Magyar Ipar, 1910. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1910-07-03 / 27. szám

647 - ben — valamint gyártmányainak minőségével és sokféleségével is egyaránt tiszteletet parancsoló. A papirosgyárakkal szemben a Marx és Mérei budapesti tudo­mányos műszergyárának gyönyörű kiállítása állítja meg a nézőt. Ez a fiatal, mindössze tízesztendős ipartelep nagyon szerény mére­tekből fejlődött igazán jelentékeny tényezőjévé egyik olyan ipar­águnknak, a­mely tíz év előtt ugyancsak kevés kilátással kezd­hette meg a versenyt a magas fejlettségű külföldi iparral. A gyár ma állandóan 80—100 munkást és 60 gépet foglalkoztat és jelen­tékeny exportja van Törökországba, Oroszországba, Szerbiába, Bul­gáriába. Készít fizikai és kémiai laboratóriumi berendezéseket, in­­duktorokat, előadó asztalokat, kapcsoló táblákat, galvanométere­ket, Volt- és Ampére-mérőket, heliostatokat, dróttalan telegráf­­állomásokat, Tesla- és Herz-ké­­szülékeket, vetítő készülékeket, mechanikai, hangtani mérőkészü­lékeket és még egész sorát a tudományos eszközöknek. Mind­ezeket gazdag sorozatban mutatja be a kiállításon, tanulságos de­­monstrác­iók kíséretében, a­melyeknek állandóan van érdek­lődő közönsége. A papiroskonfekc­ió csoport­jában kiválik a Rigler József Ede gyár r.-t. gyönyörű expo­­zícziója és egyesületünk tan­szeripari szakosztályának gyűjte­ménye; az úgynevezett tanszer­ipari csoportban pedig — a már említetteken­­kívül — a Magyar Földrajzi Intézet minta-előadó­terme, a Hazai Zoológiai Labo­ratórium madárpreparátumai, az Athenaeum és Lampel-czég hol­mijai, a budapesti állami felső ipariskolával kapcsolatos gipsz­­mintaműhelynek oktatás czéljaira készült gipszöntvényei, Habel Má­tyás Géza kémiai és fizikai eszközei, az Első magyar i­on­gyár czeruzái, a Müller Testvérek festék-, tenta- és egyéb vegyészeti készítményei, az Orzágos Tan­szermúzeum gyűjteménye, Calde­­roniék műszerei, Kanitz C. és fiai rajzblokkjai, Moirer Ödön üzleti könyvei, iskolai füzetei, rajzállványai, Sátori Mór plaszti­kus szemléltető tárgyai, a Bettel­­heim Miksa és Társa czég iskola­táskái, könyvtartói, számológépei és igen sokféle más — háziipa­rosokkal készíttetett — iskolai esz­közei, a Magyar ruggyanta-árugyár törlőgummi és egyéb készítményei, Szénássy Béla rajzeszközei stb.­­" Az iskolai és irodai berendezé­sek csoportjában a Beinel Lipót utódai, Gelb M. és fia, Lingel Károly és fiai, Varga Sándor iskolai bútorait, az Iparművészeti Társulat műtárgyait, a Kraus Károly és József kosárfonó mun­káit, a Glogowski és Roneo czégek írógépeit, a Magyar fém- és lámpa­­árugyár írókészleteit és a Zsolnay­­gyár különféle berendezési tár­gyait említjük. Igen ügyes és tarka látnivaló a reklám csoportja, a­melyből ki­emelendők a Salczer-féle reklám­­czikkeken, a Herbst Samu ma­ratott reklámtábláin és a külön­böző c­égek c­égtábláin kívül az Országos Iparegyesületnek Gelléri Mór és dr. Tonelli Sándor által összeállított reklámgyűjteménye, a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület külföldi plakátjai és reklámmintái s a m. kir. orsz. iparművészeti múzeum mintaplakátgyűjteménye. A vegyes- és rokoniparágak csoportjában Dávidházy Kálmán (Debreczen) pompás könyvkötő­­munkái, a Magyar Fémlemezipar r.-t. reklámplakátjai, rajzszeg­dobozai és bélyegzőpárna-dobozai, Thék Endre zongorái, ifj. Wein­­wurm kliséi és iskolai tárgyú fény­képei, a gépgyártás csoportjában a Wörner-féle nyomdai gyorssajtó ötlenek szembe. A felsoroltakon kívül is sok érdekes és tanulságos látnivalót kínál a kiállítás, de valamennyi­nek tüzetes ismertetése ezen a helyen lehetetlen. Ez a vázlatos és hevenyészett felsorolás is tanú­sítja azonban, hogy a kiállítás tartalmasságra és instruktív ha­tásra egyaránt elsőrendű s min­denképpen megfelelt feladatá­nak. Bebizonyította, hogy 1904. óta — a­mikor Budapesten az első iskolaszer-kiállítást ren­dezték — nemcsak az iskolai iparczikkek, hanem a szakkiállí­tások technikája is mértföldjáró csizmákkal haladt előre. Annak a dicséretes munkának, a­melynek eredménye ez az örvendetesen meggyőző demonstráczió, egyaránt érdemes részesei voltak Gelléri Mór igazgatón — az egész ren­dezés irányító, vezető szellemén — kívül Herz Vilmos, Schuller József és dr. Wangel Jenő elnö­kök, Resofszky Viktor műszaki ta­nácsos, Szabolcs Ernő titkár és Barta Lajos előadó. Kívánatos, hogy a fényes ered­ményt kiegészítse a közönség megfelelő érdeklődése, mert csak így válhatnak iparunk és kultúránk javára gyümölcsöző közkincs­sé a sikerült kiállítás tanulságai. Dr. Soltész Adolf. A kiállítás ünnepélyes megnyi­tásán, a­mely a múlt szombaton délután fél 3 órakor volt, megje­lentek a kiállítást vezető férfiakon kívül: Kálmán Gusztáv, Stetina József kereskedelemügyi államtit­károk, Molnár Viktor, Náray Szabó Sándor kultuszminisztériumi állam­titkárok és kíséretük, lovag Faik Zsigmond udvari tanácsos, az Or­szágos Iparegyesület alelnöke, dr. Kovács Gyula udvari tanácsos, a ke­reskedelmi múzeum igazgatója és a kereskedelmi és ipari világ számos más kitűnősége. Fél ötkor érkezett meg az Ipar­csarnokba Hieronymi Károly ke­reskedelemügyi miniszter, a­kit a kiállítás elnöksége élén Schuler *

Next