező kapcsolat elevenebbé tétele érdekében Hirschfeld Károly javaslatba hozta, hogy a vidéki ipari és kereskedelmi érdekek tanulmányozására küldessenek ki bizottságok, amelyek tapasztalataikról a kamarának jelentést tegyenek. Az elnökség a javaslatot azon módosítással ajánlja elfogadásra, hogy a kiszállások hozassanak kapcsolatba azon alkalmakkal, amelyek a kiszállásokra nézve már úgy is elő vannak írva, milyen például az iparfejlesztési akció során úgy az adományozott gépek, mint a rendszeresített tanfolyamok ellenőrzése czéljából, úgyszintén a kamara évi jelentéséhez szükséges anyagok gyűjtése. A közgyűlés abban állapodott meg, hogy az ily bizottságokban való részvételre a tagokat felszólítja s ennek eredményéhez képest az elnökségre bízza a bizottságok alakítását. A tőzsdei súlyegység megállapítása ügyében a tőzsdetanács által e hó 25-re kitűzött értekezleten a kamara képviselésére alelnök Weisz Mór kéretett fel. A képeslevelezőlapok árusításának korlátozását czélzó rendelkezés ellen a kamara felterjesztést intézett volt a miniszter úrhoz, aki a korlátozó rendeletet visszavonta. A miniszter úr a hadsereg számára szállítandó bőrneműek árának méltányosabb megszabása érdekében tett felterjesztésre kijelenti, hogy a nagyvállalkozókkal kötött szerződésnél fogva teljesíthetőnek nem találta. Tagadó válasz érte a kamara azon felterjesztését is, hogy az ipartestületektől ne kivántassék az adókiróvás ügyében való segédkezés. Pártolta a kamara a szegedi tanintézet fölterjesztését a bélyegtörvény néhány határozmányának módosítása ügyében és az aradi társkamara javaslatát a postatakarékpénztár utalványainak gyakorlatibb módon való alkalmazása érdekében. Beszterczeváros országos marhaés kirakó-sásár napjainak szaporítását kérelmezte. A kamara nem pártolta e pusztán pénzügyi érdekből eredő kérést, ellenben Nagysajó piaczi helypénz-dijszabályait jóváhagyni javasolja, míg Szamosújvár helypénz-díjszabályzatát csak némi módosítással ajánlja engedélyezni. Szeged, június 27. A szegedi kereskedelmi és iparkamara ma tartotta meg e havi teljes ülését Szarvady Lajos kamarai elnök elnöklete alatt, melyről a következő tudósítást vettük : Szarvady Lajos elnök meg nyitván az ülést, a kamara mindenekelőtt az elnöki előterjesztéseket vette tudomásul. Ezek sorában több állami segélyezés van. Egy bajai fésüsmester műhelygépekre kap 1125 koronát, egy újvidéki szappanfőző gyár fölszerelésekre 13850 koronát, egy szegedi vasipari vállalat munkagépekre 5750 koronát. Vékes István beltag indítványára fölterjesztést határozott el a kamara, hogy a szeszes italok kimérésére korlátolt engedélylyel bíró kereskedőknek is engedtessék meg hordóval venni denaturált szeszt és ezt palaczkokba lefejtve, árusítani. A csongrádi ipartestület beadványára elhatározta a teljes ülés, hogy fölterjesztést tesz a kereskedelemügyi miniszterhez oly törvényhozási intézkedés érdekében, hogy az iparosok és kereskedők mentessenek föl az országos betegápolási pótadó fizetése alól, mert ezek a törvényes szakszervezeteik fenntartására kötelezett kiadásaikon kívül tetemes összegeket fizetnek munkásaik és tanonczaik után betegsegélyző pénztári és majd balesetbiztosítási járulék czímén. Iparostanoncz ■ munkakiállítások segélyezésére a szegedi ipartestületnek 50 koronát, a szabadkainak 80 koronát, a cservenkainak, verbászinak, és adainak 30—30 koronát szavazott meg a kamara. Rendkívüli segélyképen kiutalt még a teljes ülés 100 koronát a szegedi nőipariskolának. A házalók országos egyesületének a kereskedelemügyi miniszterhez küldött emlékiratára a kamara oly fölterjesztést határozott el, hogy a fölhozott sérelmek csakis a már régóta sürgetett házalási törvény életbeléptetésével orvosolhatók. Fölterjesztést határozott még el a kamara, hogy az Újvidék-Budapesti vonalon a Budapestről Szabadkáig menő gyorsvonat Újvidékig meghosszabbittassék. Jelentést tett végül az elnökség, hogy a kerület 1903. évi közgazdasági viszonyairól összeállított Évkönyvét a kamara szétküldötte már a kamarai bel- és kültagoknak és az érdeklődőknek. E jelentéssel kapcsolatosan Pálfy Dániel beltag indítványára köszönetet szavazott a teljes ülés Kulinyi Zsigmond titkárnak és a neki segédkező Szabó Gyula másodtitkárnak, valamint az irodának a fontos közgazdasági mű szakavatott és fáradságos összeállításáért. Ipari közigazgatás. Az iparigazolvány kiszolgáltatása független az üzlet berendezésétől. A kereskedelemügyi minisztérium 1904. június 7-én 12.333. sz. a. hozott elvi határozata az elsőfokú iparhatósági véghatározattal egybehangzó másodfokú véghatározatot, mely A. Gy. budapesti lakosnak azt a bejelentését, hogy czukorka- és fagylaltkészitőipar üzletét a VII. ker. G.-téri piaczról a VIII. ker. B.-utcza 93. számú ház kapuja alá helyezi át, tudomásul nem veszi, megváltoztatta s folyamodó részére az iparigazolvány kiadását elrendelte. A megokolás szerint az 1884. évi XVII. t.-cz. 4. §-a alapján az ipar gyakorlására, s illetve az idézett törvény 56. §-a értelmében az iparüzletnek egyik iparhatóság kerületéből a másik iparhatóság kerületébe való áthelyezésére tett bejelentésnek tudomásul vétele és a bejelentésről szóló iparigazolvány kiadása az üzleti helyiség berendezésétől az ipartörvény alapján függővé nem tehető. Ha az iparos oly módon szándékozik üzletét berendezni, illetőleg felállítani, hogy az rendészeti szempontból meg nem engedhető, az iparüzlet bejentésének az iparhatóság által való tudomásul vétele és az iparigazolvány kiadása a — 580 —